Heves Megyei Hírlap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-24 / 46. szám
5 2005. FEBRUÁR 24., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Drasztikusan csökkent az állomány Védekezés szádfallal laskó Ha netán a Tisza visszaduzzaszt a változtatás lehetőségei A szakemberek szerint sokkal hatékonyabb rét- és legelőgazdálkodásra lenne szükség Szűkebb hazánk természeti adottságai alapján nem tartozik a nagy állattenyésztő megyék közé. Ennek ellenére a korábbi években jelentős ágazatot képviselt. Az utóbbi másfél évtizedben azonban folyamatosan csökkent az állatállomány. Mentusz Károly heves megye Barta István, az FVM Heves Megyei Földművelésügyi Hivatal főtanácsosa a Hírlapnak elmondta, hogy a drasztikus visszaesésnek több oka volt. A szakember szerint elsősorban az, hogy az árrendszer és a jövedelmezőség kedvezőtlenül változott. Az állatállomány csökkenése 1988-ban kezdődött el, s azóta folyamatosan tart. Jelenleg tízezer szarvas- marhát tenyésztenek, a tehenek száma pedig 4900 darab, ezeket a tejükért és a húsukért nevelik. Tavaly 20 millió liter tejet termeltek megyénkben. A nagyüzemi telepek a megye déli részén találhatók, szűkebb hazánk északi részén viszont lényegesen kisebb az állatsűrűség, arrafelé főként a kistermelők foglalkoznak tenyésztéssel. A sertésállomány 70 ezer, melyet főleg nagyüzemi telepeAllattenyésztés Hevesben 2004-ben Szarvasmarha Tehén Sertés Anyakoca Juh Anyajuh Baromfi ken nevelnek, de ez a megye húsellátását sem biztosítja. Az utóbbi években jelentősen csökkent a tenyésztési kedv a kisüzemekben, manapság a családok ellátására hizlalják a jószágokat. Megyénkben egyetlen sertés-törzstenyé- szet található, amelyik viszont több kiállításon is nagydíjat nyert, kiemelkedő sikerrel. Szűkebb pátriánkban a juhállomány az elmúlt tíz évben alig változott, mára eléri a 20 ezret. Négy törzstenyészet működik ezen a tájon, amely országosan elismert és jelentős szakmai rangot jelent. A megyénkben nevelt pecsenyebárányokat Európa különböző országaiba exportálják. A felmérések szerint a baromfiágazatban csökkent legkevésbé az állomány, jelenleg 800 ezer szárnyast tenyésztenek. Kevesebb ugyan a vágócsirkék száma, 10 000 db 4 900 db 70 000 db 4 000 db 20 000 db 15 000 db 800 000 db mert helyettük az utóbbi időben, a pulykahizlalás került előtérbe. Hevesben korábban 20 ezren, ma- Barta István napság már csak 11 ezren foglalkoznak állattenyésztéssel, ők elsősorban a piacokat látják el tejjel és hússal. Az egy tehénre jutó 5500 kiló tejtermelés azonban nem fedezi a napi szükségletet, ezért tejtermékekből behozatalra szorulunk. A szarvasmarha-hústermelés is közepes szintű, az egy tehénre jutó vágóállat-termelés 290-310 kilogramm. A húsmarhát térségünkből az európai piacokra exportálják. Az állattenyésztők változatlanul nehéz helyzetben vannak, mert ki vannak szolgáltatva a piacnak, és a felvásárlóknak átadott termékeikért 2-3 hónappal később kapják meg a pénzt. Az árak igen alacsonyak, egy liter extra minőségű tejet például 68 forintért vásárolnak, holott két évvel ezelőtt ez 70-75 forintot ért. A szakemberek mégis abban reménykednek, hogy néhány év múlva talán jobb helyzetbe kerülnek. A körzet természetföldrajzi helyzete lehetővé teszi, hogy 15 ezer húsmarha, húszezer anyajuh, valamint ezek szaporulatai megéljenek. Jelenleg 64 ezer hektár legelő, valamint gyepterület áll rendelkezésre a megyében, ezeknek azonban csak a 25-30 százalékát használják ki. Van tehát még tartalék a lehetőségek ésszerűbb kihasználására. Vélemények szerint az Európai Unióban pedig a húsmarha- és a juhtenyésztés segítheti az előbbre lépést, ami nagyon fontos lenne az ágazatban tevékenykedőknek. Tavaly átalakították az állami támogatásokat. A 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhák után 40 ezer forint dotációt kapnak a gazdák. A hat, illetve kilenc hónaposnál idősebb szarvasmarháért vágási támogatás címén 6-12 ezer forintot adnak. A minőségi tejtermeléssel és az állatjóléti támogatásokkal jövedelemkiegészítésben részesültek a tenyésztők. A megyében a kisállattenyésztés is fontos, 21 ezer méhcsaládot nevelnek, melynek a méze mennyiségben és minőségben igen jelentős. Jövedelemkiegészítést ad a vágónyúl, reneszánszát éli a lótenyésztés. A patásokat sportcélokra, valamint igavonásra tartják. A tavaszi áradások rendszeresek nagy folyóinkon, így a Tiszán is. Hogy az idei megköveteli-e a vízügyesek- tó'l a rendkívüli védekezést, azt most még nem tudni. Készülni viszont kell rá. BUDAVÁRI EGER Az Évízig helyi szakaszmérnöke, Enyedi Miklósné arról tájékoztatott, hogy területükön - melynek java része Borsod megyére esik - az esetleges vízkárok elhárításának az előkészületeit tervezik a szakemberek. Ennek kapcsán emlékeztettük rá, hogy a Tisza-tóba ömlő Laskó-patak torkolati szakasza környékén nagyobb árhullámok idején a növekvő víz visszaduzzasztó hatása miatt nyúlgátakkal védekeztek.- Tervbe vették-e ott rendezett műtárgy, komoly gát építését?- Három éve kész a kiviteli terv arra, hogy a Laskó-patak torkolata fölött, mindkét oldalon úgy három-három kilométer hosszúságban emeljük a gátak magasságát, de a költségvetésben eddig nem állt rendelkezésre elegendő pénz a megvalósítására. Ez azonban nem jelenti azt, hogy veszély esetén ne lenne módunk megvédeni Újlőrincfalvát és Sarudot. Annak érdekében, hogy az árhullám visszaduzzasztó hatása kisebb legyen, úgynevezett lemezből készült szádfalakat vertünk le. Van olyan szakasza, amely kapuként is használható, és azt szükség esetén be lehet zárni. A teljes biztonság megteremtéséhez - ebbe beletartozik a terv elkészítése is - több száz millió forintra volna szükség. A szakaszmérnök egyéb nehézségekkel is számol.- A gát magasítása egyben azt is jelentené, hogy az a jelenlegi formájánál jóval nagyobb kiterjedésű lenne. Ezt „elhelyezni” viszont csak az adott szakaszon érintett, magántulajdonban lévő földek részleges kisajátításával lehetséges. Ez a folyamat nemcsak tovább emelné a költségeket, de időben is elhúzódna a beruházás. A megyében Poroszlótól a Laskó-patakig tartja szemmel a vízfelületet az Évízig egri szakaszmérnöksége. Itt a gátkoronán keskeny aszfaltút vezet. Láthatóan több szakaszban húztak rá burkolatot, ami azt jelenti, hogy a viszonylag jó minőségű részek mellett kritikán aluli szelvények is akadnak. Ezt leginkább a horgászok tudnák megmondani, jóllehet, a közlekedésért, behajtásért fizetni kell. Enyedi Miklósné szerint legfeljebb a rossz szakaszok kátyúzása jöhet számba. A jelenlegi költségvetés ismeretében erre is kicsi az esély. Szerinte is a várva várt megoldás a Kötikövízig által benyújtott pályázat tartaléksorból való „előléptetése" lenne, ami Poroszlótól Kisköréig a gátkoronán kiépíthetővé tenné a kerékpárutat. Jó minősítést kapott a megyei katasztrófavédelem Évértékelő és feladatmeghatározó értekezletet tartottak tegnap a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon. A szakmai tanácskozáson részt vett dr. Tatár Attila tü. vezérőrnagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató is. KG heves megye Az értekezletet megelőző sajtótájékoztatón Nagy Sándor pv. ezredes, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője rámutatott: 2004-ben is szakszerűen látta el feladatát a szervezet. Bár kiemelkedő katasztrófák nélkül sikerült zárni az esztendőt, de például csak a Medárd-napi esőzések miatt így is 89 millió forintnyi kárenyhítési igény jelentkezett. Tavaly tartotta meg az előző három évet átfogó vizsgálatát a főigazgatóság is, melynek lezárultával „jó” minősítést kapott a megye.- Most már a bel- és árvízvédelemre való felkészülés zajlik, melynek keretében egyebek mellett felhívtuk a települési polgármesterek figyelmét a vízelvezető rendszerek karbantartására, megtisztítására - tette hozzá az ezredes. Az elmúlt évet értékelő beszámolóból más mellett kiderül az is, hogy 1354 esetben kellett a tűzoltóknak beavatkozniuk a megyében, melyből 706 tűzoltás, 512 pedig műszaki mentés volt. Emellett 136 téves riasztást és vaklármát is regisztráltak. Lényeges: a beavatkozások száma 2003-hoz képest 22 százalékkal csökkent, miközben a műszaki mentések aránya nőtt. Ami pedig a kárenyhítéseket illeti: 2004-ben 31 tulajdonosnak összesen több mint 388 millió forintot állapítottak meg. Sós Tamás, a megyei közgyűlés, valamint a megyei védelmi bizottság elnöke kiemelte: a tűzbiztonság javulása terén az elmúlt esztendő egyik legjelentősebb eseménye a bélapátfalvi önkéntes tűzoltóság megalakulása volt. Szintén megemlítette az egri Szent-Györgyi Albert Gyakorló Iskola összedőlt tornatermének megkezdődött helyreállítását, de elismerően szólt a védelmi bizottságok és a polgármesterek munkájáról is.- Bár már 1999 óta sújtja a megyét az ár- és belvíz, igen sok még a teendő: több milliárd forintnyi beruházásra lenne még szükség a megfelelő védekezéshez - tette hozzá az elkövetkező időszak feladatairól szólva.- Az országos szervezet munkáját kiválóra értékelte a közelmúltban a belügyminiszter, amely dicséret természetesen Heves megyére is vonatkozik - jelentette ki dr. Tatár Attila. Miként hozzátette, kiemelten ellenőrizték a veszélyes anyagok szállítását, s e tekintetben is jól „vizsgázott” a megye. Az idei teendők kapcsán a főigazgató rámutatott: országos szinten 2005- 2006 folyamán eszköz- fejlesztésre várhatóan 4,5 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Nem kevésbé lényeges az önkéntes tűzoltóságok fejlesztése sem, bár ilyenre szűkebb pátriánkban az idén nem kerül sor, ám 2006- ban várhatóan Péter- vásárán létrejöhet e szakmai szervezet. Újabb feladatuk volt A tanácskozáson foglalkoztak az elmúlt napokban hullott jelentős mennyiségű csapadék okozta problémákkal. Ezek szerint beavatkozásra volt szükség Bélapátfalván, Hevesen, Felsőtárkányban, Vámosgyörkön, Mónosbélen, valamint Kápolnán is. Dr. Tatár Attila Nagy Sándor Tecnológia, mellyel k PIONEER. * A DUPONT COMPANY SIKERT ARAT!® Az Ön Pioneer képviselője: Bucsok János: 30 932-6247 regi jóbarátok a Pioneer kukoricahibridek házatájáról A Pioneer fajtáinak sikere a világszínvonalú kutatói bázis mellett sok ezer magyar termelő, AGRÁRMÉRNÖK ÉS GAZDASÁGI MENEDZSER KÖZÖS SIKERE. PR37M34 PR37M81 Ha igen korai kukoricát kell termelnie, Az éréscsoport nagyágyúja. Ma is 2004-ben a legnagyobb területen Önnek ez a hibrid a gazdaságos, az egyik legnagyobb területen tér- vetett kukoricahibrid. Aszályos mert ebben együtt van a legalacso- melt hibrid Magyarországon. években termésével különösen nyabb betakarításkori víztartalom kiemelkedik versenytársai eredaz éréscsoport csúcstermésével. ményei közül. Mára éréscsoportjának meghatározó hibridjévé vált. Alkalmazkodóképessége átlag feletti, Rekordtermésre közepes vagy jó termőhelyi adottságok mellett képes. A magyar köztermesztésben a legjobb aszály- tú'rő, egyben zöldszáron érő Pioneer kukoricahibrid. Alkalmazdóképessége legendás, a stresszes, gyenge, vagy közepes termőhelyi viszonyok között nincs legyőzője.
