Heves Megyei Hírlap, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-11 / 8. szám
2005. JANUÁR 11, KEDD HORIZONT 7 Titkos ösvényeken kellemesen túrázhatnak Fájó emberi megkülönböztetés sérelmes a hivatali elbírálás A jelenlegi kárpótlási törvény módosításáért küzdenek az ügyben érintett hadiárvák A harctéren elesettek vagy a lágerek mélyén meghalt foglyok éppúgy a háború áldozatai, mint azok, akik politikai üldözöttként vesztették életüket, mégsem esnek egyforma elbírálás alá - panaszolják az annak idején hadiárvának minősített hozzátartozók, akik szerint a sérelmes megkülönböztetést az elhibázott kárpótlási törvény idézte elő. Szilvás István heves megye A jogi kifejezésekkel lehet magyarázkodni, miszerint mást takar a kárpótlás, s megint mást a hadigondozás elve - mondták az ügyben érintettek ám az akkor elhurcolt, s a második világháború áldozatává vált hősi halottak között nem lenne szabad különbséget tenni. Ez a kettős mérce mélyen sérti az emléküket, bennünket pedig fájdalmasan elszomorít... A hasonló sorsú emberek azért emelték fel a szavukat - mint arról lapunkban már számos alkalommal beszámoltunk -, mert egyet kivéve minden további kárpótlási kedvezményből kihagyták őket. Az első alkalommal kaptak 50-50 ezer forintot, aztán azzal utasították el őket, hogy több nem jár. Csakhogy időközben született egy olyan törvény, miszerint a politikai üldözöttek esetében - az Alkotmánybíróság döntése nyomán - 400 ezerre emelkedett a korábban megítélt 30 ezer forint összegű kárpótlás. S ez az, ami nem vonatkozik a hadigondozottakra. Sérelmük orvoslása érdekében ezt követően fogtak ösz- sze, s csaknem ezer aláírással ellátott kérelemmel fordultak Sós Tamás szocialista országgyűlési képviselőhöz, hogy karolja fel ügyüket. „...Sok-sok, édesapa nélkül felnevelkedett gyerek nevében kérjük, az Országgyűlésben módosító indítványt tegyen. UL: határozottan fájlaljuk, hogy mi, akik apa nélkül nőttünk fel, jogvesztettek lettünk, holott, akikhez hazatértek, immár hatvan éven át törődhettek családjukkal, mi pedig még a kárpótlás lehetőségétől is elesünk” - írták levelükben. A körzet parlamenti képviselője - a megyei közgyűlés jogtanácsosa, dr. Zám István közreműködésével - tanulmányozta át a felvetéssel kapcsolatos paragrafusokat, majd az Ország- gyűlés elnökéhez fordult azzal a bejelentéssel, hogy írásbeli választ igénylő kérdést kíván intézni Kiss Péterhez, a Miniszterelnöki Hivatal vezetőjéhez: „Kezdeményezi-e a kormány a hadigondozásról szóló 1994. XLV. törvényben megállapított egy összegű térítés mértékének törvénymódosítással történő felemelését?”- A jogalkotó ugyanis különbséget tesz a politikai okokból életüktől megfosztottak és a háborús kö- Szili Katalin rülmények között meghaltak, illetve azok jóvátételben részesülő hozzátartozóik megítélése között. A sok száz aláíró úgy véli - indokolta tervezett interpellációját a képviselő -, hogy ez a különbségtétel ellentétben áll az egyenlő méltóságú személyként való kezelés alkotmányos elvével. Sós Tamás beadványára a kormány illetékes minisztere, Juhász Ferenc válaszolt, s mint levelében leszögezte: a kérdés vizsgálatánál élesen el kell különíteni a kárpótlás és a hadigondozás elveit, és az ebből eredő eltérő törvényi szabályozást.- Az elvi alapvetések változtatásán túlmenően igen jelentős többletkiadás is terhelné a költségvetést - tudatta a honvédelmi miniszter. - Nem lehetne csak a hadiárvák egy összegű térítését emelni, ennek érintenie kellene a rokkantakat, özvegyeket, gyámoltakat és a hadi- gondozott családtagokat is. Ha legkevesebb százezer fővel számolunk, és az emelés összegét átlagosan 300 ezer forintban állapítjuk meg, akkor is 30 milliárd forint kiadási többlet terhelné a költségvetést. E fedezet biztosítása a jelenlegi helyzetben nem látszik megoldhatónak. * Bár a miniszteri válasz egyértelmű - miszerint a jogalkotói szándék nem terjed ki a hadi- gondozási törvény módosítására -, az érintettek nem adják fel. A fővárosban működő egyesületük, a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége további lépéseket tervez. Ezzel kapcsolatban a szövetség elnöke, dr. Padányi Máriusz elmondta: a kazincbarcikai szervezet elnöke, Magyar József révén felvették a kapcsolatot Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, aki - mivel maga is hadirokkant - egy korábbi levelében támogatást ígért minden hadigondozással kapcsolatos ügyben. Az elnökasszony titkársága arról tájékoztatta a szövetség illetékeseit, hogy javaslataikat továbbították Keleti Györgyhöz, a honvédelmi bizottság elnökéhez. Ez a bizottság dönt ugyanis arról, hogy az Országgyűlés elé terjesztik-e a beadványt vagy sem, így a hazánkban élő mintegy ötvenezer hadiárva ügye pillanatnyilag átmeneti stádiumban van. A szövetség legutóbbi közgyűlésén résztvevők konkrétan kidolgozták, hogy mire van szükségük - jelezte dr. Padányi Máriusz. - Az egyik módosítási javaslat az, hogy minden hadiárvát hadigondozottként kell nyilvántartásba venni, s részükre hadigondozotti igazolványt kell kiállítani. Ennek alapján köz- gyógyellátási igazolvány illetné meg őket, s a 65 évnél fiatalabbak térítésmentesen utazhatnának a tömegközlekedési eszközökön. Ezeket a kedvezményeket az eddigi jogszabályok nem adták meg nekik. (N. Z.) EGER. felsötarkány Akár két iskolai osztálynak is kínálhatnak egy időben férőhelyet a-Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak a községben hamarosan megnyíló Nyugati Kapu Oktató- Látogató Központjában. Jelenleg az épület berendezésén dolgoznak, hogy tavasztól erdei iskolában fogadják a maximum 47 tagú csoportokat. Nyáron még nagyobb társaság is összegyűlhet, mert a központ udvarán sátorozni is lehet. Az igazgatóság oktatási felügyelőjétől, Baráz Csabától azt is megtudtuk, hogy a látogatóközpontban még az idén megnyitják állandó kiállításukat, amely a Bükk természeti képét mutatja be. Készülnek a programtervek, rövidesen kiadják a tavalyihoz hasonló, igényesen összeállított túranaptárukat. Ebben tematikus és kedvezményes nyílt túrákat ajánlanak a természetbarátoknak. A szakvezetők a kisebb csoportokat védett és fokozottan védett helyszínekre is elkalauzolják, megtekinthetők a földvárak, a kaptárkövek és a rejtelmes barlangok. dél-heves A közelmúltban Baján ülésezett a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége. A kistérségeket tömörítő választmány tagjává választották Kontra Gyulát, a dél-hevesi kistérség elnökét. Mint azt a hevesi polgármester elmondta: az ülésen meghatározták a fontosabb célokat és a működés jövőbeni kereteit. Rendszeresen szerveznek majd régiós találkozókat, ahol egy- egy előadás után konzultációra A természet- és környezetvédelmi jeles napokra is készül az igazgatóság kollektívája. Az év első felében, március 22-én a víz világnapját, április 24-én a föld napját, május 15-én a madarak és fák napját ünnepük meg, s érdekes programokat szerveznek az iskolások számára. A természetbarátok most sem unatkozhatnak. A téli időszakban is látogathatók a BNP Igazgatóság bemutató- és kiállítóhelyei, így a lillafüredi Szent István-, illetve az Anna-barlang, az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület és Bemutatóhely, valamint az Erdőtelki Arborétum. A kirándulókat 9-től 17 óráig fogadják az előbbi helyszíneken, az esetleges változásról telefonon érdeklődhetnek. A BNP Igazgatóság a Szeleta Kultúrájáért Közalapítvánnyal közösen tudományos emlékülést, emléktábla-avatást rendez ebben az esztendőben Herman Ottó tiszteletére, továbbá átadják Lillafüreden a Szeleta- tanösvényt. Terveznek továbbá egy regionális konferenciát a természetvédelemről, az oktatási és közművelődési intézményeket bevonva. is lehetőség nyílik. Az első ilyen országos találkozónak Heves ad otthont február 10-én, amikor a gyermekjóléti és szociális feladatok ellátásáról esik szó. Megállapodtak a tagdíjakban is: az 50 ezer lélekszámú kistérségek éves szinten 70 ezer, az 50-100 ezer lélekszám köztiek 120 ezer, míg a 100 ezer fölöttiek 200 ezer forinttal járulnak hozzá a működéshez. A dél-hevesi térség a 38 ezer lakosával a legalacsonyabb kategóriába tartozik. Egységesen lépnek fel A 137 helyi szervezettel rendelkező országos szövetség vezetői egységes fellépést szorgalmaznak. Ennek értelmében mindenütt tájékoztatják helyzetükről az egyes körzetek országgyűlési képviselőit, hogy még ebben a ciklusban sor kerülhessen az óhajtott törvénymódosításra. A közös teendőkről a tagság a helyi szervezetek vezetőitől, illetve dr. Padányi Máriusztól (06-1/239- 98-30) kaphat tájékoztatást. Sós Tamás Érdekképviselet alakult Az alaposan pórul járt „szarvasvadász" vadbaleset Legfeljebb a teremtő felelőssége bizonyítható Az újságíró is ember, közlekedik, balesetet szenved, akár erősen vitatható körülmények között. Hasonló ügyekben az olvasók gyakorta fordulnak az újsághoz ízléstelen lenne, ha a tollnok is segítség reményében írná meg történetét. Épp ezért az alábbiak kizárólag és szigorúan afféle tanulságként fogalmazódtak meg. Suha Péter domoszló A község határában, a helyi vadásztársaság területén, a Gyöngyös-Egér összekötő úton munkatársunk karambolozott egy szarvassal. Ahogy e sorok írója, úgy bárki más - pontosabban akárki más autója - áldozatul eshetett volna az útra kirontó vadnak, nevezzük tehát a szerencsés ütközés elszenvedőjét eztán károsultnak. S jegyezzük is meg rögvest: úgy tűnik, hogy kizárólag csak saját magát okolhatja a több százezer forintnyi kárért. Első hibáját ott követte el, hogy arra járt, a másodikat, hogy - személyi sérülés nem lévén - nem kért rendőrségi helyszínelést. Nem is fordult meg ugyanis a fejében az ijedtség pillanataiban, hogy később hivatalos okmánnyal kell bizonyítania, hogy pontosan mi és hol történt. A hibát azzal tetézte, hogy nem fogott hozzá a vaksötétben megkeresni a sérült, esetleg elhullott állatot, ráadásul a mozgásképtelen gépkocsit elvontatta a helyszínről. A következő „baklövése”. az volt, amikor a fentiek miatt elkezdte magát korholni, mondván, nem az elvárható körültekintéssel járt el. A vadásztársaság elnökét másnap reggel baráti beszélgetésre invitálta volna a károsult, ám ebből végül csak egy gyors telefonos eszmecsere lett. A minden bizonnyal kiváló vadász kerek perec leszögezte: nincs biztosításuk ilyen esetre, így egy fillért sem fizetnek. Akkor se, ha nincs meg az állat és nem volt helyszínelés, és akkor se, ha megvan a dög és készült hivatalos irat, helyszínrajz. Utóbbi esetben a dokumentumokkal, fényképekkel felszerelkezve lehet polgári peres eljárást kezdeményezni, így pedig nélkülük, így vagy úgy - tudatta Szabó László elnök -, a társaságnak van ügyvéd tagja, ő intézi ezeket a dolgokat, és még senkinek sem fizettek. Például magának az elnöknek sem, amikor ő szenvedett hasonló kárt.. A baleset után egy színház- busznyi ember is megcsodálta a roncsot, s a szomszéd faluban lakók közül többen is megjegyezték: ebben a kanyarban bizony gyakori az ilyesmi, itt van a vadak csapása, innen szoktak úgymond „kiváltani”. Hogy miért nem figyelmeztet erre közúti jelzőtábla, arra Bezzegh László, a Heves Megyei Közútkezelő Közhasznú Társaság gyöngyösi kirendeltségének vezetőjétől kértünk választ. A szakember elmondta: a veszélyt jelző táblát a vadásztársaságnak kell kihelyeznie, illetve kihelyeztetnie, erre csupán engedélyt kell beszerezni a közút kezelőjétől. A tábla fenntartása aztán a vadásztársaságot terheli. A közútkezelő illetékes osztályán megtudtuk: 2000 óta Domosz- lóról egyetlen ilyen előjelző tábla iránti igény sem érkezett, ellentétben az ugyanezen út mentén fekvő Verpeléttel és Márkázzál. Na és a megye tucatnyi más településével. Amelyeken szintén működnek ki- sebb-nagyobb vadásztársaságok. Őket legalább tényleg nem lenne miért beperelni. Veszélyes üzem, biztosítás nélkül A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás nem terjed ki a vad okozta kárra. A vadásztársaságnak pedig - a vitathatatlanul veszélyes üzem ellenére - nincs efféle felelősségbiztosítási kötelezettsége. Jószántából persze bebiztosíthatja magát ilyen esetekre. Információink szerint megyénkben egyetlen társaság tette ezt meg. Szőrszálak. Van, aki hasogatja, van, aki csak szomorúan bámulja
