Heves Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-25 / 70. szám
2005. MÁRCIUS 25., PENTEK 5 MEGYEI KORKÉP Agrártámogatások Mint más országokban, az uniós támogatások kifizetése nálunk sem ment zökkenőmentesen - jelezte tegnap dr. Szőllősi Endre, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) főosztályvezetője. M. K. demjén Az Egri Korona Borházban a megyei Agrárkamara által szervezett szakmai fórumon a tárca főosztályvezetője azt is kiemelte, hogy a felgyülemlett feszültségeket a gazdák nemrég demonstrációval jelezték, amely megállapodással zárult. Tavaly csaknem 200 milliárd forint támogatást fizettek ki, és ennek egy része késések miatt került át az idei évre. A kifizetést sikerült felgyorsítani. így a gazdák 90 százaléka már megkapta a pénzét. Dr. Szőllősi Endre arról is szólt, hogy idén az uniótól hektáronként 86 eurós földalapú támogatást kapnak a tavalyi 70 euróval szemben, ami 4 millió 355 ezer hektárra vonatkozik. Ehhez a pályázatokat május 6-ig kell benyújtani. E támogatási jogcímmel 92 milliárd forinthoz juthatnak a gazdák, amihez nemzeti kiegészítés is kapcsolódik. Az erről szóló jogszabályt két héten belül hirdetik meg. A gabona-, a fehérje- és az olajos magvú növényeket, a dohányt, a héjas gyümölcsöket és az energiacéllal termelt növényeket támogatják 2005-ben. A szaktárDr. Szőllősi Endre ca a megállapodások alapján 10 milliárd forintot különített el a sertés- és a baromfitenyésztők támogatására. Ezt a pénzt a jövő év elején kapják meg. Meghosz- szabbítják a gazdák által a 2003-as aszályt követően felvett hitelek törlesztési idejét is. Dr. Szőllősi Endre bejelentette: a Magyar Fejlesztési Bank agrárfejlesztési hitelprogramot hirdet kedvező kamatozással, 40 milliárd forint értékben, amit mezőgazdasági, illetve élelmiszer-feldolgozói fejlesztésekre, s a fiatal vállalkozók támogatására vehetnek fel. Dr. Popp József, az Agrárgazdasági és Informatikai Intézet igazgatója az EU válsághelyzetéről, az USA-tól és Kínától való lemaradásának foglalkoztatásbeli, technológiai és kutatás- fejlesztési okai- Dr. Popp József ról beszélt. Hangsúlyozta: a 25 tagállam csak együttesen képes a gazdasági növekedés fokozására. Rámutatott, hogy az uniós szabályozás bonyolult és lassú, ami megmutatkozik az agrártámogatásokban is. Nem beszélve arról, hogy a hazai mezőgazdasági termelők a korábbi 15-ökkel szemben versenyhátrányban vannak. Temetői véleménycsönd Húsvét: hagyományok és mítoszok (Folytatás az 1. oldalról)- Ha a fogyasztó a jogainak ismerete híján nem tudja magát megvédeni, akkor más sem képes erre - hangsúlyozta a fölkészült fogyasztók, az oktatás és az információáramlás szükségességét Papp Jánosné. Utalt a fogyasztóvédelmi tájékoztatási irodák szerepére, melyeket még mindig nem kötelező működtetnie a helyhatóságoknak. Szerencsére a borús országos kép mellett szőkébb hazánkban azért vannak kedvező hírek is, hiszen Gyöngyösön és Egerben működik hasonló tájékoztató hely, utóbbi hasznos együttműködésben a Civil Ház keretein belül.- Nyitottság, kommunikatívabb, a fogyasztók és vállalkozók számára is egyaránt elfogadható segítőkész hatóság a cél - fogalmazott Pintér István, a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség vezetője a szakmai rendezvényen. Ezt szolgálta például a tavaly decemberi Mikulás-akció is, amikor büntetés helyett - kinek-kinek érdeme szerint - ajándékot vagy virgácsot, illetve jogszabálygyűjteményt adtak a karácsonyi piac ellenőrzött kereskedőinek. Az igazgató továbbra is szoros együttműködést ígért a civilekkel. Az eredményes kapcsolatot már a tavaly ősztől lebonyolított mintegy 80 közös ellenőrzés is bizonyítja. A húsvét a tavasz, a termékenység pogány dicsőítése, Krisztus megfeszítésének és feltámadásának ünnepe. Ekkor ér véget a 40 napos böjt, és kezdődik a húsvéti lakmározás. Czékus Magyarországon a húsvétot az 1099-es Szabolcsi Zsinat óta ünnepük. A keresztény egyház liturgiájában az előkészítő idő a nagyböjt, mely Jézus 40 napos sivatagi tartózkodásának emléke, régen hamvazószerdán kezdődött. Nagyböjtben sok helyen egy nap csak egyszer ettek, olajjal vagy vajjal főztek. Zsírt és húst nem fogyasztottak, csak száraz növényi eledelt. Nagyböjti étkek Hevesben A régi hevesiek által fogyasztott nagyböjti ételek - melyeket Cs. Schwalm Edit munkájából ismerünk - a mai ember számára többnyire már ismeretlenek, bár némelyik közülük ma is kedvelt. Mivel környékünkön minden faluban ütöttek olajat, az olajsajtolás után visszamaradt olajpogácsát, a „szak”-ot felhasználták emberi táplálkozásra is. Szakból készült a terület jellegzetes, kedvelt böjti eledele, a zsufa vagy zsupa-leves. A megtört szakra forró vizet öntöttek, majd leszűrve többféleképpen készítették el. Tejjel, tojással habarták be, és leggyakrabban kenyeret „szegdeltek” bele. A legegyszerűbb böjti étel az olajos kenyér, a „hajában” sült krumpli, a savanyú káposzta volt. A laska búza- vagy rozslisztből gyúrt tészta, amelyet a tűzhely tetején megsütve, majd összetördelve forró vízzel leöntöttek. Kiszedve megöntözték olajjal, vajaljával, és mákkal vagy mézes mákkal ízesítve fogyasztották. A savanyú böjti levesek alapja az alvasztott tejből kiválasztott savó volt, melyet tejes vagy tejfeles Uszttel behabartak. Ez volt a csóróleves. A kiszi vagy cibere erjesztéssel készült. A kovásztól a víz egy-két nap alatt kellemesen savanyú ízt kapott. Ezt az alapanyagot tejjel, esetleg tejfellel behabarták, néha vékony fokhagymás rántással készítették el. Gyakran főztek bele krumplit vagy kukoricakását. A cibere volt a leggyakoribb mi., böjti étel, sok helyen még reggelire is ezt ették. Gyakran készítettek kukoricalisztből gancát is, melyet köménymaglevessel öntöttek le. A szimbolikus ételek eredete A legrégibb húsvéti eledelek közé tartozik a tojás, mely az életnek, az újjászületésnek és a termékenységnek egyik legősibb, archaikus jelképe. A húsvéti tojás Krisztus feltámadására, piros színe Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet. A tojás Uturgikus, szimbolikus jelentése az idők folyamán elhalványult, és ünnepi, világi ajándékozási tárgy lett belőle. A magyar falvakban húsvét- kor kosárba tették az ételeket és a templomban megszenteltették. Az ételek között szintén szerepelt a tojás és a mellé helyezett torma, mely a keserűséget jelképezte. A szentelt ételek elfogyasztása során először a tormából ettek, hogy a gonosz lelkeket elriasszák. A húsvéti jelképek sorába tartozott a legősibb húsvéti állat, a húsvéti bárány. Eredetére a Bibliában nyerhetünk magya■'"'V' 'S’J rázatot. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves, hibátlan bárányt áldoztak, melynek vérével bekenték az ajtófélfát, így az Úr haragja elkerülte őket. A másik húsvéti állat a húsvéti nyúl. Amikor a bárány már szent állat volt az ősi Asszíriában és Júdeábán, a nyúl tisztátalan állatnak számított. Az antik mitológia szerint a termékenység szimbóluma. Mivel éjjeli állat, a holddal is kapcsolatba hozták. Ez az égitest szintén a termékenység jelképe a keresztény mitológiában. így tehát a nyúl megjelenése a húsvéti ünnepek során magyarázatot nyer. A sonka a magyar paraszti élet gazdasági és kultikus rendje következtében vált már igen régen jellegzetes húsvéti eledellé. Valószínűsíthető, hogy a téli disznóvágásból már csak a füstöléssel tartósított ételek tartottak ki tavaszig. A húsvéti sonkát számos helyen a bárányhoz hasonlóan készítik el. A húsvéti bárányt ugyanis egészben sütik meg: csontot meg ne törjenek benne. (János 19,36) Napjaink húsvéti étkei A füstölt, főtt sonka a vele együtt főzött, s a sonkalétől különös ízt és színt kapott tojásokkal már a nagyszombati vacsorán asztalra kerül. Nálunk a húsvét fő étkezése a vasárnapi ebéd. A hagyományos báránysült vagy tárkonyos bárány mellett egyre inkább a szárnyas és a hal is az ünnep étele. A húsvéti édességek sora a házi sütésű foszlós kalácstól a különböző formájú nyuszik, tojások, bárányok soráig terjed. Néhol bejglit is sütnek, holott ez a sütemény hagyományosan a karácsonyi étrendhez tartozik. Nézzünk egy hagyományos húsvéti népi menüt! Nagycsütörtök: parajfőzelék bundás zsemlével. Nagypéntek: borleves, töltött tojás, hal. Nagyszombat: megszeghető a sonka, amely mellé sonkalében főtt kemény tojás illik, zöldhagymával, retekkel. Húsvét- vasárnap reggelire kalács, ebédre bárány való az asztalra. Húsvéthétfőn a locsolóknak a sonkás szendvics és a piros tojás mellé sós és édes aprósüteményt illik kínálni. Sok családban elképzelhetetlen a hagyományos húsvéti ételsor báránysült nélkül. Ha különlegessé kívánják tenni, a sült báránycombhoz köretként pirított szezámmaggal megszórt burgonyát és párolt, friss sárgarépát kínáljanak. A báránycomb karakteres ízét még jobban kiemeli utána egy pohárka zamatos Pinot noir. Az ebédet megkönnyítendő habkönnyű eperkrém vagy fagylalt ajánlatos desszertként. Bármilyen ételsort is készítenek, ügyeljenek a változatosságra és az elfogyasztott mennyiségre. Vasárnapi ünnepi éteisor Az ünnepi leves lehet pl. gombás-tejfölös bárányleves, melyhez a bárány csontos részeit használhatjuk fel. Aki a kevésbé tartalmas leveseket kedveli, készítsen egries húslevest, mely hasonlóan készül, mint a hagyományos, csak a marhahúst megdarálva tesszük bele. Ha tartalmasabbá és különlegessé szeretnénk tenni, tojássárgájára és egy kevés száraz Egri Leánykára szedve tálaljuk. A nyúl az antik mitológia szerint a termékenység szimbóluma János vitéz az óriások országában is feltalálja magát FOTÓ: GÁL GÁBOR Népi mese helyett irodalom Szuromi egér Bemutatóját a nemzeti ünnepünkre időzítették, de játszása már az Egri Tavaszi Fesztivál idejére esik. így elmondható, hogy a tavasz első napsugaraival a legkisebbek is értékes produkcióval gazdagodtak. A Harlekin Bábszínház bemutatója, Petőfi Sándor: János vitéze elszakad a megszokott népieske- dő szabványtól, s különös, forgó- színpadszerű játékkal adja visz- sza a költő mesevilágát. Már e világba belépni is eltér a megszokottól. A cipő és a kabát odakint marad, az apróságok zokniban lépdelnek a párnákhoz, szőnyegekhez. A Simon Balázs rendezte bemutató több izgalmas megoldást is tartogat: a nézők a földön ülve, az egyes jelenetek felé forogva követik végig Kukorica Jancsi vándorlását, kalandjait. A helyszíneket négy mozgatható, átalakuló, guruló, többfunkciós paraván jeleníti meg. A bábszínészek egyszínű egyenoverall- ban mozognak, a bábok is csak a cselekmény kifejezésekor jelennek meg. Annál nagyobb és látványosabb viszont a díszlet, amely óriásbábokkal idézi meg a boszorkányokat, az óriásokat vagy a zsiványok tanyáját. Időnként a díszlet kellékei ha kell, lángra is lobbannak, vagy tündérországban beszövik a nézőteret. Tiszta mesevilág, az eddigi legértékesebb Petőfi-feldolgo- zás: a színpadiasítás hiánya nem vonja el a figyelmet a tisztán csengő rímektől, a folytonos változás megakadályozza a monotónia kialakulását. Igazi irodalmat kapunk, mesekörnyezetbe ágyazva, ahol a csodák még léteznek, ahol jó együtt izgulni a boszorkányok megsemmisítésének jelenetén, vagy Iluska életre keltésének mozzanatánál. A nézőtér elrendezése arra is alkalmat teremt, hogy a pici gyerekeknek ne kelljen egy székben végigfeszengeni a két- felvonásos darabot. A szereplők visszatapsolása sem véletlen, a felnőttek pedig azzal az elégedettséggel nyújtózhatnak ki, hogy talán most abból is kaptak egy kis ízelítőt, merre kell a hagyományos formáktól elszakadva a bábjátszásnak haladni...
