Heves Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-29 / 72. szám

4 2005. MÁRCIUS 29., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Feloldani az ellentéteket Rendet és következetességet Korábban az egerszóláti, majd az Egri Csillagok Téeszben dol­gozott, a ’90-es években pedig egy amerikai növényvé- dőszer-gyártó cég ma­gyarországi képviselője­ként is tevékenykedett Bíró Endre, aki elfogad­ta a hegyközségi elnöki tisztségre történt jelölé­sét. Az agrármérnöki végzettséggel rendelke- Bíró Endre ző szakember emellett - vállalkozóként - növényvédel­mi szaktanácsadással és szőlő- termesztéssel is foglalkozik.- A hegyközségnek a kister­melőket kell olyan helyzetbe hoznia, hogy ők is tevékeny részt vállaljanak az egri bor presztízsének további emelésé­ben, piaci pozícióinak erősíté­sében - bocsájtotta előre. - Most ugyanis ezzel, sajnos, épp ellenkező folyamatok zajlanak. A borvidéken dolgozik ugyan nyolc-tíz kiemel­kedő borász, ám ők sem juthatnak sokra, ha a kistermelők jelentős ré­sze - akarva-akaratlan - gátolja ebbéli munká­jukat. Egy-egy rossz borral ugyanis szinte az egyik pillanatról a má­sikra tönkre lehet tenni azt, amit mások hosszú évek alatt építettek fel. Bíró szerint a hegyközség­nek ugyanakkor a saját tagjait segítenie kell többek között a piacra jutásban. Emellett szak­mai támogatást is kell nyújta­nia, hiszen sok olyan gazda van, aki nem tanulta a szőlészkedést és a borász­kodást, s komoly tapasztalatok­ra sem tudott szert tenni az el­múlt időszakban. Nehezíti vi­szont a helyzetet, hogy a vá­lasztmányt komoly ellentétek feszítik. Ezeket - vélekedett - mihamarabb fel kell oldani, mert már a borvidék működé­sére is rossz hatással vannak. Az elnökjelölt mindezeken túl szólt azokról a napi problé­mákról is, amelyekkel a hegy­községnek sürgősen szembe kell néznie. Ezek között emlí­tette meg az úthálózat kérdését is, mert mint mondotta, még mindig vannak megközelíthe­tetlen dűlők, valamint a mező­őri szolgálat működőképessé tételét. Immár 28. éve folytatja szőlő- termelő és borász tevékenysé­gét Egerben Simon József, így - szavai szerint - nem lepte meg a felkérés, hogy vállalja el az eg­ri hegyközség választmányá­nak elnöki tisztére való jelölést. - Nem ért váratlanul - fűzte hozzá magyarázatképp -, mert ismerem a termelők nagy ré­szének gondolkodását. Tudom, hogy távol áll tőlük az eddigi ál­lóvízben való további tocsogás, az információkkal rendelkező - vagy azt mutató -, „ügyeket in­tézők” színfalak mögötti sustor­gása. A „majd mi tudjuk, ne tö­rődj semmivel, te úgysem ér­tesz hozzá, mi megoldjuk he­lyetted a dolgokat” típusú hegy­községi vezetés megváltoztatá­sa számukra is sürgős, mert a Csongrádi Chardonnay ára duplája az Egri Bikavérének az üzletek polcain. Mint mondotta, tíz éve működik a hegyközség, hogy a törvényben leír­taknak megfeleljen, az­az a származási igazolá­sokon keresztül a terme­lők részére biztosítsa az egri bor garanciáit. Sze­rinte ezeknek a „garan- Simon cialeveleknek” nem csak a száraz tényeket - hektár, mázsa, cukorfok, hektoliter - kell tartalmazni, hanem a mö­götte lévő rendről és következe­tességről is beszélniük kell.- A következetességről a mű­velésmódokban, azaz helyesen használja-e a termelő az általa választott művelésmódot, az időben elvégzett jó minőségű munkáról és a környezet, a táblautak, árkok karbantartásá­ról. Szólnia kell a felvá­sárló következetességé­ről - már a metszés idő­pontjában határozza meg a termelő számára a minőségi követelmé­nyeket -, s a felvásárlás rendjéről: legyen szőlő­ár a gazdasági év kezde­tén - tette hozzá Simon. A legsürgetőbb feladatnak lát­ná, hogy a szőlőtelepítést senki ne keverje össze a szeméttelep­pel és terjeszkedő vadrózsaer­dőkkel. A termelésben pedig, a „jól járható utak” kialakítása után, a közösségi bormarke­tingre fordítaná a legtöbb ener­giát. József Rákellenes nap program A kezelésektől, a speciális terápiáktól a férfiak szűréséig KJ hatvan Rákellenes napot ren­dez április 9-én, szombaton 14 órától az Albert Schweitzer Kórház Szakrendelőjének au­lájában (Balassi Bálint út 16.) a Magyar Rákellenes Liga Petőfibányai Szervezete. A programban a daganatos meg­betegedésekkel kapcsolatos tudnivalók széles skáláját is­merhetik meg az érdeklődők, a hatékony megelőzéstől az onko­lógiai szűrésekig, a kezelések­től és speciális terápiáktól a fér­fiak rákszűréséig, a fájdalom- csülapítás módszereitől az em­lővizsgálat fontosságáig. A program szakmai házigaz­dája dr. Nagy Emese, a kórház onkológusa lesz. A Rákellenes Nap hatvani eseménye műsoros szórakoztató esttel zárul, ahol többek közt fellép Csepregi Éva énekesnő, egy aerobik tánccso­port, s lesz tombola is. Megfele­lő létszámú érdeklődő esetén a környékbeli településekről buszt is indítanak a rendez­vényre. Érdeklődni a 06 70 267 53 97-es telefonszámon lehet. „Táplálkozz okosan" együttműködés Figyelnek a fiatalokra MAGYARORSZÁG Az Európai Unió egészséges táplálkozást hirdető kampányával összefüg­gésben a cég diabetikusai által összeállított salátás és gyümöl­csös ételeket vezetnek be. To­vábbra is népszerűsítik ugyan­akkor a mozgást különböző ak­ciókkal. A McCdonald's a hazai szak­minisztériumokkal közösen dolgozza ki azt az év végén in­duló programot, amely az ifjú­ságot veszi célba és a „Táplál­kozz okosan” nevet viseli. A közösségért való tenni aka­rás eredménye az étteremlánc által alapított és folyamatosan támogatott magyarországi Ronald McDonald Gyermekse­gély Alapítvány is, mely 2004 novemberében adta át a máso­dik Ronald McDonald Házat Magyarországon - éppen régi­ónkban, Miskolcon - otthont biztosítva ezzel a daganatos és leukémiás gyermekeknek. Az Alapítvány éves bevétele 104 millió forint, az éves befektetés 201 millió forint volt. Ugyan­csak hasonló szellemben került ismét megrendezésre a nemzet­közi gyermeknapja is, ahol sztá­rok részvételével gyűjtöttek az alapítvány számára. Ez az egyik legnagyobb bevételt produkáló jótékonysági esemény volt 21 millió forintos bevételével. Környezet: károk és védelem régiós gondok Megoldásokat keresnek a térségben: Heves megyében is megalakult a Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás Az észak-magyarországi régióban a környezet minősége megfelel az országos át­lagnak, de a megoldásra váró feladatok sok munkát igényelnek. Az ezzel kapcso­latos - és nemrégiben megjelent - elemzésből az is megtudható, hogy a 90-es évek­ben a településeken szennyvízcsatornák, illetve korszerű szennyvíztisztítók épül­tek, amelyek javították a víz minőségét. Ugyanakkor fontos, hogy ez a folyamat to­vább folytatódjon főleg Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében. A két említett térségben ugyanis a csatornákkal való ellátottság alig 40 százalékos csupán, ami elmarad az országos átlagtól. Mentusz Károly ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Ez derül ki abból a tanulmányból, ame­lyet a Heves Megyei Kereskedel­mi és Iparkamarával együttmű­ködve Sallai Ferenc, az Észak­magyarországi Környezetvédel­mi Felügyelőség vezető főtaná­csosa készített. Mint ebből kitű­nik: a régió gazdaságát az 1980- as évek végéig főleg a nehézipar jellemezte. A telephelyek azon­ban a környezetvédelmi beruhá­zások nélkül, nagy anyag-, illet­ve energiafelhasználással mű­ködtek és sok szennyező­anyagot bocsátottak ki. Az 1990-es években a nehéz­ipar összeomlott, ugyanakkor javult a környezetvédelem is, miközben elhagyott bányagöd­rök, meddőhányók, hulladék­halmok, talajvízszennyezések veszélyeztetnek továbbra is. Az elemzésből az is megtudható, hogy a 90-es években a telepü­léseken szennyvízcsatornák, il­letve korszerű szennyvíztisztí­tók épültek, amelyek javították a víz minőségét. Ám fontos, hogy ez a folyamat tovább foly­tatódjon főleg Borsod-Abaúj- Zemplén és Heves megyében. A két említett térségben ugyanis a csatornákkal való ellátottság alig 40 százalék, ami elmarad az országos átlagtól. Egyébként 2015-ig több mint kétszáz tele­pülésen kell megoldani a szennyvízcsatornázást, illetve a víztisztítást. hatóság ellenőrzése szerint a szeméttelepek többsége erősen kifogásolható körülmények kö­zött működik. Megyénkben je­lenleg Bélapátfalva, Pétervására és Eger székhellyel üzemel regionális rendszerben hulladéklerakó. Ezek viszont a műszaki védelmük hiánya mi­att nem felelnek meg a jelenleg elvárt színvonalnak és a kör­nyezetvédelmi követelmények­nek. Borsodban a 90-es években több települést átfogó regioná­lis, illetve kis-regionális hulla­A LÉGSZENNYEZŐ ANYAG KIBOCSÁTÁSA HEVESBEN - 1998 2002 Szennyező anyag mennyisége t/év Év Kén-dioxid Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Szilárd 1998 147 385 7606 5052 5340 1999 146260 4591 4678 5023 2000 96482 4836 4442 2413 2001 43 258 3741 4297 1022 2002 46499 2256 5095 1127 Heves megyében is megala­kult a Regionális Hulladékgaz­dálkodási Társulás, amely Gyöngyös és a vá­ros kistérségéhez tartozó 22 telepü­lés csatlakozásá­val immár 93-ra bővült. A tervek szerint 2006-2008 között déklerakó épült. Hevesben viszont kedvezőtle­nebb a helyzet. A lerakóknak csak kis hányaduk rendelkezik működési engedéllyel. A szak­építik ki az EU támogatásával a szelektív hulladékgyűjtést és újrahasznosítást, valamint a je­lenlegi lerakók rekultivációját is magában foglaló komplex Tisztában vannak vele A szakemberek úgy látják, hogy az észak-magyarországi régióban is fel kell készülni a EU-s környezetvédelmi el­várások megvalósítására. Van remény arra, hogy ez a térség is a fejlődés útjára lépjen és ezt úgy igyekeznek megvalósítani, hogy környe­zet állapota ne romoljon. hulladékkezelési rendszert. Ami pedig a levegő tisztasá­gának védelmét jelenti, az utób­bi évtizedben megyénkben is jelentős változás történt. Meg­határozó légszennyező a Mátrai Erőmű Rt., mivel a többi üze­mek kibocsátása ehhez képest elhanyagolható. A külföldi tu­lajdonos az erőműben 12 milli­árdos fejlesztést valósított meg, melynek hatására a kén-dioxid 95, a porkibocsátás pedig 50 százalékkal csökkent. Az ipar és a közlekedés a zaj elleni védekezést is feltételezi. Ebben a megoldás az üzemek környezetében lévő védőtávol­ság kialakítása, illetve a lakott területektől távolabb eső ipari parkok kialakítása. Megyénk­ben az M3-as autópálya mentén elhelyezkedő településen növe­kedett a zajveszély. Ezt védőpa- lánkok kiépítésével mérsékel­hetik. Évszakok: fotós tavasz Sokan voltak kíváncsiak az egri fotóklub tagjainak alkotásaira FOTÓ: PILISY ELEMÉR EGER - Évszakok a fotóművészet­ben címmel kiállítás-sorozatot rendeznek az Egri Helyőrségi Klubban. A Heves Megyei Fotóklub tagja­inak alkotásaiból először a tavaszt köszöntő válogatást mutatják be az érdeklődőknek. A megnyitón Adamik Miklós mátrai diaporá- ma-bemutatóval lepte meg a je­lenlévőket. Demeter Pál, Bátai Fe­renc, KáBay László, Jakab Tibor, Szerencsi Gábor, Herpai Imre, Molnár István, Kállai Margit, dr. Füle Miklós, Lenkey János, Józsa Béla, Budai Gyula, H. Barbócz Il­dikó, Skultéti Imre, Kis Gábor és Porlku Krisztián képei április 15- ig, naponta 11.30-tól 21 óráig lát­hatók a HEMO-ban. .5^ mm wOMi Gumiabroncs és biztonság egér Egy országos turné kere­tében Egerbe is eljutott az a roadshow, amelynek témája a közlekedés biztonsága, ezen be­lül a gumiabroncsok ebben be­töltött szerepe volt. A sajtó munkatársai előadást hallhat­tak a téli gumik használatának fontosságáról, s arról, hogy a társszervekkel - köztük az Or­szágos Balesetbiztonsági Ta­nács, és a rendőrség szakembe­reivel - együtt akciókat és felvi­lágosító kampányokat szervez­nek azért, hogy minél több au­tós legyen a megfelelő informá­ciók birtokában. Ennek is köszönhető - mond­ta a sajtótájékoztatón Sajti Mik­lós a Goodyear Dunlop magyar- országi marketingigazgatója - , hogy hazánkban az utóbbi évek­ben egyre többen használnak a hideg idő beálltával téli abron­csot (az autósok 35-50 százalé­ka), ám az EU országaiban ez az arány legalább 80 százalékos. A tapasztalat az, hogy aki egyszer rászánja magát a cserére, az többé nem mond le a téli gumi által kínált előnyökről. Az újságírók a rendezvényen megismerkedhettek a cég ter­mékeinek tesztjeivel, azzal, hogy a korszerű pályákon mi­ként vizsgálják a gumikat a leg­szélsőségesebb körülmények (például víz, jég, rendkívül erős fizikai igénybevétel, erős ka­nyarterhelés stb.) között is. Az egri roadshow-n bemutat­ták a cégcsoport két új termé­két (egy új Goodyear és Fulda abroncsot), amelyet a független német tesztintézet TÜV látott el minőségi tanúsítványával.

Next

/
Thumbnails
Contents