Heves Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-07 / 55. szám

2005. MÁRCIUS 7., HÉTFŐ HORIZONT 9 Autólopás, segítségkérés gyöngyös jelentős értékre elkö­vetett lopás bűntettének megala­pozott gyanúja miatt folytat eljá­rást a Gyöngyösi Rendőrkapi­tányság ismeretlen tettes ellen. Egy városbeli férfi tett feljelen­tést, hogy az Aranysas úton par­koló Volkswagen Passat 1.9TDI típusú személygépkocsiját vala­ki elvitte. A jármű rendszáma HEG-979, a kocsi világosszürke, könnyűfémfelnikkel felszerelt, az alvázszáma WVWZZZ3B- ZYE258337, a motorszáma AJMI134006. A rendőrség kéri a lakosság segítségét, hogy aki érdemleges információkkal tud szolgálni a bűnténnyel kapcso­latban, az hívja a 37/312-551-es telefonszámot, a 4183-as mellé­ket, illetve a 112-es, vagy a 107- es segélyhívószámot. A munkanélküliségtől félünk a legjobban eurobarometer A legújabb felmérés A magyarok a munkanélkülisé­get (47 százalék) és a gazdasági helyzetet (33 százalék) tartják az ország legfontosabb problé­májának az EU hivatalos közvé­lemény-kutató felmérése, az Eurobarometer adatai szerint. A csatlakozás óta első alkalom­mal elkészített magyar nemzeti jelentést mutatták be Budapes­ten. A lakosság fele úgy gondol­ja, hogy Magyarország fejlődé­se szorosan összefügg az unió fejlődésével - mondta a sajtótá­jékoztatón Kovács László adó­politikáért felelős EU-biztos. Az Eurobarometer felmérést az EU 25 tagállamában és a négy tag­jelölt országban tavaly október­ben és novemberben végezték el. Thomas Glaser, az Európai Bizottság budapesti képvisele­tének megbízott vezetője ki­emelte: a magyarok pesszimiz­musa az Eurobarometer adatai­ból is kitűnik, ugyanakkor az is, hogy a magyarok az átlagnál többet tudnak az EU-ról. A köz­zétett felmérés kitér arra, hogy Magyarországon 2004 őszén az ország uniós tagságának tá­mogatottsága 49 százalékos volt, ezzel a tíz új tag­állam között Ma­gyarország csak a hetedik helyen áll. Az új tagor­szágok közül csak Lettországot (ahol a tagság támogatottsága 40 százalék), valamint Csehor­szágot és Máltát (45-45 száza­lék) előzi meg Magyarország. Az EU-felmérés azt mutatja, hogy a 25 tagországban is a munkanélküliség és a gazdasá­gi helyzet áll a problémalista élén. A magyarokat leginkább foglalkoztató további, külön címszó alatt megnevezett gon­dok között az inflációt (27 szá­zalék), az egészségügyet (24 százalék), a nyugdíjakat (13 százalék) illetve a lakásügyet (8 százalék) említették. Az Eurobarometer megállapítása szerint nőtt a magyarok bizal­ma az EU és annak intézményei iránt, és a magyarok saját élet­helyzetük jövőbeni alakulását tekintve is optimistábbak lettek, mint a belépést követő időszak­ban, illetve a 25 tagország lako­sai átlagosan. A többi tagország­ban ugyanakkor sokkal többen vallják magukat elégedettnek, mint a magyarok. Az ezerfős mintavétellel készített felmérés egyik megállapítása, hogy az EU-tagállamok közül Magyaror­szágon a legkevésbé fontos az európai identitás az emberek számára: a Magyarországon megkérdezettek 64 százaléka saját magát a közeljövőre tekint­ve csakis magyarnak tartja. A TNS Magyarország intézet által elkészített itthoni Eurobarometer közvélemény­kutatás megvizsgálta az unió to­vábbi bővítésének magyaror­szági támogatottságát is, és megállapította: 2004 májusa óta 9 százalékponttal, 21 százalék­ra emelkedett az ellenzők ará­nya. A közös európai fizetőesz­közt, az eurót ugyanakkor a ma­gyarok 60 százaléka támogatja, és csak 26 százaléka ellenzi. Támogatottság A sajtótájékoztatón Hann Endre, a Medián Közvéleménykutató Intézet igazgatója el­mondta: az idén végzett felmérésük szerint a belépésre váró országok közül Horvátor­szágnak van a legnagyobb támogatottsága Magyarországon, majd Bulgária, Törökor­szág és Románia a további sorrend. Tíz százalék a Fidesz előnye rokonszenv Csekély mértékben nőtt a bizonytalanok száma. A biztos pártválasztók körében gyarapodott az ellenzék tábora. Hétfőnként új eredmények la A Budapesti Corvinus Egyetem Marketingkutatás és Fogyasztói Ma­gatartás Tanszéke az ASM Kiadói Kft.-vel együttműködve közvéle­mény-kutatást végez a közélet kérdéseiről. A megkérdezettek a na­pilapot vásárló, felnőtt magyar lakosságból kerülnek ki Budapesten és az ország különböző városaiban. A minta ugyan nem reprezentál­ja a teljes felnőtt lakosságot, de alkalmas arra, hogy a 18 év fetatti napilapvásárlókról következtetéseket vonjunk le. Kérdéseinkre ezen a héten 668 napilapvásárló adott választ. A kutatás vezetői: dr. Simon Judit és dr. Hofmeister-Tóth Ágnes. Ha tegnap lettek volna a választások, ön melyik pártra szavazott volna? 30 25 20 15 10 5 0 Fidesz MSZP SZDSZ MDF Kisebb pártok Nem Nem menne összesen döntött el szavazni Az előző heti adatokhoz viszonyítva mind a Fidesz (-0,9%), mind pedig az MSZP (-1,9%) támogatottsága csökkent. A Fidesz 28,3%-ot, az MSZP 20,9%-ot ért volna el egy most vasárnapi választás esetén, így a különbség a két párt között 7,6%, amely 1,2%-kal nagyobb, minta múlt héten volt. A március első hetében történt megkérdezés szerint a Fidesz és az MSZP tekintetében nem történt szá­mottevő változás. A MDF és az SZDSZ tá­mogatottsága ugyancsak csökkent, a kisebb pártoké viszont összességében nem változott. A bizonytalanok száma 33%-ról 38%-ra nőtt. A biztos pártválasztók között több mint 10% a Fidesz előnye 40 30 20 10 0 45,6 Fidesz Kisebb pártok összesen A legfrisebb közvélemény-kutatás szerint a biztos pártválasztók körében az MSZP 33,6%, a Fidesz 45,6%-os támogatott­ságot érne el egy most vasárnap rende­zendő választás esetén. Az MSZP támo­gatottsága lényegében változatlan maradt, a Fideszé viszont 2,2%-kal nőtt az előző heti adatokhoz képest. A két párt között kimutatható különbség 9,5%-ról 12%-ra nőtt. Az MDF támoga­tottsága valamelyest csökkent, az SZDSZ és a többi, kisebb szavazótábor­ral rendelkező párt támogatottsága nem változott a március első hetében lezaj­lott megkérdezés eredményeit tekintve. Ha közvetlenül lehetne miniszterelnököt választani, ön kire szavazott volna? Gyurcsány Ferenc Orbán Viktor Más személy A Fidesz és az MSZP szavazóinak életkor szerinti megoszlása 0% 20% 40% 60% 80% 100% ■■ 18-29 30-44 HP 45-59 60­A Gyurcsány Ferencet választók aránya 3%-kal csökkent az előző héthez képest, míg az Orbán Viktorra szavazók aránya nem változott. így ezen a héten 3,2%-kal nőtt a kü­lönbség a jelenlegi miniszterelnök és Orbán Viktor népsze­rűsége között. A Fidesz támogatói között a fiatalabb korosztály erőtelje­sebben van jelen, mintáz MSZP-nél. A 18-29 éves kor­osztály aránya a kormánypártnál éppen a fele, a 30-44 éves korúak is 25%-kal kevesebben vannak, mint a Fidesz szavazók között. A KUTATÁS VEZETŐI: DR. SIMON JUDIT ÉS DR. HOFMEISTER-TÓTH ÁGNES FORRÁS: BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM MARKETINGKUTATÁS ÉS FOGYASZTÓI MAGATARTÁS TANSZÉK - REGGEL-GRAFIKA Az alapfokú végzettségűek inkább az MSZP-t támogatják A MEGKÉRDEZETTEK iskolai vég zettség szerinti megoszlását vizs­gálva megállapítható, hogy a Fideszt és az MDF-et közel azonos arányban támogatják a különböző végzettségűek. Az MSZP-nél az alapfokú vég zettségűek aránya 14,2%, míg a Fidesznél ez az arány csak­nem a fele, 7,7%. A középfokú végzettségűek aránya kiegyen­lített a két párt között (58%), az SZDSZ szavazótáborában azon­ban csak 50%ot képviselnek. A március első hetében mért adatok szerint az SZDSZ-szava- zók között többen vannak a fel­sőfokú végzettségűek, mint a Fidesz és az MSZP szavazótá­borában, arányuk 43%, míg a Fidesz esetében 35%, az MSZP-nél pedig 28%. A bizonyta­lanok között mérésünk szerint a középfokú végzettséggel rendelke­zők voltak a legtöbben. Azok kö­zött, akik nem mennének el sza­vazni, 70% középfokú végzettség gél rendelkezik és csak 13% a fel­sőfokú végzettségűek aránya Titkos ügynökök múltjáról és gazdák jelenéről szólt a hét az elmúlt időszak belpolitikai eseményeit a gazdatüntetés és az ügynökbotrányok sorozata uralta. Mindkettő hatással le­hetett a kormány és az ellen­zék, illetve a pártok népszerűsé­gére. A gazdákkal folytatott tár­gyalások elhúzódása, a tünteté­sen részt vevők kitartása, illetve a minisztérium tájékoztatásá­ban tapasztalható zavarok nem használtak a szocialisták nép­szerűségének. Ezzel szemben egyes ellenzéki politikusok meg­jelenése a gazdák között a jobboldal pozícióit rontotta. Az ügynöktörvény módosítása körüli vitáknak, az újabb listák nyilvánosságra hozásának hatása nehezen megítélhető. Az engedély nélkül közzétett névsorok látszólag a kormány malmára hajtják a vizet azzal, hogy elterelik a figyelmet a gazdasági gondokról és a gazdatüntetésről. Nem tudni azonban, hogy a listák az ellen­zék és a papság soraiban hány személyt érintenek. Életmentő macik EGER - Hivatalosan is átadták a TESCO Áruházban tavaly december 14. és 19. között tar­tott „Maci akció” során össze­gyűlt adományt az Egri Men­tőállomás képviselőinek. A vi­lágszerte 1927 óta, hazánkban 15 éve működő Round Table Hungary Egri Kerékasztalának soros elnö­ke, Agárdi Gábor elmondta: a plüssállatok árusításából 800 ezer forintos bevételük volt, s ebből egy félautomata defib- rillátort és egy pulsoxymétert vásároltak, amelyek hiánypót­ló készülékek Egerben. A lo- vagias tettet és az adományt a mentőállomás nevében dr. Gyulai Katalin mentőfőorvos, a város lakói részéről dr. Nagy Imre polgármester méltatta, illetve köszönte meg a Kerekasztal tagjainak. A mentősök gyakorlati bemutatót tartottak az adományozott életmentő készülékkel FOTÓ: PILISY ELEMÉR Kiszámíthatatlanná vált a jég a Tisza-tavon TISZA-TÖ Kiszámíthatatlanná vált a Tiszá-tó medencéit, öb­leit és holtágait borító jég a kismértékű enyhülés miatt - mondta a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Kötikövizig) sza­kaszmérnökségének vezetője. Egyre több a szabad vízfelület a tavon, ami a beszakadás ko­moly veszélyének teszi ki azo­kat a horgászokat, akik főként a hétvégeken űzik hobbijukat, és nem ismerik kellően a ta­vat - közölte Fejes Lőrinc. Hozzátette: a tavon átfolyó Ti­sza úgynevezett „anyamedre” jégmentes, mint ahogy nem jeges a Kisköre és Tiszalök, il­letve a Kisköre és Szolnok kö­zötti szakasz sem. Jég csupán a kiskörei vízlépcső előtti né­hány száz méteres szakaszon található, ám a Felső-Tiszáról érkezett jeget jól „koptatja” az alatta folyó Tisza. A Kötikövizig két jégtörő hajója a kiskörei téli kikötőben hor­gonyoz, eddig nem volt szük­ség a bevetésükre - mondta. A Tisza-tó vízfelületét a kemény hideg időszakban átlagosan 20-23 centiméter vastag jég borította, ami nem számít kü­lönlegesnek, hiszen a 2002- ről 2003-ra áthúzódó télen 40 centiméterre is meghízott a jégtakaró.

Next

/
Thumbnails
Contents