Heves Megyei Hírlap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-16 / 39. szám
2005. FEBRUAR 16., SZERDA PF. 2 3 5 Tönkretették az életem Kérem segítségüket reménytelen helyzetem megoldásához. Az Eger, Bródy S. u. 6. sz. alatti hatlakásos társasház első emeletén lakom, közel nyolc éve. Négy évig békés harmóniában éltünk a lakótársakkal, mígnem történt valami, ami lehetetlenné tette a normális életet otthonomban. Elsőként a Tűzkévhez fordultam panaszommal. Valahányszor kijöttek megnézni a problémát, felmentek a padlásra, egy-két napra megszűnt a szúrós, fojtó, a szemet és légutakat teljesen kiszárító levegő. Ezért újra és újra kénytelen voltam visszamenni panaszommal, amit az én mániámnak tulajdonítottak. Végül kiderült, hogy panaszom nem volt alaptalan. így letiltották a kémény működését, majd a kéménybélés cseréjét rendelték el. Ez egy-másfél hétre megoldotta a gondot, azonban nem véglegesen. Az ismételt kéménybontás több mint egy hétre szüntette meg a bajt. Az ÁNTSZ, a katasztrófavédelem, az önkormányzat építési hatósága, a környezetvédelem vizsgálta az ügyemet, mindhiába. Mert valahányszor a hatóság képviselői megjelentek a házban, mire felértek a lakásomba, mintha csak egy jótékony kéz irányítaná, mindannyiszor megszűnt a károsító levegő, csak azért, hogy a vendégek távozását követően annál nagyobb töménységben törjön elő újra. Az illetékesek dolgukvégezetlenül voltak kénytelenek távozni, így engem néztek orvosi esetnek, ami nagyon megalázó számomra, és ez azóta is így van. Annak ellenére, hogy jegyzőkönyvek, nyilatkozatok támasztják alá panaszomat. Az EVAT Házgazda Kft., aki a ház kezelője, kénytelen volt gyors beavatkozásra, mert életveszély lehetősége merült fel. Ennek ellenére még senki nem tudta felszámolni ezt a bajt a mai napig. Naponta küzdők a túlélésért, orvosi esetnek tekintenek, és senki nem akar foglalkozni az üggyel. Panaszomra még írásbeli választ.sem kaptam, hiába terjesztettem elő bizonyítékokat, nem voltak igazán meggyőzőek, és a tanúkat sem hallgatták meg. Mondanom sem kell, hogy a házban én vagyok a fekete bárány, mert ez az állapot indokolatlanul terhelte meg a ház kasszáját. Bár a házban mindenki nagyon tisztában van azzal, hogy én csupán szem védő alanya vagyok, és nem okozója a helyzetnek, mégis engem hibáztatnak. Tisztában van mindenki azzal, hogy igazam van. Azonban ha ezt beismernék, az újabb költségeket jelentene a háznak, az önkormányzatnak, és ezt senki nem akarja vállalni. Saját magam szereztem be egy széndioxid- és egy gázjelző készüléket. A forgalmazó arról tájékoztatott, ha életveszélyt okozó a levegő a lakásban, a készülék csak akkor jelez. Hát jelzett! Még akkor is, ha szellőztettem. Kihívtam a Tűzkövet, addigra kiszellőzött a lakás, de az ő készülékük is jelzett, ami nem csupán szén- monoxidot állapított meg. Kéményellenőrzést tartottak a házban és a lakásomban, aktív visz- szaáramlást állapítottak meg. ígéretet kaptam a ház képviselőjétől, hogy megpróbálják megoldani a problémát, de addig is legyek türelemmel. A szobában lévő tartózkodást úgy oldom meg, hogy ventilátort működtetek, az ajtót leszigeteltem, így kizárva az előszoba levegőjét, nem sok eredménnyel. Tekintettel arra, hogy nem én vagyok ennek a lehetetlen helyzetnek az okozója, a felelősséget sem tudom vállalni a következményekért. Éppen elég, hogy tönkre van téve az életem, az otthonom, tanácsként pedig azt kapom, hogy adjam el a lakásom, költözzek el. De ha eladom a lakást, akkor megszűnik a baj? Ha feltárom a vevőnek a helyzetet, elszalad, ha nem tárom fel, járhatok a bíróságra. K. S. Bankkártyás gondok Az elmúlt hetekben Egerben több üzletben szerettem volna vásárolni bankkártyával, de sajnos sok esetben ez nem volt lehetséges. Jó lenne, ha a cégek, a kereskedők szorgalmaznák ennek a fizetési módnak a bevezetését. A másik gondom, hogy nem minden bankautomatánál lehet használni a bankkártyát. Az illetékesek erre miért nem figyelnek oda, hiszen majdnem minden munkáltató már bankba utalja a fizetéseket, és azok pedig átkerülnek a bankkártyákra. Európai uniós polgárként vajon miért kell kilométereket gyalogolni és keresgélni olyan automatát, amelyből a pénzemhez juthatok? K.K. (név és cím a szerkőben) Furcsa fontossági sorrend A hét végén szoktam alaposabban átolvasni az egész heti Heves Megyei Hírlapot. Az elmúlt hét végén olvastam arról, hogy a megyei közgyűlés első ülését tartja. Idézem: „Először anyagi természetű kérdéseket vitatnak meg a képviselők, így szó lesz a grémium tisztviselőinek és bizottsági tagjainak juttatásait ..., jóléti juttatásokat taglaló rendeletek módosításáról”. Hát igen. Heves megyében, Egerben az egészségügy tökéletesen működik. Az utak állapota remek, balesetmentesen járhatók. A középületek a mozgáskorlátozottak számára is könnyen megközelíthetők. Nincsenek szégyellni való, omladozó házak, amiket már régen le kellett volna bontani, és nem csak a történelmi belvárosban rendezkedni, takargatni a dolgokat. Itt minden vállalkozó csodálatosan meg tud élni, minden segítséget megkap, hogy a város, az idegenforgalom és saját javára a legjobbat tudja tenni. Nagy hagyományú iskolavárosunkban minden tökéletes az oktatás területén. Gyógyturizmusunk, sportlétesítményeink minden igényt kielégítenek és jól kihasználtak. Környezetünk, utcáink tiszták, erről megfelelő szakemberek gondoskodnak. Nincs cigaretta- csikk, nincs piszok, nincs kutyapiszok. Az utak környékén az erdőkben nincs szemét. Fo- lyóinkban, patakjainkban, tavainkban nincs más, csak halacskák és más vízi élőlények, amiket nem látni a flakonoktól, gáztűzhelytől, autógumitól és egyéb dolgoktól. Itt minden embernek van munkája, megélhetése. Itt mindenkinek van fedél a feje felett. Van napi betevő falatja, tisztességes ruhája, cipője. Tud tanulni a fiatal, továbbképezni magát az idősebb. , Ja, hogy ez nem így van? Akkor miért az a legfontosabb első napirendi pontja a megyei közgyűlésnek az évnyitó ülésen, hogy mennyi legyen a grémium tagjainak a fizetése? Úgy gondolom, ezt sohasem fogom megtudni. Mert valószínűleg rosszkor, rossz helyen álltam sorba. Ahol a csibészsé- get osztották, ott nagyon hátra kerültem, és már nem jutott, de ahol a becsületet, ott sikerült elöl állnom. Lehet, hogy a fentiek ott kerültek túlságosan hátúira. (név és cím a szerkőben) Még pislákol a remény Ez év február 3-án jelent meg „Ha pislákol, akkor még jó a lámpa” címmel egy írás, melyhez néhány mondatot hozzáfűznék. Tisztelt Mészáros Sándor! (az ÉMÁSZ Rt. kommunikációs és szabályozásmenedzsment igazgatóság igazgatóhelyettese) Ön azt nyilatkozta, hogy a panaszunkra azonnal segítségünkre siettek. Nos, ezt szeretném megcáfolni! Ugyanis október végén egy szélvihar miatt hibásodott meg a lámpatest. Én novemberben egyszer, decemberben kétszer jeleztem telefonon a problémát. Az utolsó bejelentésem alkalmával kértem, hogy segítsenek, milyen más módon lehet még panaszomat érvényesíteni. Akkor javasolták, hogy a helyi polgármes téri hivatalban is lehet jelenteni a hibát. 2005 januárjában kétszer voltam bent, de ott is csak azt mondták, hogy a hivatalból is csak telefonon tudják a hibát bejelenteni. Ezért döntöttem úgy, hogy az újság hasábjain keresztül próbálok segítséget kérni. (Sajnos úgy vettem észre, hogy így sem sikerült.) Tisztelt Mészáros úr! Nem akarom önt kioktatni, de novembertől a mai napig nagyon sok nap telt el, és higgye el, hogy az ön munkatársai sem nálunk, sem az utca többi lakójánál, de még az üresen álló családi ház tulajdonosánál sem jártak. Mivel ön arra hivatkozott, hogy nem tudtak bemenni a virágoskertben található villanyoszlophoz. (Most súgok egy kicsit: van az sem kell félni, hogy a kedves munkatársainak netalántán elütik a lábát, amiért kárt tesznek a virágok között. Ön az íróasztal kellemesebb és világosabb oldalán ül, azért érdemes lenne egy kicsit elgondolkozni a következőkön: Ki kiért van?; Ön a mai közbiztonságban kiengedné-e a családtagjait egy halványan izzó fényforrás alatt az utcára (sötétedés után)?; Az utca lakói közül senki sem kérte, hogy ne közterületen, hanem egy magánÉMÁSZ-nak hidraulikus emelőkosaras kocsija.) Higgye el, nem kell hozzá a tulajdonostól engedélyt kérni, nem kell kapukulcsot kérni, sőt még attól területen helyezzék el a villanyoszlopot; Ha a fényforrás halványan világít, az még jónak tekinthető? Talán megoldódik a 91 napja tartó problémánk, vagy talán mégsem? Gulyás Géza Heves Segítsenek! 1990 óta daganatos beteg a fiam. Ez év januárjában kapott egy szívbetegséget, ami következtében a bal fél szív kitágult. Szeretnék a gyógykezelésére segítséget kérni. Hatan élünk egy családban, és havonta 50 ezer forintból kell gazdálkodnunk. Bármilyen jellegű segítséget szívesen vennénk. (név és cím a szerkőben) Összehangoltan? Múlt év december 12-től új menetrend lépett életbe a MÁV és a Volán-buszok vonalain. Az erről szóló tájékoztatók beszámoltak arról, hogy ezúttal már vigyáztak arra, hogy a vasút és az autóbuszok csatlakozását jobban összehangolják. Ezt a hírt minden utazó örömmel fogadta. Elképzelhetőnek tartom, hogy a legtöbb helyen így is történt Sőt Jászberényben ezt konkrétan tapasztaltam is. Nem így van ez Hatvanban. Itt azt is összezilálták, ahol eddig jó összhang volt. Akik eddig Szolnokról 13.21-kor érkeztek Hatvanba, a vasútállomástól 13.30-kor autóbusszal indulhattak Petőfibánya felé. Az új menetrend szerint ez a vonat 13.38-kor érkezik Hatvanba, de az autóbusz 13.35-kor elindul Petőfibányára a vasútállomásról. A vonattal érkezők csak messziről nézhetik a távozó autóbusz hátulját Kardos Márton Lőrinci Újabb műalkotás Heves város újabb műalkotással gazdagszik. Somogyi József szobrászművész Szántó Kovács János szobrának gipsz másolatával bővül az Eötvös József Középiskola szoborgyűjteménye. Ki volt Szántó Kovács János? Az Új Magyar Lexikon adatai szerint: „Szántó Kovács János (1852-1908) az agrárszocialista mozgalmak kiemelkedő alakja. Földmunkás, a hódmezővásárhelyi Általános Munkás Olvasó Egylet elnöke, az alföldi szociáldemokrata szervezkedés egyik vezetője. Vezetésével zajlott le 1894. ápr. 22-én a hódmezővásárhelyi zendülés, amiért ötévi börtönre ítélték. A bíróság előtti bátor helytállása, a szegényparasztság helyzetét feltáró védőbeszéde nagy hatást tett a tömegekre. Kiszabadulása után részt vett a szociáldemokrata föld- munkásmozgalomban. Tevékenysége során az SZDP politikai irányvonalát követte.” Szabó Lajos, Heves Miért kell fizetnünk? Megalázó bemutató a hotelban A tragédiák megelőzése érdekében nagyon fontos, hogy a lakások kéményei folyamatosan (évente) ellenőrzésre kerüljenek, de ennek módjával vannak észrevételeim. Előzetesen a társasházunk bejáratán kifüggesztett értesítőről tájékoztatást kapunk arról, hogy mikor történik a felülvizsgálat. Ez egy napot jelent, amikor is nem mindenki tud a lakásában tartózkodni ahhoz, hogy a felülvizsgálatot el tudják végezni. Az előre közölt időpontban megjelenik a TŰZKÉV „munkavégzője”, aki a fürdőszobai kémények ellenőrzését műszerrel elvégzi (kb. 5 perc), majd ezt követően távozik, vagyis arról semmiféle dokumentumot (jegyzőkönyvet) nem kap a lakás tulajdonosa, hogy a vizsgálat elvégzése megtörtént, és mindent rendben talált a TŰZKÉV „munkavégzője", vagy esetleg van-e tennivaló. Tehát egy lakástulajdonos hogyan igazolja azt, hogy nála a vizsgálatot elvégezték? (Úgy gondolom és tudom, hogy az ISO 9001 Minőségbiztosítási rendszer, amely a kft.-nél működik, az ilyen dokumentálást megköveteli.) A fenti vizsgálatért - ami kötelező - lakásonként vagy kéményenként 1246 Ft-ot fizettünk a 2004. évben. Kérdésként merül fel, hogy egy kb. 5 perces szolgáltatásért ennyi díj felszámolható«? A továbbiakban a „tartalék” kémény után fizetendő díjjal kapcsolatos az észrevételem. A 253/1997. Korm. rendelet 94. § (1) előírja, hogy minden lakás egy lakószobájában a tartalék fűtés lehetőségéről gondoskodni kell. Ez társasházunk valamennyi lakásában biztosítva van, de hogy ezért a TŰZKÉV Kft.-nek lakásonként és kéményenként évente 910 Ft-ot (tavaly) fizetni kell, ezt felháborítónak tartom, ugyanis ezen a kéményen a TŰZKÉV semmiféle szolgáltatást nem végez. Itt vetődik fel, hogy milyen szolgáltatásért állapította meg a fenti díjat a megyei jogú város önkormányzata? Én úgy gondolom, hogy ezekkel a felvetéseimmel több egri társasház lakóinak problémáját tártam a nyilvánosság elé. Cserta György közös képviselő Eger, Pápay S. u. 4. Lányomék 2004 decemberében telefonon kedvezményes utazási ajánlatot kaptak a Helikon Utazási Iroda Kft.-től. Utazási, nyaralási szokásaikról érdeklődtek, s mivel időpontban nem tudtak megegyezni, így januárban újból felkeresték őket. A múlt héten a megbeszélt időpontban a kft. részéről megadott címre mentek egy egri hotelbe. A meglepetés már az ajtóban 'érte őket. Egy „erősen illu- minált” állapotban lévő „úr” kérte a meghívójukat, ami nem volt, mivel az idő rövidsége miatt a telefonos beszélgetés után már nem volt rá lehetőség, hogy a meghívót elküldjék nekik. Hivatkoztak a hölgyre, mire az úr nagy nehezen felvette az adataikat. Leültették őket egy asztalhoz, és ismét az utazási szokásaikról érdeklődtek. A hölgy nem volt szívbajos, egyből a lényegre tért, hogy van-e 3-400 ezer Ft-juk. Mivel nem volt, kaptak ugyan egy „meghívónak” álcázott papírt, hogy Keszthelyen eltölthetnek ajándékképpen két éjszakát, de igencsak győzködte a fiatal párt, hogy ilyen messziről nemigen érdemes igénybe venni. Lehet, hogy másoknak semmi 3-400 ezer Ft, de nekik az. Az igazi döbbenet ezután következett, mivel a hölgy látta, hogy nem lesznek potenciális ügyfelei, finoman távozásra bírta őket, pedig még az előadás el sem kezdődött. Hivatkozott arra, hogy csak 8 asztal van, ne foglalják el más elől a helyet (különben nem volt tolongás). Eddig még bármilyen tájékoztatóra, árubemutatóra voltak hivatalosak, az előadást mindenkinek megtartották, nem kérdezték, mennyi pénzük van. Itt a lehetőséget sem adták meg, hogy meghallgassák az előadást. A szégyentől és a méregtől keserű szájízzel távoztak. Megalázónak érezték a helyzetet. Ilyen bánásmóddal még sehol nem találkoztak. A meghíváskor kellett volna közölniük, hogy ha nem rendelkeznek X összeggel, akkor a meghívás tárgytalan. Ha engedték volna legalább meghallgatni az előadást, talán tudták volna ajánlani barátaiknak, akik tőlük jobb anyagi helyzetben vannak. B. L.-né (név és cím a szerkőben)
