Heves Megyei Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-24 / 19. szám
6 HORIZONT 2005. JANUAR 24., HETFO Szervátültetés: elvben mindenki egyetért eltérő tapasztalatok Áz egri orvos szerint a hozzátartozók nem akadályozzák a transzplantációt Az emberek nagy többsége (több mint 90 százaléka) egyetért a szervátültetésekkel, 74 százalékuk halála után saját szerveit föl is ajánlaná - derül ki egy közvélemény-kutatásból. A pozitív hozzáálláshoz képest azonban mégis viszonylag kevés a szervátültetések száma. A hozzátartozók sokszor gátolják az átültetéseket, a család véleményét ugyanis mindig kikérik az orvosok, annak ellenére, hogy erre jogszabályi kötelezettségük nincs. Egy egri szakember tapasztalata szerint azonban ha kellő türelemmel és érzékkel közelítenek a problémához, a rokonok együttműködnek az orvosokkal. Havas András A magyarok többsége (93 százaléka) támogatja a szervátültetéseket, elenyésző azoknak a száma, akik kimondottan ellenzik - derült ki a szervátültetést szervező Hungarotransplant Kht. közvélemény-kutatásából. A válaszolók 74 százaléka mondta azt, hogy halála után felajánlaná saját szerveit. Hozzátartozóinak szervátültetésébe ugyanakkor csak az emberek 61 százaléka egyezne bele, de még ez az arány is magas a nemzetközi összehasonlításban, csak Finnország és Svédország előz meg minket. A saját szerv felajánlásának elvi támogatásában is jól áll Magyarország: a támogatók száma csak Svédországban, Finnországban és Olaszországban magasabb. A hazai gyakorlat ugyanakkor általában mást mutat, a hozzátartozók nagyon gyakran gátolják a szervátültetéseket. A család véleményét ugyanis mindig kikérik az orvosok, annak ellenére, hogy erre jogszabályi kötelezettségük nincs. Ha a beteg életében nem tiltakozott ez ellen, jogilag lehetőség nyílik arra, hogy egészséges szerveivel más emberek életét mentsék meg. A gyakorlat szerint azonban ha a család tiltakozik, nem veszik ki a működőképes szerveket Az orvosok ilyen esetben azt kérdezik a hozzátartozóktól, hogy tudnak-e arról, hogy az elhunyt rokonuk hogyan vélekedett a szervátültetésről. Az esetek többségében a családtagok nem tudnak erre választ adni, és mivel bizonytalanok, végül inkább nem támogatják az átültetést. A Hungarotransplant közvélemény-kutatása erre is kitért: eszerint a válaszolók 70 százaléka nem közölte még családjával, hogy például egy tragikus balesetet követően felajánlaná-e szerveit valaki másnak. Az emberek 35 százaléka pedig pozitívan fogadná, ha ez téma lenne egy családi beszélgetés során, 26 százalék viszont nem örülne, ha rokona ezzel a témával állna elő. A felmérésben több mint háromezer embert kérdeztek meg, a kérdőíveket a háziorvosi rendelőkben és kórházakban lehetett kitölteni, illetve a Hungarotransplant Kht. weboldalán jelenleg is lehet válaszolni a szervátültetések támogatottságával kapcsolatos kérdésekre. Magyarországon vese-, máj-, szív- és hasnyálmirigy-átültetést végeznek. Akinek új tüdőre van szüksége, annak Bécsbe kell mennie. A szaktárca szerint túl kevés a hazai átültetésre váró beteg ahhoz, hogy a tüdőátültetésre saját centrumot alakítsanak ki: a hazai várólistán jelenleg négy beteg van. A szervátültetéseket az Országos Egészség- biztosítási Pénztár finanszírozza, a klinikáknak év elején kell szerződniük az OEP-pel arról, hogy az adott évben mennyi transzplantáció árát fizeti vissza a pénztár. 2004- ben veséből 310, májból 47, szívből és hasnyálmirigyből pedig 12-12 átültetésre szerződtek. Veseátültetést végeznek legrégebb ideje Magyarországon. Eddig körülbelül kétezer ember kapott új vesét. A szükségesnél azonban kevesebben jutnak új szervhez, szakemberek szerint ennek hátterében részben a családi tiltakozás, részben az áll, hogy még mindig nem épült ki minden intenzív osztályon annak a rendszere, hogy azonnal jelentsék, amint van átültetésre alkalmas szerv. Viszonylag ritka még Magyarországon az élő donorból történő átültetés is, ami azt jelenti, hogy például egy súlyos vesebeteg saját rokonától vagy házastársától is kaphat egy vesét. Mint dr. Csomós Ákos, a Markhot Ferenc Megyei Kórház központi intenzív osztályának osztályvezető főorvosa kérdésünkre elmondta, hogy az egri intézmény miképpen vesz részt a szervátültetés menetében és folyamatában. Ha egy betegnél súlyos koponyasérülés következtében agyhalál lép fel, azt követően 12 órás megfigyelés következik, 4 óránként pedig (három orvos közreműködésével) úgynevezett agyhaláltesztet végeznek, s mindezt természetesen dokumentálják, majd 12 óra elefeltével feláll az „agyhalálbizottság”. Ebben ugyancsak 3 orvos részvételével vizsgálatot folytatnak, minderről jegyzőkönyv készül, majd deklarálják az agyhalált, s ez tekinthető a továbbiakban a halál időpontjának. Ezt követően - folytatja a szakember - a sebészekből álló transzplantációs csoport a négy országos központ valamelyikéből (általában a fővárosból) 12 órán beNégy embert „mentett” meg Még tavaly történt az az eset: egy elhunyt ember szerveivel megmentették, másik négy életét. Egy középkorú férfi hasnyálmirigyet és vesét kapott. Egy fiatalember a másik veséjét, egy harmadik a tüdejét, míg egy asszony a máját kapta meg. A Budapesti Transzplantációs és Sebészeti Klinikán egy középkorú cukorbeteg férfi kombinált szervátültetésen esett át, új hasnyálmirigyet és vesét kapott. Veseátültetést végeztek egy 16 éves fiún, aki egy ritka, fehérjeürítéssel járó vesebetegségben szenvedett, illetve májátültetést egy középkorú nőbetegen, akinek ismeretlen eredetű májzsugora volt. A donor egy fiatalember volt, aki szerveivel négy ember életét mentette meg. Tüdejét ugyanis egy magyar fiúnak ültették be Bécsben, mivel Magyarországon jelenleg nem végeznek tüdő-transzplantációt. Magyarországon eddig az esetig három sikeres kombinált szervátültetést végeztek, mindhármat a budapesti klinikán. lül Egerbe érkezik, s ők döntik el, hogy milyen szervet szerveket operálnak ki az elhunyt testéből. Ezután konzerválják az adott szervet, hűtődobozba teszik, és elszállítják az átültetést végző központba. Mint dr. Csomós Ákos elmondta, a vese esetében akár 24 óra is ren delkezésre áll, ám például a májnál 6 árán belül mindenképpen el kell véni a műtétet. 2002- ben egyébként az egri kórházban 6 donorból ösz- szesen 10 szervet vettek ki, és ezzel az egészségögyi intézmény a 3. lett az országban. A következő gezév már nem volt ennyire sikeres, 2003-ban csupán két donoruk volt. A külső szemlélő számára ezek a számok eléggé csekélynek tűnnek. A főrvos véleménye szerint az okok közé sorolható, hogy kevés az orvos, a hiányzó személyi feltételek pedig azt eredményezik, hogy nem mindig veszik észre, ha valaki az .agyhalál állapotába kerül, így viszonylag kevés jelentés megy a kórházakból. Segítene a helyzeten a képzés színvonalának emelése, hiszen ma még kevesen gondolnak a transzplantáció fontos szerepére. A jogszabályok egyébként nem kötelezik arra az orvosokat, hogy a rokonok hozzájárulását kérjék az agyhalott szerveinek kivétele előtt, ám etikai szempontok miatt mindig kikérik a hozzátartozók beleegyezését. Az országban tapasztalt nehézségekkel szemben Csomós doktor arról számolt be, hogy ha kellő türelemmel és tapintattal közelítenek a problémához, a rokonok nem akadályozzák meg a szervek kivételét. Sőt - tette hozzá befejezésül - különösen az elhunytak szülei jönnek be hozzájuk, akik arról számolnak be, hogy mennyire bol dogok, amiért gyér mekük egy másik ember testében él topább w. Zavaró tájékozatlanság A szükségesnél jóval kevesebb szervátültetést hajtanak végre Magyarországon, ráadásul tüdőátültetést egyáltalán nem végeznek. Sokan még a szűkös várólistákra sem kerülnek fel, a műtétre már előjegyzett betegek pedig sokszor hiába reménykednek, mert meghalnak, mielőtt új szervet kapnának. Az orvosok és a műtéteket finanszírozó Országos Egészségbiztosítási Pénztár szerint kevés a használható szerv. Az OEP igyekszik arra ösztönözni a kórházakat, hogy minél több használható szervet mentsenek meg az átültetések számára. Ela valamelyik kórházban egy beteg az agyhalál állapotába kerül és állapota visszafordíthatatlannak tekinthető, szóba jön a szervadományozás lehetősége. Ha a beteg életében nem tiltakozott ez ellen, lehetőség nyílik arra, hogy egészséges szerveivel más emberek életét mentsék meg. Szakemberek szerint sokszor az orvosok és a betegek sem elég tájékozottak ahhoz, hogy a transzplantáció jól működjön. Jellegzetes példaként említik, hogy a Kóma című film megjelenését követő évben jelentősen visszaesett a transzplantációk száma, mivel sokakban indokolatlan félelem alakult ki a hasonló beavatkozásokkal kapcsolatban. A szervek elosztásának rendje szempontok A gyermekeket előnyben részesítik A magyar szervátültetés története a kezdetek Az első veseátültetések Cegléden történtek A szervátültetésre várakozók száma mindenhol gyorsabban nő, mint az átültethető szervek száma. Ennek oka az, hogy az indikációk köre szélesedik, az ellenjavallatok, a sebészi technika, az aneszteziológia-inten- zív terápia és a posztoperativ kezelés-ápolás színvonala egyre javul. Az átültethető szervek hiánya szabályozás nélkül nemkívánatos diszkriminációhoz, korrupcióhoz, szervkereskedelemhez vezethet. A transzplantációs szervezetek mindenhol kidolgozták azokat a szempontokat, amelyek lehetővé teszik az igazságos elosztást. Ennek érdekében az elosztás elsősorban orvosszakmai szempontok alapján történik, kiemelten értékelve a vércsoport-azonosságot vagy kompatibilitást, az immunológiai egyezés fokát. Csak másodsorban jönnek számításba egyéb tényezők, mint a donort adó régió elsőbbsége, logisztikai elvek (távolság, időjárási viszonyok), várakozási idő, transzfúzió mennyisége, alkoholizmus, dohányzás, az együttműködés hiánya. Általános elvnek tekinthető, hogy teljes immunológiai egyezés esetén a recipiens abszolút elsőbbséget élvez, és az, hogy azonos feltételek mellett a gyermeket kell előnyben részesíteni (children's program). A szervezés mintegy garancia is arra, hogy visszaélés nem fog történni, mert a donort adó osztályok, a szerveltávolító munkacsoportok, a tipizáló laboratóriumok egymástól függetlenül működnek, áz országos várólista alapján az immunológiai egyezés ellenőrizhető. Hazánkban az immunológiai laboratórium által megadott ajánlásoktól csak orvosi indokok alapján lehet eltérni, amit megfelelően dokumentálni kell. Az első veseátültetések a Szegedi Orvostudományi Egyetem I. sz. Sebészeti Klinikájához fűződnek, ahol Petri Gábor professzor irányításával Németh András végezte az első ilyen műtétet (1963), sajnos nem sok sikerrel. Csaknem 10 éves szünet után a miskolci Megyei Kórházban Pintér József főorvos által vezetett munkacsoport végzett veseátültetéseket, és ugyancsak 1973- ban a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz. Sebészeti Klinikáján Szécsény Andor vezette munkacsoport is megkezdte működését. Itt az első átültetéseket Perner Ferenc végezte. A májátültetés meglehetősen sokáig váratott magára. 1983-ban a Semmelweis OTEI. sz. Sebészeti Klinikáján történt az első Uyen műtét, amely sikertelen volt. Több mint 10 év szünet után a Semmelweis OTE Transzplantációs és Sebészeti Klinikáján 1995 januárjában végezte Perner Ferenc professzor az első sikeres májátültetést, melyet azóta 40 újabb követett. Az első szívátültetést hazánkban 1992-ben a Semmelweis OTE Ér- és Szívsebészeti Klinikáján végezték Szabó Zoltán professzor vezetésével. Sajnos számuk nem gyarapszik a szükségletnek megfelelően. Napjainkban a veseátültetést négy centrumban végzik (Budapest, Szeged, Debrecen, Pécs), máj- és szívátültetést csak Budapesten végeznek. A csontvelő-átültetés úttörője hazánkban Kelemen Endre professzor volt, a Semmelweis OTE I. sz. Belgyógyászati Klinikáján azóta több intézetben is végzik a beavatkozást. Tüdő- és hasnyálmirigy-átültetés hazánkban ez ideig nem történt, de biztató eredményekről számolt be Farkas Gyula professzor a Pancreas-szigetsejt-átül- tetésekkel kapcsolatban a Szent- Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Sebészed Klinikájáról.
