Heves Megyei Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-07 / 5. szám

2005. JANUÁR 7, PÉNTEK HORIZONT 7 Zöldútrahívó Káli Sándor most megjelent Úton, útfélén című kötetéről Talán már születésünk eló'ttről hozzuk magunkkal a lélek láthatatlan táján azt a hófehérlő, ködszürke vagy felnapzó, felzöldellő életigenlést, amely világra jöt- tünkkor a belső tájról a kintire tevődik át, s kísér utunkon végig. Zöld-arany édenítő július szülötte a zöldellések és utak igézetében élő és alkotó, s me­gyénkben is többször publikáló Káli Sándor. Cseh Károly heves megye - Hét évvel ezelőt­ti kötete, a Hazáig érő fák már külcsínében is tavaszi hars zöld. A mostani Úton, útfélén pedig már nyári mélyzölddé érett be. Harmonizál ez a zöl- dellés a kötetekben (főleg az el­sőben) világló fű-, lomb-, ta­vasz- és kora nyár-motívumok­kal. S mégis: mára ez a zöld élettér komorabb lett. Megfo­gyatkoznak az idillek, s a zöld egyre inkább haragos zölddé sötétül, amikor ipari felleg- vár(rom)ról, bérházak erdejé­ről, ösvények meszes tekervé- nyeiről, nyákos aszfalt púpjaira tapadt juharlevélről ír - mint­egy látleleteit mutatva fel a mostani „napnyugta-kornak”. S mint amikor „ember- sűrűből” csöndes, napos tisz­tásra érünk, úgy elevenül meg, és fénylik fel az álompárás va­lóság, ha „japán ecsettel” fest miniatúrákat. Ilyenkor - zöm­mel haikukban és tankákban felmutatott - „égi tűzijáték” a porhavon áttörő lámpasugár, augusztus egén pedig „csillag- virágok szirma porlik”. A kele­ties látás- és megformálásmód­hoz azonban, többletként, az árnyalatok is társulnak: az ok­tóberi „halálra vált arcú le- vél/kezét az ág elengedi”, (Nap­nyugta-kor), az emlékezésben a Halál/ mélykék szemű volt/ s egy ében tincs/ lebbent meg homlokán. (Diákszerelmem...). Máskor pedig, túlfűtöttségében is gyengéd szerelmes versei­ben lehelete a kedves „nyaka körül bolyong”, vagy éppen a szerelmi játék szójátékban is kifejeződik: „Nyakpihén pi­hen” (Nyakláncaid bűvöleté­ben). Idilli(bb) ópuszaibah még „forgó szerelmes” és mágikus, naphoz fohászkodó képverse­ket is sorjáztat. S ez utóbbival - micsoda ősi ösztönmélységből bukkanhat fel - egy kissé át­ment beárnyékolt, új évezre­dünkbe is valamit az óegyipto­mi Ekhnaton világából. Árnyékok és árnyalatok egy­aránt fellelhetők az alkotó zöld palettáján. Versei valójában in­kább afféle belső és bensősé­ges, vagy ha kell: lelketlenül csikorgó (olykor: ironikus, dü­hös, vagy groteszk) útinaplók - a Kossuth-díjas Feledy Gyula fényteli, klasszikus ívű-sugarú „útirajzaival”. A lírikus rögzít mindent, amit lát, tapasztal, és legtöbbször levonja a tanulsá­got is. Mert csak így juthat el „világló vagy sötétlő gyökerei­ig”: az Avas hótakaróján kavar­gó, reggeli „bordó, lila, zöld szikrák” csillagjaiig, vagy az iparváros salétromkoszorús „Ember házának hűlt helyéig”. Felsuhognak azonban előtte a távlatok is, hol vonzóan, hol taszítóan. Békebeli krónikás­ként örökíti papírra élményeit Korfun, az Adrián, Toscana földjén és a világ egykorvolt közepén: Rómában - hogy az­tán az „ékalakba forgatott, de­rékig pusztult” házsorú (egyál­talán nem reklámozott!) Brüs­szelről tűnődjön, s tegye meg tüzelőállás-foglalását a romlás ellen. Mint ahogy teszi a volt szerb-koszovói háborúval, vagy belhoni pocskondiázó-pártos- kodó viszonyokkal kapcsolat­ban is. Káli Sándor egyenletesen - verseit tekintve: emelkedőén - halad e görbe korban is, hol úton, hol útfélén. Halad, mi­közben mindvégig őrzi belül azt a tenyérnyi zöldet, melyben a szikkadó, szikesedő lélek megújulhat, és sarjadzik, zsen- dül újra és újra a vers - a zöldútrahívó. (Négyessy) EGER Egy egyszerű, panelépü­letben található a Vallon utcá­ban a Benedek Elek Óvoda, ám az ide betérő gyerekek igazi mesevilágba toppannak. Ezt kí­vülről a fából készült előtető is jelzi, amely az egyik szülő áldo­zatkész munkája. Gál Judit óvodavezető el­mondta, hogy arra törekedtek: egyetlen apróságnál se törjön el a mécses, amikor reggelente el kell válniuk a kísérő szülő­től. Érezzék úgy a gyerekek, hogy ez egy pompás hely, ahol míg nem alakulnak ki a baráti kapcsolataik, addig sem kell unatkozni. Az előcsarnokban, a faragott székelykaputól jobbra mesekönyvek és olyan játékok fogadják őket, amelyeket mu­száj kézbe venni, amivel anyu­nak, apunak is játszania kell, legalább néhány percig. A lép­csőn - amely mellé hamarosan csúzda is épül - ügyességi já­tékkal lehet felmenni, s ez a próbatétel és a vele járó sikerél­mény eleve jókedvre deríti a ki­csinyeket. Az óvodában min­den héten más mese kel életre. Ennek keretén belül zajlik a ze­nei, a vizuális, az anyanyelvi nevelés, de még a matematika- oktatást és a testnevelést is hozzákapcsolják a pedagógu­sok. A gyerekek szereplőkké válnak, eszközöket készítenek a történethez, rajzolnak, feste­nek, agyagoznak, s a szókincs­ük olyan ízes szavakkal gyara­podik, amelyeket a meseírók alkalmaztak. A kiscsoportosok­ra rövidebb mesék várnak, a nagyobbak már dramatikusan is megjelenítik a hallottakat. Az óvodavezető arra is ki­tért, hogy a lakótelepen élő gyerekeknek különösen nagy a mozgásigényük. Ezt szolgálja például az óvodában a trambu- lin, amin vígan ugrálhatnak. A mozgással járó oxigénellátás­tól frissül az agyuk, ébereb­bekké válnak, jobban koncent­rálnak a köröttük történő ese­ményekre. Ebben az óvodában nem kö­telező a kicsik által úgy gyűlölt alvás. Csupán néhány percig kell behunyni a szemüket, az­tán délután két óra után bárki felkelhet az ágyból. A csoport- szobából kimehetnek - a többi­eket nem zavarva - a meseház­ba, vagy a fejlesztőszobába. Előbbi helyszínen meséket hallgatnak, rajzolgatnak, a má­sik teremben az örökmozgók kedvükre ugrálhatnak, külön­féle fejlesztő eszközökkel ki­próbálhatják önmagukat, mindez ebben a korban nagyon fontos. Ezáltal színesebbé vált tehát a délutáni élet. Az óvoda átalakításában, va­gyis a csodában a suszter ma­nói is részt vettek, hiszik a gye­rekek. Ezeknek a mesebeli lé­nyeknek köszönhető - persze az óvodapedagógusoknak és a szülőknek is -, hogy meleg szí­nek, várkastély hangulatát idé­ző rézkilincses faajtók és va­rázslatos hangulat veszi körül az óvodásokat. „Ebben az óvodában nem kötelező a kicsik által úgy gyűlölt alvás. Csupán néhány percig kell behunyni a szemüket, aztán délután két óra után bárki felkelhet az ágyból. A csoportszobából kimehetnek - a többieket nem zavarva - a meseházba, vagy a fejlesztőszobába. Előbbi helyszínen meséket hallgatnak, rajzolgatnak, a másik teremben az örökmozgók kedvükre ugrál­hatnak, különféle fejlesztő eszközökkel ki­próbálhatják önmagukat, mindez ebben a korban nagyon fontos...” A jutalomjáték nyertese SONY: CT 0(0, JUTALOMJÁTÉK. A City Taxi „jutalomjáték” díját az egri Fatul Marcell nyerte meg. Mint az utas köszöntése­kor elhangzott: a jutalomjáték tovább folytatódik, a jól ismert mottó jegyében: „Nem kell mást tennie, csak City Taxival mennie.” VPC Átalakult a szénerőműpark teljesülő normák A Mátrai Erőmű környezetvédelmi be­ruházást hajt végre VISONTA. MAGYARORSZÁG Az ÓV végén leállította termelését az utolsó olyan széntüzeléses erő­mű is, amely nem teljesíti az Európai Unió szennyezőanyag­kibocsátási előírásait - ezzel le­zárult a hazai szénerőművek átalakulásának két-három éves szakasza. A Magyar Villamos- energia-ipari Rendszerirányító Rt. egy évvel ezelőtt közzétett kapacitásterve azzal számolt, hogy középtávon, 2004-2005-2006-ban a korsze­rűtlen, gyenge hatásfokú erő­művek kiiktatásával a rend­szerből mintegy 1000 mega­watt kapacitás esik ki. Ugyanakkor 300-400 mega­watt új kapacitás épül, ami az import egyidejű növekedésével lehetővé teszi, hogy forrásolda­lon ellátási gondoktól ne kelljen tartani. Az elmúlt két-három év alatt a hazai mélyművelésű szénbányászatra épült erőmű­vek fokozatosan megszüntették a termelést, illetve más tüzelő­anyagra áttérve próbáltak iga­zodni a kibocsátási normákhoz. A Vértesi Erőmű kivételével mára nem maradt barnaszén­tüzeléses erőmű a rendszerben. Az érintett mintegy 1000 me­gawatt villamos kapacitás 30-35 százaléka volt képes fej­lesztések, átalakulások révén a rendszerben maradni. A lignit­alapú pédául Mátrai Erőmű környezetvédelmi beruházást hajt végre és márciustól vala­mennyi blokkja képes lesz tel­jesíteni a kén-dioxid-kibocsátá- si normákat. Az elmúlt két év alatt azonban kis- és nagyerő­művek is beléptek a rendszer­be, 300-400 megawatt nagy­ságrendben. Elkészült a Kispesti Erőmű, és folyamatosan épülnek a tá­mogatott, kapcsolt energiát ter­melő gázmotorok is. Bővül a megújuló energiát termelő szél- erőművek száma is. A Magyar Energia Hivatal a honlapján megjelent elemzésében azzal számol, hogy a Paksi Atomerő­műben történt üzemzavar ter­meléscsökkentő hatása 2005- ben már nem érvényesül és az 1880 megawatt beépített kapa­citás 14 terawattórás éves ter­melése biztosított, és az atom­erőmű hosszú távon is a hazai termelés tekintélyes résztvevő­je lesz. A MÉH várakozásai sze­rint 2010-ig elsősorban földgáz alapú nagyerőművek épülnek, mivel ezeket 5-6 év alatt üzem­be lehet helyezni. A hazai ellá­tásban az import 2004-ben fon­tos szerepet játszott, folyamato­san nőtt: 2003. januárjában még a források 6 százaléka volt import, szeptemberben pedig már á 22 százaléka. Az import nagyobb mértékű igénybevéte­lére 2010-ig számítani kell a Mavir előrejelzése szerint, mert akkorra fogynak el az északi il­letve keleti szomszédos orszá­gokban jelenleg még rendelke­zésre álló olcsó szabad kapaci­tások. Mesevilág várja a gyerekeket csoda az óvodában Minden héten más történet kel életre

Next

/
Thumbnails
Contents