Heves Megyei Hírlap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-07 / 31. szám

5 2005. FEBRUÁR 7., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Otthon érzik magukat az otthonban A történet úgy kezdődött, mint a mesékben: egyszer volt, hol nem volt, volt egy piciny község, melynek legtöbb lakosa idős, egyedüláll volt. Féltek, egyre ne­hezebben tudták magukat ellátni. A falujukat nem szívesen hagyták volna el. S akkor csoda történt. Szuromi Rita zaránk Alig ötszáz lelkes tele­pülés a Tarnaságban. Iskoláját rég bezárták, a posta is meg­szűnt. Az önkormányzat igye­kezett gondoskodni a házi szo­ciális ellátás megszervezéséről, az idősek orvosi kezeléséről. Ám sokuknak ez is kevésnek bizonyult. A szépkorúak biz­tonságérzete állandó felügyele­tet követelt. Ekkor született az ötlet: az önkormányzat vissza­vásárolja az eladott iskolaépü­letet, s a Széchenyi-terv segít­ségével szociális otthonnak rendezi be azt. Mint a mesékben, az önkor­mányzatnak is meg kellett jár­nia a próbatétel útját. Habár a Széchenyi-terv lehetővé tette az épület átalakítását, a berende­zésekre nem volt pénz. Felvető­dött, hogy a környék szociális otthonainak kihelyezett intéz­ményeként működjön a zarán- ki. Végül önerőből, igen széles körű összefogással a kicsiny helység önmaga oldotta meg az intézmény nyitásához szüksé­ges feltételek megteremtését. Január 1-jétől megkezdődött a beköltözés. A falu közepén, a templom mellett, messziről szembetűnik a gondosan kezelt, ápolt épület. Bent idős nénik friss szappanil­latot árasztva jönnek a fürdőből a folyosón. Bár a zaránki ott­honnak csak 15 lakója van, a nyüzsgés mégis szembetűnő.- Péntek a fürdetőnapunk - magyarázza a főnővér. Az ott­hon vezetője, Csintalanná Brin­dza Tünde is megérkezik, hogy körbevezessen.- Teljes a létszám - magya­rázza. - Az önkormányzat tag­jaival közösen azon gondolko­dunk, hogy lépnünk kellene egy új szárny kialakítása vé­gett, hiszen igény lenne rá, s akkor a működésünk is kifize­tődő lenne. A társalgó családi otthon han­gulatát tükrözi. A sarokban pici kegyeleti hely, Mária-szoborral, az asztalon sakk-készlet, kár­tya, a tévéhez távirányító. Ezek többsége adomány. A nagy Má- ria-szobrot a polgármester fele­sége adományozta, de érkezett a falu lakóitól függöny, párna, falikép és szőnyeg is.- Az a célunk, hogy az idős ember ott maradhasson, ahol leélte az életét - folytatja az igazgatónő. - E szándékot a falu teljes lakossága támogatta. Ezért is érkeztek jócskán ado­mányok. A szobákban otthonról hozott fényképek, hímzések, magnó- kazetták és apró berendezési tárgyak idézik a múltat, amely szép, de sokszor már teher. Sá­rika néni férjével, Sanyi bácsi­val költözött be. Ujjai fürgén járnak, rongyszőnyeget horgol.- Négy év alatt mind a két lá­bamat levágták - meséli az asz- szony -, így csak a kézimunka maradt. A férjem jobban bírja magát. Ő jár haza megetetni a macskákat, ránézni a házra. Megérkezik Sanyi bácsi is, akit leginkább a hét végi malac- ölés izgat.- Kijárok mindennap a falu­ba, elmegyek, ha segíteni hív­nak. Ha kitavaszodik, akkor Tanárból igazgató ; Csintalanná • Brindza Tün- '■ de a tar- : nazsadányi : iskolát hagy­• ta ott az id&-■ sekért. : - Azt Csintalanná : mondják, Brindza Tünde | az időskor '■ második gyerekkor, tehát : nem volt nehéz a váltás. : Sőt, örülök is e pályamódo- : sításnak, hiszen az öreg­• emberektől szeretetet ka- : punk és folyamatosan : visszajeleznek, jó-e az, : amit csinálunk. Nagyon • meghálálják az odafigye- : lést, a törődést. A mun­: kánk elismerése, hogy bár • a lakók megtartották ingat- ■ Ionjaikat, de már ezt tekin- '■ tik otthonuknak. majd a kertben dolgozgatok - szövögeti terveit. Az otthonban az állandó fel­ügyelet mellett orvosi és fizikote­rápiás ellátást is igénybe vehet­nek az idősek. Szőke József es­peres is meglátogatta őket, gyer­tyát szentelt és balázsolt. Már ál­landó programot is kialakítot­tak: hétfőn délután felolvasnak a Bibliából, kedden zenehallgatás van, szerdán kézműves foglalko­zás, csütörtökön filmmúzeum, pénteken beszélgetés és játék. Február 11-én szép ünnepre gyűlnek össze: Anna nénit kö­szöntik 94. születésnapján. Zaránk esete mesebeli: a tár­nái síkságon egy kicsiny ott­honban béke és jólét honol... Az olvasás öröme jueiKA nénit újsággal a kezében pillantjuk meg.- Nagyon szeretek olvasni - meséli. - Varrónő voltam, de olvasásra mindig jutott időm. Szinte már alig találok olyan könyvet, amelyet ne for­gattam volna. Ez az egyetlen szórakozásom. A férjem már nem él, családom nincs. A könyv, Jucika néni az újság mindig elszórakoztat. Nincs kedven­cem. Ami jó, az jó. A lényeg, hogy még ismeretlen regény legyen. Hímzések az unokáknak A 78 éves Margit néni ottjártunkkor is hímzett. Csodaszép térítők kerülnek ki kezei közül, több­ségük az unokáké lesz. - Summás voltam - be­széli el -, most már kissé fájnak a lábaim. Ezért is jó a hímzés, mert lehet ülni vele, s az ember­nek csak a keze jár. Gyorsan megy a nap, van, Margit néni amikor beszélgetünk kicsit, máskor meg dol­gozgatok. Szeretek hímezni, pihentet és megnyugtat ez a munka. Falugyűlés mai gondokról, s új tervekről B. K. kerecsend A napokban meg­tartott falugyűlés Gémes László polgármester beszámolójával kezdődött. Elhangzott, hogy a lakosságot sokáig irritáló Koro­na Gombaipari Egyesülés által keltett szagterhelés megszünte­tésére intézkedési terv szüle­tett, melynek értelmében már tavaly márciustól új technológi­ával dolgoznak a cégnél, érez­hető eredménnyel. A község útjainak leterheltsé­gét minden bizonnyal csak az Eger bekötőút szünteti meg. A hivatal, valamint a közin- tézmenyek munkatársai az el­múlt évben kiegyensúlyozottan s eredményesen tevékenyked­tek. A civil szervezetekkel, a ci­gány kisebbségi önkormányzat­tal a közös érdekeken alapuló kapcsolat kialakítására töreked­tek. Az elért eredmények közül kiemelkedik a Magyary Károly Általános és Zeneiskola új épü­letszárnyának működése, a Ha­gyományok Házának felújítása, a füzesabonyi 700 méteres jár­daszakasz elkészülése. Az idei tervek között szerepel az iskola régi épületegyüttes­ének felújítása, a gyalogos köz­lekedés és a csapadékvíz-elve­zetés feltételeinek javítása, a fa­luszépítés, valamint a kistérsé­gi és regionális projektekben való részvétel. Lakossági észrevételként hangzott el a kóbor kutyák megfékezése, a szilárd háztar­tási hulladék gyűjtésének jövő­je, az ivóvíz jó minőségének megőrzése, valamint a közrend és közbiztonság javítása gyako­ribb rendőri jelenléttel. Betöltetlen orvosi állások Példa nélküli felmérés (Folytatás az 1. oldalról) A ma dolgozó orvosok utánpótlá­sa országosan nem biztosított. A hatvani Albert Schweitzer Kórház orvos-igazgatója, dr. Hor­váth László úgy fogalmazott: közel 20 százalékos az orvoshiány, 13 szakorvosi állásra várnak jelent­kezőket A négy belgyógyász, két ideggyógyász státuszt évek óta si­kertelenül próbálják betölteni. Hi­ányzik radiológus, szülész-nő­gyógyász, patológus, gyérmek- gyógyász és bőrgyógyász is. A he­lyettesítések óriási gondot jelente­nek, s probléma a nyugdíjba vonu­ló szakorvosok „pótlása”. Külföldi munkavégzés miatt még nem hagyta el egy orvos sem a hatvani kórházat, ám most várható egy kollégájuk ilyen okból történő tá­vozása. Gyöngyösön, a Bugát Pál Kór­házban mintegy 5 százalék az üres állások aránya - mondta el T. Bokros Mária sajtóreferens. Évek óta az „egyéb felsőfokú” (gyógy­szerész, pszichológus) és az orvosi munkaköröknél a jelentős lét­számhiány. A 108 állásból 27 be­töltetlen, míg az ezredfordulón 106 helyből 13 volt „üres”. Az orvoslétszám hiánya elsősorban az alacsony alapjövedelemnek, az extrém pszichés és fizikai megter- heltségnek tudható be.- Az uniós országok elszívó hatása nálunk még nem felmér­hető, de a jövőben ezzel is szá­molni kell. Bár a gondokat ren­dezni tudná, az alapbér globális és jelentős növelésére a kórház­nak anyagi forrása nincs - mondta a sajtóreferens. RM egér A korábbi Gyermek-, Ifjú­sági és Sportminisztérium, ille­tőleg annak utódja, az Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Esély­egyenlőségi Minisztérium há­rommillió forintos támogatásá­val eddig még nemigen tapasz­talt ifjúságkutatás zajlik a me­gyeszékhelyen - hangzott el az előző hét utolsó munkanapján Török Zsolt országgyűlési kép­viselőnek, a Magyar Szocialista Párt egri elnökének és Jánosi Zoltán szocialista önkormányza­ti képviselőnek, tanácsnoknak a sajtótájékoztatóján. A rendha­gyó, eddig hazánkban példa nél­küli vizsgálatot a közbeszerzési eljárással kiválasztott Mobilitás Ifjúsági Szolgáltató Iroda végzi ezerfős mintán. A megkérdezet­tek többsége egri, ám akad kö­zöttük olyan is, akit a tanulás vagy a munka köt a városhoz, egyébként másutt lakik. A kérdezőbiztosok egyebek mellett a szabadidő eltöltése, a kulturális élet, a tanulás, a pá­lyaválasztás, a jövőkép felől ér­deklődnek. Az anyag - amely később egy városi ifjúsági kon­cepció alapjául szolgálhat - vár­hatóan március 11-re készül el. Jánosi a városi közgyűlés ifjú­sági és sportbizottságának el­nökeként újságíróknak el­mondta: az általa vezetett testü­let javasolja, hogy az 'idei költ­ségvetésből több pénzt fordítsa­nak az egyesületek uszodahasz­nálatának támogatására, illető­leg a Városi Ifjúsági Centrum működtetésére. Kegyetlen kis emberi játékaink bemutató: Egy házasság csődje és a feltétel nélküli összetartozás Szuromi EGER Albee: Nem félünk a far­kastól című színműve (házas­ság-szatírája, vagy drámája?) klasszikus. Nem csak azért, mert Richard Burton és Elizabeth Taylor remekbe sza­bott játéka egy életre emléke­zetessé tette a filmbeli, méltat­lanul keveset sugárzott válto­zatot, hanem mert a legtöbb ember házasságbeli drámájá­nak színjátéka is. Színpadra al­kalmazni kihívás: a filmből be­rögzült csattanós, kegyetlen, mégis emberi „pofonokat” sze­retnénk viszontlátni, s jogos az igény az eredetiség-érzetre is. A Gárdonyi-színház Stúdió- színpadán bemutatott, Blaskó Balázs rendezte Albee-darab a legválogatósabbaknak is mind­két kívánalmát teljesíti. Nincs filmes utóérzetünk, a csatta­nók mégis ülnek. A mű klasz- szikus feldolgozása a házasság csődjének. Egy fásult, kudarcban élő és örök elégedetlen idősebb há­zaspárnak, s egy ifjú, de a rossz gyökereit már maguk­ban hordozó fiatal párnak az egyéj szakás története. Martha (Saárossy Kinga) és George (Kelemen Csaba) oly­annyira egyek, hogy kegyetlen, vérig menő játékaik is közös örömet és szenvedést okoznak nekik. Az emberi lélek, a tudat legmélyebb rétegeit gyilkolják egymásban, s közben élvezik, hogy a másik által önmaguk is szenvednek. A vidéki város fia­tal házaspárja, Honey (Nagy Adrienn) és Nick (Nagy And­rás) látszólag éppen előbbiek ellentettjei. Ám ahogy az éj elő­rehalad, ürülnek a whiskys és konyakos poharak, úgy hull le a lepel az ártatlan, életerőt su­gárzó párocskáról is. Hihetnénk, hogy e marcan- golási technika csupán azok sajátja, akik már nem csak a másikat, hanem önmagukat is gyűlölik. Holott a tökéletes gyűlöletre csak az képes, aki tökéletesen szeret. Egy idegenbe nem lehet a lé­lek tőrjét döfni. Szeretni és ra­gaszkodni kell ahhoz, hogy a másikat tökéletesen „legyilkol­juk”. Ez a felismerés Albee da­rabjának szépsége, s eme elő­adásé is. Egy minden tekintet­ben kifinomult és pontos játé­kot láthat a néző. Ebben némi megingást az el­ső felvonásban csak Honey je­lent, aki itt még nem tudja el­dönteni, naivat vagy ostobát játsszon. Később a részegség egy pontja után ez is a helyére ke­rül. Csak négy ember él, ját­Együtt, mégis külön. A kegyetlen színjáték szereplői: Nagy Adrienn, Nagy András (fent), Saárossy Kinga és Kelemen Csaba (lent) fotónálgábor szik kegyetlen kis játékot a lünk, ezrekről, tízezrekről be- színpadon. Mégis tudjuk: ró- szélnek... Sárika néni férjével költözött az otthonba

Next

/
Thumbnails
Contents