Heves Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-07 / 55. szám

2005. MÁRCIUS 7., HÉTFŐ 5 A HÉT TÉMÁJA Miért tilos a gyógyszerreklám? vita Talán újragondolható a tiltásról szóló jogszabály Minden bizonnyal lesz folytatása Magyarországon annak a vitaindító cikknek, amely a napoban látott napvilágot, a www.hazipatika.com internetes oldalon. A téma gyakorlatilag mindenkit érint. A felvetés lényege, vajon helyes és korsze­rű-e az a jogszabály, amely megtiltja a vényköteles gyógyszerek reklámozása? Alábbi összeállításunkban több szakember véleményét is kikértük. Uniós felmérés: az írek megbíznak a gyártókban a többség Kell az információ Az említett internetes szerkesz­tőségbe rendszeresen érkez­nek levelek arra panaszkodva, hogy a gyógyszerkeresőnkben nem találják egyik vagy másik gyógyszer nevét, leírását, vagy hogy valamelyik cikkből nem derül ki, hogy melyik gyógy­szerről van szó. Ilyenkor min­dig a jelenlegi, hazai jogsza­bályokra hivatkozva válaszol­nak, miszerint ez nem a gyógy­szeradatbázis, vagy a szerkesz­tők, újságírók hibája, csak igyekeznek a törvényeket be­tartani. A hazai jogszabályok szerint ugyanis vényköteles termék nevét nem lehet megjeleníteni olyan felületen, amelyet nem csak és kizárólag szakemberek érnek el. Magyarul sem a ne­vét, sem az OGYI (Országos Gyógyszerészeti Intézet) által jóváhagyott betegtájékoztató anyagot, amely a gyógyszerdo­bozban található meg, nem ad­ható. Jó néhány országban, példá­ul az Egyesült Államokban is lehet vényköteles gyógyszere­ket is a nagyközönségnek hir­detni. Vajon miért? Ott minden­ki orvosi diplomával a kezében lép ki az általános iskolából? Miért lennének az amerikaiak érettebbek, mint az európaiak, hogy valódi hasznát lássák egy vényköteles termék hirdetésé­nek? Hacsak nem attól, hogy itthon mesterségesen, például ilyen jogszabályokkal tartják vissza az információkat az ál­lampolgároktól. - Mindez a be­tegek érdekében történik? - te­szi fel a kérdést Kocsis Gábor, a vitaindító cikk szerzője. Majd így folytatja: tény is, hogy ma már itthon is bármi­lyen élelmiszert, műszaki esz­közt, egyebet vásárolunk, a csomagoláson részletes leírást találunk az összetételéről, a használati módjáról. A vénykö­teles gyógyszer miben külön­bözik a többi általunk vásárolt terméktől? A gyógyszer eseté­ben miért csak a vásárlást kö­vetően van jogom elolvasni a tájékoztatót? A pirula megvá­sárlását követően ugyanúgy dönthet a beteg arról, hogy nem veszi be a gyógyszert, igaz, előtte már ki kellett fizet­nie a termék árát. Hol van még egy olyan termék, amit előbb meg kell vennem ahhoz, hogy elolvassam, mire való, mire hat, hogyan kell használni? Rá­adásul éppen egy olyan ter­méknél, amely igazán az egészségemről, betegségemről, „életemről-halálomról” szól. Kétségtelen, hogy a reklám és a tájékoztatás, informálás kö­zött igen keskeny a mezsgye (sőt, elvetemültebb esetekben ezek egybe is eshetnek). Jelen esetben annyira keskeny, hogy a reklám tilalma miatt a vásár­lót az őt megillető minimális információtól is eltiltja. Jelen­leg, laikus közönség számára elérhető helyen egy vényköte­les termék nevét sem szabad leírni, utalást se lehet rá tenni, az OGYI által ellenőrzött, jóvá­hagyott betegtájékoztató anya­got sem lehet megjelentetni. A szerző megkérdi: biztos, hogy automatikusan el kell fo­gadnunk azt a sokak által egye­dül követendőnek vélt szerep- osztást, az „orvos diktál, én meg beveszem” jellegűt? Nem lehet, hogy e között és a Doktor Bubó-féle „diktál a beteg, írja a doktor" között lehetne átme­net? Például, amikor informáló­dik a beteg is, esetleg még kér­dezni is mer, és aztán dönt az orvos? - A jelenleg jellemző szereposztás lenne a betegek érdeke? Érdekes a szerző azon felve­tése is, hogy vajon hogyan le­het az internet korszakában az információt cenzúrázni? Mi­közben szinte bármilyen vény­köteles termék neve elé a www-t és a végére a .com-ot ír­va a böngészőbe megkaphat­juk az adott vényköteles gyógy­szer promóciós oldalát, vagy cnn.com, google.com, yahoo.com és egyéb amerikai portált olvasva vényköteles ter­mékek reklámjaiba botlik bele az ember. A válasz: nem lehet cenzúrázni. Az EU-ban jelenleg érvényes vényköteles gyógyszerek kom­munikációjára vonatkozó szabá­lyok helyességét, követhetősé­gét időről időre megkérdőjele­zik az egyes tagországokban is. Legutóbb a Freedom Institute közvélemény-kutató Írország­ban végzett erre vonatkozóan felmérést. A felmérés szerint az írek jobban bíznak a gyógyszer­Ugyanakkor, az is igaz, hogy a betegnek joga van tudni, ponto­san mit is vesz be, joga van te­hát az információhoz. Ehhez azonban - legalábbis elvileg - hozzájuthat az orvosi rendelő­ben, és sok helyen valóban le is ültetik a beteget, hogy megbe­széljék, milyen gyógyszerre van szüksége. Persze számos kedvezőtlen körülménnyel is számolhatunk - folytatta a szakember, - hi­szen a reklámok láttán tömegé­vel jönnének az emeberek, akik olyan igényeket fogalmaznának meg, amelyeket nehezen lehet­ne teljesíteni, hiszen végül is nem egy hét­köznapi áru­cikkről van szó, hogy pédául „egy piros szan­dált szeret­nék...”, nagyon messzire vezetne, ha állandóan le kellene beszélni a betegeket saját elképzeléseik valóra váltá­sáról. Arra van szükség, hogy pontos kórisme alapján, a szak­ember kínálja fel a lehetősége­ket úgy, hogy felhívja a figyel­met a mellékhatósokra, vagy az adott szer, más gyógyszerekkel való kölcsönhatására, annak következményeire. Dr. Szigethy Anna ugyanak­kor hozzátette azt is: amellett is szólnak érvek, hogy szabadon hirdessék ezeket a medicinákat, hiszen az egyén információhoz való joga elvitathatatlan. Arra a gyártóktól származó informáci­ókban, mint a más forrásokból származó adatokban. A meg­kérdezettek 61 százaléka sze­rint a gyógyszerekkel kapcso­latban minden információhoz hozzá kellene, hogy jussanak, 23 százalékuk gondolja azt, hogy az ilyenfajta információs tevékenységet továbbra is tilta­ni kellene a törvénynek. kérdésünkre, miszerint: maga az orvos mi alapján írja fel a gyógyszert, s szerepet játszik-e döntésében a gyógyszergyár képviselőjének „marketing-te­vékenysége” a szakember a kö­vetkezőt válaszolta:- Szakmai értelemben nyil- vánválóan befolyásolja a döntést a cég képviselőjének ismertető­je, de a saját tapasztalat, vala­mint az adott beteg ismerete is, hiszen mindenkire másképp hat egy-egy gyógyszer, így ter­mészetesen a mellékhatások sem egyformák. Végül megjegyezte: hiába jó és korszerű egy termék, előfor­dul, hogy nem írható fel elsőre egy szer, hiszen az OEP csak ak­kor finanszíroz bizonyos (drága) szereket, ha a beteg másra (ol­csóbb készítményekre) nem re­agál. Nem titok, hogy sokszor vita van ilyenkor a szakmai szervezetek, valamint az egész­ségpénztár között. Nem tudni tehát azt sem, hogy pédául ez a körülmény milyen vitákat, har­cokat hozna a felszínre akkor, ha a betegek a reklámok alapján kívánnák eldönteni, mely szere­ket részesítik előnyben. Figyelni a veszélyekre Valamennyi gyógyszer, akár receptköteles, akár nem, csak akkor hozható forgalomba, amennyiben azt az Országos Gyógyszerészeti Intézet törzskönyvezte. Ezt megelőzően szigorú­an megvizsgálják a gyógyszer biztonságosságát, hatékonyságát és minőségét. A törzskönyvező hatóság dönti el azt is, hogy a gyógyszert csak orvosi vényre vagy recept nélkül is beszerezhet­jük. Világszerte megfigyelhető, hogy a pénzszűkében lévő kormányzatok ösztönzik az embere­ket az öngyógyításra. Évről évre növekszik azon recept nélküli orvosságok száma, amelyeket a biztosító nem támogat. Az öngyógyítás a betegek számára is előnyös lehet, mivel nem kell az orvost felkeresni a beszerzéséhez, ezzel időt is meg lehet takarítani. Ez a folyamat azon­ban rá kell irányítsa a figyelmünket a saját egészségünk iránti felelősségünkre, a helyes élet­módra, a körültekintő öngyógyszerelésre. Tapasztalat, betegismeret gyógyszerreklám Érvek és ellenérvek Dr. Szigethy Anna addiktológus főorvos szerint a prob­léma rendkívül összetett, hiszen a vényköteles szerek nyilván azért nem szabadon hozzáférhetőek, azért csak megalapozott orvosi javallatra írhatók fel, s a szakem­ber mérlegelése elengedhetetlen. Felelősség A szakember szerint reklá­mozni azt lehet korrekt mó­don, ami szabadon vásárol­ható, a vényköteles gyógy­szerek esetében a betegnek nincs szabad döntése: a fe­lelősség tehát az orvosé... A patikus válasza: nem hirdetés Nem tájékoztat, befolyásol Az egri Kígyó Patika vezetője Kó­ró József szerint éppen azért kötik vényhez bizonyos szerek beszer- * zését, mert ezen készítmények csak orvosi felügyelet mellett szedhetők, például az esetleges mellékhatások miatt is. Kizárólag a szakember tudja megmondani ugyanis, hogy pontosan mi kell a betegnek - véli a patikus, - ha az emberek látnak például egy hir­detést a tévében, az mindenkép­pen torzítja az ítéletet, úgy gon­dolhatják: csakis az a gyógyszer jó nekik, amiket a hirdetésben lát­nak és már az orvostól is akarják majd úgymond megrendelni. Ez nyilvánvalóan vitát és konfliktust eredményezne. Kóró József hozzátette: már a vény nélkül kapható szerek (például bizonyos étrend­kiegészítők esetében) közelt- múltbeli ellenőrzésénél kide­rült, hogy a reklámok ellenére sokszor egyáltalán nem találha­tók meg bennük a feltüntetett anyagok, összetevők. Ebben az esetben tehát a hirdetés egyál­talán nem tájékoztat, inkább csak befolyásol, ez pedig kedve­zőtlen hatással lenne az egész folyamatra. A nem vényköteles gyógyszerek közül is rengete­gen keresik a sűrűn reklámo­zott termékeket, s a beteg saj­nos akkor is ezeket keresi, ami­kor ezen termékek gyenge mi­nőségűek. Félő tehát - mondta végül Kóró József, - hogy a to­vábbi „könnyítés” rossz irányba hatna. A nem vényköteles gyógyszerek közül is rengetegen keresik a sűrűn reklámozott termékeket Olvassuk el gondosan! Minden gyártónak kötelessége az úgynevezett betegtájékoztató elhelyezése a gyógyszer csoma­golásában. Ezt midig olvassuk el annak tudatában, hogy ezen tájékoztató nem helyettesíti az orvossal vagy patikussal folyta­tott konzultációt, csak emlékez­tetőként szolgál arról, amit a szakembereknek kell elmonda­niuk nekünk a gyógyszerről. Magyarországon jelenleg vala­mennyi, forgalomban lévő gyógyszer betegtájékoztatójá­nak az Európai Unió által előírt szabálynak kell megfelelnie. Különösen fontos, hogy ne ha­gyatkozzunk csak ezen ismer­tetők által adott információkra. Az elmúlt 30-40 évben nagyon sok új gyógyszert fejlesztettek ki a gyógyszerkutatók.

Next

/
Thumbnails
Contents