Heves Megyei Hírlap, 2005. február (16. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-14 / 37. szám
2005. FEBRUÁR 14., HÉTFŐ 5 MEGYEI KÖRKÉP Magyar hónap kezdődött Írországban Európa kulturális fővárosa Eger is bemutatót tartott Corkban A 2005. év európai kulturális fővárosában, az írországi Corkban február 1-jén nyílt meg az Enlargement (Bővítés) című, az új uniós tagországok arculatát és művészetét ismertető éves programsorozat magyar hónapja. A templomból kiállítótérré alakított Cork Vision Centre közönsége február 26-áig Lugossy Mária szobrait és Gaál József festményeit tekintheti meg a „Szabadulás” és az „Álomban létező” című kettős tárlaton. Ugyanitt mutatkoznak, illetve mutatkoztak be a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa címre pályázó magyar városok, köztük természetesen Eger is. H. A. Az Írország déli részén fekvő Corkot érte az a megtiszteltetés, hogy elsőként lett Európa kulturális fővárosa. A Cork 2005 projekt egész éves programtematikáját John Kennedy igazgató dolgozta ki, az ötletek 90 százalékát nyilvános egyeztetésre bocsátották. Tavaly május 4-én született a döntés, hogy a kulturális főváros projekttel egybekötve teret adnak a 10 újonnan csatlakozott uniós tagállam művészeti bemutatkozásának. A Cork Civic Trust igazgatója, John Miller által kezdeményezett rendezvénysorozat az Enlargement (Bővítés) címet kapta. A koncepció azokat a változásokat állítja a középpontba, amelyek alapvetően átrajzolják az össz-európai politika, művészet, kultúra, kereskedelem és technológia erőviszonyait, és radikálisan átalakítják a korábban megszokott földrajzi dimenziókat és adminisztratív struktúrákat. A „Bővítés” projekt célja az, hogy a vizuális művészetek segítségével közvetítse az új tagországokból érkező „izgalmas szellemiséget, vizuális szépséget és kreatív energiát”, illetve hosszú távon partnerkapcsolatok épüljenek ki a kulturális intézmények és szereplők között. A szervezők azt szeretnék, ha a most megkezdett úton Cork lenne az első „biztonságos kikötő, ahol meg lehet pihenni, feltölteni a szellemi tartalékokat, és folytatni az utat”. A bemutatkozás egyszersmind alkalmat nyújt arra, hogy az egyes országok letegyék névjegyüket egy olyan városban, amelynek arculatát már számos más kultúra formálta. A XVI. századi, egykor Szent Péternek szentelt templomból átalakított épületben, a Cork Vision Centre-ben január 6-án vette kezdetét az „Enlargement! bringing the New Europe to Cork” (Bővítés - az Új Európa Corkban) projekt. A megnyitón Pat Cox, az Európai Parlament volt elnöke történelmi pillanatként emlékezett meg a csatlakozási szerződés athéni aláírásáról, és a Vízkereszt kapcsán méltatta a mostani esemény jelentőségét. „...Egy új korszak hajnalát köszöntjük most is, mint akkor, amikor a napkeleti bölcsek megérkeztek Jézushoz... A harmónia és az egység ünnepe ez” - jelentette ki, hozzátéve, hogy 2005 az új tagországok megismerésének éve lesz. A „Bővítés” állandóan változó, egy évig tartó kiállítás, „Európa társalgója”, ahol havonta más-más új uniós tagország művészi arculatát ismerheti meg a közönség (novembertől decemberig Írország zárja az eseménysorozatot). A nagyszabású projektben meghatározó szerepet vállalt a Cork Civic Trust, a városi önkormányzat és a magánszektor által fenntartott közhasznú önkéntes szervezet. Észtország januári bemutatkozása után most Magyarországon van a sor: február 2-a és 26-a között két egyformán elismert, de gyökeresen más stílust képviselő képzőművész, Lugossy Mária és Gaál József alkotásait állítják ki „Szabadulás” és „Álomban létező” címmel, mintegy 100 négyzet- méternyi területen. A kettős tárlat kurátora Nagy T. Katalin művészettörténész, szervezője a Hungarofest Kht. A kiállításokkal párhuzamosan a 2010- es Európa Kulturális Fővárosa címre pályázó hazai városok (Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Veszprém) tartanak kulturális-gasztronómiai bemutatót. Az események február 9-én az Auer vonósnégyes koncertjével egészülnek ki, míg a Triskel Arts Centre-ben a Jött egy busz..., a Kontroll és az Ébrenjárók című filmeket vetítik. A programok létrejöttét az NKÖM támogatta. Magyarország corki vendégszerepléséhez Göncz Árpád volt köztársasági elnök írt angol nyelvű előszót, amelynek tartalma a következő: „A leckét mindenekíölött nekünk, a magyar politikai döntéshozóknak kell megtanulnunk. Úgy kell megértenünk a térkép, a múlt, a jelen és a jövő üzenetét, hogy közben ne dramatizáljuk túl a múltat, és ne cipeljük magunkkal annak minden terhét. Ugyanígy nem szabad utat tévesztenünk a jövő délibábjának bűvöletében. A múlt értékét pusztán azok a kövek jelentik, amelyek átmenthetőek a jövő építésére. Mindattól fenntartás nélkül meg kell válnunk, ami a jövő építésének útjában áll.” A megnyitón részt vett a dr. Törőcsik Miklós alpolgármester által vezetett egri küldöttség, amely az egri pályázatot koordináló szakiroda munkatársaiból és dr. Pók Tamás borászból állt. Az ünnepélyes megnyitó kapcsán Eger mint pályázó magyar város is bemutatkozott a megjelenteknek. A küldöttség Corkban, Európa kulturális fővárosában a megnyitó mellett megismerkedett a működő kulturális fővárossal, annak tematikájával, rendezvénystruktúrájával és megtekintett megvalósult és épülő fejlesztéseket. Az egri delegáció több megbeszélésen is részt vett. Cork város „city managere” (aki a város ügyeit ténylegesen vezényli), Joe Gavin beszélt az önkormányzat tapasztalatairól, a pályázás folyamatáról és a szervezeti háttérről. Mint Törőcsik Gábortól, az egri polgármesteri hivatal külügyi referensétől megtudtuk: hasznosnak bizonyult a John Kennedyvel folytatott beszélgetés is. Kennedy úr, a kulturális főváros programigazgatója beszámolt arról, hogy ő felelős a programok előkészítése és lebonyolítása mellett a kulturális fővárosi év marketingjéért is. Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a programsorozat kapcsán főként a helyiek ötleteire építettek. Ennek a koncepciónak előnyeiről és hátrányairól egyaránt szó esett. Például arról, hogy a corki éves események között világsztárok fellépései nem találhatók. Végezetül sikeres beszélgetés zajlott John Millerrel, a Magyar Hónap ötletgazdájával, főszervezőjével is. Miller úr a Cork Vision Centre igazgatójaként is aktívan kivette részét a kulturális főváros pályázat előkészítéséből, így szívesen beszélt a projekt véghezviteléről. A Cork Vision Centre hasznosítási elképzelései egyébként sok hasonlóságot mutatnak az egri Trinitárius-templomba álmodott galéria funkcióival. A megbeszélések során tehát három különböző perspektívából vált láthatóvá a kulturális év: az önkormányzat szemszögéből, a programigazgató szemszögéből és az eseményekben aktívan résztvevő kulturális intézmény szemszögéből. Corkban a Magyar Hónap rendezvényei egész február folyamán zajlanak, és a hónap során ellátogat Európa kulturális fővárosába Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke is. Segély: 63 millió Magyarország A közel 300 ezer áldozatot követelő délkeletázsiai szökőár nyomán világméretű összefogás segíti az érintetteket. Az eddigi talán legnagyobb segélyakcióból Magyarország és azon belül a három hazai mobilcég ügyfelei is kiveszik a részüket. A Pannon GSM, a T-Mobile és a Vodafone a nehéz helyzetben lévők megsegítésére közös felhívással fordult a hazai mobilos társadalomhoz. Mindhárom hazai mobilcég ügyfelei az 1749- es szám felhívásával vagy egy SMS elküldésével 200 forinttal járulhattak hozzá a károsultak megsegítéséhez. Január 6. és 31. között, alig 3 hét alatt több mint 315 ezer hívás és üzenet segítségével 63 millió forint adományt gyűjtöttek a hazai mobilosok. A jelentős összeg a Magyar Vöröskereszt közreműködésével jut el a rászorulókhoz. Nyelvvizsgaverseny Magyarország Akkreditált közép- és felsőfokú nemzetközi nyelvvizsga-lehetőségekért és további értékes díjakért versenghetnek a középiskolások a FISZ (Felvételi Információs Szolgálat), a Pécsi Tudomány- egyetem és az ECL Konzorcium országos próbanyelwizsga-ver- senyén. Á FISZ Szerkesztőség és Hírügynökségtől megtudtuk: a résztvevő fiatalok valós vizsgaszituációban, írásbeli fordulón vesznek részt angol és német nyelvből, középfokú, illetve felsőfokú követelményrendszer szerint. Kategóriánként a legjobb versenyzők szóbeli fordulón mérik össze tudásukat, és összesen 20 diák ingyenes ECL- vizsgalehetőséget nyer. A versenyre minden középiskolás diák két kategóriában két nyelvből nevezhet: angolból és németből. A középfokú nyelvvizsgával még nem rendelkezők a középfokú bizonyítvány, míg a középfokú bizonyítványt korábban már megszerzők a felsőfokú oklevél megszerzésének lehetőségéért küzdhetnek. Az országos próbanyelyvizsga-ver- senyre február 20-áig jelentkezhetnek a középiskolás diákok a www.fisz.hu portálon, illetve a 06-1/473-0769-es telefonszámon, vagy az info@fisz.hu e- mail címen. A szervezők célja, hogy a diákok felmérhessék, hol állnak nyelvi ismereteikkel saját korosztályukban. Az ír kapcsolat. Nagy sikert arattak az egri borok a beumutatón Egri Bikavér A kiállításmegnyitó részeként a jelenlévők az Egri Bormíves Céh minőségi borait kóstolhatták meg. A bemutatott egri borok, köztük természetesen az Egri Bikavér, elnyerte az ír közönség tetszését, így a borbemutató kiváló hangulatot teremtett. Állatbarát jelmezek farsangra A boszorkány, az örömlány, a királylány mellett a farsangi mulatságban az állatbarát jelmez lehet akár macska, madár vagy pók is. A mulatságra készülődve a nagyobb jelmezben kialakíthatunk elefántot, oroszlánt, de kellő kreativitással bármelyik kedvelt állatfajt megformálhatjuk. Seres Zoltántól (Orpheus Állatvédő Egyesület) megtudhatjuk azt is, hogy az egész testes állatbarát (állatutánzó) farsangi jelmez készítésekor állati eredetű prémet, bőrt állatvédelmi okokból nem használunk fel, ellenben minden más alapanyaggal segíthetjük a sikeres maskarakészítést. A vigadalomra készülődve készíthetjük jelmezünket csoportosan vagy egymást segítve is. A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszakot hívják farsangnak, amelynek három utolsó napja, „a farsang farka” a fékevesztett öröm és mulatozás ideje volt. Ez vidám, tavaszelőző ünnepség, mely a nagyböjttel ér véget. A katolikus egyház liturgiájában ez a rövidebb évközi idő, ilyenkor a remény színében, zöldben misézik a pap. A farsang szó hallatán szinte mindenkiben az álarcosbálok, táncos mulatságok hangulata, a jelmezes felvonulások színes kavalkádja elevenedik meg. Már a XV. század óta szólnak feljegyzések álarcviselésről, állatalakoskodásokról. A királyi udvartól a kis falvakig mindenütt farsangoltak hazánkban. Mátyás király idejében a királynő itáliai rokonsága művészi álarcokat küldött ajándékba a magyar rokonoknak. Egy XVII. századbeli ismeretlen szerzőjű krónika a következőképpen vélekedik a farsangról: „Az ördögnek szánt ünnep ez, az esztendőnek olyan időszaka, amikor az emberi bolondságok elementáris erővel törnek elő. S úgy tetszik, mintha az emberek szégyellnék kicsapongásaikat, ezért rejtik el ábrázatukat álorca alá.” Szerteágazó lehetőség van farsangi állatmaszkok - jelmezek, alakok - készítésére. A legegyszerűbb, ha dekorációs, ajándékboltokban megvásárolható műanyag állatos álarcot kombinálunk ruhaanyagból varrt, egész testet borító jelmezzel (nyuszi, oroszlán, tigris, vakond, és megannyi más állat ábrázolható így). A műanyag álarcot pótolhatjuk saját készítésű papír vagy szövet fejlepellel, de egy jó állatalak arcfestés (smink) is nagyban segítheti, hogy állatutánzásunk élethű és elkápráztató legyen. Ha megfelelően előkészültünk, sokan csodálni fogják jelmezünket a farsangi mulatságon. Kakasok. Eredeti prémet, bőrt nem használnak