Heves Megyei Hírlap, 2004. december (15. évfolyam, 280-304. szám)

2004-12-06 / 284. szám

2004. DECEMBER 6., HÉTFŐ HORIZONT 9 Katasztrófák százada? Legutoljára Középkelet-Európa egyik legnépszerűbb magashegyi üdülőövezetében, a szlovákiai Magas-Tát- rában tombolt természeti katasztrófa. A sokkoló ké­pek megrázták a világot, a tudósok pedig egyre-másra arra figyelmeztetnek: a brutális erejű szél nyomában keletkezett erdőpusztulás csupán jelensége változó klímánknak. Összeállította: Szuromi Rita Karitatív túra Indiában ételt az életért! Ebédosztással segítenek a rászorulókon Igen nemes és különleges zarándokúton jártak az egri Krisna-tudatú hívők közül harmincán Indiában, kecskeméti és pé­csi társaikkal együtt. Október közepétől november közepéig igen fontos karitatív tevékenységet is végeztek. Minderről Lajosházi Péter, az egri templom ügyvi­vője számolt be lapunknak. ros. Érdekes volt megfigyelni; hogy a kora reg­geli tisztálkodás után szinte min­den polgár első útja imahelyre vezet Minden kis boltnak kü­lön oltára van, ahol a hívők bár­mikor elmond­hatnak egy imát De vannak olyan taxik is, ame­lyekbe a kor­mány mellé min­Életkép az indiai szenthely közelében A Föld története során az éghaj­lat lényegében állandó volt. Ám nem voltak ritkák a néhány fo­kos hőmérsékleti változások, hidegebb és melegebb periódu­sok váltották egymást Az utób­bi kétmillió évben a jégkorsza­kokat melegebb időszakok, interglaciálisok követték. Az utolsó jégkorszak mintegy 15 ezer évvel ezelőtt fejeződött be és az utóbbi 10 ezer évben, ami­óta az ember letelepedett, meg­lepően kedvező volt a bolygó át­lagos hőmérséklete. Ebben az időszakban a hőmérsékleti in­gadozások gyakorlatilag egy Celsius-fokon belül maradtak. Az utolsó ezer évben a legmele­gebb a XII-XIII. század volt, majd a XVII. századi feljegyzé­sek kisebb lehűlésre („kis jég­korszak”) utalnak. Kisebb ingadozások után a XIX. században a hőmérséklet emelkedni kezdett. Ez a felme­legedés jelenleg is tart A mele­gedés kezdete egybeesett azzal az idővel, amikor az ember ha­tása a légkör összetételére je­lentőssé vált A XIX. század vé­ge óta az erdőirtások, a fosszilis tüzelőanyagok elégetése, vala­mint az állattenyésztés és nö­vénytermesztés a levegőbe egy­re több üvegházhatású gázt jut­tat Az üvegházhatású gázok jellemzője, hogy átengedik a Napból jövő sugárzást, ugyan­akkor elnyelik a Föld által kibo­csátott hősugarakat A jelenlegi melegedés mérté­ke azonban nem éri el az 1 Cel- sius-fokot, vagyis nem nagyobb, mint amely a múltban emberi hatások nélkül is előfordult. Igaz viszont, hogy a hőmérsék­let növekedésének üteme meg­lehetően gyorsnak tekinthető. A légkörtudomány egyik leg­fontosabb feladata ezért annak mérlegelése, hogy a globális felmelegedés vajon az ember tevékenységének következmé­nye-e? - teszi fel a kérést Mé­száros Ernő kutató. Természeti, vagy emberi hatások A Föld éghajlatát, egyéb té­nyezők mellett, a légkör össze­tétele is befolyásolja. Az éghaj­lat alakulása ugyanis alapvető­en függ attól, hogy a légkört al­kotó molekulák, aeroszol ré­szecskék és felhők a Nap ener­giájának hányadrészét engedik át, illetve hogyan módosítják a Föld felszíne által kibocsátott sugárzást. A Nap külső hőmérséklete és a Föld felszínének hőmérsékle­te jelentősen eltér egymástól, ezért sugárzásuk hullámhossza is különböző. A napsugárzás energiájának többsége a látható tartományba tartozik, míg a Föld kisugárzásának hullám­hossza na­gyobb mint 3 mikron. A nap­sugárzást a lég­kör jelentős mértékben át­engedi, míg a hősugárzást gyakorlatilag teljes egészé­ben elnyeli. Az elnyelés azok­nak a gázok­nak köszönhe­tő, amelyek molekuláiban legalább két különböző atom található: víz­gőz, szén-dioxid, metán, dini- trogén-oxid (üvegházhatású gá­zok). Ha ezeknek a gázoknak a légköri mennyisége növekszik, akkor a Föld-légkör rendszer hőmérséklete emelkedik. A ter­mészetes források mellett az emberi tevékenység is juttat ilyen gázokat a levegőbe. Az er­dőirtások és a fosszilis tüzelő­anyagok elégetése a szén-dio- xid, a rizstermesztés a metán, a műtrágyázás a dinitrogén-oxid légköri koncentrációját növeli meg. Ezek közül a hatások kö­zül az energiatermelés, azaz a szén-dioxid kibocsátása a leglé­nyegesebb. Fokozatos emelkedés Ma az átlagos hőmérséklet mintegy fél fokkal magasabb, mint a XIX. század végén meg­figyelt érték. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy a válto­zás nem volt egyenletes. A hő­mérséklet gyakorlatilag csak 1910 és 1940 között, illetve 1980 után emelkedett jelentősen. Európai adatok szerint a hő­mérséklet szárazföldünk nyu­gati felében 1940-ig emelkedett. Az emelkedés 1940 és 1970 kö­zött megállt, majd napjainkig ismét folytatódott. A Meteoroló­giai Világszervezet (WMO) köz­leménye szerint az 1961-1990 közötti időszak kimondottan melegnek tekinthető. Magyar- országon azonban a század első feléhez képest ez az időszak egyáltalán nem meleg. Számos szakember azt a nézetet vallja, hogy az 1940 utáni csökkenést a vulkáni tevékenység felerő­södése magyarázza. Tény: olvad a sarki jégtakaró, növekszik a hegységekben a hóhatár magassága, visszahú­zódnak a gleccserek és meleg­szik a tengerfelszín hőmérsék­lete. Az ENSZ közleménye sze­rint 100 év alatt mintegy 10 centiméterrel emelkedett az óceánok szintje, amely részben a melegedés miatti hőtágulás, részben a sarki jégtakaró olva­dása miatt következett be. Instabilitás és rekordok Az idei év közepén tettek szakemberek váratlan bejelen­tést. Rámutattak, hogy extrém éghajlati rekordok dőltek meg az elmúlt hetekben, amelyek mind a klímaváltozáshoz kap­csolhatók. így például Svájcban idén volt minden idők legmele­gebb júniusa, míg az Egyesült Államokban az egy hónapra eső tornádók száma döntött meg minden eddigi rekordot A genfi székhelyű szervezet, a WMO adatbázisába 185 or­szág meteorológiai szolgálata juttatja el adatait. Az eredmé­nyek arra utalnak, hogy az idén Európában, Amerikában és Ázsiában bekövetkezett esemé­nyek annyira szokatlanok, hogy nem lehet mellettük szó nélkül elmenni. A számítógépes modellek azt mutatják, hogy amint az at­moszféra melegszik, az éghajlat nemcsak forróbbá, hanem in­stabilabbá is válik. Dél-Fran- ciaországban a júniusi hőmér­séklet helyenként 40 Celsius- fokra emelkedett, ami 5-7 Cel- sius-fokkal magasabb az átlag­nál. Svájcban az idei volt a leg­melegebb június az elmúlt 250 év adatait figyelembe véve. Genfiben például május 29-e óta nem csökkent a hőmérséklet 25 Celsius-fok alá napközben. A klíma melegedését és insta­bilitását már nagyon régóta jó­solják. A WMO-jelentés szerint ez ma már nem jóslat. Valóság. Szalay Zoltán EGER Bizonyára sokan hallottak már a Food for Life!-mozgalom- ról, aminek jelentése Ételt az életért! Az egri Krisna-hívők őszi utazásának megértéséhez nem árt tudni, hogy a progra­mot 1972-ben a Krisna-tudat Nemzetközi Szervezetének ala­pítója, Srila Prabhupada indí­totta el. A szerzetes egy kalkut­tái templomból kitekintve meg­pillantotta, amint kisgyerekek marakodnak az ebédmaradé­kok megszerzéséért Arra kérte tanítványait, segítsenek, hogy a világon bármely Krisna-temp- lom tíz kilométeres körzetében ne legyen éhező ember. — Hazánkban 1989, míg Eger­ben 1999 óta működik alapítvá­nyi formában az Ételt az életért Közhasznú Társaság - világosít fel Péter.—Ma a vüág legnagyobb vegetáriánus ételosztó szerveze­te, minden második másodperc­ben a Földön egy tál ételt adnak át az éhezőknek aktivistáink. Az egriek idei zarándoklatát Indiába a megyeszékhelyi templom és az itteni hívők lelki vezetője, Karádi Csaba szervez­te. Kint idegenvezetők segített tek a magyaroknak, akik kint­tartózkodásuk során az egyház karitatív tevékenységébe is be­kapcsolódtak, emellett előadá­sokon, lelki meditációkon vet­tek részt- Merőben más volt tehát ez az utazás - szögezi le beszélgető- partnerünk -, mint egy hagyo­mányos turistaút Volt alkalmunk időzni a Delhitől mintegy 120 ki­lométerre lévő Vrindávana váro­sában, Krisna kedvtelési helyszí­neinek egyikéten. A vallási turiz­mus kapcsán a település hatal­masat fejlődött Régen kis falucs­ka volt, ma már viszont igazi vá­ioltár van besze­relve, így az utas útközben is gya­korolhatja a vallását Péter szerint nagyon tisztelet­re méltó és követendő az az egy­ség, amely az ezerarcú Indiát jellemzi. Egymás mellett béké­sen megférnek a Krisna-tudatú- ak, az iszlám, a szikh vallásúak, a Síva-hívők és a keresztények. Prána-vallabha dasa, azaz Lajosházi Péter, akinek a neve szanszkritből a lélek legjobb barátjának fordítható, arról is tájékoztat, hogy az utazást a szülők, a dél-ázsiai országban élő Krisna-tudatú hívők, vala­mint itthon civil foglalkozást űzők támogatták. A legna­gyobb összegbe a repülőjegy került. Szerencsére a kinti élet elég olcsó, s ellátásban is volt részük, hívőtársaiknak is kö­szönhetően.- Nagyon jól tudtunk kom­munikálni az indiai lakosokkal — meséli Péter -, hiszen ott már a gyerekek is elég jól beszélnek angolul. Aki még mélyebben szeretne bepillantást nyerni e varázslatos ország kultúrájába, az szanszkritül is megtanulhat, vagy a rengeteg helyi nyelvjá­rás közül valamelyiket Két egri fiatal egy indiai családnál van elhelyezve, nyelvet tanulnak, s áprilisig maradnak Indiában. Megyeszékhelyünk szeren­csés fiataljai Vrindávanában a Food for Life!-program számos eseményén, akcióján is tevőle­gesen részt vehettek. így a ru­haosztásban, az egészségügyi ellátásban. De ehhez a prog­ramhoz tartozik a szociális fej­lesztés, a környezetvédelem, a víz az életért elnevezésű alpro- gram, vagy a Re­mény ajándéka ne­vet viselő iskolai képzés. Péter elárulja: ven­déglátóik nekik kü­lön főztek. Az indiai étkek ugyanis annyi­ra fűszeresek, hogy a magyarok gyomrát könnyen elronthat­ná. Ezzel együtt is gyönyörű élmények­kel, s bőséges új ta­pasztalatokkal gaz­dagodva tértek haza, hogy folytassák Egerben öt éve gya­korolt nemes étel­osztásukat az itteni rászorulóknak. Kitchrtt, rizsbői, sárgaborsóból és zöldségekből álló étket adnak a Krisna-Balaráma templomban fotó; lajosházi péter Elgondolkodtató számok Az Egyesült Államokban májusban 562 tornádó pusztított Az eddigi rekord 399 tornádó volt, 1992 júniusában. Indiában a monszun előtti hőhullám elérte a 45 Celsius-fokot. Sri Lanka te­rületén hatalmas esőzések voltak, melyek áradásokat és föld­csuszamlásokat okoztak, mely során az infrastruktúra és a gaz­daság is súlyos károkat szenvedett A klímaváltozás legújabb következménye: romokban a Magas-Tátra Naponta 30 ezer adag ingyenes étel A Prabhupada kezdeményezte ételosztások 1974-től Nyugat-In- dia területére terjedtek ki, árvízkárosultak megsegítésére. Az utóbbi 38 évben a Föld 60 országában több mint 140 millió tál meleg ételt és több tízezer tonna tartós élelmiszert osztottak ki az éhezők között Ma a Föld 150 városában naponta 30 ezer adag vegetáriánus ételt adnak a rászorulóknak.

Next

/
Thumbnails
Contents