Heves Megyei Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-28 / 23. szám
2005. JANUÁR 28., PÉNTEK HORIZONT 7 Az egriek ragaszkodnak városukhoz a szonda ipsos felmérése A megkérdezettek szerint a vár, a fürdő és a bor miatt jönnek a turisták A városi közgyűlés megbízásából - ezerfős mintán - kérdőíves közvélemény-kutatást végzett a Szonda Ipsos a "hevesi megyeszékhelyen az elmúlt év utolsó két hónapjában. Az eredmények nem minden tanulság nélkül valók. A terjedelmes tanulmány alapján lapunk egy összeállítást készített, amelyben elsősorban azokat az elemeket emeltük ki, amelyek a városhoz, a kultúrához és az idegenforgalomhoz való viszonyát tükrözi az egrieknek. S. B. S. EGER - A Szonda Ipsos kutatásának egyik legsarkalatosabb megállapítása, hogy az egri lakosok igen erősen kötődnek városukhoz; több mint kilenctizedük szívesen él itt, elégedett lakóhelyével. Ez az arány igen magas az átlaghoz képest A kötődés egyik oka, hogy alapvetően pozitívan értékelik városuk helyzetét A helyiek kétharmada úgy látja: Eger fejlődő város. A fejlődés jeleként legtöbben beruházásokat, folyamatban lévő fejlesztéseket említettek, de viszonylag sokan utaltak a városrendezés eredményeire. Az, hogy az egriek nagy része fejlődő városnak látja lakóhelyét, és túlnyomó részük szívesen lakik Egerben, abban is megmutatkozik, hogy többségük elégedett azzal, ahogy a városban mennek a dolgok. A város ügyeire vonatkozó átlagértékelés 60 pontnak, vagyis a közepesnél jóval kedvezőbbnek felel meg. (Az ország ügyeivel való elégedettség csak 35 pontot mutat!) A polgármester és a testület A város polgármesterének, dr. Nagy Imrének 65 pont a népszerűségi indexe, alapvetően rokonszenvesnek tartják az emberek. Megítélése meglehetősen egyenletes, minden jelentősebb helyi társadalmi csoportban meghaladja az 55 pontot. A megkérdezettek több mint fele elégedett vagy nagyon elégedett a polgár- mester eddigi munkájával, egy- harmada nincsen igazán megelégedve vele, ugyanakkor még nem is elégedetlen. Az ideális önkormányzati képviselői tulajdonságok között azonos - és jelentős - súlya van az érdekképviseletnek és a személyes tulajdonságoknak illetve kvalitásoknak. A listát az emberek érdekében való tevékenykedés, dolgaikkal való törődés vezeti, 24%-os említési aránnyal. Lényegében ugyanilyen fontosnak tartják azt is, hogy egy jelölt becsületes és lelküsmeretes legyen, hogy szakmailag felkészült, tájékozott és tapasztalt, illetve szavahihető legyen. A lakosság önkormányzatról alkotott képe a közepesnél kedvezőbb, amit az 59 pontos átlagérték fejez ki. A polgármester népszerűségi indexe és a tevékenységével való elégedettség mértéke lényegében azonos (65 és 64 pont), ami úgy értelmezhető, hogy személyisége és munkája a városlakók szemében egybeforrt. A polgármesterhez képest (64 pont) a képviselő-testület a lakosság véleménye szerint egy árnyalattal gyengébben, de korántsem rosszul teljesít. A város lakossága az egri ön- kormányzat egyik legfontosabb feladatának az utak helyzetének javítását tartja. A helyiek körülbelül egytizede elengedhetetlennek tartja a köztisztaság, a közlekedés, a munkahelyteremtés és a parkolási gondok megoldását. (A négy évvel ezelőtti helyzethez képest feltűnő a közbiztonság problémaként való háttérbe szorulása, ami az e területen bekövetkezett pozitív változásra utal.) Ugyanakkor az új munkahelyek hiányát - rákérdezésre - a lakosság 70 százaléka tartja súlyos problémának. A többség a polgármestertől (és az önkormányzattól) azt várja, hogy segítsen a megoldásban új munkahelyek létrehozásának támogatásával. A korábbiakhoz képest szintén hangsúlyosabbak a szociális feladatok és a közbiztonság, ezeket a lakosság a polgármester (és az önkormányzat) kifejezett figyelmébe ajánlja. Az egriek szerint a helyi közélet szereplői közül a polgármester sokat, mások kevesebbet, de még értékelhető mennyiségű erőfeszítést tesznek a városért Az országos politikai tényezőkről ebben a vonatkozásban viszont kimondottan negatívan vélekednek: úgy érzik, keveset tesznek azért, hogy a városban kedvezően alakuljanak az ügyek. Európa Kulturális Fővárosa legyen? Az egriek szülte egyöntetűen pozitív módon viszonyulnak ahhoz, hogy Eger pályázik az Európa Kulturális Fővárosa 2010 címre. A megkérdezettek kétharmada teljes mértékben, további 18%-a inkább egyetért a döntéssel. A helyiek 70%-a elégedett a városban rendezett programok meny- nyiségével, úgy véli, hogy éppen elegendő rendezvény, műsor van Egerben. A válaszadók elenyésző kisebbsége (3%-a) véli úgy, hogy túl sok program van, egynegyedük azonban éppen ellenkezőleg: kevesli azok mennyiségét Az egriek nagyon kedvezően viszonyulnak ahhoz, hogy a turisták révén egy sokszínű, mozgalmas városban élnek: a megkérdezettek 94%-a örül ennek a jelenségnek. Döntő többségük szerint az Egerbe látogatók pozitívan viszonyulnak városukhoz, negatív tapasztalatokról csak elenyésző százalékuk számolt be. A város - az itt lakók tapasztalatai szerint - összességében is vonzó a turisták számára, miután egy műemlék vagy esemény idehozta őket a többi körülmény és a város adottságai pozitív élménnyé formálják az itt-tartóz- kodásukat A válaszadók közel fele említette, hogy a városba látogatóknak tetszik Eger, kellemes helynek találják, ahol szívesen tartózkodnak. Nagyon sokan vélik úgy, hogy a turisták szépnek, Magyarország legszebb városának tartják a települést Kötődés a városhoz Az egri lakosok igen erősen kötődnek városukhoz, elenyésző azoknak az aránya, akik egy másik városban szeretnének lakni. A város imázsa. A közelmúltban tartott plakátkiállításon is a vendégváró Eger képe tükröződött Leginkább az életkor hat a kötődésre: a 65 év feletti kérdezettek 96%-a szereti lakóhelyét, míg a 18-33 évesek körében 91%-os ez az arány. Ezek azonban csak árnyalatnyi eltérések, hiszen ilyen magasfokú lokálpatriotizmusnál a statisztikai különbségek alig jelentkezhetnek. Az egriek alapvetően pozitívan látják városuk helyzetét. A legidősebb korosztály tagjai még az átlagnál is kedvezőbbnek ítélik a város helyzetét, 77%-uk szerint a fejlődés jellemző rá, miközben ipari park építése, áruházak, kereskedelmi központok betelepülése stb.). Minden harmadik válaszadó a városrendezés eredményei („szépül a város”, virágo- sítás, parkosítás, belváros szépítése stb.) alapján alakította ki magának a fejlődő város képét. 18% a szabadidős lehetőségek bővüléséből, a város kulturális életének színesedéséből (uszoda, kulturális rendezvények stb.) következtetett a fejlődésre. A hanyatlás jeleként elsősorban a munkalehetőségek hiányát, az máshonnan érkező, és Eger csak az itteni lakosoké lenne. A különböző társadalmi-demográfiai csoportok között csak kisebb eltérések fedezhetők fel a fenti arányokhoz képest, lévén a meglehetősen egységes válaszadás. A helyi vállalkozók mindegyike örül a város pezsgő életének, az alacsony iskolai végzettségűek és a betanított és segédmunkások bizonytalanabbak e kérdés megítélésében. A megkérdezettek döntő többsége szerint az Egerbe látogató turisták pozitívan viszonyulnak városukhoz, negatív tapasztalatokról csak elenyésző százalékuk számolt be. A város - az itt lakók tapasztalatai szerint - ösz- szességében (is) vonzó a turisták számára. A válaszadók közel fele említette, hogy a városba látogatóknak tetszik Eger, kellemes helynek találják, ahol szívesen tartózkodnak. A megkérdezettek további 36%-a vélekedett úgy, hogy a turisták nagyon szépnek, Magyarország legszebb városának tartják a települést. Minden huszadik válaszadó szerint a városba látogatókat annak különleKit ismer a városlakó? B Áz egriek többsége, 56%a spontán módon egyetlen ön- kormányzati képviselő nevét sem tudta megemlíteni. A válaszadó 44%-ból 38%-nyian neveztek meg helyesen legalább egy képviselőt. A leg- Dr. Löffler többen egy nevet említettek, Erzsébet egytizedük pedig két személyt nevezett meg. A legtöbb említést öt képviselő kapta, ez 20 válaszolónak sikerült. Mint arra utaltunk, a legtöbb említést dr. Löffler Erzsébet (12%>) és dr. Szigethy Anna (11%) kapta az önkormányzati képviselők közül. Dr. Szigethy ' Anna Ön hogy látja, azért, hogy a városban jól menjenek a dolgok, mennyit tesz... (a „na$on sokat” és a „sokat” válaszok együttes aránya) a Parlament a polgármester az önkormányzati képviselők a Polgármesteri Hivatal dolgozói a helyi vállalkozók a város polgárai a kormány forrás: Szonda Ipsos Mi a véleménye az Egerben szervezett programok, rendezvények mennyiségéről? (a válaszadók százalékos megoszlása) éppen megfelelő mennyiségé program van tál kevés rendezvény van, több kellene 4% nem tudja, váhszkiány tál sok program van, nincs szlkség ennyire 3% 70% 23% NNlnJ! mindössze 4%-uk látja hanyatlónak. Kevésbé optimisták a férfiak és a vállalkozók, de még ezekben a legpesszimistább csoportokban is abszolút többségben vannak azok, akik úgy gondolják: a város fejlődik. Arra a kérdésre, hogy miért vélekednek úgy a városukról, ahogy, a megkérdezettek több választ is említhettek. A fejlődés jeleként legtöbben - a megkérdezettek 61%-a - beruházásokat, folyamatban lévő fejlesztéseket említették (épületek felújítása, életszínvonal romlását, illetve azt említették a válaszadók, hogy „nem fejlődik semmi”. Jöjjenek-e az „idegenek"? Az egriek szinte egyöntetűen pozitív módon viszonyulnak ahhoz, hogy a turisták révén egy sokszínű, mozgalmas városban élnek: a megkérdezettek 94%-a örül ennek a jelenségnek. Nagyon kevesen, mindössze 4 százaléknyian szeretnék, ha kevesebb lenne a ges hangulata, varázsa fogja meg. További 3-4%-uk említette a város történelmi jellegének, múltjának fontosságát, az Egerben lévő műemlékek, látnivalók, nevezetességek jelenlétének turistacsalogató erejét Arra a kérdéskörre, hogy mi miatt is jönnek ide a turisták, a válaszadók döntően a várat jelölték meg. (A megkérdezettek majdnem fele említette ezt) Az ezerfős minta további 28%-a általánosságban a műemlékek, különböző látnivalók meglétét vélte a város turisztikailag vonzó elemének. A válaszadók egyötöde szerint a híres egri borok vonzzák a városba a látogatókat, 18%- uk szerint pedig a különböző fürdők, fürdőzési lehetőségek. Arra a kérdésre, hogy az Egerbe látogató turisták mit hiányolnak vagy mi nem tetszik nekik, csupán a megkérdezettek háromötödétől érkezett válasz. Leggyakrabban azt kifogásolták, hogy nem elég tiszta a város, körülményes, nehezen megoldhatna parkolás, valamint a rendezvények, szórakozási lehetőségek hiányát említették negatívumként. A megkérdezettek 6%-a ugyanakkor úgy vélte, hogy nincs olyan elem, amit a városba látogató turisták hiányolnának vagy amivel elégedetlenek lennének. Ki mit tesz a városért? Az egri lakosok szerint a helyi közélet szereplői közül a polgár- mester sokat, mások kevesebbet, de még értékelhető mennyiségű erőfeszítést tesznek a városért Az országos politikai tényezőkről viszont kimondottan negatívan vélekednek: úgy érzik, keveset tesznek azért, hogy Egerben kedvezően alakuljanak az ügyek. A válaszok pontszámmá alakítása révén, a 0-tól 100-ig terjedő skálán - ahol a 0 azt jelentené, hogy minden válaszoló szerint nagyon keveset tesz az adott szereplő a városért, a 100-as viszont azt, hogy mindenki úgy látja, nagyon sokat - a kormány 31, a parlament pedig 35 pontot kapott az egriektől. A városhoz közvetlenebbül kapcsolódó közéleti szereplők esetében ennél jóval magasabb pontszámokat kapunk: a közepesnél még mindig valamivel alacsonyabbra értékelik a válaszadók a város polgárainak tevékenységét (48 pont). A közepesnél valamivel jobb megítélést kaptak a helyi vállalkozók (53 pont), s ennél még kedvezőbb az önkormányzati képviselők (58 pont), és a Polgár- mesteri Hivatal dolgozóinak (57 pont) megítélése. Egyetlen közéleti szereplőnek a városért végzett tevékenységét értékelik valóban jelentősnek a válaszadók: a polgármester 67 pontot kapott a 100-as skálán. FOTÓ: GÁL GÁBOR
