Heves Megyei Hírlap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-17 / 40. szám
5 2005. FEBRUÁR 17., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Kovásznának segítenének A nemzetközi együttműködésről, az uniós pályázati és támogatási lehetőségekről, valamint a szociális ellátórendszerekről is szó esett azon a közelmúltbeli sepsiszentgyörgyi konferencián, amely az első „kézzelfogható” programja volt a Heves, az erdélyi Kovászna és a svéd Värmland megyék közötti háromoldalú kapcsolatnak. Küzdelem az emberi lét határán bemutató Gorkij-darab az egri Gárdonyi Géza Színház színpadán Szuromi Rita Mit ér Luka a bölcsességével? (Kaszás Gergő és Szegvári Menyhért) FOTÓ: GÁL GÁBOR HEVES MEGYE A még 2003-ban megfogalmazódott gondolat nyomán a tavalyi, az úgynevezett „Grippen-program” részeként meghirdetett „Svédületes” rendezvénysorozatán már a konkrétumokról is szó esett a tekintetben, hogy Heves - svéd testvérmegyéjével közösen - segítséget nyújt az uniós csatlakozásra való felkészülésben az erdélyi Kovásznának, amellyel ugyancsak partneri viszonyt ápol. Az erről szóló háromoldalú megállapodást végül is november végén írták alá a felek. Ennek első lépéseként került sor a múlt hét elején Kovászna megye székhelyén, Sepsiszentgyörgyön a „Beszéljünk Európáról” elnevezésű konferenciára, ahol egyebek mellett a nemzetközi együttműködés, illetve a pályázási és támogatási lehetőségekről adtak képet a värmlandi és a Heves megyei szakemberek, köztük Sture Hermansson, Värmland kormányzóhelyettese, illetve Kiss János, a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Nemzetközi Kapcsolatok és Idegenforgalmi Irodájának vezetője. Mint azt Kiss János lapunknak elmondta, a tanácskozás remek alkalmat kínált arra is, hogy más mellett olyan témakörökben is feltérképezzék az együttműködési lehetőségeket, mint a falusi turizmus, de szó esett a biogazdaságok közti kapcsolatépítésről is. A kulturális élet területén pedig a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház egri vendégjátéka, illetve a Gárdonyi Géza Színház kinti fellépése is felvetődött, de szintén a tervek között szerepel a kovásznál közművelődési szakemberek Heves megyei tapasztalatcseréje. Ezzel együtt a konferencia fókuszában a szociális ellátórendszerek álltak - tudtuk meg Kocsa Erikától, a megyei közgyűlés tagjától, a Hétszínvirág Gyermekotthon igazgatójától, aki szintén részt vett a tanácskozáson. Szavai szerint a szociális intézmények Heves és Värmland megyék közötti szakmai tapasztalatcsere-ötlete két évre nyúlik vissza, ám ez idáig ez nem igazán működött. Éppen ezért szeretnék ezeket a kapcsolatokat - Kovásznával kibővítve - élővé tenni, méghozzá EU-s pályázati források kiaknázásával. Csakhogy - tette hozzá a nehézségekről szólva Kocsa Erika - a három megye által alkalmazható pályázatot még nem írt ki Brüsszel. Kiderült ugyanakkor, hogy egy svéd karitatív szervezet már évek óta támogatja a Sepsiszent- györgy melletti fogyatékos gyermekek otthonát, illetve az állami gondozottak lakásotthonát. Szóba került, hogy az ottani, illetve a Heves megyei gyerekek nyáron csereüdülésen vehetnének részt, ami mellé a nevelőknek a gyermekjoggal kapcsolatos szakmai programokat szerveznének. Az igazgatónő szerint ugyanis erre vonatkozó pályázata van az EU- nak, s ebbe a svéd szakembereket is bele lehetne vonni. Éjjel menedékhely. Bárhol a világon létezhet, létezik. Legyen szó egy párizsi aluljáróról, egy moszkvai sikátorról vagy egy budapesti menedékhelyről: mindegyik az emberi lét legalsó stádiuma. A föld alatti világ ebben az esetben talán kétértelmű: ezek az emberek nem csak a normál civilizált világból, de az emberi méltóság határairól is kiszorultak. Sötétben és mélyben élnek. Ahonnan lefelé nincs tovább. Nap mint nap szembesülünk a látvánnyal: a hajléktalanok köztünk élnek, mégis nagyon távol tőlünk. Ám Gorkij az 1903-ban bemutatott darabjával realisztikus közelségbe hozta e világot. Ha Gorkij ma élne, valamiféle oktondi formulával bizonyára rásütnénk: oknyomozó riporter. Ám Gorkij ma „csak egy szimpla és sajnos nem eléggé divatos író”, aki képes volt eg)' olyan társadalmi szituációt megörökíteni, ami nem vesztette érvényét. Az egri előadásnak épp ez az egyik erénye. Bárhol, bármikor létezhetnek a szereplők. Hogy mégis egy kicsit maivá vált az előadás, azt a kor modern szemetének megjelenése okozza: reklámszatyrok, sörösdobozok, pillepalackok s egy kibelezett tévé. A nézőkkel szembesített probléma viszont évszázados, sőt talán régebbi. Amióta elhagytuk az ősközösséget, perifériára taszított emberek mindenütt léteztek. Először a monumentális díszlet tűnik szembe. Egy hatalmas, vasakból hegesztett világ, alulnézetből. Komoly technikai, mérnöki munka, Horgas Péter tervezésében. Meghökkentőek a maszkok is: torzak, félelmetesek, horrorisztikusak. Nagy Fruzsina jelmezei a mostani világ rongyaiból állnak össze, az arcok egyenesen a félelmetes- ségig eltorzultak. De vajon jó érzéssel tekintünk-e egy, a barlangjából most előbújó mosdat- lan hajléktalanra? Aligha. Szeretnénk távol tartani magunkat ettől a világtól, most mégis szembesülünk vele egy egyszerű, hétköznapi szituáción, élethelyzeten keresztül. A rendező, Máté Gábor nem riadt vissza a naturalisztikus jelenetektől sem. A párkapcsolatok, a haldoklás ábrázolása, a helyfoglalásért zajló harc, a mocskos kis szerelmek és intrikák kiélezett világa ez. Az első felvonásban a történet inkább ezen hétköznapi jelenetekre helyezi a hangsúlyt, míg a második felvonásban már karakteresebben jönnek elő a gorkiji gondolatok. A stiklik közt egyszer csak megszületik az eredeti darab: a Báró monológjában, a „valamiért mégiscsak születtünk...” kezdetűben, illetve az igazság országának keresésében immár visz- szacseng a klasszikus színmű. Addig azonban nagyon is hihetnénk, egy 100 évvel későbbi éjjeli menedékhelyen vagyunk, amely kortól és időtől független. Nem klasszikus és nem ultramodern feldolgozás ez. Középutas, és ebben az esetben ez talán nem is baj. Életszerű képek adják az időbeni átkötést. A kispolgár zsiványsága és a bűnöző jósága, a szerelemért folytatott harc még e világban is rangsort teremt. Egyedül a hangtónusok okoznak időnként bántó zajt: nehezen különül el a részegség vagy a szipuzás okozta kábulatban átélt artikulálat- lanság az üvöltés hangerejétől. Tiszta, átgondolt szerepalakításokat láthatunk: az éjjeli menedékhely lakói emberként bújtak bele a kitaszítottság köntösébe, s emberré vedlettek visz- sza a darab végén, mintegy érzékeltetve: senki sincs védve attól, hogy egyszer önmaga is átélje a látottakat. Kis románcok, bölcs emberi gondolatok, a túlélésért zajló napi harc. Ez a sötétben játszódó történet kerete. Ám ami közte van, arra mondhatnánk, hogy egy szembesítő-show, különleges, föld alatti kamerákon. S Gorkij nyugodt lehetne: nem lepte por történetét... Kocsa Erika A„nagyok” uraljak a piacot Hipermarket Egerben. Európai ellátási lánc fota piusy elemér Az európai uniós tagság nyomán a cseh, lengyel és magyar gazdaság kiskereskedelme még inkább integrálódni fog a páneurópai ellátási láncba - állapítja meg a Deloitte a kiskereskedelemről szóló 2005. évi globális tanulmányában. A tanulmány, amely a 250 legnagyobb, globális kiskereskedelmi cég bevonásával készült - szemben a korábbi években vizsgált 200 legnagyobb ilyen céggel -, arra mutat, hogy az iparág eseménydús időszak előtt áll. A tanulmány Közép- Kelet-Európa részében megállapítja, hogy az Európai Unió a tavaly csatlakozott országok vállalkozásai számára korlátlan hozzáférést biztosít az európai piachoz. Ami a kiskereskedelmet illeti, ezen országok már eddig is jelentős célpontjai voltak a nyugat-európai kiskereskedelmi cégeknek, amelyek ennek megfelelően hatalmas összegeket fektettek be a régióban. A lengyel, cseh és magyar piacot a Tesco, a Carrefour, a Metro, az Auchan és hasonló cégek uralják. A növekedési pályán lévő globális gazdaság, a nyereségesbe forduló technológiai befektetések és a javuló részvényteljesítmények kedvezőek a kiskereskedőknek. A közlemény szerint a kedvező tendenciák ellenére a kiskereskedőknek továbbra is meg kell felelniük a kereskedelmi vállalkozásoknak, az éles versenynek és más kihívásoknak. A tanulmány szerint az ágazaton belül különleges kihívásokkal néznek szembe az élelmiszerkiskereskedelmi vállalkozások. Ez a szegmens a nyugati piacokon hagyományosan lassan növekszik. A növekedést célul kitűző kiskereskedők úttörő módon a feltörekvő piacokon terjeszkednek. Az élelmiszer-kiskereskedőket az elmúlt időszakban néhány kedvezőtlen hatás is érte. A madárinfluenza pusztítása és a kergemarhakóresetek negatívan hatottak a beszállítókra, az értékesített mennyiségekre. A tanulmány szerint hosszabb távon problémát jelenthet az élelmiszer-kiskereskedelem számára a lakosság elhízásának globálisan tapasztalható tendenciája, valamint a fogyasztók ezzel kapcsolatos tudatossága. Az élelmiszer-kiskereskedőket egyre gyakrabban és egyre szigorúbban ellenőrzik az illetékes hatóságok, amire ők többféleképpen - pl. saját márkás bio- és természetes élelmiszer-termék- családok bevezetésével - reagálnak. Minden kiskereskedő vizsgálja a demográfiai trendeket is, folyamatosan keresik a nagy vásárlóerővel rendelkező csoportokat. A jelentés idézi az elöregedő japán társadalom példáját, amely vonzó demográfiai csoport, mivel jelentős megtakarításaik könnyen vásárlóerővé konvertálhatók. Az Egyesült Államokban a kiskereskedők, például a The Gap, a „Baby Boom” generáció mára öregedő női tagjait célozzák meg. Tanfolyam állatorvosoknak M. K. gyöngyöstarján A Heves Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás, valamint a Magyar Állatorvosi Kamara Heves Megyei Szervezete közös továbbképző tanfolyamot szervez a hatósági és a magánállatorvosoknak. A hétfőn kezdődött és pénteken záruló eseménysorozaton többek között az aktuális járványügyi kérdésekkel és az EU-s ellenőrzések tapasztalataival foglalkoznak. A résztvevők néhány fertőző betegség megelőzéséről, az állatokról az emberre átterjedhető megbetegedésekről is tájékoztatást kapnak az újabb kutatási eredmények alapján. Adósságrendező hitelek A Budapest Bank - a magyarországi hitelintézetek közül elsőként - megkezdte Adósságrendező hiteleinek értékesítését. A jelzálogfedezet mellett nyújtott hitelkonstrukció lényege, hogy egyetlen kölcsönbe tömöríti az ügyfelek különféle pénzintézeti, közüzemi, önkormányzati vagy egyéb tartozásait, ezáltal a törlesztőrészletek, illetve az ügyfelek havi kiadásai csökkenhetnek. Az új hiteleket a Budapest Bank elsősorban azoknak az ügyfeleknek kínálja, akik számára az évek alatt felvett különféle tartozások (autókölcsön, fogyasztási hitel, munkáltatói kölcsön, jelzáloghitel, személyi hitel stb.) törlesztése mára túlságosan megterhelőnek bizonyult vagy lehetetlenné vált. A szabad felhasználású jelzálogkölcsönnél jóval kedvezőbb kamatozású Adósságrendező hitelek megoldást jelenthetnek a mintegy két-háromszázezer hitelképességét vesztett banki ügyfélnek ugyanúgy, mint azoknak, akik több forrásból származó számos kölcsöneiket kényelmi okokból egyetlen csatornán keresztül kívánják visszafizetni. A Budapest Bank azért döntött a nemzetközi piacokon jól bevált konstrukció meghonosítása mellett, mert a beérkező hitelkérelmek tapasztalatai rint az ügyfelek a szab? használású jelzálogköt mintegy 18-20 száza* tozásaik kiváltásáraf '
