Heves Megyei Hírlap, 2004. december (15. évfolyam, 280-304. szám)

2004-12-04 / 283. szám

Szilveszterezzen velünk! December 31-én este is felejt­hetetlen szórakozást ígér a Gárdonyi Géza Színház. Vált­son jegyet Toepler Zoltán: A látszat .dzsal című nagy sike­rű bohózatára, és legyen ven­dégünk egy pohár pezsgőre az előadás szünetében. 2004. DECEMBER 4., SZOMBAT Tudós nők tudói December 10-én mutatja be a Gárdonyi Géza Színház társulata Molicre Tudós nők című vígjátékát Radoslav Milenkovic ren­dezésében. A főszereplőkkel beszélget­tünk a főpróbahét előtt. HEVES M|'HÍRLAP 'n Gárdony/ Géza Színház ten rossz anya. Minderre jön még rá az a bizonyos tudó­in á - nyos visel- k e d é s i mód, mely igazán­diból pót­Egres Béla Anger Zsolt Chrysale-t ala­kítja, s elmond­ja, hogy sok kudarcélmény után találko­zott ismét Mo- licre-rel. Kapos- Anger zsolt váron a Don Jüant játszotta Babarczy László rendezésében, és azzal - úgy érzi - adós maradt. Az idei nyá­ri, Valló Péter rendezte Gömböc úr sem tartozik emlékezetes előadásai közé. Lassacskán az a kép alakult ki benne, hogy nem is igazán szereti Molicre-t. Most azonban, hogy Radoslav Milen- kovic-on keresztül találkozott ismét a nagy klasszikussal, úgy érzi, megváltozott a véleménye. A rendezővel az elmúlt évad­ban Csehov Három nővérével hosszú, gyötrelmes drámai per­ceket szereztek a nézőknek, most azonban este héttől tízig folyamatos, könnyednek tetsző szórakozást nyújtanak majd. Hozzáteszi, hogy a rendező re­mek elemzést adott színészei­nek a darabról, és amellett, hogy sok comedia del arte ele­met alkalmaznak és az alapszi­tuációk is rengeteg humort rej­tenek, nem csak a felszínt ka- pargatták meg. Leástak az anyag legmélyére, így mélyebb tartalmat is föl lehet majd fedez­ni a figurák egyébként nevette­tő sorsában. A közönség egyfaj­ta kárörvendéssel figyelheti majd a sorsokat a színpadon. A Molicre-fejtés tehát attól is függ, hogyan olvassa el, elemzi a rendező az adott darabot. Anger szerint Molicre nem mindent írt meg úgy, hogy azok a szavak kőbe lesznek vésve. Nagyiparban folyt akkoriban a vígjátékgyártás, így ő is mellé­fogott néhányszor. A Tüdős nők azonban az egyik legátgondol- tabb, legjobban megszerkesz­tett és legigényesebben megírt darabja, jól követhető sorsok­kal, kidolgozott helyzetkomi­kumokkal me­lyek a többi da­rab fölé eme­lik. Mindemel­lett Molicre-t messze nem tartja olyan ka- liberűnek, mint például Shakespeare-t, aki hasonlóan megélhetési színházat csinált és showbusines-man volt, de bármihez nyúlt, az arannyá vált a kezében. A Tudós nőkön és a rendezőn keresztül azonban kezd Anger Zsolt is megbarát­kozni a francia szerzővel, és re­méli, hogy ők, a színészek ugyanúgy meg fogják szerettet­ni a nézőkkel, ahogyan velük megszerettette a rendező, Radoslav Milenkovic. Dimanopulu A f r o d i t é Philamintét, a feleséget ala­kítja, s úgy vé­li, hogy ez a da­rab egy igazi komédia, s a vígjátékok meglehetősen egy kaptafára készültek. Van apa, gonosz mama, egymáséi lenni nem tudó szerelmesek és a végén minden jóra fordul. Az egri előadás véleménye szerint azért lesz más és különleges, mert különböző karaktereket próbálnak meg különböző mó­don és erős vonalakkal megraj­zolni. Ez segíthet a történet előrevitelében, hogy ne legyen dohos vagy ódivatú. Ez pedig elég merész játékstílust kíván, amit, ha sikerül eltalálni, akkor az előadás nagyon jó lesz. A játszott szerep, Philaminte alakja Dimanopulu Afroditétől, mint privát embertől igen távol áll. Olyan asszonyt, anyát kell megjelenítenie, aki rendkívül önző, szélsőséges, despota, csak az számít, amit ő gondol és ráte­lepszik a környezetére. Sem a férjét, sem a gyerekeit nem hagyja érvényesülni. Kifejezet­Dimanopulu Afrod ité A rendező, Radoslav Milenkovic előjátszik fotóigálcábor cselekvés és amibe környezetét is belekényszeríti. A művésznő hisz abban, ha valami bármeny­nyire is elrajzolt, ha a jó ízlés ha­tárain belül marad, s ha abban a színész örömét leli, akkor azt a közönség is elfogadja, sőt magá­énak érzi majd. Ha azonban a színész nem érzi jól magát eb­ben a játékban, az kihat a kö­zönségre is, és fenntartással fo­gadja a színészt és az előadást egyaránt. Az ezért a dolguk, hogy mai szemmel is elfogadha­tóvá tegyék a történetet, mely nagyon is szól mai napjainkról, a percemberekről, a semmi em­berekből sztárt csináló valóság- show-k világáról. Azokról, aki­ket egekbe emelünk anélkül, hogy bármi is lenne bennük, mögöttük. Kovács Pat­rícia Henriette szerepét kapta a darabban, amitől eléggé megijedt. Az utóbbi időben - mint elmondja Kovács Patrícia - olyan alako­kat kellett megjelenítenie, me­lyekkel mindig az volt a baja, hogy hogyan nő föl hozzájuk, képes lesz-e megoldani őket. Henriette nem ilyen. Nem iga­zán jó szerep. Szerelmes lányt játszani, aki ráadásul szőke, nem egyszerű feladat, nem az, amire nagyon vágyna a színész. Az most a feladata, hogy ezt az alakot töltse meg élettel, igaz­sággal, nehogy csak egy unal­mas, naiv lány legyen, hanem feltöltődjön tartalommal. A körülötte színen lévő ösz- szes karakter fürdőzik a poé­nokban, míg Henriette ott mo­zog köztük halványan. Nehéz próbákon van túl, mert nem sze­rette, hogy nincs vicces jelenete, hogy nem tud csillogni, hogy meg van kötve a keze, de most már, a próbafolyamat vége felé, amikor egészében látja az elő­adást és benne a saját szerepé­nek terét, könnyebb lesz, így most már bizakodik. Sokat segít ebben a rendező is, aki - mint a színésznő tartja - azért remek, mert fantaszti­kusan jó színész is. Nem kér olyat, amit tudja, hogy nem le­het színészként jól megvalósí­tani, ismeri a színészeiket. Soha rossz hangulatú próbá­juk még nem volt Milenkovic- csal. Nem hajszolja színészeit, hagyja, hogy bennük alakulja­nak ki a figurák a premierre, de azt sem tartja bajnak, ha csak a tizedik előadásra lesz olyan, amit elképzelt. Kalmár Zsu­zsa Armanda szerepét pró­bálja, és úgy ér­zi, mintha egy egészen más világba csöp­penne, mert so- Kalmár Zsuzsa kakkal ellentét­ben nagyon szereti a verses szö­vegeket. Sokban segít a színész­nek, és egyben a nézőket is el­varázsolja. Hozzáteszi, hogy eleinte féltek Molicre-től, de a próbafolyamaton az derült ki, hogy erre semmi szükség sem volt. Reméli, a közönség hason­lóan fogadja majd. Régen érezte magát olyan biz­tos kezekben, mint Radoslav Milenkovic irányítása alatt. Bár­milyen bátor dolgot kér színésze­itől, biztosan találja meg azt a ha­tárt, ami éppen a legjobb, a leg- odaillőbb. Armandát Kalmár Zsu­zsa szegény, szerencsétlen lány­nak tartja, akinek az agyában fél­recsúszott valami, ezért fogalma sincs, ki ő, mit keres ebben a vi­lágban. Halálosan szerelmes, de megpróbálja legyőzni érzelmeit, mindemellett pedig megpróbál tudálékos, okos vagy művelt len­ni, de ez nem igazán sikerül neki abban a világban, melyben él, ahogyan sokaknak nem sikerül manapság sem. Armanda elvész a saját, sznobságnak hitt világá­ban, s végül rádöbben, hogy na­gyon elrontotta az életét Az pedig, hogy ekkor mi tör­ténik majd, az kiderül az elő­adásból. Addig azonban titok... Decemberi műsor ■ Nagyszínpad 4. SZOMBAT 19.00 LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK Bértetszünet, iegyek nem válthatók! 6. HÉTFŐ 19.00 A BENKÓ DIXIELAND BAND KONCERTJE 10. PÉNTEK 19.00 TUDÓS NŐK Gárdonyi Géza-bérlet bemutató előadás 11. SZOMBAT 19.00 TUDÓS NŐK Kelemen László-bértet 13. HÉTFŐ 14.30 IFJÚSÁGI KONCERT (Filharmónia) 19.00 BOLYKI BROTHERS KONCERT Raiffeisen szezonbérlet 14. KEDD 15.00 TUDÓS NŐK Ady Endre-bérlet 19.00 TUDÓS NŐK Eszterházy Károly-bérlet 15. SZERDA 15.00 TUDÓS NŐK József Attila-bérlet 16. CSÜTÖRTÖK 19.00 TUDÓS NŐK Dobó István-bérlet 17. PÉNTEK 19.00 TUDÓS NŐK Pedagógus-bérlet 18. SZOMBAT 19.00 A LÁTSZAT DZSAL Illyés Gyula-bérlet 22.SZERDA 19.00 MY FAIR LADY Bérletszünet 23. CSÜTÖRTÖK 19.00 MY FAIR LADY Bérletszünet 28. KEDD 19.00 LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK Bérletszünet 29. SZERDA 19.00 LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK Bértetszünet 30. CSÜTÖRTÖK 19.00 LEGYETEK JÓK, HA TUDTOK Bródy Sándor-bérlet 31.PÉNTEK ■ Stúdiószínpad 19.00 A LÁTSZAT DZSAL Bérletszünet 8. SZERDA 19.00 OIDIPUSZ Bemutato-eloadas 9. CSÜTÖRTÖK 19.00 OIDIPUSZ 14. KEDD 19.00 OIDIPUSZ 15. SZERDA 19.00 OIDIPUSZ 16. CSÜTÖRTÖK 19.00 OIDIPUSZ 21. KEDD 19.00 BAR A Harlekin Bábszínház előadása 22.SZERDA 19.00 BÁR A Harlekin Bábszínház előadása játsszon velünk ISMÉI! A 100 éves egri Gárdonyi Géza Színház a 2004/2005-ös évadban újra meghirdeti játékát, melynek során a színház történetével, az előadásokkal kapcsolatban kéthetente fel­tesz egy-egy kérdést A helyes választ várjuk a színház postai (3300 Eger, Hatvani kapu tér 4.) vagy e-mail-címére ( sajto@gardonyiszin- haz.hu ). A helyes megfejtők közül minden alkalommal kisorsolunk egyet, aki vendégünk lehet egy-egy előadáson. Az évad végén pedig a legtöbb helyes választ beküldők között értékes nyereményeket sor­solunk ki. Előző játékunk helyes válasza: Az 1900-as évek elején olyan előadásokat játszottak az egri színházban, mint az Aranyem­ber, Balatoni rege, Bánk bán, Bob herceg, Bor, Éjjeli menedék­hely, A fösvény, Három testőr, János vitéz, Makrancos hölgy, Névtelen levelek, Rómeó és Júlia, Szép Heléna. A helyes választ beküldők közül dr. Boros László nyert két je­gyet a színház valamely decemberi Oidipusz című stúdió-elő­adására. 5. JÁTÉK - DECEMBER 4.- JÁTSZOTTAK-E TÉLEN SZÍNHÁZI ELŐADÁSOKAT EGERBEN AZ 1900-AS ÉVEK ELEJÉN? NYEREMÉNY: Két jegy a színház Tudós nők című előadására decemberben. Két évtized képekben P. Cs. Színháztörténeti kiállítás nyílt az egri Gárdonyi Géza Színház­ban. Az idén 100. évadját ün­neplő teátrum tárlatán 1800- as évekből származó pla­kátok, színlap­ok is láthatók, az elmúlt 15 év előadásait pe­dig Gál Gábor, Gál Gábor Majoros Ta­más és Ilovszky Béla fo­tóriporterek képei idé­zik fel. A kiállítást Schneider Márta, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumá­nak helyettes államtit­kára köszöntötte decem­ber 2-án, a színház eme­leti előcsarnokában.- Igyekeztem az elmúlt há­rom évad emblematikusabb da­rabjaiból válogatni, így került ki a Hegedűs a háztetőn, a Vala­Majoros Tamás Schneider Márta hol Európában, az Ébredés, a Három nővér fotója. A színházi fotózás különleges dolog: rá kell készülni, rá kell hangolódni. Próbálom a képeimbe belesűrí­teni a cselek­ményt, mind­azt, ami a szín­padon történik. Boldog vagyok, ha úgy érzem, ez sikerül, ami­kor néhány képben sikerül megfogalmazni az előadást. Sok múlik a világításon, de nem árt ismerni a színészeket is, kinek mi az előnyös oldala. Vannak áldott fo­tózások, amikor minden összejön, ilyenek Szeg­vári Menyhért rendezé­sei, amikor legtöbbször már úgy megyek a pró­bára, hogy készen van a világí­tás - mondta a Heves Megyei Hírlap és a színház fotósa, Gál Gábor. Bérleten kívül A nagy érdeklődésre való tekintettel a téli szünetben bérleten kívüli előadásokat tartunk. Jöjjön el családjával a My Fair Lady 2004. december 22. 19 órai és 2004. december 23.19 órai, va­lamint a Legyetek jók, ha tudtok 2004. december 28.19 órai és 2004. december 29. 19 órai, A látszat dzsal 2004. december 31. 19 órakor kezdődő előadásaira! Jegyek már most vásárolhatók a szervezőirodában. Tájékoztatjuk a közönséget, hogy a szervezőiroda (Eger, Szé­chenyi u. 5., tel.: 36-518-347), illetve a színház jegypénztárának (Eger, Hatvani kapu tér 4., tel.: 510-700) ünnepi nyitvatartása a következő: SgWBftMM jccYpan» December 18. 10.00-13.00 és 14.00-18.00 18.00-19.00 December 19. zárva zárva December 20. 10.00-13.00 és 14.00-18.00 zárva December 21. 10.00-13.00 és 14.00-18.00 zárva December 2. 10.00-13.00 és 14.00-18.00 18.00-19.00 December 23. 10.00-13.00 18.00-19.00 December 24-25-26 zárva zárva December 27. 10.00-13.00 és 14.00-18.00 zárva December 28. 10.00-13.00 és 14.00-18.00 18.00-19.00 December 29. 10.00-13.00 és 14.00-18.00 18.00-19.00 December 30. 10.00-13.00 és 14.00-18.00 18.00-19.00 December 31. 10.00-13.00 18.00-19.00 2005.január 1. zárva zárva SZÁZÉVES AZ EGRI SZÍNHÁZ pcs- Toronydarukat szerelt, ami­kor egy kollégájával történt vé­letlen baleset rádöbbentette, mást szeretne csinálni. Ekkor jött egy régi ismerős, aki meg­kóstoltatta vele a színházat. Ez volt 1981-ben, Debrecenben. Ekkor még nem tudtam, mi a színház - vallja Gróf Gyula műszaki vezető. Az évek múlá­sával mégis ott ragadtam. Ope­rákon „nevelkedtem”, emlék­szem, az Aidát mutattuk be, amikor felment a függöny, nyílt színi tapsot kapott a díszlet! Ez jó érzéssel tölti el az embert.. A debreceni nagyszínház­ból Gáli László csábította át az induló társulathoz Egerbe.- Zsinórosként kezdtem '88. január 1-jén - folytatja az em­lékezést. - Jó feltételek voltak az önálló színház kiépítésé­hez, a saját előadások készíté­séhez, de kevés volt a hozzáér­tő ember. Lassan épült ki a műszaki stáb, a hangosítás, a világosítás. Színpadmester let­tem, aki azért felel, hogy min­den rendben menjen a színpa­don. Kihívás volt egy másik színházban dolgozni. Megsze­rettem Egert és a színházat. Az elmúlt 23 év alatt végigjár­ta a ranglétrát volt díszítő, dol­gozott a zsinórpadláson és szín­padmesterként Fokozatosan lé­pett elő, három éve lett műszaki vezető, ami összetettebb feladat, hiszen felel a varroda, a mű­helyház munkájáért is.- Bár már nincs annyira színpadközeiben, mint az el­múlt évek alatt, a szín­pad varázsa megmaradt - fűzi tovább a gondolatsort. Gróf Gyula - Izgalmas, ahogy egy díszlet a tervező el­képzelései alapján megvalósul, „életre kel” és beépül a darab­ba. Rendezőkkel, tervezőkkel tartom a kapcsolatot, szeretem a feladatokat, amelyekre lehet, hogy éppen a fürdőkádban jut eszembe a megoldás, mit ho­gyan kellene megcsinálni. A látszat dzsal díszlete például azért volt az, mert Csanádi Ju­dit díszlettervező megbetege­dett, csak a tervelfogadáson tu­dott részt venni, majd telefo­non tartottuk a kapcsolatot En­nek ellenére sikerült az elkép­zelései szerint kialakítani a színpadteret. Vannak olyan ter­vezők, akikkel fél szavakból is megértjük egymást Ilyen ő is, vagy Csík Gyuri. Éppen ezért nagyon jól sikerültek a Revizor, a Legyetek jók, ha tudtok, vagy A látszat dzsal díszletei. Szerencsém is van, mert jó munkatársak vesznek körül. Számomra az a legfontosabb, ami a színpadra kerül, ami a színház érdeke. Nyáron négy napot pihent, de utána már hiányzott neki a színház.- Ez egy más világ - magya­rázza -: kötetlen, kreatív, de mégis fontos a fegyelem, a pontos munkavégzés. Szere­tem, hogy minden darab, min­den előadás más.

Next

/
Thumbnails
Contents