Heves Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-07 / 55. szám
2005. MÁRCIUS 7., HÉTFŐ 5 A HÉT TÉMÁJA Miért tilos a gyógyszerreklám? vita Talán újragondolható a tiltásról szóló jogszabály Minden bizonnyal lesz folytatása Magyarországon annak a vitaindító cikknek, amely a napoban látott napvilágot, a www.hazipatika.com internetes oldalon. A téma gyakorlatilag mindenkit érint. A felvetés lényege, vajon helyes és korszerű-e az a jogszabály, amely megtiltja a vényköteles gyógyszerek reklámozása? Alábbi összeállításunkban több szakember véleményét is kikértük. Uniós felmérés: az írek megbíznak a gyártókban a többség Kell az információ Az említett internetes szerkesztőségbe rendszeresen érkeznek levelek arra panaszkodva, hogy a gyógyszerkeresőnkben nem találják egyik vagy másik gyógyszer nevét, leírását, vagy hogy valamelyik cikkből nem derül ki, hogy melyik gyógyszerről van szó. Ilyenkor mindig a jelenlegi, hazai jogszabályokra hivatkozva válaszolnak, miszerint ez nem a gyógyszeradatbázis, vagy a szerkesztők, újságírók hibája, csak igyekeznek a törvényeket betartani. A hazai jogszabályok szerint ugyanis vényköteles termék nevét nem lehet megjeleníteni olyan felületen, amelyet nem csak és kizárólag szakemberek érnek el. Magyarul sem a nevét, sem az OGYI (Országos Gyógyszerészeti Intézet) által jóváhagyott betegtájékoztató anyagot, amely a gyógyszerdobozban található meg, nem adható. Jó néhány országban, például az Egyesült Államokban is lehet vényköteles gyógyszereket is a nagyközönségnek hirdetni. Vajon miért? Ott mindenki orvosi diplomával a kezében lép ki az általános iskolából? Miért lennének az amerikaiak érettebbek, mint az európaiak, hogy valódi hasznát lássák egy vényköteles termék hirdetésének? Hacsak nem attól, hogy itthon mesterségesen, például ilyen jogszabályokkal tartják vissza az információkat az állampolgároktól. - Mindez a betegek érdekében történik? - teszi fel a kérdést Kocsis Gábor, a vitaindító cikk szerzője. Majd így folytatja: tény is, hogy ma már itthon is bármilyen élelmiszert, műszaki eszközt, egyebet vásárolunk, a csomagoláson részletes leírást találunk az összetételéről, a használati módjáról. A vényköteles gyógyszer miben különbözik a többi általunk vásárolt terméktől? A gyógyszer esetében miért csak a vásárlást követően van jogom elolvasni a tájékoztatót? A pirula megvásárlását követően ugyanúgy dönthet a beteg arról, hogy nem veszi be a gyógyszert, igaz, előtte már ki kellett fizetnie a termék árát. Hol van még egy olyan termék, amit előbb meg kell vennem ahhoz, hogy elolvassam, mire való, mire hat, hogyan kell használni? Ráadásul éppen egy olyan terméknél, amely igazán az egészségemről, betegségemről, „életemről-halálomról” szól. Kétségtelen, hogy a reklám és a tájékoztatás, informálás között igen keskeny a mezsgye (sőt, elvetemültebb esetekben ezek egybe is eshetnek). Jelen esetben annyira keskeny, hogy a reklám tilalma miatt a vásárlót az őt megillető minimális információtól is eltiltja. Jelenleg, laikus közönség számára elérhető helyen egy vényköteles termék nevét sem szabad leírni, utalást se lehet rá tenni, az OGYI által ellenőrzött, jóváhagyott betegtájékoztató anyagot sem lehet megjelentetni. A szerző megkérdi: biztos, hogy automatikusan el kell fogadnunk azt a sokak által egyedül követendőnek vélt szerep- osztást, az „orvos diktál, én meg beveszem” jellegűt? Nem lehet, hogy e között és a Doktor Bubó-féle „diktál a beteg, írja a doktor" között lehetne átmenet? Például, amikor informálódik a beteg is, esetleg még kérdezni is mer, és aztán dönt az orvos? - A jelenleg jellemző szereposztás lenne a betegek érdeke? Érdekes a szerző azon felvetése is, hogy vajon hogyan lehet az internet korszakában az információt cenzúrázni? Miközben szinte bármilyen vényköteles termék neve elé a www-t és a végére a .com-ot írva a böngészőbe megkaphatjuk az adott vényköteles gyógyszer promóciós oldalát, vagy cnn.com, google.com, yahoo.com és egyéb amerikai portált olvasva vényköteles termékek reklámjaiba botlik bele az ember. A válasz: nem lehet cenzúrázni. Az EU-ban jelenleg érvényes vényköteles gyógyszerek kommunikációjára vonatkozó szabályok helyességét, követhetőségét időről időre megkérdőjelezik az egyes tagországokban is. Legutóbb a Freedom Institute közvélemény-kutató Írországban végzett erre vonatkozóan felmérést. A felmérés szerint az írek jobban bíznak a gyógyszerUgyanakkor, az is igaz, hogy a betegnek joga van tudni, pontosan mit is vesz be, joga van tehát az információhoz. Ehhez azonban - legalábbis elvileg - hozzájuthat az orvosi rendelőben, és sok helyen valóban le is ültetik a beteget, hogy megbeszéljék, milyen gyógyszerre van szüksége. Persze számos kedvezőtlen körülménnyel is számolhatunk - folytatta a szakember, - hiszen a reklámok láttán tömegével jönnének az emeberek, akik olyan igényeket fogalmaznának meg, amelyeket nehezen lehetne teljesíteni, hiszen végül is nem egy hétköznapi árucikkről van szó, hogy pédául „egy piros szandált szeretnék...”, nagyon messzire vezetne, ha állandóan le kellene beszélni a betegeket saját elképzeléseik valóra váltásáról. Arra van szükség, hogy pontos kórisme alapján, a szakember kínálja fel a lehetőségeket úgy, hogy felhívja a figyelmet a mellékhatósokra, vagy az adott szer, más gyógyszerekkel való kölcsönhatására, annak következményeire. Dr. Szigethy Anna ugyanakkor hozzátette azt is: amellett is szólnak érvek, hogy szabadon hirdessék ezeket a medicinákat, hiszen az egyén információhoz való joga elvitathatatlan. Arra a gyártóktól származó információkban, mint a más forrásokból származó adatokban. A megkérdezettek 61 százaléka szerint a gyógyszerekkel kapcsolatban minden információhoz hozzá kellene, hogy jussanak, 23 százalékuk gondolja azt, hogy az ilyenfajta információs tevékenységet továbbra is tiltani kellene a törvénynek. kérdésünkre, miszerint: maga az orvos mi alapján írja fel a gyógyszert, s szerepet játszik-e döntésében a gyógyszergyár képviselőjének „marketing-tevékenysége” a szakember a következőt válaszolta:- Szakmai értelemben nyil- vánválóan befolyásolja a döntést a cég képviselőjének ismertetője, de a saját tapasztalat, valamint az adott beteg ismerete is, hiszen mindenkire másképp hat egy-egy gyógyszer, így természetesen a mellékhatások sem egyformák. Végül megjegyezte: hiába jó és korszerű egy termék, előfordul, hogy nem írható fel elsőre egy szer, hiszen az OEP csak akkor finanszíroz bizonyos (drága) szereket, ha a beteg másra (olcsóbb készítményekre) nem reagál. Nem titok, hogy sokszor vita van ilyenkor a szakmai szervezetek, valamint az egészségpénztár között. Nem tudni tehát azt sem, hogy pédául ez a körülmény milyen vitákat, harcokat hozna a felszínre akkor, ha a betegek a reklámok alapján kívánnák eldönteni, mely szereket részesítik előnyben. Figyelni a veszélyekre Valamennyi gyógyszer, akár receptköteles, akár nem, csak akkor hozható forgalomba, amennyiben azt az Országos Gyógyszerészeti Intézet törzskönyvezte. Ezt megelőzően szigorúan megvizsgálják a gyógyszer biztonságosságát, hatékonyságát és minőségét. A törzskönyvező hatóság dönti el azt is, hogy a gyógyszert csak orvosi vényre vagy recept nélkül is beszerezhetjük. Világszerte megfigyelhető, hogy a pénzszűkében lévő kormányzatok ösztönzik az embereket az öngyógyításra. Évről évre növekszik azon recept nélküli orvosságok száma, amelyeket a biztosító nem támogat. Az öngyógyítás a betegek számára is előnyös lehet, mivel nem kell az orvost felkeresni a beszerzéséhez, ezzel időt is meg lehet takarítani. Ez a folyamat azonban rá kell irányítsa a figyelmünket a saját egészségünk iránti felelősségünkre, a helyes életmódra, a körültekintő öngyógyszerelésre. Tapasztalat, betegismeret gyógyszerreklám Érvek és ellenérvek Dr. Szigethy Anna addiktológus főorvos szerint a probléma rendkívül összetett, hiszen a vényköteles szerek nyilván azért nem szabadon hozzáférhetőek, azért csak megalapozott orvosi javallatra írhatók fel, s a szakember mérlegelése elengedhetetlen. Felelősség A szakember szerint reklámozni azt lehet korrekt módon, ami szabadon vásárolható, a vényköteles gyógyszerek esetében a betegnek nincs szabad döntése: a felelősség tehát az orvosé... A patikus válasza: nem hirdetés Nem tájékoztat, befolyásol Az egri Kígyó Patika vezetője Kóró József szerint éppen azért kötik vényhez bizonyos szerek beszer- * zését, mert ezen készítmények csak orvosi felügyelet mellett szedhetők, például az esetleges mellékhatások miatt is. Kizárólag a szakember tudja megmondani ugyanis, hogy pontosan mi kell a betegnek - véli a patikus, - ha az emberek látnak például egy hirdetést a tévében, az mindenképpen torzítja az ítéletet, úgy gondolhatják: csakis az a gyógyszer jó nekik, amiket a hirdetésben látnak és már az orvostól is akarják majd úgymond megrendelni. Ez nyilvánvalóan vitát és konfliktust eredményezne. Kóró József hozzátette: már a vény nélkül kapható szerek (például bizonyos étrendkiegészítők esetében) közelt- múltbeli ellenőrzésénél kiderült, hogy a reklámok ellenére sokszor egyáltalán nem találhatók meg bennük a feltüntetett anyagok, összetevők. Ebben az esetben tehát a hirdetés egyáltalán nem tájékoztat, inkább csak befolyásol, ez pedig kedvezőtlen hatással lenne az egész folyamatra. A nem vényköteles gyógyszerek közül is rengetegen keresik a sűrűn reklámozott termékeket, s a beteg sajnos akkor is ezeket keresi, amikor ezen termékek gyenge minőségűek. Félő tehát - mondta végül Kóró József, - hogy a további „könnyítés” rossz irányba hatna. A nem vényköteles gyógyszerek közül is rengetegen keresik a sűrűn reklámozott termékeket Olvassuk el gondosan! Minden gyártónak kötelessége az úgynevezett betegtájékoztató elhelyezése a gyógyszer csomagolásában. Ezt midig olvassuk el annak tudatában, hogy ezen tájékoztató nem helyettesíti az orvossal vagy patikussal folytatott konzultációt, csak emlékeztetőként szolgál arról, amit a szakembereknek kell elmondaniuk nekünk a gyógyszerről. Magyarországon jelenleg valamennyi, forgalomban lévő gyógyszer betegtájékoztatójának az Európai Unió által előírt szabálynak kell megfelelnie. Különösen fontos, hogy ne hagyatkozzunk csak ezen ismertetők által adott információkra. Az elmúlt 30-40 évben nagyon sok új gyógyszert fejlesztettek ki a gyógyszerkutatók.
