Heves Megyei Hírlap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-04 / 29. szám

2005. FEBRUAR 4., PENTEK 3 MEGYEI KÖRKÉP Ötletbörze: Hatvan - 60 Az ötletbörzén számos javaslat hangzott el hatvan A település két kerek évfordulót ünnepel az idén. El­ső írásos említése a krónikák­ban ugyanis 770 évvel ezelőtt­re, 1235-re tehető, míg hatvan esztendővel ezelőtt, 1945-ben nyilvánították várossá. Mind­ezeken túl - s érdekességként ez is beilleszkedik a krónikába - 1525-ben itt ülésezett az or­szággyűlés, amely nádorrá vá­lasztotta Verbőczy Istvánt. Az önkormányzat - dr. Fehér Osz­kár alpolgármester indítványá­ra - minden eddiginél gazda­gabb, színpompásabb rendezvénysorozat­tal kíván emlékez­ni az évfordulók­ra. A fantázia­név már meg- született: „Hatvan 60-” áll a dön­tésben, és a tervezett programok során is rend­re visszaköszön a tő­számnév és a település elnevezésének analógiája. A vá­ros vezetői egy - dr. Eperjesi Tamás alpolgármester vezeté­sével felálló - munkacsoportot hoztak létre, amelynek tagjai Szinyei András és Oroszlán Lajosné önkormányzati képvi­selők. Az ő feladatuk lesz az esztendő hatvanadik napján, március elsején kezdődő ese­ménysorozat koordinálása. Az önkormányzat öt fő rendezvény- a gyermek­nap, Hatvan város napja, az augusztus 20-i programsorozat, a Nyárbúcsúztató feszti­vál és az országos ranglista tri- atlon-verseny - köré csoporto­sítja az egyéb kezdeményezése­ket, amelyek előkészítése során számítanak a városban működő intézmények, egyesületek, civil közösségek tagjaira is. Az illeté­kesek szeretnék, ha a progra­mok egységes „rendezvényfo­lyamot” alkotnának, ráirányítva a figyelmet a városra. Ami az anyagiakat illeti, a költségvetési kereten túl fontosnak tartják a pályázati lehetőségek kiakná­zását, s számítanak egyéb bevé­telekre is. A fentiek szellemé­ben hívta találkozóra a minap dr. Eperjesi Tamás helyi intéz­mények, gazdálkodóegységek, szervezetek és más csoportok képviselőit, hogy egyfajta „öt­letbörze” keretében cseréljék ki megvalósításra váró elképzelé­seiket. Számos felvetés elhang­zott, az éppen a városban talál­ható 60-as kilométerkő emlék­hellyé alakításától a 60 eszten­dős lakosok és házasok köszön­tésén át a megyei szintű könyv­tárhasználati és műveltségi ve­FOTÓ: T. 0. télkedő szervezéséig, a „60 kér­dés Hatvan városáról” elnevezé­sű vetélkedő megrendezésétől a helyi járatú autóbuszok számo­zásának a megváltoztatásáig. A további javaslatok között szere­pelt még egy Kocsis Albert-CD kiadása, a bővített Hatvani lexi­kon megjelentetése, Bajza Jó- zsef-emléktúra, régi képeslap­ok kiállítása, nosztalgia-vonat indítása, Presser Gábor meghí­vása, kihelyezett parlamenti bi­zottsági ülés, a hidak és egyéb műtárgyak, épületek feldíszíté­se, és számos további indítvány, amelyek formába öntése a munkacsoport feladata lesz. a panelházakat Zsebes a pályaudvaron EGER Egy erdőtelki lakos tett feljelentést ismeretlen tettes el­len a város rendőrkapitánysá­gának az ügyeletén, miután az egy óvatlan pillanatban kinyi­totta a táskáját, s kiemelte belő­le a tárcáját. Az eset a Barkóczy utcai autóbusz-pályaudvaron történt, amikor a sértett felszáll­ni készült a menetrend szerinti távolsági járatra. A tolvaj nem járt valami jól, mert a pénztár­cában nem volt jelentősebb ösz- szeg, ám az utazni szándékozó személynek sok utánjárásába kerül majd az így eltűnt iratok pótlása. A rendőrség az eset kapcsán is óvatosságra inti az utazókat. Felújítják RM EGER A megyeszékhelyen kö­rülbelül ötezer lakás épült an­nak idején úgymond iparosí­tott technológiával. Energiata­karékosságot célzó felújításu­kat minden esetben támogatta a város önkormányzata - tud­tuk meg Szántósi Rafael al­polgármestertől. Az első ilyen panel-program a Malomárok úton indult még 2002-ben. 2003 és 2004 folya­mán hat társasházban 283 la­kás felújítása történt meg, a beruházás összességében 95 millió forintba került. Tavaly tíz újabb pályázatot nyújtot­tak be a városból, 514 lakásról van szó, itt az összköltség 90 millió forint. A szabályok ér­telmében a teljes költség egy- harmadát az állam biztosítja, újabb egyharmadát az adott település önkormányzata fize­ti, míg a pályázó társasházak­nak egyharmadnyi önerővel kell rendelkezniük. A mostani pályázatok állami támogatá­sáról még nem született dön­tés, de az e célra szolgáló 8 milliárd forintos keretből re­mélhetőleg jut a városnak is - mint eddig minden hasonló alkalommal. Az alpolgármester hangsú­lyozta: a Városháza főmérnöki . irodája, illetve az Egri Vagyon­kezelő és Távfűtő (EVAT) Rt. segít a társasházak közös kép­viselőinek a pályázatok kidol­gozásában. Fontos, hogy az épületek műszaki dokumentá­ciója legyen rendben, el kell készíteni egy. viszonylag pon­tos költségvetést a kívánt munkákról, majd fel kell mér­ni, hogy mindehhez milyen engedélyek beszerzésére van szükség. Természetesen gon­doskodni kell az önerő biztosí­tásáról, és ki kell választani egy megbízható kivitelezőt. A polgármesteri hivatalban er­ről is rendelkeznek megfelelő referenciákkal. Európa kulturált fővárosa Rénes Marcell SZÖGEZZÜK le az elején: Magyarország min­denképpen nyer, bármelyik városa legyen is 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa. Mint is­mert, a tavaly december 31-i beérkezési ha­táridőig tizenegy település - Budapest, Debre­cen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Székesfehérvár és Veszprém - juttatta el szakmai pályázati anyagát a kulturális minisztériumhoz. A bírálóbizottságnak március elejéig kell lefolytatnia a tényleges tartalmi szűrőt je­lentő szakmai értékelő munkát. A második pályázati forduló­ba csak az európai mércével mérve is kiemelkedő színvonalú programsorozat megvalósítását valószínűsítő, az utóhasznosí­tás kérdését is szem előtt tartó, innovatív projekt-tervek kerül­hetnek. a pályázók közül pedig valamelyik, öt esztendő múltán, egy németországi várossal párban, az öreg földrész kulturális köz­pontja lesz. Mindegyik város megérdemli, bár nyilván megbo­csátható, ha az ember mondjuk Kecskemétről Kecskemétnek, Egerből természetesen Egernek szurkol. a hevesi megyeszékhely történelmi múltja, kultúrája és szép­sége mellett már csak azért sem érdemtelen, mert példa nél­küli összefogás övezi a város pályázatát. Az önkormányzat leg­nagyobb ellenzéki frakciója nem azzal kezdte évnyitó sajtótájé­koztatóját - mint az manapság szokás -, hogy sárba gyalázza a szocialista-liberális városvezetést, hanem azt közölték: teljes erejükkel, befolyásukkal támogatják a 2010-es kandidálást. Pár nap elteltével pedig Eger szocialista polgármestere, egy­ben országgyűlési képviselője és a város fideszes honatyája a nyilvánosság előtt közös nyilatkozatot írt alá arról, hogy min­dent megtesznek a pályázat eredményességéért. MÁR EZ MAGA SIKER. Bővítésre vár a géppark Egy ország mezőgazdasá­gának a fejlettségét kor­szerű gépparkja biztosít­ja. A jelenlegi adatok biz­tatóak, ám hazánk ver­senyképességének javítá­sához további motorizá- Iásra van szükség. (j- m.) mátrafüred Hazánkban a ter­mőterületek nagy részét arató­cséplő gépekkel művelik meg. Ezekből az eszközökből elegendőt üzemeltet­nek a gazdák, ám a gép­park az elöregedés mi­att újabb bővítésre szo­rul. A szükségletekkel ellentétben a mezőgaz­dasági gépberuházás tavaly jelentős mérték- Dr. Hajdú ben csökkent hazánk­ban. A gazdálkodók mindössze ötvenmilliárd forintot fordítot­tak beruházásra - mondta dr. Hajdú József, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium Mezőgazdasági Gé­pesítési Intézetének tudomá­nyos igazgatóhelyettese a Me­zőgazdasági Gépgyártók Or­szágos Szövetségének konfe­renciáján. Mint a szakember elmondta: a SAPARD-pályázatokra tavaly szeptemberig több mint nyolc­ezer pályázat futott be, ezekre 11,3 milliárd forintot fizetett ki az FVM. A megkötött szerződé­sek száma és támogatásának mértéke azonban 65,5 milliárd forint volt. Az elmaradt kifizeté­seket a szaktárca az idei évre „csúsztatta át”. Molnár Sándor, a Gazdasági és Közleke­dési Minisztérium Ipari Főosztályának a vezető­je a hazai iparpolitika alapelveit ismertette a jelenlévőkkel. Eszerint az állam a jövőben na- József gyobb hangsúlyt fektet majd az ipar versenyké­pességének a növelésére, igazo­dik áz unióban alkalmazott esz­közrendszer követeléseihez, tö­rekednek a vállalkozói környe­zet kedvező irányú alakítására, és több területen technológiai fejlesztési programokat indíta­nak el. Elűzik a telet Együtt civilek és politikusok Nem adott fát, megverték hivatalos személy Valamikor sörétes puskával jártak Nem hétköznapi fordulatot vett egy kérés megtagadá­sa. A gátőrt több férfi tegnap reggel arról győzködte, hogy adjon nekik fát. A válaszból következett, hogy délután megverték. S. B. S. eser - Lajosházi Péternek, az Egri Civil Kerekasztal soros.el­nökének a meghívására jöttek össze tegnap a megyeszékhely közgyűlési frakcióinak vezetői, továbbá dr. Törőcsik Miklós al­polgármester, illetve a kerekasztal képviselői a Heves Megyei Civil Szolgáltató Köz­pontban. A beszélgetésen a Nemzeti Ci­vil Alapprogram működésének tapasztalatairól Bárdos Ferenc, az NCA elnöke, a civilszektor működéséről terveiről pedig dr. Nagy Árpád, az NCA Észak-ma­gyarországi Kollégiumának el­nöke tartott rövid előadást. A konzultatív jellegű tanács­kozáson szó volt az Európa Kul­turális Fővárosa pályázatról. Eb­' ben a témában az alpolgármes­ter friss írországi tapasztalatok­ról szólhatott, hiszen épp, hogy csak hazaért a város delegációja Corkból, a 2005-ös év Európa Fővárosából, ahol a Magyar Hó­nap rendezvényeit nyitották meg kedden. A corki megnyitó­ra egyébként mind a tizenegy, 2010-es címre pályázó magyar város meghívást kapott. Ugyan majd csak ősszel ren­dezik, de már most szóba ke­rült az Eger ünnepe rendez­vénysorozat, amely az idén ju­bileumát ünnepli: tizedik alka­lommal tartják meg ezt az igen jelentős civilfesztivált. A politi­kusok és civilek megbeszélé­sén érintettek még több fontos kérdést, így a civilszervezetek szerepét az önkormányzati fel­adatellátásban. kisköre - Informátorunk sze­rint a gátőr a kislányát vitte az óvodába, amikor többen körbe­vették az intézménynél. A hide­gebbre fordult időben bizonyá­ra azoknak fogyott el a tüzelője, akik kevésbé készültek fel a tél­re. Nyilván, hogy ez a kör más­kor is számíthatott a vízügyes segítségére, miután az áradá­sokkal érkező uszadékfát díj­mentesen adják oda a rászoru­lóknak. Bizonyos véderdő-sáv felett is felügyelnek a gátőrök, de mint elnevezésük is jelzi, azokat nem kitermelés céljából ültették. Az ügyben érintett gátőrnek pont olyan a szakasza, hogy uszadékból keveset kap, így alighanem a kért fának a véder­dőből történő elvitelét tilthatta meg, s jogkövetkezményekre fi­gyelmeztethetett a közszolgála­tot ellátó személy. A tüzelő nél­kül maradt személyek közül ketten zokon vették az elutasí­tást, s ennek jelét délután adták tudtul a gátőrnek, akit a posta előtt megvertek. Ráadásul az események szemtanúja volt a gátőr kislánya is. Az ügyben tudomásunk sze­rint a rendőrség eljárást indított. Az ügyben a helyi rendőrőrstől a hevesi kapitánysághoz irányí­tottak részletekért. Ott Gulyás József r. alezredes, bűnügyi osz­tályvezető ekképp fogalmazott: „A hírt sem cáfolni, sem meg­erősíteni nem kívánom.” A fő­tiszt ma délelőtt ígért bővebb felvilágosítást, már amennyiben a rendőrség eljárt az esetnél. A tényszerű közlést egy szak­mabelitől kaptuk, aki a történ­tek hatására felidézte:- Valamikor a gátőröknek vök sörétes puskájuk. Az tekin­télyt parancsolt... mikófalva Ma rendezik meg az általános iskolában a hagyomá­nyos farsangi bálát, amelyen az egyéni és csoportos jelmezes felvonulást követően szívki­rályt és szívkirálynőt is válasz­tanak. A szülők büfét is szer­veznek, ahol saját készítésű sü­teményeiket, tortáikat kínálják a szórakozó gyermekeknek. A tombola-jutalmakról az iskola alapítványa, a helyi vállalkozók és a diákönkormányzat gon­doskodik. Farsang vasárnapján este az idősek mulatságával folytató­dik a báli rendezvények sora. Az önkormányzat immár nyol­cadik alkalommal rendezi meg az idősek napját, ahová minden hatvan év feletti lakos meghívót kapott. A polgármester köszön­tője után Aradszky László szó­rakoztatja a közönséget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents