Heves Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-24 / 69. szám
Mátraballa A községről A Mátra lábánál, egy gyönyörű völgyben, dombokkal körülölelve fekszik a település. Határának főbb magaslatai a Lyuka-magasa, Boka-hegy, Deák-hegy, Kővágó és Tímárhegy. Vizeit a Balla-patak gyűjti össze. Erdőterülete 61 százalék. Tölgyerdeiben nagyvadak élnek. Mátraballa és Bodony községek határában van Szent László zabosládája. A monda szerint a hegyen a király abrakoltatta a lovát, a lehulló zabszemek itt kikeltek, s még ma is zabhoz hasonló növény terem e helyen. Nevét 1311-ben Ballya névalakban, 1447-ben Barla néven említették. Az 1600-as évektől Rákóczi-birtok, később a Grassalkovich- uradalom része lett. A lakosság fő foglalkozása a földművelés, az állattenyésztés és a bányászat volt. Fő megélhetési forrásuk a burgonya, a hüvelyesek és a kender termesztése volt. Polgármester Forgó János Alpolgármester Karnis Sándor A községháza címe: 3247 Mátraballa, Iskola út 5. Telefonszám: 36/575-010 Látnivalók Millenniumi Csodaszarvas 2001 nyarán avatták fel Király Róbert egri szobrászművész Millenniumi Csodaszarvas emlékművét, amely egy 300 mázsás sziklán áll, egy gondozott park közepén. A turisták kamerájának kedvelt célpontja, mára a település meghatározó jelképe. Római katolikus templom A falu műemlék jellegű temploma Szent Miklós tiszteletére épült. A falu közepének nyugati szélén, dombon áll a bekerített templom, mely feltehetően XV. századi eredetű, és a XVI. században bővített kőtemplom. 1744-ben barokk stílusban átépítették. A paplakot 1806-ban építette az Orczy-család. Palóc tájház Néhány éve nyitották meg a palóc tájházat, amelyet a paraszti életforma tárgyi emlékei népesítenek be. Az épület a környékre jellemző építkezési módot eleveníti fel. Itt található a híres palócbaba-kiállítás is. Hagyományok Ballai kézművesség Háziiparként az asszonyok és lányok kenderfeldolgozással, majd később kalodavarrással foglalkoztak. A jellegzetes ballai laposhímzés mintáit íróasszonyok rajzolták elő. A férfiak nyírfaseprű-készítéssel töltötték szabadidejüket. Jeles napok Két-három évente rendeznek a községben nagyszabású falunapokat, amelyen egész nap a hagyományőrzésé, a szórakozásé, a szórakoztatásé a főszerep. Nem éljük fel értékeinket A rendezett porták, középületek, a látnivalók nemcsak a turistákat vonzzák a faluba. Sokan itt szeretnének letelepedni is A kis lélekszámú településeken az utóbbi években egyre kilátástala- nabbnak ítélik meg a jövőjüket az emberek. Az önkormányzatok a szűkülő anyagi lehetőségek miatt nincsenek könnyű helyzetben, ám mégis akadnak falvak, ahol a siránkozás helyett megpróbálnak élni a kínálkozó lehetőségekkel. Mátraballa polgármestere, Forgó János úgy fogalmaz, hogy panaszkodással nem lehet előrelépni:- Sokadik éve már, hogy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települések közé tartozunk. Ebből az ördögi körből nagyon nehéz kikerülni, hiszen saját bevételeink elenyészőek, s komolyabb vállalkozások sincsenek a faluban. Ettől függetlenül vallom, hogy ebben a helyzetben is van lehetőség fejlődésre. Tény, hogy a községben tíz éve minden út portalanított, két évvel ezelőtt befejeződött a szennyvízberuházás, s mára minden adott a komfortos élethez. Erre büszkék vagyunk. A legnagyobb gond a faluban, hogy a születések száma nem gyarapszik, s így szépen lassan elöregszik a község. Ez több szempontból is kihívást jelent számunkra. Az itt élők ragaszkodnak az intézményeinkhez, az óvodához és az iskolához, és a képviselők is mindent megtesznek a megtartásukért, ha azonban nincs gyermekutánpótlás, előbb-utóbb képtelenek leszünk finanszírozni ezeket.- Biztató jel lehet, hogy az utóbbi években egyre többen fedezik fel a falut, s a fiatalok is letelepednek...- Ez szerencsére igaz. A nyugodt légkör, a tiszta levegő, a barátságos emberek vonzóvá teszik a települést. Mivel viszonylag gyorsan megközelíthető a főváros vagy a közeli Salgótarján, ma már nem jelent gondot az aktívabb fiataloknak ez a távolság. Sokan átutazóban is rácsodálkoznak az ápolt kis falura, s olyan ember is akadt, aki meglátván a környéket, azonnal úgy döntött, hogy itt vesz házat. Fontosnak tartom, hogy a szűkösebb években sem éltük fel értékeinket, nem zártunk be intézményt, nem adtunk el ingatlant. A ballai ember szorgalmas, becsüli a múltját, a közös értékeket. Ez lehet a jövő záloga is. Forgó János Az életre készülnek a nebulók Az iskolában minden lehetőség adott a sokoldalú felkészülésre Az összevont alsó tagozatos általános iskolában ideális körülmények között tanulhatnak a kisdiákok, a pedagógusok pedig igyekeznek változatos programokkal színesíteni a tanórákon kívüli szabadidőt is. Király Béláné igazgatónő elmondása szerint minden lehetőség adott a tökéletes, sokoldalú felkészülésre. Egy helyi vállalkozó segítségével sikerült megoldani a kicsik úszásoktatását is, akik hetente két alkalommal a gyöngyösi tanuszodában tempózhatnak. Idén július 4-9. között Kiskörére készülnek evezős táborozásra, jelképes részvételi díj ellenében. A korábbi években a Balaton mellett nyaralhattak a gyerekek. Köszönhető ez a képviselők nemes gesztusának, akik az óvoda és az iskola javára lemondtak tiszteletdíjukról. Az óvodában 25 gyermek töltheti hétköznapjait családias, nyugodt, derűs légkörben. Pádár Gyuláné intézményvezető úgy fogalmaz, hogy a Elődök ételei A ballai háziasszony leleményessége felülmúlhatatlan. Az elődök a szűkösebb időkben is igyekeztek olyan tápláló ételt adni a család asztalára, amely olcsó alapanyagokból készült, mégis rendkívül ízletes. Ezeket a hagyományos fogásokat a mai napig sütik-főzik a takaros házak konyháiban. A burgonya alapú sztrapacs- kát juhtúróval, tejföllel, szalonnakockával ízesítik, a ganca krumpliból vagy kukoricalisztből készül, hagyományosan túróval, esetleg hideg íróval leöntve. A levesek közül ma is gyakran főzik a „magalevit”, vagy a tejfölös savanyú babot, amelyet sonkával, fűszerekkel bolondí- tanak meg. Utánozhatatlan a ballai túrós lepény, amelynek elkészítése a helyi lányok-asszo- nyok titka marad, s nem hiányozhat az ünnepi asztalról. viszonylag kis létszám lehetővé teszi az egyéni bánásmódot, a felzárkóztatást. Az óvoda berendezése az eredményes pályázatoknak köszönhetően az elmúlt években teljesen megújult, a játékválasztékot pedig sok óvoda megirigyelhetné. Mindkét intézményben megfogalmazták, hogy tartanak a demográfiai hullám következményeitől. A következő tanévben még nem lesz gond a gyermeklétszámmal, ám a rá következő évek sok bizonytalanságot tartogatnak. Esküsznek az ivóvizükre ^ j Bár hivatalosan nem minősítették gyógyvízzé a jellegzetesen kénes illatú ivóvizet, azonban az itt élők esküsznek áldásos hatására. Állítják, hogy kúraszerűen alkalmazva segít a jobb emésztésben, s a kiegyensúlyozott közérzet megteremtésében. Főzésre is csak ezt használják. A víz megbecsülését jelzi az is, hogy a vasútállomás mellett egy díszes ivókutat emeltek, amely az erre járó idegennek is felüdülést nyújt fotxS: perl marton Palóc asszonyok tudománya A helyi nyugdíjasklub idén ünnepli alakulásának tizedik évfordulóját. Jelenlegi vezetőjük, Répás Mária elmondása szerint a klubtagoknak köszönhető, hogy ezernyi olyan programot szerveztek, amelyek tovább öregbítették a falu hírét. A nagy sikerű falunapokon kulcsszerepet töltenek be, hiszen nekik köszönhető, hogy a nyelvi hagyományokat, a dalokat, a szokásokat újra és újra felidézik, s továbbéltetik. A kilencvenes években háromszor kérték fel őket a budapesti Gundel étterem vezetői, hogy a magyar gasztronómia fellegvárában készítsenek jellegzetes palóc fogásokat. A nagy- közönség itt ismerkedhetett meg a nyögvenyelőnek becézett sztrapacskával, vagy a krumplis gancával. Rendszeresen tartják a kapcsolatot a verpeléti és a kisnánai klub tagjaival, de a fővárosi Akácfa úti nyugdíjasklubban is gyakran megfordulnak vendégként. Az ügyes asszonyokról több alkalommal forgatott a Duna TV, de a TV2 stábja is megörökítette már őket sütés-főzés közben.- Idén ősszel érdekes programmal szeretnék idecsábítani a turistákat...- Szeptember első hétvégéjén szeretnénk megrendezni az első ballai burgonya-fesztivált. Az ötlet előzményeiről csak annyit, hogy a mi falunk nem bővelkedik olyan látnivalókban, amelyek tömegesen vonzanák az embereket, ám van egy olyan jellegzetes terményünk, amely évszázadokon keresztül meghatározó volt a falu életében: ez pedig a burgonya. Répás Mária FOTÓ: PERI. MÁRTON
