Heves Megyei Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-19 / 15. szám
2005. JANUÁR 19., SZERDA PF. 2 3 11 „Gyémántra leltek" A település polgármestere, Mester András és Öcsödi Kiss József, az általános iskola igazgatója nagy örömmel fogadták az ötletet és a megvalósulást egyaránt, hogy 2005. jan. 7-én az önkormányzat tanácstermében ünnepélyesen megalakuljon a Gyémántkor nyugdíjasklub. Mindkét vezető személy biztosította magas szintű támogatásáról a civileket. Talán ez a szervezet az első a megyében, ahol a vezetőségben civil referens is helyet kapott. Összekötő a klub, az önkormányzat és a megyei nyugdíjas szövetség között. A gazdasági vezető pedig januártól állandó meghívóval rendelkezik a testületi ülésekre. A nyugdíjasklub helyet kapott a volt idősek otthonában, ahol minden a rendelkezésükre fog állni, kezdve a ma már nélkülözhetetlen számítógéptől az internet-használatig. Jelenleg az iskolában működik a klub. Színessé tette az ünnep hangulatát az irodalmi összeállítás. Dr. Dányi Katalin jegyző zárásként köszönetét mondott az idős korosztálynak ezért a lépéséért, és teljes készségét fejezte ki az együttműködéshez. Árvái Lászlóné és Varga Jánosáé klubtagok Emberségből jeles Köszönetemet szeretném kifejezni Juhász Sándornak, a Közlekedési Biztosító Egyesület Heves megyei képviselőjének, aki a karácsony előtti bevásárlás során elvesztett pénztárcámat, illetve okmányaimat még azon az estén visszajuttatta hozzám. Az ilyen gesztus mai rohanó világunkban nem éppen hétköznapi. Az ünnepeket is szebbé tette az emberség és az á tény, hogy eltűntnek hitt értékeim szinte azonnal hiánytalanul megkerültek. Boldog lennék, ha mások is megtapasztalnák az érzést, ami a bizalomból és a segítőkészségből táplálkozik. Megköszönve segítségét, munkájához sok sikert kívánok és jó egészséget az új esztendőre. kövei Ferencné (cím a szerkőben) Törvényt tisztelőén élni Pétervásárán Már az új év első napjai gondolkodóba ejtenek, hogy érdemes-e városunkban törvényt tisztelő és jogkövető módon élni akkor, amikor a törvényt tisztelő és jogkövető állampolgárok sok esetben ráfizetnek a becsületes magatartásukra. A többször módosított 1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról konkrét feladatokat szab a választott önkormányzati képviselő-testületeknek. A 8. §. (1) bek. az, ami ezt szabályozni kívánja, sok benne a feladat, nem sorolom fel, csak idézek belőle: „közreműködés a ... helyi foglalkoztatás megoldásában...”. Tudom, a (2) bek. az, amire az önkormányzati vezetőink szívesen hivatkoznak, hogy ez nem kötelező, hanem szabadon választható, mivel „Az (1) bek.-ben foglalt feladatokban az önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényel alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.”. Kérdezem vezetőinktől, milyen költségkihatásai lennének a város adófizető polgáraira, ha elkezdenék végre menedzselni a várost, és lépéseket tenni a lakosság foglalkoztatásának megoldása érdekében, a munkahelyteremtő vállalkozások idetelepítésének elősegítésével? Előző cikkem után volt, aki tudomásomra hozta, hogy az írásommal sok ponton egyetért, de azt illene tudnom, hogy az NB III.-as labdarúgócsapatunkat a szponzorok tartják fenn, és nem az adófizetők. Rendben van, tudomásul veszem, azt viszont nem értem, hogy miért kellett utólag megszavaztatni a költség- vetés módosítását a képviselő- testülettel az elmúlt év utolsó testületi ülésén az edzőpálya kiépített térkivilágítási beruházására? A szennyvízberuházással kapcsolatosan kit és miért tart vissza abban, hogy a beruházás fő- és alvállalkozóin behajtsák a fogyasztóvédelmi törvény rendelkezéseit, amely szerint a nagyobb értékű tárgyi eszközökre és beruházásokra garanciát kell vállalni. Meghibásodás esetén megjavítani azt, ha nem lehetséges, azonnal kicserélni a meghibásodott terméket. Akkor nem értem, hogy egy többmilliárdos beruházás esetén miért kell egy évet várni a lakosságnak a garanciális javítások elvégzésére, hogy miért kontrás a rendszer? A fentiekben az említett törvény 8. § (4) bek. értelmében: „A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról...”. Ebben az esetben nem lehet semmire hivatkozni senkinek, mert ez törvényi kötelezettség. De mikor lesz végre iható ivóvize a lakosságnak, amit otthon a csapból „vételezhetünk”, és nem drága pénzen a város üzleteiből. Kiszámoltam: egy négytagú család ha óvni akarja az egészségét, akkor legalább annyit kénytelen palackos ivóvízre költeni az olcsóbb fajtát véve, mint a sokszor mosásra, fürdésre sem alkalmas agyagos, koszos, sárgás-barnás, ivóvíz gyanánt kiszámlázott péter- vásárai városi ivóvízért. Az országban az inflációt 4 és 5% között jósolják erre az évre, a keresetek és a nyugdíjak nettó 4-6,3%-kal emelkednek. Akkor mi indokolta az általam és sokunk által ivóvíznek nem nevezhető, emberi fogyasztásra alkalmatlan ivóvíz-szolgáltatás 15%-os, nem beszélve a kimenő szennyvíz hasonló arányú emelését? A leírtak következményeként elgondolkodom, mivel eddigi életemben én és családom is igyekezett törvénytisztelő, jogkövető módon élni úgy, mint itt élő polgártársaink zöme, hogy megéri-e ez nekünk? Mi, itt élők, lehetőségeinkhez mérten igyekszünk a részünkre nyújtott szolgáltatásért fizetni, a kirótt adóinkat az állam és az önkormányzat felé befizetni, és ezért jogosan várnánk el a megfelelő szolgáltatást. Joggal várnák el azok a szavazók, akik segélyekből kénytelenek megélni, hogy az, ill. azok a személyek, akikre szavaztak, szavaztunk, törvény szabta kötelességüket maradéktalanul igyekezzenek betartani velünk, polgárokkal szemben. Szomszéd Attila pétervásárai polgár Vennék újat, de miből? Elromlott az alig használt háztartási mixergép, s a jótállása már lejárt Érdeklődésemre a szervizben közölte a szerelő, hogy kétezer forintért megállapítja a hibát, s ettől függnek majd a továbbiak. Nem tartom illetlenségnek, de ezt hallva sarkon fordultam, és köszönés nélkül távoztam a kft műhelyéből. Be kell látnom, hiába kaptam fel a vizet, megtudtam, hogy Mire jogosít a Ez év január 10-én Egerben, az egri Volán-pályaudvaron szerettem volna megváltani a menetjegyem elővételben visszafelé Kazincbarcikára, hogy ne kelljen álldogálni a buszon. Hungary Card kártyával rendelkezem, melyre 50%-os kedvezmény jár az egész ország területén, korlátozás nélkül. Az elővételi pénztárnál délelőtt szolgálatot teljesítő hölgy megtagadta az elővételi jegy kiszolgálását, 2004-től jogosan lehet a hiba megállapításáért is számlát benyújtani. Lám, fogyasztói társadalomban ne legyen meglepő, ha nem a javításra, hanem a vásárlásra ösztönöznek. Vennék is én újat, de miből? Végül a garázssoron az egyszerűbb, de „törvényes” megoldást találtam jobbnak. Simon Imre (cím a szerkőben) kártya? mondván, hogy a kedvezményt nem tudja megadni, mert nem az Agria Volánnal utazom vissza. Emiatt vonattal kellett visszautaznom, s három óra feleslegesen várakozó időmbe tellett. Ha valaki nincs tisztában egy rendelettel, akkor legyen szíves megkérdezni a főnökét, vagy olyan személyt, aki tudja. Dr. M. Ferencné, Kazincbarcika (cím a szerk.-ben) Az olvasó által említett esetben a járatot egy társ Volán-vállalat közlekedteti, melyre csupán az autóbuszon lehet megváltani a jegyet. Az elővételi pénztárban szolgálatot teljesítő kolléganő erről adott tájékoztatást a levélírónak. A menetjegy kiadásának akadálya ez volt, nem pedig a Hungary Card kártya. Tisztelettel: Pintér Lajos, Agria Volán Rt. Emberi állatok! Amikor a fenti címet választottam levelemnek, nem tudom, helyesen választottam-e. Ugyanis az állat tudatosan nem tesz kárt, csak pusztán azért, hogy környezetét rombolja és másokat bosszantson. Két éve már, hogy engedéllyel elültettem egy bordó virágú gesztenyefát Egerben az Érsekkertben, amit otthon nevelgettem olyan nagyságúra, hogy kiültethető legyen. Az engedélyezek örömmel adhatására jobban növekedni kezdett, mint az ott élő társai. Gyakran ejtettem utamba, és ilyenkor mindig örömet okozott látni a gondoskodásom eredményét. Soha nem álltam meg mellette, nehogy valaki észrevegye, hogy ez a mindannyiunk hasznára váló fano- vekedés nekem külön örömet okoz. fám (fánk) koronáját. Kinek ártott? Minek ártott? Nem tudni. Hiába van bekamerázva az Érsekkert, mégis a vandálok uralják. Tesznek kárt büntetlenül. Az az érzésem, hogy fiatal vandálok kezének köszönhető ez a rongálás. Pedig nekik virítana majd a virága, és ^ nem az ilyen idős ták meg a faültetés engedélyét, hiszen nemcsak ritka és szép a sok fehér virágú gesztenyefa között egy bordó virágú, hanem a betegségnek — aknázó molynak - is jobban ellenáll, mint a fehér virágú gesztenyefa. Két éve ápolgattam, locsol- gattam, műtrágyáztam és aggódtam is érte. A gondoskodás Sajnos a napokban, az újabb ellenőrzésem során szomorúan tapasztaltam, hogy vandálok - emberi állatok — letörték a kis embereknek, mint nekem. Az ilyen emberek nem emberek. A jóérzésű emberek dolga lenne minden eszközzel megfékezni őket, míg nem késő. S. D., Eger (név és cím a szerk.-ben) Köszönet Ha nem seper a kéményseprő A Heves Megyei Hírlap január 7-i számában megjelent „Megelőzni a tragédiát” c. írás, melyben nyilatkozott Marosvölgyi úr a lakásokban található égési termékeket elvezető kémények karbantartásáról, felülvizsgálatáról. Ehhez szeretnék pár gondolatot fűzni. Saját lakásomra nem ugyanazon időszakban jön ki évente a kéményseprő, ill. a kéményvizsgáló. Van, amikor kora tavasz- szal, van, amikor ősszel. Ezt már több évtizede tapasztalom. Értesítést nem kapunk, hogy mikorra várható a vizsgálat Ha mégis „sikerült” találkoznunk, a következőt tették: a műszert előveszik, azt a füstcsőhöz illesztik. Ha hibát észlelnek, közük, majd felvilágosítanak, hogy mit kell tennem. Ezt írásban rögzítik, majd alá kell írni. Elkérik az éves kéményseprési díjat, amelyről hivatalos nyugtát adnak, majd távoznak. Lakásban tartózkodásuk idejét nemegyszer lemértem, ami max. 15-20 percig tartott. Miután a kéményvizsgálatot törvény írja elő a tulajdonosok életének védelme érdekében, helyesnek és jónak tartanám, hogy a kéményseprő érkezésének időpontját rögzítsék, és erről a lakás tulajdonosát értesítsék. A beszedett éves kéményseprési díjat nem nevezném annak, mert ilyet nálam soha nem csináltak. Hogy ezen díjat minek kellene nevezni, ezt én nem vagyok hivatott eldönteni. Szerintem a kéményseprőnek kellene tudni, hogy hosszú éveken keresztül mikor keü a kéményt seperni, nem pedig nekem. így vetődik bennem fel a kérdés: ha nem seper, miért kapja a kéményseprési díjat? Tanácsolom, hogy a kéményvizsgáló pedig - eddig nem tudtam, hogy ezt nem a kéményseprő végzi — mindenre kiterjedő jegyzőkönyvet készítsen a kémény hibájáról, áüapotáról, melynek elhárítására a tulajdonossal együtt határidőt szab meg. E jegyzőkönyvet mindketten írják alá. A határidő letelte után a vizsgáló ellenőrizze a hiba elhárítását Ha nem történt intézkedés, kezdeményezze az ilyenkor szükséges intézkedések megtételét Szerintem, ha a fentieknek csak a fele is megvalósulna, sokat segítene a tragédiák megelőzésében. Varga István Eger, Csokonai u. Egerszalókon van egy nagyon lelkes öregfiúk-labdarúgócsapat. Amióta az iskola tornaterme megépült, rendszeresen szervezünk meghívásos mérkőzéseket, ületve tornákat. A mérkőzések többségét Fehér Gyula és Varga László vezették, akik az országos keret tagjai. Legutóbb a MikulásÖrvendetes, hogy ismét gyakran kapunk olvasói leveleket a lapunkban megjelent írásokra, illetve egyéb közéleti kérdésekkel kapcsolatosan. Felhívjuk levelezőink figyelmét, hogy lehetőleg röviden, 1-2 gépelt oldal terjedelemben fogalmazzák meg gondolataikat Az írásokat rövidítve és kupát irányították. Munkájukért semmilyen ellenszolgáltatást nem fogadtak el. Szeretnénk nekik a lap hasábjain keresztül megköszönni az egész éves tevékenységüket Kívánunk nekik sikerekben gazdag boldog új évet Egerszalók öregfiúk-labdarúgócsapata szerkesztett formában tesszük közzé. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Csak a teljes névvel, címmel ellátott írásokat jelentetjük meg. Várjuk írásaikat címünkre: Eger, Barkóczy út 7. szám. A borítékra írják rá: Pf. 23. Levelezőink figyelmébe Ki a felelős a kárért? Húsz éve lakom az egyik egri társasházban. Akkor még Zalka Máté út volt, amikor ideköltöztünk, most Malomárok az utca neve. Szeretek itt lakni, sok a szép emlék, itt nőttek fel a gyermekeim. Tavaly nyáron felújítottuk a lakást, festés, parkettázás volt sok pénzért. A radiátort is levettük, hadd tudjon a mester precíz munkát végezni. Aztán visszatettük, és vártuk, hogy visszaengedjék a vizet a rendszerbe, mert általában nyaranta karbantartás végett leengedik. Miután értesítést nem kaptunk ennek a várható időpontjáról, kérdezgettem a házmestert, de ő sem tudott felvilágosítást adni. Egy szeptemberi estén, munkából hazaérve azt tapasztaltam, hogy a szoba vízben áll, de nagyon. A fűtési rendszerre minden előzetes bejelentés nélkül ráengedték a vizet, és a radiátorból kicsöpögött sok liter víz tönkretette a lakást, a munkánkat, a bútorokról nem is beszélve. Hiába fordultam panaszommal az illetékes hivatalhoz, azt mondták, ők nem felelősek. A hőközpont és a Házgazda egymásra mutogat, és senki nem hibázott. Véleményem szerint nagy felelőtlenség egy 80 lakásos társasház fűtési rendszerére a vizet ráengedni úgy, hogy arról előzetesen nem értesítenek bennünket. Főként azért, mert az értesítés eddig minden évben megtörtént, így az adott időpontban mindenki tudott erről, és otthon tudott tartózkodni, az ilyen meglepetések elkerülése végett. A távfűtés soha nem volt olcsó mulatság, tartozásom nem volt soha feléjük. Most, amikor mégiscsak hibáztak, bánt, hogy bárhol reklamálok, fogyatékosnak néznek, és úgy tesznek, mint aki semmit nem ért. Pedig nekem egy „bocsánat, hibáztunk” válasz is elég lett volna. (név és cím a szerk.-ben)
