Heves Megyei Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-02 / 76. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2005. ÁPRILIS 2., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Kész átverés: hová tűnt a pénz? Az alvállalkozók állítják: a mai napig csak egy részét kapták meg a munkájuk - szerződésben foglalt - ellenértékének fotó: cál gábor Kühne Gábor HEVES MEGYE A Demjén határában, az Egri Korona Borház szomszédságában megépült apartmanházakkal kapcsolatban kirobbant elszámolási vita a közelmúltban odáig fajult, hogy két érintett cég, így az egri Hubertus A-B Faszobrász Kft. és a bélapátfalvai Szikra Fa- és Fémipari Kft. felvonult a nevezett apartmanokhoz, hogy onnan kibontsák azokat az épületelemeket, amelyek ellenértékével szerintük adós maradt az őket megbízó cég. Hogy végül is még állnak az ingatlanok, csak annak köszönhető, hogy a terület tulajdonosa, az Egri Korona Borház ügyvezetője, Rácz József nem engedte be a munkagépeket. De haladjunk sorjában! A belső faipari munkákat végző Hubertus ügyvezetői, Antal László és Bürgermeister Erzsébet, illetve a nyílászárókat készítő Szikra ügyvezetője, Tóth László szerint ők - több mint 30 más cég társaságában - alvállalkozókként jelentek meg a tavaly ősszel indított, nettó értéken mintegy 157 millió forintos beruházáson. Szavaikból kiderül - s ezt utóbb maguk az érintettek is megerősítették a beruházó Egri Korona Borház a miskolci székhelyű Végvár Inköz Kft.-től rendelte meg a komplett kivitelezést, azaz a lebonyolítást. Ők a generálkivitelezéssel a budapesti Hiram 2002 Kft.-t bízták meg, akik viszont fővállalkozónak a Tiszakeszin bejelentett Tiszaépszer Kft.-t alkalmazták. Végül is a tényleges munkákat végző alvállalkozók többségével ez utóbbi cég szerződött. A beruházás az év elejére lényegében be is fejeződött, sőt volt olyan apartman, ahol már szilveszteri bulit is tartottak, ám a kivitelezők által kialkudott pénz jelentős része a mai napig nem érkezett meg. A Hubertus és a Szikra vezetői - elmondásuk szerint - erre végigjárták a megbízói kört, ahol csak annyit sikerült kideríteniük, hogy az Egri Korona Borház kifizette a Végvár Inközt, amely szintén rendezte a tartozását a Hiram 2002 Kft.-nek. A Hiramtól is azt az információt kapták, hogy ők már elutalták a pénzt a Tiszaépszernek, ez utóbbi helyen viszont arra hivatkoztak, hogy a kért összeg nem érkezett meg hozzájuk... - A Tiszaépszer általunk ismert tartozása mintegy 35 millió forint körül mozoghat, melyből nekünk mintegy 10 millió, a Szikrának pedig közel 5 millió jár, míg például a kőműves- munkákat végző nyíradonyi Herczog 2004 Kft követelése 6,7 millió - tette hozzá Antal László. Szerinte valahol itt veszhetett nyoma a pénznek, mert tudomása szerint az a néhány alvállalkozó, amelyik egyenesen a Hirammal szerződött, már régen megkapta munkájának ellenértékét. A károsult vállalkozók állítják: a Tiszaépszer elismerte a tartozása egy részét, ám többszöri egyeztetések után sem sikerült dűlőre jutniuk, csak hitegették őket. Ezért február 4-én ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek, majd március elején megkísérelték a fentebb említett bontást is. Bürgermeister Erzsébet szerint az is gyanússá teszi az ügyet, hogy a Végvár és a Tiszaépszer 2003-ban történt megalapítása között alig másfél hónap telt el, s ekkortájt változtatott székhelyet és cégvezetést a Hiram is. Igaz - ismerte el -, ennél több „kapcsolatot” nem találtak a nevezett vállalkozások között. Tóth László mindehhez hozzátette, hogy a vállalási szerződésben foglalt teljes összeg mintegy 50 százalékát fizette ki csupán eddig a Tiszaépszer, s gyanúja szerint ezt is csak azért „csepegtette", mert így akarta minél inkább elodázni a feljelentést.- Ismerem a Hubertus és a Szikra gondjait, magam már év elején azt javasoltam nekik, hogy tegyenek rendőrségi feljelentést - mondta a történetre reagálva a beruházó Egri Korona Borház ügyvezetője, Rácz József. Hozzátette: részükről semmilyen apró mulasztás nem történt, a velük régi üzleti kapcsolatban álló Végvárnak járó ösz- szeget az utolsó fillérig időben kifizették, ezt pedig számlákkal igazolni is tudják, a többi céggel pedig alig-alig találkoztak, gyakorlatilag nem is volt velük kapcsolatuk. Barta György, a Végvár Inköz Kft. ügyvezetője szerint semmi csodálkoznivaló nincs azon, hogy egy-egy nagyobb beruházás során ennyi a „közbülső állomás” a beruházó és a tényleges kivitelező között, akad, ahol tíz ilyen szereplő közreműködésére is szükség van. Mindez azon múlik, hogy az adott építőipari szereplők milyen feladatok elvégzésére képesek, illetve, hogy milyenek a személyes kapcsolataik. - Vannak olyan, viszonylag nagyobb cégek is, amelyek képtelenek lennének akár tíz saját kőművest is felvonultatni - mutatott rá magyarázatképp Barta. Hozzátette ugyanakkor, hogy az ilyen, ágazaton belüli anomálik már több mint 10 éve terhelik az építőipart, s a kiút sem igazán látszik. Szerinte ezzel sem a Sapard-iroda, sem pedig Brüsz- szel nemigen tud mit kezdeni. Kasza József, a Hiram 2002 Kft. ügyvezetője megerősítette: generálkivitelezőként vettek részt a munkálatokban, azaz ők vállalták a munkálatok összefogását és lebonyolítását. Tapasztalataik szerint ilyen esetekben hasznos, ha van egy fővállalkozójuk, amelyet szakmai és pénzügyi szempontokat is mérlegre téve, a megfelelő referenciák alapján választják ki. - Teljesen normális és indokolt is a beruház ó-bonyolító-gen- erálkivitelező-fővállalkozói felépítése a rendszernek - jelentette ki. - A mi praxisunkban ez idáig még nem is történt hasonló eset, a Tiszaépszernek is megvoltak a megfelelő referenciái, ráadásul velük párhuzamosan egy másik munkát is végeztettünk, és sajnos, ott is hasonló lett a végeredmény. Kasza állítja: ők a szükséges összeget kifizették a Tiszaépszernek. Tanulság számukra, hogy eztán az APEH szerepét is be kell majd tölteniük, azaz: maguknak kell azt is leellenőrizni, hogy a fővállalkozójuk kifizette-e az alvállalkozókat. Hozzátette ugyanakkor, hogy az itt pórul járt vállalkozók egynémelyike „vérszemet kapott”, és túlzott követelésekkel lépett elő. Ezzel együtt úgy véli: sürgősen fel kell számolni az ilyen és ehhez hasonló jelenségeket, mert ezek már az üzleti élet alapjait kezdik ki. Tiszaépszer kontra Hiram A hallottak után természetesen kíváncsiak voltunk a Tiszaépszer Kft. véleményére is. A cég vezetője, Horváth István - egy, az érintett alvállalkozók jelenlétében folytatott tanácskozáson - kijelentette, hogy elismeri a neki felrótt tartozásokat, ám miután a Hiram 2002 Kft. nem rendezte velük az elszámolást, ő sem tud fizetni.- Tény: mi szerződtünk a Hirammal az apartmanházak elkészítésére, összesen bruttó 133 millió forint értékben. Mi négy pénzügyi finanszírozási szakaszra tettünk javaslatot, amire a Hiram nem reagált Az első, az akkori műszaki tartalomnak megfelelő, több mint 20 millió forintról szóló számlát szeptember végén állítottuk ki, amit a Hiram ki is fizetett, miként a második, 20-25 milliósat is. Ezekből a pénzekből természetesen az alvállalkozók is részesültek - az elvégzett munka arányában. Horváth elmondása szerint azonban innentől kezdve már nem fizetett nekik a budapesti cég, ám arról tudomásuk van, hogy egyeseknek - őket megkerülve - utaltak bizonyos összegeket. Kijelentette: a Tiszaépszer és a Hiram között a mai napig nem volt tételes elszámolás, csak ígéreteket kapott tőlük, s ezeket „továbbította” az alvállalkozóknak. Hozzátette: noha január végére készre jelentették a beruházást, a hivatalos műszaki átadás-átvétel sem történt meg. Mindebből fakadóan, bár az alvállalkozók felé való tartozását nem tagadja, annak mértékéről nincs információja. Bonyolítja a helyzetet, hogy a hiramos Kasza József által említett „másik ügyben” is hasonló helyzet alakult ki a két cég között, azt pedig már a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei rendőrség vizsgálja.- A Tiszaépszer a demjéni beruházást referenciamunkának szánta az alvállalkozóival együtt - jegyezte meg Horváth, ugyanakkor hozzáfűzte: a Hirammal szembeni követelésüknek most már jogi úton fognak érvényt szerezni. Megszüntetett nyomozás Időközben kiderült: az Egri Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomzást, és az ügy polgári peres útra való terelését javasolja. A határozat indoklásában ugyanakkor az is benne áll, hogy „...időközben a Hiram Kft. átmeneti pénzügyi gondjai miatt az ismételten lekért összegeket már nem utalta át a Tiszaépszernek... ” Buszváró-program hatvan A városvezetés az elmúlt évben kilenc fedett autóbuszváró elhelyezéséről határozott, s ezek már településszerte szolgálják a várakozó utasok kényelmét, illetve esztétikusán illeszkednek a településképbe. Az idén folytatódik a program, ezúttal tizenegy fedett pavilont szeretnének elhelyezni városszerte - tájékoztatott Szombati Lajos, az önkormányzat gazdasági bizottságának az elnöke. Mint megtudtuk, a feladatra a költségvetésben pályázati önerőt különítettek el, így ameny- nyiben a következő ülésén a képviselő-testület kedvező döntést hoz, elkezdődhet az engedélyezési tervek elkészítése. Ugyancsak a tömegközlekedést érintő hír, hogy a Balassi Bálint úton sűrítik a buszmegállók számát. Erősödik az internet terjedése Ma még főleg az érettségivel, illetve egyetemi végzettséggel rendelkezők használják otthon az internetet, de megindult és folyamatosan növekszik az internet használata az alacsonyabb társadalmi státusúak körében is. Az Ariosz Kft. által végzett kutatás eredményei alapján az IHM közleménye megállapítja, hogy az informatikai tudás elsajátításában és az érdeklődés felkeltésében komoly meggyőző ereje van a családnak, azon belül is a gyermekek kaphatnak kiemelkedő szerepet az internet- használat terjesztésében. A kutatás szerint az internetezésben a relatíve alacsonyabb társadalmi státusú csoportok egyre nagyobb arányban kezdenek megjelenni az új belépők között. A kutatók úgy látják, hogy a következő két évben ennek a folyamatnak a felerősödése várható. Ma az érettségizettek több mint negyede, a diplomások fele rendelkezik internet-hozzáféréssel, míg a szakmunkás és szakiskolás végzettségűeknek egytizede jut csak otthon internethez. A vizsgálat szerint a következő két év során várhatóan folyamatosan csökken a különböző társadalmi rétegek közötti különbség, és a mostani tízből egy arány helyett 2006 végére minden negyedik szakmunkás és szakiskolás végzettségű rendelkezik majd otthoni internet-hozzáféréssel, míg az érettségizettek és diplomások körében az ellátottság lassan eléri a telítettségi szintet, azaz akiben megvan a szándék az internet használatára, az meg is jelenik az előfizetők között. A nem internetező csoportok körében a motiváció hiánya is gondot okoz. Az internet otthoni bevezetését nem tervező háztartások közel fele vélte úgy, hogy nincs szüksége az internetre, közel 40 százalékukat pedig nem is érdekli az internet Az internet gyorsuló terjedésének az alacsonyabb társadalmi státusúak körében hamar határt szabhat az informatikai felkészültség hiánya. Itt kap kiemelt szerepet a széles sávú stratégiában a képzettség szintjének emelése és a motiváció megteremtése. A kutatás szerint a tudásalapú társadalom kiszélesedésében kiemelkedő szerepet játszhatnak a gyerekek. Az infokommunikációs korfa összetétele ékes bizonyítéka annak, hogy mára felnőtt egy „sulinetes” generáció, és számos jel utal arra, hogy a családokban gyakran az iskoláskorú gyerekek a szülők felzárkózásának előmozdítói. Másrészről a gyermekeknek a szülők meggyőzésében betöltött közvetett szerepe is erőteljes: az internet- használat fontosságáról „győzködő” és a „győzködött” felnőttek között is többségben vannak Támogatás A kutatás rávilágított arra is, hogy az állami szerep- vállalást elvárja a lakosság, elenyésző azok száma, akik szerint legjobb, ha az állam nem tesz semmit ezen a területen. Messze a legtöbben az internet-előfizetőket támogatnák. az iskolás gyerekkel rendelkezők. A kutatásból az is kiderült, hogy az internet-használók leginkább a közvetlen családtagjaik és barátaik körében népszerűsítik az internetet, míg a munkatársak, távoli rokonok motiválása kevésbé jellemző.
