Heves Megyei Hírlap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-01 / 26. szám

2005. FEBRUAR 1., KEDD MEGYEI KORKÉP Páratlan a térség flórája és faunája a második legnagyobb Európában Február elseje a Tisza-tó élővilágának a napja A Kisköre és Tiszavalk közötti folyószakasz felduzzasztásával a Tisza hullámteré­ben létesült a Tisza-tó, amely 127 négyzetkilométernyi kiterjedésével a Kárpát-me­dence második legnagyobb kiterjedésű állóvize lett. A duzzasztást a kiskörei víz­lépcső' 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé. A tó páratlan növény- és vízivilágának értékeire hívja fel a figyelmet a Tisza-tó napja. Sz. R. tisza-tő A nagy tiszai síkság mintegy egymillió évvel ezelőtt a Pannon-tenger medencéjének fokozatos feltöltődésével alakult ki. Több százezer évbe telt, amíg a tavakkal és mocsarak­kal borított területen az állóvi­zek helyett a felszín mélyedése­it követő vízfolyások vették át az uralmat: kialakult a Tisza vízrendszere. Földtörténeti múlt A medence alját mélybe süly- lyedt rögök alkotják, amelyek a Föld ókorából származnak, s időközben összetöredeztek a földkéreg mozgásának következ­tében, később pedig különböző időkben és mértékben süllyed­tek le a darabjai. Ennek megfele­lően a helyenként néhány száz, másutt 2500-3500 méter vastag hordaléklerakódással kitöltött medence felszíne nem teljesen vízszintes. Egyes helyeken a megsüllyedt területek vonzották magukhoz a vizeket, ilyen példá­ul a Sajó-torkolat, a déli Jászság vidéke, a Körösök, a Berettyó medencéje, vagy a Közép-Tisza helyét kijelölő árok. Közöttük széles, lapos hátak maradtak, mint a szolnoki tábla vagy a Haj­dúhát. A kéregmozgásokhoz és a folyóvizek feltöltő munkájához a szelek hatása is hozzájárult a hulló por szétteregetésével és áthalmozásával. A síkság pereme felől horda­lékkúpok nyomultak előre. A legnagyobb hordalékkúp a Ma­rosé, amely a Körösök között ta­lálható. A süllyedések és emel­kedések ellenére a vizek töltö­gető és a szelek felszínt rombo­ló munkájának eredményeként a tiszai medence nagyobb ré­szén a magasságkülönbségek több kilométeres távolságokon belül sem nagyobbak 5-10 mé­ternél. A szemre alig feltűnő há­tak közét azonban széles, lapos, szinte vízszintes völgyfenekek töltik ki. Emiatt a Tisza a csak­nem 600 kilométeres magyar utat szintkülönbség nélkül te­szi meg. A víz végig magával hurcolja a hordalékot. Sodrása kicsi, nem mélyíti, inkább szé­lesíti és kanyargóssá teszi a medrét. A Tisza rajza olyan volt, mint amikor valaki egy gombolyag zsineget a földre dob, s a szálak kibogozhatatlan gubanccá kuszálódnak. A ka­nyargó folyó néhol akkora hur­kokat vetett, hogy annak a két szára összeért. Áradások idején a víz nagyobb sodrása, nyomá­sa következtében a hurkok szá­rai átszakadtak. Az így levágott kanyarulat, az elhagyott meder a holtág. A sok áradás miatt a morotvatavak környéke elmo- csarasodott, ezáltal nagy terüle­teket kivonva a hasznosítás alól. Az árvizek következtében gyenge lábakon állott a Tisza- völgy lakosságának élet- és va­gyonbiztonsága. A sokszor is­métlődő és hónapokig tartó ár­vizek lehetetlenné tették a me­zőgazdasági termelés fejlődé­sét, a közlekedés tartós korláto­zásával pedig a kulturális hala­dást is megbénították. Ezek kö­vetkeztében szükségessé vált a Tisza szabályozása. A folyó szabályozása Történeti és földrajzi ténye­zők egyaránt közrejátszottak abban, hogy a Tisza-szabályo- zás hatalmas munkája csak a XIX. század derekán indulha­tott meg: az ország gazdasági ereje korábban elégtelen volt az ilyen hatalmas méretű felada­tok megoldására. A Tisza-völgy nagyobb része csak a XVII. szá­zad végén szabadult fel a török uralom alól, s a XVIII. század legfőbb feladata e területek új­ratelepítése és gazdasági életé­nek újjászervezése volt. A rege­nerálódás, a felfelé ívelő zavar­talan fejlődés, gyarapodás kora a szatmári békétől a század vé­géig tartott. II. József halála után némileg megtorpant, majd utóbb - bár a gabonatermelés és -kereslet kedvező alakulása ismételten felvetette a vízi szál­lítás fejlesztésének kérdését - a napóleoni háborúk viszonyai gátolták a nagyobb távlatokra szóló gazdasági, műszaki tevé­kenység kibontakozását. A vízi munkálatok fellendülése lénye­gében a reformkor kezdetétől számítható. Az 1840-es évek­ben Széchenyi István ösztönzé­sére Vásárhelyi Pál vízmérnök vállalkozott rá, hogy a szüksé­ges felmérési munkák után le­egészét tekintve ökológiai szempontból a „sekély tó” típu­sú tározók közé sorolható, de a nagyfokú mozaikosságot jól jel­zi, hogy található a területen mocsár, sekély tó, nagy, köze­pes és kis vízfolyás. A duzzasztás hatására a terü­let mederviszonyai jelentősen át­alakultak; nagymértékű a feltöl- tődés és megváltozott-a meder­anyag is. A tározótérben az árasztás óta a növényzet aránya a nyílt vízfelülethez viszonyítva fokozatosan növekszik. Jelenleg növekszik. A tározótérre a vi­szonylag stabil, fajgazdag és változatos fitoplankton jellem­ző. Az egyes medencékben - el­térő környezeti adottságaik mi­att - különböző mennyiségű és minőségű állomány található. A duzzasztott Tisza zooplank­ton- (vízben lebegő apró álla­tok) állománya a vízjárás sze­szélyes változása következté­ben igen változékony. Árvíz ide­jén kis faj- és egyedszám jel­lemző. A nyári időszakban a fo­lyó zooplanktonjának összetéte­Virágzik a Tisza. Ez a különleges természeti jelenség ezreket vonz a vízhez vágja a Tisza kanyarulatait, és kiegyenesíti a folyó útját. A több mint száz kanyarulat el­tüntetésével 400 kilométerrel lett rövidebb a folyó, ugyanak­kor megnőtt a víz esése és sod­ra, alkalmassá vált hajózásra, csökkent a folyó környékét ten­gerré változtató áfvizek veszé­lye, kialakult a folyó mentén a közlekedés. Az Európában pá­ratlan méretű vállalkozás ered­ményeként az ország sokkal na­gyobb területet nyert, mint egész Hollandia ármentesített területe volt, vagy mint amit a Pó síkság ármentesítése bizto­sított az árvizek ellen a mező- gazdaság számára. A csodálatos élővilág A tó mai képének kialakulá­sa hosszabb folyamat eredmé­nye, aminek következtében egymástól markánsan eltérő vízterek jöttek létre. A Tisza-tó a tározó összfelületének 55 szá­zaléka borított növényzettel. A tá­rozóban állományalkotó a sú­lyom, a mocsarakban pedig a nád. A mocsári növények közül jellemző a keskeny és széles le­velű gyékény, valamint a har­matkása. A hínárnövények ese­tében a súlyom mellett más fajok kiterjedése nem meghatározó, azonban a tározóra jellemző tün- dérfátylas és tündérrózsás állo­mányok figyelmet érdemelnek. A környezeti tényezők válto­zása a hetvenes években magá­val hozta a planktonikus (víz­ben lebegő) és bentonikus (víz­fenéken élő) élőlények minősé­gi, mennyiségi változásait is. Az éves változások az áradáshoz köthetők. Az áradás során ala­csony faj- és egyedszámok jel­lemzőek, míg apadáskor a hul­lámtérből állóvízi elemek is be­kerülnek a folyóba. A duzzasz­tás idején a zöldalgák aránya FOTÓ: PIL1SY ELEMÉR le mind faj-, mind egyedszám tekintetében hasonló a tározó nagy medencéinek állóvízi planktonjához. A tározóban a kerekesférgek és kisrákok cso­portja összességében a sekély vizű ökoszisztémákra jellemző fajösszetételt mutatja. Az egyes medencékben a növényállomá­nyok által létrehozott zárt vízte­rekben mozaikos szerkezetű zooplankton-állomány alakul ki. Ez a mozaikosság az árvízi időszakokban csökken. A zár­tabb, sekély vizű elmocsara- sodó területeken a növényzet között élő fajok dominálnak. A tározótér bentonikus fau­nája összességében közepesen gazdagnak mondható. Jellemző rá az állóvízi fauna dominanci­ája. A zártabb, növényzettel bo­rított területeken a biomassza némileg magasabb, mint a nyílt vizes területeken, de a mocsara- sodás következményeként itt a szélsőséges, oxigénhiányos ál­lapotot is elviselő kevéssertéjű- ek és árvaszúnyog-lárvák van­nak nagyobb arányban jelen. A duzzasztás hatása A kiskörei duzzasztás és táro­zás hatására bekövetkezett válto­zások nagymértékben átalakí­tották a Tisza Kisköre és Tiszabábolna közötti szakaszá­nak halállományát is. Összessé­gében jellemző a folyóvízi fauna faj- és egyedszám-csökkenése. A duzzasztás, de még inkább az árasztás révén azonban kiala­kult egy jellegében a korábbitól eltérő, annál sok tekintetben vál­tozatosabb élőhelykomplex. A környezeti adottságoknak megfelelően a folyómeder, a tá­rozótér, valamint a tározótérben található holt medrek halfaunája eltér egymástól. A duzzasztott folyómederben leggyakoribb fa­jok a karikakeszeg, a dévérke- szeg, az ezüstkárász, a gazdasá­gi szempontból fontosabb fajok közül gyakori a ponty, a süllő, a harcsa és a csuka. A magasabb fajszám a ritkának tekinthető reofil (erős sodrású helyeken élő) fajoknak köszönhető, ame­lyek mind a mai napig színesítik e terület faunáját. Á tározótér és a holt medrek fajszáma alacso­nyabb, itt az állóvízi körülmé­nyekhez alkalmazkodott fajok dominálnak, mint a dévérke- szeg, a szivárványos ökle, a feke­te törpeharcsa, a naphal, a tarka géb, a ragadozók közül a csuka és a süllő mellett igen elterjedt a balin. A Tisza-tó sekély vizű vagy időszakos vízborítású területei igazi kétéltű-élőhelyek, igen nagy számban vannak itt a tavi, kis tavi, kecskebéka fajkomplex egyedei, barna varangy, levelibé­ka, vöröshasú unka. A hüllők kö­zül jelentős állománya van a ví­zisiklónak és a mocsári teknős­nek. A madarak közül a tározó területén jelentős a vegyes gém­telepek fajainak költése. Kieme­lendő a kis kárókatona fészkelé- se. A Tisza-tó és környéke fontos pihenő- és táplálkozóhelye a vo­nuló madaraknak. A tavaszi-őszi madármozgalomban a lúd- és ré­cevonulás meghatározó. Az emlősfauna legértékesebb tagja a mintegy évtizede vissza­telepített stabil populációt alko­tó hód, valamint a mindenütt je­len lévő vidra. igazgatásról, illetve a gyermekvé­delemről szóló helyi rendeletet, s véleményezték a hulladékgazdál­kodásra vonatkozó előterjesztést is - tudtuk meg Kotroczó István pol­gármestertől. Kisköre - Tegnap tartotta soros ülését a helyi önkormányzat. A kép­viselők első for- /éfPyitta, dulóban tárgyal­Mfc ták meg az idei WL **3»' költségvetést, * Jf majd meghall­1 JK gáttá k a gyer­mekjóléti szolgá­lat vezetőjének a beszámolóját az elmúlt évről. Ez­után a közhasznúak foglalkoztatá­sáról hangzott el tájékoztató, majd a közbeszerzési szabályzatot módo­sították a képviselők - tájékoztatta lapunkat Szén József polgármester (képünkön). Kompoit - A Községi és Általános Iskolai Könyvtárban nagy érdeklő­dés mellett zajlott a magyar kultú­ra napja tiszteletére kiírt óvodás vers- és mesemondó verseny. A színvonalas megmérettetés vendé­ge volt Dsupin Pál, a Dúdos Mű­hely tagja, aki régi magyar hang­szerekkel és népdalokkal, népi já­tékokkal ismertette meg a legki­sebbeket. Az általános iskolában ugyanezen a napon rendezték meg az alsó tagozatos gyermekek far­sangi mulatságát is. A nagy izga­lommal várt egyéni jelmezes felvo­nulás után a Vidám Vándorok ze­nés produkciója, tombola, táncver­seny fokozta a hangulatot, mellyel kicsik és nagyok egyaránt elége­dettek voltak. Máfraszenfistoáil - Február 19-én és 20-án rendezik meg a síparkban a kutyafogathajtó versenyt. Az ese­HÍRÖZÖN megyénkből ményen sijóring vagy bikejöring és canicross, 2,4, 6 és 8 kutyás foga­tokkal lehet indulni. A verseny távja 8,11 és 16 kilométer, mintegy 150 méteres szintkülönbséggel. A me­zőny mindkét nap délelőtt 10 óra­kor startol. Nevezni február 19-én 8.30-ig lehet a helyszínen, vagy az interneten a www.sleddog- hungary.com weblapon, s a regist.sleddog@tipofill.hu e-mail cí­men lehet. A nevezés és a musher- party a kutyafogathajtók plusz egy személy részére ingyenes. A meg­mérettetést hómentes időben is megrendezik. Petőfibánya - Február 9-én 12 óra­kor tartja soron következő tanácsko­zását a község képviselő-testülete - tájékoztatott Fekete László polgár­mester. A napirendi témák között szerepel az idei költségvetés is. Az eseményt megelőzően, 7-én és 8- án a pénzügyi és az ügyrendi bizott­ság is tárgyal a tervezetről. Poroszló - Az önkormányzat úgy döntött, hogy idén szerződést köt Tiszanánával, s csatlakozik a közeli község központi orvosi ügyeletéhez. Ugyanakkor továbbra is keresik an­nak a lehetőségét, hogy a település a füzesabonyi vagy a tiszafüredi or­vosi ügyelethez kerülhessen. Az anyagiak függvényében az sem ki­zárt, hogy a falu maga oldja meg a lakosság egészségügyi ellátását. Rózsaszentmárton - A többéves hagyományt folytatva az általános is­kola ezúttal is megrendezi a „Szülő­földünk" című vetélkedőt, melynek keretében ezúttal a farsangi szoká­sokkal kapcsolatos tudnivalókról ad­hatnak számot a gyerekek. A febru­ár 24-én délután 2 órakor kezdődő eseményre a házigazdák mellett a környék más oktatási intézményei­ből is érkeznek versenyzők. Szűcsi - A Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztériumhoz nyújtott be pályázatot az önkor­mányzat a parlagfű-mentesítés tá­mogatására. Fia nyernek, három motoros fűkaszát vásárolnak. Tenk - Ma még kerítés védi az új közösségi házat, ám az önkormány­zat szeretné, ha még az idén átad­hatnák rendeltetésének az épüle­tet. Mint ismert, a régi művelődési ház tetőszerkezete életveszélyessé vált, ezért kellett a mielőbbi átépí­tést megkezdeni. A falu vezetői úgy döntöttek, hogy ha már ilyen nagy munkába kezdenek, akkor célsze­rűbb új, a jövő igényeit is kielégítő közösségi házat tervezni, ahol a ci­vilszervezetek éppúgy helyet kap­hatnak, mint a község teljes lakos­ságát érintő nagy rendezvények. Az épület külsőleg is megszépült: ta­vasszal a munkálatokat a belső re­konstrukcióval folytatják. Tiszanália - Az ÁMK Általános Is­kolájában február 11-én tartják a felső tagozatosok farsangi mulatsá­gát. A jelmezes zenés-táncos télbú­csúztató után egy hét múlva az al­sósok mulatsága következik.

Next

/
Thumbnails
Contents