Heves Megyei Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-19 / 90. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. ÁPRILIS 19., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Halál: ismerős, mégis ismeretlen megjelent a fény Új folyóirat segíthet a tabuk ledöntésében Az emberek többsége nem tudja kifejezni a halállal kapcsolatos gondolatait, érzéseit. Mert nem tudja, ho­gyan kell, lehet erről beszélni. Mert nagy, álságos csönd van a téma körül - írja a „Fény - A halál kultú­rája” címet viselő folyóirat első számában Szabó Zol­tán. Az alapító-főszerkesztő egyébként Heves megyei kötődéssel bír, évekig élt Egerben, s tanított a tanár­képző főiskolán. A negyedévenként megjelenő lap or­szágos terjesztésű, szerzői ismert költők, írók, szocio­lógusok és gondolkodók. Szabó Zoltánt az új folyóirat megjelenése kapcsán kérdezte lapunk. H. A. Alföldy Jenő BeneyZsuzsa Jeleníts István Török Endre Z 'k ián Tibor A szellemi atyja szerény szemé­lyem, a mecénás pedig egy ba­rátom, Urbán Miklós. A Fény egy olyan folyóirat, amelynek valóban új témája van. Illetve nem is a téma új, az éppenség­gel a legősibb: a halál, az új az, ahogyan erről beszélünk, illet­ve hogy egyáltalán beszélünk erről - mondja elöljáróban a fő- szerkesztő. - Pedig ahogy egyik szerzőnk, Török Endre profesz- szor állítja: nincs ennél fonto­sabb téma az ember számára. Magyarországon a Fény vezeti elő először közérthető, minden­ki számára megérthető és meg­élhető módon ezt a témát. De ez nem valami sötét, lélekriogató lap, nem halálpornó.- Mit jelent, illetve szimboli­zál a folyóirat címe?- A mi hívószavunk: a Fény, és csak az alcím A halál kultú­rája. A lap ars poeticáját így le­hetne összefoglalni: a kultúra foglyává kell tenni a halált. Nem azért, hogy ne féljünk tőle, hanem hogy a félelmünk arti­kulált legyen. Tehát egy világ­rendet feltételezünk, amiben a halálnak értelmes helye van. A halálnak valamikor volt kultú­rája. De a 19. században ez a kultúra szép lassan eltűnt. A halál tabuvá vált, mély hallga­tás veszi körül, kialakult a ha­lálfélelem káosza, a halálról va­ló mindenféle bészéd és gondol­kodás megszűnt. Persze nem a művészetekre gondolok, mert a művészetek szinte másról sem beszélnek. De hát az emberek­nek csak egy elenyészően kis része él a művészetek ajándé­kaival.- Az emberek többsége ret­teg és fél. És hallgat...- Igen, de a halál mágikus erejű szó, óriási energiatöltete van. Ez a va- r á z s s z ó ugyanúgy megérint egy ka­maszt, mint egy közép­korú vagy idős embert. Csillapítha­tatlan kíván­csiság él bennünk, hogy mi is ez, más mit gondol erről, hiszen ez az egyetlen do­log, ami biz­tos, hogy mindannyi­unkkal meg- történik. Van valami­lyen atavisz- tikus vonzó­dás ben­nünk ehhez a tabuhoz! A szexualitáson kí­vül ez az egyetlen dolog, amely­ben korra, nemre, foglalkozásra való tekintet nélkül mindenki érintett. Egyszerűen nem lehet kikerülni! És furcsa ez, de én azt vettem észre, hogy sok eset­ben ezzel is úgy vannak az em­berek, mint a szexualitással: mondjuk úgy, hogy titokban ér­deklődnek a téma iránt. Mert a félelem valamilyen szégyennel párosul, ha erről van szó: mint­ha szégyellnék mások előtt, hogy azzal foglalkoznak, hogy meg fognak halni.- Úgy tűnik, nagyon jó szer­zőgárdát sikerült mozgósítani...- Pont azokat, akik hitelessé teszik az egészet. Ezeknek az embereknek a részéről fantasz­tikus fogadókészséget és lelke­sedést tapasztaltam kivétel nél­kül. Tehát az értelmiség AKAR erről beszélni, rengeteg anyag gyűlt fel ezzel kapcsolatban, rá­adásul nagyon izgalmasan be­szél erről. A másik oldal pedig akar erről olvasni. Mert azt re­méli, hogy megtud valamilyen titkot a legnagyobb titokról!- Ez jó és szép, de hogy fog ez segíteni az embereknek?- Nem tudom. Azt viszont igen, hogyan segíthet az én fel­fogásom szerint. Egyszerűen úgy, hogy bemutatja, hogy 2000 évvel ezelőtt, a múlt szá­zadban vagy éppen ma: folya­matosan gondolkodik erről az ember. És talán adhat kapasz­kodókat az, hogy mondjuk mit mondott erről a témáról Herakleitosz, vagy mit mond a Biblia, Jeleníts István remek esszéje ezzel foglalkozik, vagy mit mond Tolsztoj, vagy napja­inkban Beney Zsuzsa vagy Za­lán Tibor, vagy éppen Nagy Bandó András. Szóval az em­ber nincs egyedül az effajta gondolataival. És ez megnyug­tató érzés. Eltűnt kamaszlányt keresnek még csak tizennégy Engedély nélkül ismeretlen helyre távozott FÜZESABONY, heves megye A Fü­zesabonyi Rendőrkapitányság államigazgatási eljárást folytat egy személy eltűnése miatt. Rontó Éva 14 éves füzesabonyi lakos 2005. március 13-án a lő­rinci Négy Kincs Gyermekott­honból engedély nélkül isme­retlen helyre távozott, és azóta nem adott életjelt magáról. Személyleírása: kb. 158 cm magas, vékony testalkatú, kes- • kény csípőjű, kerek arcú, sima, vállig érő, szökésre festett, ere­detileg barna hajú. Szeme bar­na, bőre kreol. Fülei kissé elál- lóak, alsó ajka duzzadt, orra egyenes. Jobb alkarjának belső felére kékes színnel a „VILI" fel­iratot tetoválták. Körmei tövig rágottak, bal arcán kör alakú, 3 milliméter átmérőjű anyajegy látható. Eltűnésekor viselt ékszerei: jobb csuklóján fekete bőrszíjas, négyzet alakú, fehér előlapos, kvarckijelzős női karóra és feke­te bőrszíj fémkapoccsal. Jobb kezének gyűrűsujján ezüstszí­nű karikagyűrű domború, kis pöttyökkel. Mutatóujján arany­színű karikagyűrű. Bal csukló­ján strasszkövekből álló kar­lánc. Ezüstszínű karika fülbeva­ló mindkét fülében. Eltűnésekor viselt ruházata: fekete farmernadrág, kék dzse­ki, fekete bőrcsizma. Vélhető előfordulási helyei: bevásárlóközpontok, szórakozó­helyek Egerben, valamint Fü­zesabony külterületén a 3-as és 33-as főutak kereszteződésének környéke. Kérjük, hogy aki az eltűnt személy tartózkodási helyéről információval rendelkezik, te­gyen bejelentést a Füzesabonyi Rendőrkapitányságon a 36/341- 944-es telefonszámon, vagy hív­ja a rendőrség ingyenes 107-es vagy 112-es segélyhívó számát. Európa-napok a tévében EGER Ma este 20.15-től jelentke­zik a TV Eger kulturális ajánló­műsora, melyben a május elején megrendezendő Európa-napok- ról beszél Protovinné Zsilinszky Erzsébet, a városi önkormány­zat idegenforgalmi és kulturális irodájának vezetője. Egyéves ha­zánk teljes jogú uniós tagsága, az ehhez kapcsolódó helyi prog­ramok közt szó lesz a felállítan­dó graffiti-üzenőfalról, valamint az Ifjú Tehetségek Műhelye nö­vendékeinek előadásáról is. Extazis: egy egri zenekar Az egri zenekar a Wigwam tehetségkutatóján 2. helyezést ért el Van egy zenekar Egerben, amely egyre népszerűbb, és egyre többen kíváncsi­ak is az együttes fellépé­seire. A rajongók persze jól ismerik őket, követik szinte minden koncertjü­ket, de nyilván akadnak olyanok, aki viszonylag keveset tudnak róluk. Az EXTAZIS-t 1995-ben alapítot­ta meg Tuza Róbert (ének), K. József alias Unga és M. Gyula közreműködésével. Az eredeti formációt baráti szálak fűzték össze, és persze a közös érdek­lődés. Ám ez a felállás nem volt túl hosszú életű, mivel az első kezdetleges demo felvétele után kevésnek érezték az egy gitárt a zenében, és rövid keresés után megtalálták a megfelelő embert a másodgitárosi posztra Nagy Balázs személyében (gitár), aki egy ismerős zenekarból igazolt át. Kezdettől fogva a saját szer­zeményeket részesítették előny­ben, mivel határozott elképzelé­seik voltak, mégpedig: „A zené­lésből megélni”. Ez - mint mondják akkor elég viccesen hangzott, mivel még nem volt saját stílusuk. Ké­sőbb az első gitáros úgy döntött, immár nem szeretne részt ven­ni a közös munkában, így a he­lyére egy ifjú gitáros lépett, V. Károly, akivel felvették az első albumukat 2001-ben Életen át címmel, ami szerzői kiadásban látott napvilágot, meglehetősen korlátozott példányszámban. A frissen belépett gitárosról hamar kiderült, hogy „nem az igazi” erre a feladatra, és egy környékbeli zenekarból elcsábí­tott gitáros vette át a helyét; ő volt Simon Dénes. Ekkorra már Egerben és környékén viszony­lag ismert zenekarrá váltak. Fel­léptek motorostalálkozókon, fesztiválokon, és a Kalapács band előzenekaraként Is több nagyvárosban. Az első szponzorszerződés aláírása után már jött is a máso­dik album 2003-ban Rock &Roll Express címen, aminek értéke­sítését ismét maguk vállalták. Miután a dobosuk munkája folytán Irakba távozott, helyére egy egri srác, Gacsal Gábor ke­rült, aki már ekkor képzett do­bosnak számított. Minthogy még ezután sem váltak ismert zenekarrá, változtatáson gon­dolkodva és az igényesebb élő megszólalás céljából Tüza Ró­bert énekessé lépett elő, és a basszusgitárt egy ismerős zene­karból átigazolt régi barát, Ju­hász Mihály (basszusgitár) vet­te át. A legutóbbi végleges for­máció 2003-ban alakult ki. Ez­zel a felállással értek el a Wig­wam tehetségkutatóján 2. he­lyezést és játszottak a világhírű Skid Row együttes énekesének Sebastian Bach előzenekaraként. Diákok a közúton győzelem A füzesabonyiak sikere EGER - Füzesabonyiak győztek a Heves Megyei Baleset-megelő­zési Bizottság rendezésében le­zajlott egri Középiskolás Közle­kedésbiztonsági Kupa megyei döntőjén. A versenyre a városi döntők során a legjobb teljesít­ményt nyújtó öt csapat tagjai kaptak meghívást. A kerékpá­ros, segédmotoros és személy­gépkocsi-vezetőből álló együtte­sek KRESZ-, drog- és egészség- ügyi tesztlapok kitöltésével „melegítettek”, majd ügyességi és valós közlekedési helyzetben szabályossági feladatokat kellett végrehajtaniok. A vetélkedőt a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság udvarán és tanácskozóhelyiségében, il­letve e megyeszékhely kijelölt utcáin rendezték meg. Akik fi­gyelemmel kísérik az iskolások közlekedési versenyeit, nem le­pődtek meg azon, hogy ezúttal is a Szabó János irányításával felkészülő füzesabonyiak arat­ták le a babért. Második helyen végzett az egri Neumann János Szakközépiskola és Gimnázium Borics Ákos, Szudar Tibor és Ju­hász Tamás alkotta csapata. Harmadik lett Heves, Márton Mihály, Papp Gábor, Pelle Ákos teljesítményével. A győztes fü­zesabonyiak (Kosárkó Ákos, Gál Viktor és Zele Ádám) a jutalom mellett lehetőséget kaptak, hogy eredményesen képviseljék megyénket az április 27-29. kö­zött Gyulán megrendezendő or­szágos döntőn. A vetélkedőt a főkapitányságon és Eger kijelölt utcáin rendezték meg

Next

/
Thumbnails
Contents