Heves Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-09 / 57. szám
2005. MÁRCIUS 9., SZERDA PF. 2 3 Alaptalan rágalmak a füzesabonyi foci kapcsán Múlt heti olvasói rovatunkban egy füzesabonyi vállalkozó fogalmazta meg véleményét a városi focival kapcsolatban. A levél nyomán az abban megszólított illetékesek is szükségesnek tartották megosztani véleményüket az olvasókkal. Alábbi ösz- szeállításunk a rágalmakra való reflexiókat tartalmazza. A HEVES MEGYEI HÍRLAP 2005. március 2-i számában „Füzesabony focijáról” címmel egy, a munkahelyemet, munkatársaimat és személyemet sértő, alaptalan vádaskodásokat tartalmazó, név nélküli olvasói levél jelent meg. Kérem, hogy az alábbi válaszlevelemet lehetőleg minél hamarabb szíveskedjen megjelentetni. 1. A levélíró az általam - mint a fémmű egykori főmérnöke által - folytatott fémműves gyakorlatot említi. Ugyanakkor leírja, hogy 8 éve került Füzesabonyba. Abban az időpontban, amikor a T. Levélíró oda nősült, már 12 éve nem voltam a fémművek dolgozója. Feltehetően ebből adódik, hogy nem tudja, főmérnöki beosztásban sem dolgoztam. 2. A „fémműves gyakorlatot” folytatva a „focisták zöme a vízműnél dolgozik alibi-állásban”. Előbbi állítással szemben a tény a következő: a megyei I. osztályban szereplő csapatból hárman dolgoznak a Heves Megyei Vízmű Rt. Füzesabonyi Üzemegységénél. A labdarúgócsapattal kapcsolatos megbízatásom 2004. január elseje óta áll fenn. Az említett három dolgozó már 4, illetve 5 éve dolgozik társaságunknál. Munkakörük nem alibi-állás, mindhárman szakmunkások, teljes munkaidőben dolgoznak, ellátva a készenléti, ügyeleti szolgálatot is. Munkabérük az üzemegység átlagán, illetve az alatt van. 3. A pálya karbantartását az önkormányzat alkalmazásában lévő gondnok és két munkás látja el. Ők végzik a szintén önkormányzati tulajdonban lévő és általa fenntartott három géppel a fűnyírást is. 4. Az edzések télen-nyáron munkaidő után, este 6 órakor kezdődnek, így azokon szolgálati kocsik sem vonulnak fel. A jövő tavaszra a települési önkormányzat és a részvény- társaság közös munkájával elkészül a város új ivóvíz-tisztítási technológiája. A közeljövőben kezdődő beruházás összköltsége 200 millió forint. Hangsúlyoznom kell, hogy az ivóvíz minősége évek óta — és jelenleg is - mindenben megfelel a vonatkozó jogszabályban előírt követelményeknek. Ezt bizonyítja a 2005 februárjában végzett legutóbbi laboratóriumi vizsgálat eredménye is. A levélíró tudja, hogy „tetemes vagyonomból” egy forintot sem áldoztam fel, s mindezt elismertem egy közös vacsorán „bírja a vízmű” jelszóval. Tisztelt Uram! Amennyiben igényli, holnap az Ön javára lemondok szakosztályvezetői megbízatásomról, így előbbi állításának valóságtartalmát saját zsebén keresztül is közvetlenül érzékelheti. Remélem, hogy újabb itt töltött 8 év után jobban megismeri városunkat, azonosul az itt élő emberek céljaival, és alaptalan vádaskodásokkal nem sértegeti a Füzesabonyért bármilyen területen tenni akarókat. Radios József üzemvezető főmérnök Füzesabony, Ifjúság u. 1. A HEVES MEGYEI HÍRLAP 2005. március 2-i számában „Füzesabony focijáról” címmel megjelent olvasói levél - amelynek írója a név- és címtelenség mögé bújt — súlyosan rágalmazta az önkormányzatot, a helyi vízmű vállalatot, a két intézmény dolgozóit, s visszaélt Füzesabony város jó hírnevével is. Ezért tisztelettel kérem, hogy válaszlevelemet a reális tájékoztatás érdekében szíveskedjenek megjelentetni. Először is minden tisztességes, arcát, nevét és címét adó füzesabonyi vállalkozótól elnézést kérek, és megkövetem őket. Biztosan tudván azt, hogy ők annak ellenére, hogy „Ön” az ő nevükben fogalmazta meg igaztalan, vádaskodó és rágalmazó levelét, „nem” azonosulnak az „ön” véleményével. Ennek legékesebb bizonyítéka, hogy a Füzesabonyban működő 536 vállalkozás közül százat meghaladó azoknak a vállalkozóknak a száma, akik „arcukat, nevüket, címüket adva” erkölcsileg, emberileg és nem utolsósorban anyagilag több tízmillió forint nagyságrendű támogatást biztosítanak adómegfizetésükön túl az önkormányzat intézményeinek, köztük a sportegyesület szakosztályainak is. Minden füzesabonyi nevében köszönöm eddigi támogatásukat, s számítunk ezután támogatásukra továbbra is. Ön nagyon rossz hírünket keltette, de nem tételezem fel, hogy ezt szándékosan vagy politikai sandaságból tette. Azt a tényt, hogy valótlanságok és rágalmak sokaságát fogalmazta meg korábbi újságcikkében - mint ahogy ön is írta, 8 évvel ezelőtt nősült Füzesabonyba -, arra tudom visszavezetni, hogy választottja iránti szerelme Önt még mindig vakká teszi. Talán ezért nem látta, látja, érzékeli az elmúlt 8 év alatti fejlődést városunkban. Milyen a véletlen összjátéka, én is 8 éve vagyok polgármester! Elődeink, a jogelőd tanács, majd a rendszerváltást követően az 1990-től megválasztott képviselő-testületek megalapozták annak a lehetőségét, hogy Füzesabony város töretlenül fejlődjön egyaránt gazdaságilag, de lakos-lélekszámban is. Mi másért települnének egyre többen más településekről Füzesabonyba, mint ahogy azt Ön is tette. Ezt a tényt erősíti a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja által készített értékelés (Stratégiai füzetek 2004. évi 1. szám). A 23 kistérség közül a füzesabonyi az előkelő negyedik helyen van, megelőzve olyan kistérségeket, mint a tiszaújvárosi, mezőkövesdi, balassagyarmati stb. (A rangsorban az első három település: Eger, Gyöngyös, Miskolc.) Tisztelt (név és cím nélküli) vállalkozó! Az iskola által szervezett 2005. február 3-i lakossági fórumon is hangot adott annak a meggyőződésének, hogy itt Füzesabonyban az eltelt 8 év alatt nem történt semmi. Sőt a csőd felé tart az önkormányzat. Ott is, akkor is tettem arról említést, hogy az elmúlt önkormányzati ciklusok alatt mit tettünk, a képviselő-testület döntései milyen fejlesztéseket és közösségi intézkedéseket alapoznak meg. Megnyugtatásként szeretném Önnel közölni, hogy az Ön által „bóbiskoló”-nak nevezett képviselő-testület döntései alapján, az Ön szerint csődtömeget előidéző nyolc év főbb döntései mik voltak: 1997. évben 352.451.000 Ft 1998- ban 459.773.000 Ft 1999- ben 259.130.000 Ft (ebben a három évben került sor a szennyvízhálózat és a szennyvíztisztító-telep építésére), 2000-ben 125.666.000 Ft 2001-ben 55.878.000 Ft 2002-ben 72.315.000 Ft 2003-ban 80.252.000 Ft 2004-ben 163.993.000 Ft Összesen a nyolc év alatt nettó 1.569.458.000 Ft-ot fordított az önkormányzat fejlesztésre, melyből iskolabővítést, útépítést, röntgengép-vásárlást, egészségügyi gép-műszer vásárlást stb. finanszírozott. Megnyugtatom Önt is és minden füzesabonyi polgárt, aki felelősséget érez településéért, hogy a tervezett és még hátralévő fejlesztések, beruházások előkészítése és befejezése nem idéz elő csődhelyzetet.- 13 év kísérletezés után tavaly megindult a Tisza-tavi hulladéklerakó kivitelezése, amely 2006 közepére mintegy 25 évre megoldja a település hulladékelhelyezési gondját, EU- támogatással létesül (4 milliárdos beruházás).- 1994 óta pályázunk a település ivóvízminőségének megjavítását célzó beruházásért. A közelmúltban eredményes pályázat a kivitelezés szakaszába ért, és 200 millió Ft összköltséggel 2006 közepére reményeink szerint az ivóvíz szagmentes és jól élvezhető lesz.- A Remenyik Zsigmond Gimnázium bővítése és rekonstrukciója pályázata (már 4 éve pályázunk) 1 milliárdos beruházás.- A városi és térségi fedett uszoda (már négy éve pályázunk) 750 millió Ft-os beruházás.- Csapadékvíz-elvezetés pályázata.- Járdahálózat felújítása. A folyamatban lévő beruházásokhoz további önerő biztosítása nem szükséges, a tervezett beruházásoknál 5, max. 10%-os önerővel kalkulálunk. Tény, hogy a korszerűsítési, racionalizálási intézkedések egy része érint mindannyiunkat. Nagyon helyesen a képviselő-testület felvállalta olyan megszorító intézkedések megtételét, amelyeket már 10 évvel ezelőtt a település érdekében meg kellett volna tennünk. Egyikünk népszerűségét sem erősítik ezen intézkedések, de meg fogják alapozni Füzesabony város további fejlődését. Gulyás László polgármester A fenti írások közzétételével a vitát szerkesztőségünk részéről lezártnak tekintjük. (a szerk.) tisztelt, önmagát megnevezni nem kívánó füzesabonyi vállalkozó! Szükségét éreztük annak, hogy a 2005. március 2-án megjelent „Füzesabony focijáról” című levelére reagáljunk. Néhány dolog tehát helyre- igazítást kíván: először is, ön szerint a „napi 1 -2 órát alibiállásban dolgozó futballisták” valójában már több mint öt éve a Heves Megyei Vízmű Rt. füzesabonyi üzemegységének dolgozói. Mivel Radics úr akkor még nem vállalt szerepet a helyi futballban, ezért összefüggést kár lenne keresni. Továbbá a napi 1-2 elvégzett munkaóra, amit ön állít, valójában van, akinél 8, és van, akinél 12 órás műszakot jelent, melyet nem mint futballisták, hanem mint vízműves dolgozók töltünk el - ki kell, hogy ábrándítsam — munkával. Az így megkeresett bérünk, úgy hisszük, nem tartozik önre, de ha egyszer lesz annyira bátor, mint amennyire most nem az, és megkeres minket, mi szívesen megmutatjuk önnek kereseti papírjainkat. Az ön által felvetett további témákra reagálni nem kívánunk, mert úgy gondoljuk, azok nem a mi hatáskörünkbe tartoznak. Válaszunkat - reméljük - nem egy vita folytatásának, hanem egy számunkra igen kellemetlen félreértés zárásának tekinti. Bőgős Gyula, Perge Szabolcs, Páka Tamás Becsület Hogy minden este megtörténjék a Budapestre utaztam Egerből a helyi Volán 7 óra 15 perckor induló járatán. Úti célomhoz érve be akartam fizetni előre többhavi kollégiumi díjamat Meglepetten tapasztaltam, hogy nincs meg a pénztárcám. Kétségbeesetten hívtam a forgalmi irodát, hátha a buszon veszítettem el. Megnyugtattak: így történt, de szerencsém van. A gépkocsivezető megtalálta. Amikor a következő forduló után ismét Budapestre ért, hiánytalanul visszakaptam mindent. Irataim pótlásának megtakarított költsége és a készpénz, amit tárcám tartalmazott, közel azonos lehet az autóbusz-vezető nettó fizetésével. Azt a becsületes embert, aki a kollégái és az Agria Volán jó hírét öregbíti: Bauman Józsefnek hívják. Köszönöm Józsi bácsi! Nagy Ágnes, Eger A Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művészei Csizmadia Tibor igazgató-főrendező meghívására érkeztek Egerbe a százéves Gárdonyi Géza Színházba. Nemzetközileg elismert társulat, előadásaikkal az elmúlt tizenöt évben hazánkban is sikert sikerre halmoznak, színes repertoárjukkal egyre népszerűbbek: Machiavelli: Mandragora, Csehov: A medve, Madách: Az ember tragédiája, Orff: Carmina Burana, Csokonai: Az özvegy Karnyóné. Országunk több színháza ad otthont produkcióiknak: Bárka Színház, Új Színház, Krétakör Színház, több esetben Eger városa is. Délután a művészpresszóban beszélgettünk. Őszintén mesélnek hétköznapjaikról, problémáikról, de örömeikről is. A tizenhét főből álló színészgárdában tavaly nyolc gyerek született és ezt olyan lelkesedéssel mondják, ami elárulja, hogy sorsuk, életük valóban közösen egybeforrt. Hat órakor egyszerre és diszkréten vonulnak ki öltözőjükbe. Tóték abszurd élethelyzetét, kiszolgáltatottságuk történetét, szolgalelkűségük groteszk képét Örkény István háborús élményei alapján rajzolja meg, amit perceken belül tesznek élővé, beregszászi színművészeink. Az előadás elkezdődik és úgy pörög, akár egy film. Tóték környezetének deformálódása megállíthatatlan, de a humor mindvégig vezető szerepet tölt be. Szűnni nem akaró kacaj-mosoly járja be .a közönség sorait. A színpadkép egyszerre vetíti elénk a fogyasztás és „ürítés” állapotát, ami tovább fokozza a komikumot. A kulminációt a Kárpát-medence színes zenei hangkavalkádja emeli ötletes megoldásokkal, hangszerek parádéjával: tuba, klarinét, szájharmonika és nem utolsósorban Lajkó hegedűje szól. Indulókat és népszerű dalfoszlányokat hallunk, miközben magas színvonalú alakításokat élvezhetünk. Agika ujjait „szeleteli” egyik jelenetében, amit a rendező (új elemként), mint váratlan epizóddal bővíti a történetet. Trill Zsolt egyedi alakítása ezen az estén ősbemutatónak számít. Óriási ovációval ér véget az előadás. A közönség feláll, de „Tóték” még maradnak: díszletet bontanak, a rendező szeme rajtuk, picinyke gyermeke csetlik-botlik a még el nem takarított dobozok között. Ez által egy másik világ jelenik meg a színpadon - ez a világ az ő valódi életük. „Mi más tradíción épülő színház vagyunk, nem elsődleges az irodalom: például „ A szarvassá változott fiú” esetében először volt a zene, - mondja éjszakába nyúló órában Vidnyánszky Attila. Többnyire zenéről beszélgetünk: Juhász Ferenc verseihez ír zenét, önálló színpadi zenét is komponál, de szívesen használja fel A sürgősségről A 2005. február 21-én megjelent „Sürgősségi ellátás az egri állatkórházban” című cikkben megszólítottak bennünket, ezért szeretnénk reagálni. Először is elnézést és bocsánatot kérünk Prokaj Petronellától az állatkórház gondozónőjének modora miatt. Vele szemben megtettük a szükséges intézkedést Néhány dolgot viszont szeretnénk még elmondani. Az állatkórház készenléti ügyeletet lát el már a '80-as évektől kezdődően, melynek lényege: az év 365 napján rendelési időnk van. Rendelési időn túl az ins- pekciós orvos telefonügyeletet tart, és indokolt esetekben (pl. nem ilyen a „két napja véreset pi- sü a kutya”) a legrövidebb időn belül bejön és ellátja az állatot. Sürgős esetet szinte kivétel nélkül elláttunk és ellátunk a jövőben is. Jelen esetben az állatorvos már a kapuban próbált érdeklődni, s mivel válasz nem volt, úgy gondolta, nem beteget hoztak, így elment. A gondozónő felhívta az állatorvost, aki telefonon jelezte, hogy kb. 10 perc múlva visszaérkezik. A kutya tulajdonosa ennek tudatában nyomdafestéket nem tűrő kifejezések közepette becsapta az ajtót és elment A beérkező állatorvos már nem tudta ellátni az állatot. Ahogyan mi magunkba nézünk, úgy a tulajdonos is megtehetné ezt Vajon az ő viselkedése mennyiben játszott közre az események üyenformán történő alakulásában? Panaszkönyvünk van, és hiba, hogy ezt kolléganőnk nem tudta. Ő azonban elmondta, hogy panasz esetén forduljon az állatkórház vezetőjéhez (dr. Suszták Bélához). Mindez a mai napig nem történt meg. Dr. Suszták Béla Imperiál Állatkórház Eger, vezető állatorvos Levelezőink figyelmébe Az anyagtorlódás elkerülése végett felhívjuk levelezőink figyelmét, hogy lehetőleg röviden, max. 1-2 gépelt oldal terjedelemben fogalmazzák meg gondolataikat. Az írásokat szükség esetén rövidítve és szerkesztett formában tesszük közzé. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Csak a teljes névvel, címmel, s telefonos elérhetőséggel ellátott írásokat jelentetjük meg. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: Eger, Barkóczy út 7. szám. A borítékra írják rá: Pf. 23. csoda... komoly szerzők műveit is. Közülük nagy kedvence: Snitke. Kicsit elszomorodik, amikor anyaszínházunk helyzetéről kérdezem. Vizes, fűtetlen falakról mesél, de egy percig sem érzem benne a reménytelenséget. Hihetetlenül lobogó tűz az élete, amely életbe éppúgy belefér a Magyar Állami Operaház főrendezői széke, mint kicsiny szülővárosának „fénytelen” színháza és az iránta való kölcsönös szeretet. Profizmusából fakadó színházművészeti igényessége, társulatcentriz- musa és humánuma főbb jellemvonásai. Ars poeticája: „...hogy minden este megtörténjék a.csoda.’’ Birta-Szábó Ágnes
