Heves Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-03 / 52. szám
2005. március 3., csütörtök Vámosgyörk Aközségről A régészeti leletek tanúsága szerint évezredek óta lakott hely A honfoglalás után királyi birtok, majd az Abáké, egy 1273-ból származó oklevél Jurk néven említi. A XV. század közepétől vámhely, ne ve Wamos Gyewrk, heti és országos vásártartási joggal rendelkezik. A törökdúlás után sokáig lakatlan, az újratele f. pülés a kuruc szabadságharc után indul meg. I Sokat lendített a falu gazdasági életén a Hat- I va n - M iskolc vasúti fővona11868-1870 és a % Vámos Györk-Gyöngyös szárnyvonal ■ 1869-1870 közötti megépítése. Nagyközség- | gé 1871-ben nyilvánították, mai nevén 1901 I óta szerepel. A község jelenlegi lakossága § 2064 fő, a népesség több mint fele 19-62 év I közötti. Az infrastrukturális ellátottság jó, „utolja só közműként” napjainkban épül a szennyvíz- I csatorna-hálózat. Polgármester Torna István Alpolgármester Endrész György Jegyző: Sivák József Községháza címe: 3291 Vámosgyörk, Petőfi I Sándor u. 25. Tel/fax: 37/361-012 — Látnivalók I — Nepomuki Szent János szobra A Rédei-patak hídjá- nál áll a helybeliek egyik legkedveltebb, s egyben a község egyik legrégibb szobra. A más dik világháborúban aláa zott híd sosem robbant fel, s ezt a csodát a helybeliek egyértelműen a vízen átkelőket oltalmazó védőszentnek tulajdonítják. Római katolikus templom A község „második" temploma, 1897-ben épült az életveszélyessé nyilvánított korábbi épület helyén. A Wind István tervezte templom számos érdekes és értékes látnivalót kínál kívül és belül egyaránt. Ezek egy része már az 1897 november 1-jei felszentelés után került a templomba. Kastély Visontai Kovách László 1852-ben építtette a megyei viszonylatban is kiemelkedő építészeti értéket képviselő kastélyt A falu északi peremén, hatalmas kertben álló épületben, illetve a mellé épített modem, új szárnyakban ma a megyei önkormányzat idősek otthona működik. Vámosgyörki vigasságok - május utolsó szombatja. Mindenszenteki búcsú. Ideiglenes múlt A hatalmas munkával összeállított, sokáig a Közösségi Házban látható helytörténeti gyűjtemény ma átmeneti helyén, a régi községháza épületében tekinthető meg. A helybeliek „közadakozásából” létrejött igen szép és bőséges kiállítási anyag méltó és végleges elhelyezésének lehetőségeit keresi a település, remélhetően hamarosan teljes pompájában újra közszemlére tehetik a vámosgyörki múlt emlékeit. Értékőrzés és előrelépés A fejlődés, az előrelépés és haladás fontos egy település életében, de legalább ekkora súllyal esik latba, hogy mindazt az értéket, ami az évek, sőt évszázadok során felhalmozódott, megőrizze, továbbörökítse a helyi közösség - véli Torna István polgármester. Mindennek jelentős szerepe van abban, hogy a helybeliek összetartozás-érzése erősödjék, hogy minél inkább magukénak érezzék lakóhelyüket, sok esetben szülőfalujukat. És az sem elhanyagolható szempont, hogy akár az építészeti, akár a nem ma- teriális természetű, kulturális, közösségi A értékek ne kizárólag a helybelieknek jelentsenek fontos kapcsolódási pontokat, kapaszkodókat a mindennapokhoz, Torna István hanem a faluba látogatóknak is minél alaposabb képet adjanak mindarról, ami Vámosgyörk múltját, jelenét és jövőjét jellemzi.- Egy falu életében az egyik legfontosabb tényező a civilszektor működése, erőssége. Bár értelemszerűen önszerveződő közösségekA Vámosgyörki Vigasságok színvonalas szórakozást kínál minden korosztálynak ről van szó, az önkormányzat a maga sajátos eszközeivel igyekszik minden segítséget megadni ahhoz, hogy ezek a csoportok, egyesületek, alapítványok jól és biztonságosan működjenek - fejti ki a véleményét a polgármester, utalva arra, hogy Vámosgyörkön öt alapítvány működik, a helyi intézményeket támogatandó. A gyakorta nehézségek árán megőrzött létesítmények és szervezetek között említi a Közösségi Házban működő mozit, a kábeltévét, a helyi újságot, amelyek egyben a helyi nyilvánosság fontos eszközei is. Szintén széles az egyesületi paletta, a faluszépítő és -védő egyesület, a galambászok méltán híres közössége, a nyugdíjasklub, s a talán legrégebbi múltra visszatekintő tűzoltó egyesület, a sportegyesület mindannak ékes példája, hogy a helyiek tudnak és akarnak összefogni közös célokért, azonos érdeklődési kör, elhivatottság alapján „megszervezni magukat”. S mindez nem önmagáért való, hiszen munkájukkal egyrészt a falu értékeit kézzelfdgható .produktumokkal gyarapítják, másrészt olyan programokat, rendezvényeket, akciókat szerveznek, amelyek éppúgy megmozgatják a helybelieket, ahogy kellemes perceket, napokat képesek szerezni a település vendégeinek is. A sínek összekötnek Vámosgyörk életében az első talpfa lefektetése óta meghatározó fontosságú szerepet tölt be a vasút. Különösen sokat lendített a falu gazdasági életén a Hatvan-Mis- kolc vasúti fővonal 1868-1870 és a Vámos Györk-Gyöngyös szárnyvonal 1869-1870 közötti megépítése. Az építés idején kedvező munkaalkalomhoz, jó jövedelemhez jutottak a zsellérek és napszámosok, valamint a szekeres gazdák. A vasút legnagyobb áldása mégis az volt, hogy e kis falut is bekapcsolta az ország gazdasági életének vérkeringésébe, lakóit pedig a hazai utasforgalomba. A munkanélküliség az évszázad utolsó évtizedében megszűnt, mert a vasút ebben is segített, sokan vasutasok lettek. A lakosság gazdasági gyarapodása a falu arculatán is tükröződött: terjedt a kő- és téglaépítkezés, a háztetőket cse- repezték. Vámosgyörk újkori történetének kiemelkedő évei 1890-1914 közé esnek, s ebben is meghatározó szerepet játszott a vasút, a Vámosgyörk-Jászapáti között 1909 nyarán megnyitott szárnyvonallal „kis” vasúti csomóponttá vált a község. A gazdák sikerrel kapcsolódtak be a gabona- és élőállat-kereskedelembe, amit az 1905-ben létesített „teherpályaudvaron” át bonyolítottak le. Ugyaninnen napi 4 hektoliter tejet szállított hűtővagonban Budapestre a Visontai Kovách-féle nagybirtok. A második világháború utáni helyreállítás is a romos vasútállomás és környéke rendbetételével, újjáépítésével kezdődött meg. A mai állomás nemrégiben - a MÁV és a község együttműködése révén - ismét megújult, s ami talán ennél is fontosabb: néhány hónapja már elkészült a községet kettészelő vasúti átjáró, vagy ahogy a helyiek nevezik: az ívkanyar felújítása. A rossz állapotú, ráadásul kis keresztmetszetű utat nem csupán felújították, de át is alakították, így immár az autósok és gyalogosok biztonságos közlekedésére is alkalmassá tették. A munkákat a HÓDÚT Kft. végezte el, a beruházás értéke 50 millió forint volt. Ezzel jelentősen megnövekedett a szakasz áteresztő képessége, lényegesen csökkentve a torlódásokat. Az állomás fennállásának 125. évfordulójára felavatott emlékmű A kötődést erősítő óvoda A poroltótól a szolgálatig Mintha ma lett volna, amikor a vámosgyörki óvoda új játszóudvarának avatásáról tudósítottunk, ám mint Palla Jánosné igazgatónő mondja: annak bizony már több mint öt esztendeje. így aztán az idén további bővítést és részben felújítást terveznek. Merthogy a majd' hatvan apróság körülményeinek javításáért igyekeznek a lehető legtöbbet tenni. Az öt óvónő és négy dajka mindannyian szakképzettek, idén 56 csemetével foglalkoznak, három csoportban. Remélik, hogy a következő nevelési Palla Jánosné évben is marad ez a „felosztás”, a csemeték száma nem csökken a jelenlegi alá. Az intézmény nagy hangsúlyt fektet a népi hagyományok ápolására, a néptánctól a fazekasságig, a különféle népi ünnepek megtartásától a mesemondásig a nevelési program számos eleme szolgálja azt, hogy a kicsik megismerjék, megszeressék, s felnőttként is továbbadják szülőfalujuk és a magyarság hagyományait. Hiszen ezek jelentik azt a kötődést, „gyökeret”, ami segíthet itthon maradni a jövő nemzedékének. Mint a mai felnőttek közül például a vezető óvónőnek, aki tősgyökeres györkiként immár hatodik esztendeje irányítja a legkisebbekkel foglalkozó intézményt. Az ország legrégebbi polgárőr egyesületei közé tartozik a vámosgyörki, amelyik még 1990-ben alakult. Jelenlegi vezetője, Gyóni István 1992-ben lépett be az önkéntesek sorába, mint mondja, afféle személyes motivációra. Történt ugyanis, hogy valakik betörtek az óvodába, s nem tudván ellopni semmi értéket, poroltóval össze-vissza fújkáltak mindent. Gyóni úr felesége - az ovi dolgozója lévén - kollégáival együtt kénytelen volt szabad szombatját is feláldozni a dúlás nyomainak eltüntetésére. A csoport nagyjából állandónak mondható, csaknem negyedszáz fős létszámmal dolgozik, 1996 óta Gyóni István vezetésével, akit 2003-ban az Országos Polgárőr Szövetség elnöke is kitüntetett kiváló munkájáért. Mint mondja, az érdemrend az egész csapatnak szól, hiszen ők azok, akik rendszerint éjjelente, de más napszakokban is, olykor a körzeti megbízott rendőrrel együtt járják a község utcáit, ügyelve a helybéliek biztonságára, értékeire. Az egyesület ténykedését - amibe beletartozik a rendezvények biztosítása is - a polgár- mesteri hivatal és a Posta támogatja, ami a vezető szerint egyértelmű és persze jóleső, na meg igen hasznos elismerése munkájuknak. Annak a munkának, ami - Gyóni István szavai szerint - nem valami hatóságosdiról, hanem egyértelműen és kizárólag az önkéntességről, a tenniakarásról szól.- Mi nem csak szidjuk a köz- biztonságot, de teszünk is érte valamit, hogy jobb legyen - foglalja össze, megjegyezve: nem mérhető igazán számokban a munka eredménye, hiszen azt senki meg nem tudja mondani, hogy mennyi, pontosabban mennyivel több lenne a bűncselekmény az amúgy békés Vámosgyörkön, ha nem ügyelnének rendjére az önkéntesek is. Gyóni István
