Heves Megyei Hírlap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-15 / 38. szám

4 2005. FEBRUAR 15., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Kényszerhelyzetbe szorított paradicsomtermelők Két cég közös bejárata. A konzervgyár dolgaiért is két társaság volt a felelős FOTÓ: TARI OTTÓ f Képviselői lépések után y Godó Lajos honatya a feljelentés után szemé­lyesen kereste meg Polt Péter legfőbb ügyészt, kérve, hogy soron kívül tegyék meg a jogi lépé­seket. A legfőbb ügyész ígéretet tett rá, hogy külön figyelmet szentelnek az eljárásnak. A Godó Lajos Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztálya 2004. június 30-án értesítette az Agrár-Flóra vezetését: „... a legfőbb ügyész úrhoz benyújtott feljelentést és mellékleteit szükséges intézkedés végett a Heves Megyei Főügyészségnek küldtem meg. A feljelentés el­intézését és az ügy fejleményeit a Legfőbb Ügyészség folyamato­san figyelemmel kíséri. ”. A Heves Megyei Főügyészség elrendelésére a Heves Megyei Rend­őr-főkapitányság folytatja a nyomozást Dr. Orosz Gyula bűnügyi igazgató lapunkat arról tájékoztatta, hogy szakértőt rendeltek ki az ügyben. Minden további lépés a szakvéleménytől figg. Az alábbi történet jól pél­dázza, mennyire vigyázni­uk kell ma az agráriumban ténykedőknek, ha termé­nyeik beszállítására, érté­kesítésére szerződnek. Könnyen úgy járhatnak, mint az Agrár-Flóra 2004 Szövetkezet tagjai. Szalay Zoltán dél-heves Az előzményekről az Agrár-Flóra igazgatóságától ér­tesülünk, miszerint a szövetke­zet paprika-, paradicsom- és al­matermesztését és -értékesítését integrálja. Közel 280 tagja van. A hatvani konzervgyár Kelet- Magyarország legnagyobb paradicsomfeldolgozója volt. Az előző kormányzati ciklusban ke­rült államiból magántulajdonba. Két évig zavartalan volt a felvá­sárlás, az ellenérték kifizetése. Megbíztak benne a terme­lők.- Az Agrár- Flóra előzetes TÉSZ-elis- meréssel a pa- radicsomter- Dr. Lóczi László mesztéshez magas támo­gatást kapott - mondja dr. Lóczi László igazgatósági tag -, s 2003 áprilisában termékérté­kesítési-szállítási szerződést kötött közel 32 ezer tonna nyers paradicsom átvételére és feldol­gozására az Aranyfácán 1934 Konzervgyár Kft.-vel (ezentúl: Akft.) bruttó 542 millió forin­tért. Miután átadtuk a termé­ket, vártuk, hogy a kft. teljesítse szerződéses kötelezettségét. Ám ez teljesen máig nem tör­tént meg. Sürgető levelet küldtek, majd fizetési felszólítást. Aztán a 2003. december 18-i egyezteté­sen az Akft. irányítói megértést kértek, mondván: árfolyamvesz­teség miatt támadtak fizetési ne­hézségeik. Később a tartozás át­ütemezését indítványozták, úgy, hogy 2004 első negyedévében három egyenlő részletben a tel­jes összeget leróják. Kényszer- helyzetben ezt a szövetkezet közgyűlése elfogadta. Ezt követően történtek átutalá­sok, de a szövetkezet szerint csak­nem 250 millió forinttal továbbra is hátralékban maradt a paradi­csomtermesztőknek az Akit Az Agrár-Flóra igazgatóságá­nak nyomására 2004 áprilisá­ban a nem sokkal előbb megala­kított Aranyfácán 1934 Kon­zervgyár Kereskedőház Rt. (ezentúl: Art.) készfizető kezes­séget vállalt, hogy az újabb idő­pontra már kifizetik az adóssá­gukat. Az Art. e megállapodás 5. pontjában kijelentette: rendelke­zik a kellő pénzügyi fedezettel! Ám a paradicsomtermesztők ez­után sem kapták meg jogos jus­sukat. Az Art. sem fizetett a ta­valy nyár elejére megjelölt ha­táridőre, csupán közel 15 milliót, jelenleg mintegy 230 millió fo­rint az Aranyfácán hátraléka az agrár-flórások szerint. A szövetkezeti tagság még hat­hatósabb lépéseket óhajtott. Azt kívánták - tudva, hogy az Akft. felszámolás alatt áll -, hogy az Art. ellen is kezdeményezzen szankciókat a vezetés. Az Agrár- Flóra álláspontja szerint vélel­mezhető, hogy az Art. már a készfizető kezesség vállalásakor sem rendelkezett kellő fedezet­tel. Egy másik beszállító jogi kép­viselőjétől tudták meg, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság ak­kor már elrendelte az Art felszá­molását is, s az a végzés azóta jogerőre is emelkedett. A szövet­kezeti vezetés tudomása szerint az Art. mint jogutód vezetői csak­nem azonosak az Akft.-éVel. A konzervgyáriak nem fukar­kodtak az ígéretekkel. Azt mondták: megállapodtak a hite­lező bankokkal, hogy a termék- értékesítésből befolyó összeg egy részét hiteltörlesztésre, a másikat a beszállítóknak való tartozások kifizetésére fordítják. Kiderült, hogy az összeg a cég működésének fenntartására sem elég. jött az újabb javaslat: az Art. a vagyona egy részét el­adja az Agrár-Flórának, de a vé­telár a vevő számlájára fut be, s abból lehet kifizetni a tagokat. Mindez csak hitegetés, időhú­zás volt - vélik az Agrár-Flórá­nál. A legnagyobb hitelező bank­nál a vezérigazgató-helyettes kö­zölte velük, hogy a konzervgyári cég hitelállománya lejárt, így esélye sincs a beszállítók kifize­tésére. A vagyoneladás sem va­lósulhatott volna meg, hiszen egy másik banknál jelezték: a cég vagyonát olyan jelzálog ter­heli, hogy annak felszabadítása után nem maradna pénz. Az ag­rár-flórások szerint az Art. egyes hitelezőknek olyan kifizetéseket is teljesített, amelyek a többi hi­telező érdekeit sértették. Szerin­tük ténykérdés, hogy az Art., melynek tulajdonosi köre a Józsa Center 2001 Kft. tulajdo­nosi körével részben megegye­zik, ezt a kft.-t, készfizető kezes­ként, teljesen kifizette. Egyértelművé vált: a paradi­csomtermesztők nagy valószí­nűséggel nem látnak pénzt munkájuk és feldolgozásra át­adott termékük ellenértékeként. A dél-hevesi térség országgyű­lési képviselője, Godó Lajos ja­vaslatára az Agrár-Flóra feljelen­tést tett különösen nagy kárt okozó csalás bűntett megalapo­zott gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. Kérik, ha bebizonyo­sodik, hogy a társaság ellen fel- számolási eljárást indítottak, s felszámolásáról rendelkezett a bíróság, ráadásul az Art. képvi­selői egyes hitelezőknek más hi­telezők hátrányára kifizetéseket teljesítettek, akkor a hatóság rendelje el még a hitelező jogta­lan előnyben részesítése vétsé­ge miatti vizsgálatot is. Kiemelt ügyészi felügyeletet is kértek, te­kintettel a kár mértékére és a károsultak nagy számára. Annak kivizsgálását is kérték, hogy a terméket felvásárló Akft., illetve a készfizető kezességet vállaló Art. a vételár ki nem fize­tése miatt a tulajdonába sem ke­rülő árualapot felajánlotta-e har­madik személynek hitel fedeze­téül? Vett-e fel hitelt arra, hogy abból a felvásárolt áru ellenér­tékét kifizesse? Ha igen, mire fordította a hiteleket? S végül kérték, hogy a rengeteg „ke­reszttulajdonlású’’ cég közül ve­gyék a vizsgálat körébe a Legátus Rt.-t, az S.T.A. Trust Kft- t, a Józsa Center 2001 Kft.-t, s az ALT-OP Kft.-t azért, hogy e cégek üzleti kapcsolatba, jogviszonyba kerültek-e a feljelentésben meg­jelölt, s különösen a felszámolás alá került cégekkel. Az ügyben tart a vizsgálat. Hogy mire jutnak a hatóságok? Esetleg egyfajta pénz- és vagyon- átmentésekről van szó a külön­böző cégek között? Ezt a hivata­los szervek hivatottak feltárni. Ám az bizonyos, nem ez az első példája — s valószínűleg nem is az utolsó - annak, hogy mező- gazdasági termelők maradnak hoppon. A történet fontos tanul­sága, hogy e helyzet megelőzésé­re új, hatásosabb szabályozás, s főképp az előírások, szerződé­sek betartásának fokozottabb el­lenőrzése szükséges! „Az Agrár-Flóra esete egyedi” Megkerestük faxon az Aranyfácán igazgatóját, Sza­bó Zsoltot is, aki készséggel válaszolt kérdéseinkre. — Az Agrár-Flóra vezetése szerint az Akft. 230 millió fo­rinttal adósa a cégnek, a 2003-ban szerződés alapján szállító paradicsomtermesz­tőknek. Mi az oka ennek? — Az tény, hogy az Agrár-Flóra 542 millió 288 ezer 151 forint ér­tékben szállított be nyersanya­got 2003-ban az Akft.-nek - vá­laszolta az igazgató. - A beszál­lított nyersanyag értékének kö­zel 70 százalékát már kiegyenlí­tettük. A pénzügyi nehézségek oka az volt, hogy az árfolyam- problémák miatt a kft.-t veszte­ségek érték, s a meglévő piacai­nak több mint 50 százalékát el­veszítette.- Igaz-e az, hogy a 2003. de­cember 18-i egyeztetést köve­tően a tartozásuk átütemezé­sét indítványozták, mondván, 2004 első negyedévében há­rom egyenlő részletben róják le adósságukat. Ám erre sem került sor. Miért nem?- Ez az egyeztetés arról szólt: a tulajdonosi kör tárgyalásokat kezdeményez, folytat a bankok­kal, hogy a cég további működé­se mellett kidolgozza a tartozá­sok pénzügyi fedezetét. A három egyenlő részlet és annak fizetési határideje már az akkori és a ké­sőbbi személyes megbeszélése­ken, s a szövetkezet közgyűlése­in is úgy hangzott el, hogy vár­hatóan később realizálódik. A csúszásnak két oka volt: a ban­kokkal folytatott tárgyalások el­húzódtak, illetve a pénzügyi for­rásokat megteremtő félkész ter­mékek feldolgozása nem indult el. A kifizetések időközben még­is folyamatosan történtek. — Igaz-e, hogy az Art. készfi­zető kezességet vállalt: az Ag­rár-Flóra paradicsomter­mesztőinek 2004 nyarára ki­fizeti a tartozását?- Az exportforgalmat bonyolí­tó Akit pénzügyi lehetőségeit erősítendő, a tulajdonosi kör a belkereskedelmi forgalmat vég­ző Art. segítségét vette igénybe a tartozások rendezésére. Áz rt. pénzügyi fedezettel, készletek­kel és vevőállománnyal rendel­kező nyereséges vállalkozás volt. — Mégsem történt meg az el­lenérték teljes lerovása. Az Agrár-Flóra vezetése vélelme­zi, hogy az Art már a készfi­zető kezesség vállalásakor sem rendelkezett megfelelő fedezettel, hiszen a Hajdú-Bi­har Megyei Bíróság már el­rendelte a felszámolását is. így történt-e?- Az Art. nyereséges, jól mű­ködő társaság volt. Az Agrár-Fló­ra vezetése a banki tárgyalások befejezése előtt februárban kö­vetelte, hogy azonnali hatállyal készfizető kezesi szerződés alá­írására kerüljön sor. Ha két hét­tel később születik meg a megál­lapodás, úgy készárufedezetet tudtunk volna nyújtani, ami megkönnyítette volna az elszá­molás gyorsaságát. Ezt az eljá­rást a tartozások rendezésére más beszállítók kapcsán jól al­kalmaztuk, s nekik a hátralé­kunkat már kiegyenlítettük.- Az Agrár-Flóra szerint a konzervgyárat működtető cé­gek hitegető lépései időhú­zásra voltak jók. Egyetért-e ezzel?- Nem. Ha csak időhúzásról lenne szó, úgy a 2003. évi sze­zontól nem került volna sor több száz millió forint kifizeté­sére az Agrár-Flórának. Nem történt volna meg a 2003. de­cember 18-i megbeszélés után több száz millió forint értékben az adósság kiegyenlítése. Ha az Agrár-Flóra képviselői határo­zott döntéseket hoznak, és 2004 májusában vagy júliusá­ban nem mennek nyílt agresz- szióval szembe a bankkal, ak­kor 2004. december 31-ig (ahogy a többi beszállítóval, pár kisebb tétel kivételével) az Ag­rár-Flórával kapcsolatos pénz­ügyi rendezés is megtörtént volna. Ez számszakilag levezet­hető és bizonyítható tény.- Az Agrár-Flóra szerint az ajánlott két megoldási mód a tartozás rendezésére eleve nem történhetett volna meg, mivel a kft., illetve az rt va­gyonát jelzálog terhelte, a hatvani gyár hitelállományát pedig a bank is lejártnak minősítette...- A tartozás rendezésére nemcsak két javaslatot tettünk. Tény, hogy volt olyan javasla­tunk, amelyre nem kaptunk vá­laszt. Valamennyi javaslatunk az adott lehetőségek között min­dig a legoptimálisabb és mind­két félnek elérhető megoldást je­lentett. Csak egy példa: jelzálog­gal terhelt félkész termékből mintegy 100 forint érték esetén banki megegyezésből eredően 45 forintot tudtunk fordítani tar­tozásaink kiegyenlítésére. Nem igaz, nem járt le az a hitel, mely­nek keretében eladási javaslatot tettünk az Agrár-Flórának, s amire választ a mai napig nem kaptunk.- Az a másik fél vélelme, hogy mivel az Akft., majd az Art tulajdonosi köre is csak­nem megegyező, így vagyon- átmentésről volt szó, hogy el­kerülhessék tartozásuk ki- egyenlítését.- Nincs erről szó. A vagyon többletértéket jelent, amely va­lahol pénzügyileg és gazdasági­lag realizálódik. Sajnos jelenleg ilyen többletvagyon nincs, mi­vel éppen az agrár-flórások bankkal szembeni viselkedése hozzájárult a feldolgozási meg­állapodásunk meghiúsulásá­hoz. Ha ilyen többletpénz je­lentkezik, a taggyűlési határo­zatunk értelmében azt tartozá­saink teljes kiegyenlítésére for­dítjuk. Nem beszélhetünk va- gyonátmentésről azért sem, mert nem csak a tulajdonosi kö­re megegyező a két társaság­nak, hanem az Akft. egyben tu­lajdonosa is az Art.-nek, s a tár­saság valamennyi eszköze fede­zetet nyújt a másik társaság­nak. Mi 2003 végén tárgyal­tunk a bankkal, hogy az évi sze­zonhoz alapanyagot beszállító cégeket pénzügyileg miként tudjuk rendezni. Kijelentettük, hogy adósságunk rendezését tartjuk a legfontosabb tényező­nek. Erről taggyűlési határozat is született. Objektív tény: a) fo­lyamatos pénzügyi kifizetésre került sor a tartozásaink rende­zésére; b) e teljesítések a leg­több beszállítónál oda vezettek, hogy 100 százalékig kiegyenlí­tettük tartozásainkat. Az Agrár- Flóra esetében gyakran tapasz­taltunk döntésképtelenséget, határozatlanságot, amikor idő­zavarba, s így hátrányba kerül­tek, agresszív követelőzést. Er­re három példa: két héttel a banki megállapodás aláírása előtt készfizető kezesi szerző­dés aláírásának körülményei; a 2004. májusi banki tárgyalás, több tanú előtt vádaskodó, tá­madó stílusban a bank ellen; banki tárgyalás Budapesten 2004. július 7-én 15 órakor igazgatói szinten, ahol szintén drasztikus és kemény támadás történt a bank ellen. Leszöge­zem: az Agrár-Flóra esete szin­te egyedi, egyetlenegy konst­rukció sem működött velük. Egy beszállítóval sem fagyott le ennyire a kapcsolat. Viszontválasz Mivel több ponton fedezhető fel ellentmondás, ezért az Agrár- Flóra vezetésének megadtuk a lehetőséget a viszontválaszra. Közölték: az ügyben a kulcsfon­tosságú momentum az, hogy a 2003 áprilisi beszállítási-ter­mékértékesítési szerződésben az Akft. 2003. október 30-ra ígérte a nyersanyag teljes ellen­értékének kifizetését. Ez rövid idő, ami alatt nem „mehet tönkre” egy cég, illetve elő kel­lett hogy készítse a szükséges külső „piaci forrást”. Jegyzőkönyv tanúsítja, hogy a feldolgozó cég javasolt először árufedezetet, s amikor az egyes termékeket darabra, forintra egyeztették a szövetkezet képvi­selőivel, a cég állt el ettől, s ajánlotta fel a készfizető kezes­séget. Az agrár-flórások szerint nem fe­di a valóságot, hogy az ArL-nek meglett volna a fedezete a készfi­zető kezesi vállalására. Ami a bankkal szembeni nyílt agressziót illeti, több tárgyalás is folyt, s amiről az Aranyfácán igazgatója beszél, azon a szövet­kezetbeliek szerint ott sem volt.. Ám az cáfolhatatlan tény - ban­ki közlés -: a konzervgyáriak­nak semmi esélyük nem volt ar­ra, hogy az áruk eladásából meghatározott ellenértéket az Agrár-Flórára engedményezzék. A valóság az, hogy az Aranyfá­cán a vállalt 2003-as határidő­re nem teljesítette az általa át­vett nyersanyag ellenértékének kifizetését, s jelenleg is közel 230 millió forinttal adósa a szövetkezet tagságának.

Next

/
Thumbnails
Contents