Heves Megyei Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-18 / 14. szám

6 HORIZONT 2005. JANUÁR 18., KEDD Vendégségben játsszák A látszat dzsal című művet Toepler Zoltán bohózata, A látszat dzsal január 18- án hazánk nyugati határ­szélén, közelebbről Szom­bathelyen vendégeskedik. A vasi megyeszékhelyen lévő Művészetek Házában mutatja be az előadást a 100 éves egri színház. P. Cs. A blöfftanszék életét a teljes ab­szurditásig bemutató komédia szereplői - miként azt az egri Gárdonyi Géza Színházba járók jól tudják - Bozó Andrea, Jor­dán Adél, Kaszás Gergő, Mé­száros Máté és Vajda Milán. A darab rendezője, megyeszékhe­lyünk színházának igazgatója, Csizmadia Tibor természete­sen arra kíváncsi, hogyan fo­gadják máshol, „idegen” sze­mek az előadást. Mint az egri direktor la­punknak elmondta, Jordán Ta­más, a Nemzeti Színház irányí­tója javasolta a szombathelyi­eknek az egri produkció meg­hívását. Nagyon hasonló mére­tű ugyanis a színpad, s a szín­pad felszereltsége is megköze­lítőleg azonosnak mondható, ezért gond nélkül meg tudják valósítani az előadást a vasi megyeszékhelyen az ottani Művészetek Házában is.- Hálás kihívás ez - fűzte az előbbiekhez Csizmadia Tibor. - Szombathelyen az ország teljes színházi terméséből válogatnak. Az egyetlen olyan megyeszékhely, ahol nincs színházépület és szín- társulat, éppen ezért olyan előadá­sokat hívnak meg, amelyek vala­milyen szempontból illeszkednek egy egységes művészeti-műsorpo­litikai elképzeléshez. Nem először láthat egri produk­ciót a szombathelyi közönség, mint Csizmadia Tibor utalt rá:- Bár a városi Művészetek Há­zában először lépünk fel, de a Gárdonyi Géza Színház Diótörő című előadását már játszottuk a Savaria táncversenyeknek ott­hont adó stadionban. Egy ven­dégjáték mindig izgalmas kihí­vás - tette még hozzá. - Az egri közönség ízlését és véleményét már ismerjük. Egy vígjáték eseté­ben a néző részvételével is alakít­ja a színpadi történéseket Ha más közegben vagyunk, mint ott­hon, más lehet a közönség reakci­ója is. Hol vannak a nevetések, van-e az előadás közben taps, hol van fokozottabb figyelem. Ha az előadás ugyanazon pontjain ugyanúgy reagálnak a nézők, jó, ha nem, akkor az izgalmas, ho­gyan értelmezhető az eltérés. Eger legközelebb január 26- án és 28-án este 7 órától tekint­hető meg az előadás. Csend van a lokátorépítés körül NATo-PROGRAivi Bánkút akár közelebb „hozható” is lenne Magyarország a HM korábbi tájékoztatá­sa szerint megújítja - jelentős NATO-tá- mogatással - honi légtérellenőrző rend­szerét. A tervezett háromból a bükki bá­zisnak jövőre már üzemelnie kellene. Budavári nagyvisnyó A pécsi Zengő-he- gyi beruházást már tavaly el kellett volna kezdeni, de az erős környezetvédelmi fellépés miatt elmaradt az építkezés. A zöldek most arra következtet­nek, hogy a minisztérium be­váltja eredeti ígéretét. Ez a mo­dern lokátorállomás telepítésé­re igaz is lehet, a tervezett ha­táridőre viszont már nem, miu­tán már 2005-öt írunk. S itt kapcsolódik a témához Heves megye. A Honvédelmi Minisztéri­um kommunikációs főigazga­tó-helyettese, Bocskai István egy éve a Bánkúton, Hárshegy térségében működő lokátorál­lomás megújítása kapcsán járt a bükki községben, hogy elosz­lassa a település lakóinak az aggodalmát a szárnyra kelt su­gárveszélyről. A bázistól légvo­nalban csak öt kilométerre fek­vő település önkormányzatát tájékoztatta, miután tárgyalt a falu polgármesterével. Molnár Albertné kért és javaslatot is tett a vendég­nek. Szerette volna, ha logi- Molnár kus javaslaté- Albertné ért cserébe a HM egy libegőt is kiépít Bán­kúiig. Mint tudjuk, ez a kato­nai célokkal összeegyeztethe­tetlen volta miatt a beruházás­ba nem férhetett bele. De mi van az úttal?- Tanácsoltuk, hogy a loká­torállomáshoz a gyorsabb meg­közelíthetősé­ge miatt a falu irányából le­hessen eljutni, ne pedig a mostani gya­korlat szerinti jókora kerülő­vel, Felső- tárkány irányá­ból - jelezte akkor a polgármester asz- szony. Bocskai István átgondolásra érdemesnek találta a felvetést, még úgy is, hogy ehhez Nagyvisnyótól öt kilométer hosszú utat kellene építeni. A borsodi megyehatárhoz közeli település önkormányza­ti vezetőjét most azért hívtuk, hogy vajon a Zengő-hegyi „helyben járás” miatt nem hoz­ták-e előre a bükki projekt in­dítását.- A minisztérium azóta nem értesített bennünket. Mivel a katonaság tulajdonában lévő területről van szó, más irány­ból akár bennünket megkerül­ve is elkezdhetik a beruházást - mondta Molnár Albertné, aki továbbra is kitart amellett, hogy az új lokátorállomás megépítése, megközelítése e felől a falu felől gazdaságo­sabb lehetne. Mínusz harminc Jelenleg a hárshegyi lokátorbázis, így Bánkút is, Felsőtárkány, Lillafüred és Mályinka irányából közelíthető meg, mert a szil- vásváradi szerpentin le van zárva. Molnár Albertné szerint Nagyvisnyó felől elérve a Bükk-fennsíkot, a mostani lehetősé­gekkel összevetve mintegy 30 kilométeres kerülőt spórolhatná­nak meg a síparadicsomba igyekvők. A múltkori találkozó alkal­mával a minisztérium képvise­lője azt is kilátásba helyezte, hogy az építkezés előtt videóra rögzítik a község útjainak, va­lamint az azok mentén álló épületeknek az állapotát, mert a beruházás végén a bekövet­kezett, feltételezett károsodá­sért a tárca vállalja a felelőssé­get. Molnár Albertné úgy gondol­ja: mivel eredetileg Pécs után a sorban Békéscsaba követke­zett, s csak harmadikként Bán­kút, az ütemterv módosítása - ha egyáltalán emellett döntöt­tek - a viharsarkiakat érinti. Ugyanakkor megemlítette:- Változatlanul azt szeret­nénk, ha tőlünk lehetne feljut­ni Bánkútig. Meggyőződésem, hogy a hiányzó bekötő útsza­kasszal nem csak a honvédség nyerne, hanem a falu is. Első­sorban azzal, hogy az új útvo­nallal megnö­vekedne az it­teni idegenfor­galom, s annak az előnyeit mi élvezhetnénk. A Honvédel­mi Minisztéri­um illetékesét is kerestük, aki azt ígérte, hogy még ezen a héten tájékoztatást adnak a témával kapcsolatban. Remélhetőleg olyat, ami a köz­ségbelieket is érinti, s a loká­torállomás sorsát figyelemmel kísérők számára is elfogadható lesz. Cukorgyár: tárgyalnak a szennyvízről T. 0. A munkások a patinás épület romjai között végzik a fémszármazékok darabolását l<rrA:Ta LŐRINCI Az egykori cukorgyár külső terü­letének a bejárására invitálta tegnap a kör­nyéken élőket Víg Zoltán polgármester annak illusztrálására, hogy - mint mond­ta - mindenki láthassa: az egykori tulajdo­nos Mátra Cukor Rt. a kivonulása óta eltelt csaknem hét esztendő során nem végezte el a szükséges rekultivációs munkálato­kat. A városvezető szeretné elérni, hogy a cég rendezze a területet, szüntesse meg a mesterséges dombokat és egyengesse ki a talajszint különbségeit. Szóba került a szennyvízelvezetés kér­dése is, hiszen köztudott, hogy a fekália kezelés nélkül folyik a település, vala­mint a Zagyvaszántó és Petofibánya által határolt háromszögbe. Utóbbi kérdés azért is fontos, mivel a gyári rendszerre csatlakozó harminckét lakás tulajdono­sát az ipari objektumot megvásárló cég illetékesei felszólították: a nyár elejéig gondoskodjanak az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés megoldásáról, mivel a továbbiakban a kft. nem tudja biztosí­tani ezeket a szolgáltatásokat. A tegnapi eseményen - amelyen jelen volt Oldal Alfréd zagyvaszántói polgár- mester, dr. Pokol Balázs, a Mátra Cukor Rt. igazgatóságának alelnöke, valamint a közműszolgáltatók és a környezetvé­dők képviselői is - újfent elhangzott: az érintett önkormányzatok a lakossággal és a gyártulajdonos Hevesi Acél Kft.-vel közösen keresik a vízellátás lehetősége­it. Van remény arra, hogy a kérdés a kö­zeljövőben megoldódik, ám a csatorna vonatkozásában nem ennyire kedvező a kép, mivel a térségi szennyvízhálózat ki­épülésének időpontja egyelőre kérdéses. A lakók arra kérik az illetékeseket, foly­tassanak tárgyalásokat arra nézve, hogy az átmeneti időszakra a gyár továbbra is bocsássa rendelkezésre hálózatát, s a la­kóknak ne kelljen rövid időn belül két­szeresen is jelentős kiadásokkal szem­benézniük. Elismerés illeti a katonamamákat heves megye A honvédelmi mi­niszter, illetve HM Honvéd Ve­zérkar főnöke az idei anyák napja alkalmából hagyományo­san köszönetét mond azoknak az édesanyáknak, akiknek öt vagy annál több lány-, illetve fiúgyermekük teljesített kato­nai szolgálatot. Az elismerésre az előírások szerint a Heves Megyei Had­kiegészítő Parancsnokság tesz javaslatot, ezért a pa­rancsnokság vezetője kéri, hogy akinek a környezetében vannak olyan sokgyermekes édesanyák, akik az említett feltételeknek megfelelnek - s korábban nem részesültek eb­ben az elismerésben -, mie­lőbb jelezzék azt a (36) 310- 799-es telefonszámon, vagy juttassák el az érintett család­anyák nevét és címét a helyi önkormányzathoz, ahonnan továbbítják azokat. Tengernyi jót, szépet kívánva (N. Z.) ostoros Bár a nagy nap csak tegnap érkezett el, de a roko­nok bizony már az elmúlt hét végén megkezdték Mari néni ünneplését. Figyelmességü­ket, szeretetüket hatalmas vi­rágcsokrokkal, finomabbnál finomabb süteményekkel, to­vábbá ajándékokkal jelezték. Nyilas Lászlóné, leánykori ne­vén Marczis Mária éppen száz esztendővel ezelőtt, azaz 1905. január 17-én született a fa­luban. A nem mindennapian szép kort megért nénit tegnap dél­előtt Kisari Zoltán polgármes­ter, valamint a községbeli ön- kormányzat és a művelődési ház munkatársat'VifággaV.és, különleges tortával a kezükben keresték fel. Velük tartottak az iskolás gyerekek is, akik mű­sorral köszöntötték az ünnepel­tet. Mari néni ugyan készült a születésnapjára, de arra nem számított, hogy ekkora vendég­sereg érkezik a szobájába. Örö­mében egy ideig egyre csak azt ismételgette: jaj Istenem, jaj Is­tenem! A dalos, verses köszöntő után a néni elmondta, hogy repesve várja a tavaszt, a meleg időt, mert akkor ismét kimehet a kertbe, ahol fiatal korában na­gyon sokat dolgozott, sőt még néhány évvel ezelőtt is vidá­man tevékenykedett. Sajnos, amióta combnyaktörést szenve­dett csak járókerettel közleked­het, de a lánya és az únbkáfá^-.' gítenek majd, hogy kimehessen a növények közé. Mari nénit a napokban egyébként a háziorvosa is meg­látogatta. Megmérte az idős ass­zony vérnyomását, meghallgat­ta a szívét, s mint fogalmazott: „minden oké”. A néni csupán azon bánkódik, hogy a szemére nem talál valami olyan szem­üveget a doktor, amivel ismét jól láthatna. Három évvel ez­előtt ugyanis az újságokon túl még regényeket is olvasott, újabban viszont már a televíz­iónézés sem megy, egyedüli szórakozása a rádióhallgatás maradt. Nyilas Lászlóné egy leányt és két unokát nevelt fel, s a család­jában még két dédunokának is •Mmwcv.r/.y.'/Vr'-Xv:-’:: A százéves Mari néni egyik legkedvesebb ajándéka az iskolások műsora volt

Next

/
Thumbnails
Contents