Heves Megyei Hírlap, 2004. december (15. évfolyam, 280-304. szám)
2004-12-29 / 303. szám
6 HORIZONT 2004. DECEMBER 29., SZERDA Milyen ember a borlovag? borrendek A kulturált borfogyasztás zászlóvivői támogatás Egyaránt jelent lelki és anyagi gondoskodást Minden év december 27-én a Szent János-napi Borszentelés. Ebben az évben a Vinum Agriense Borlovagrend tagjai mellett a bükkaljai, a mátrai borvidék borlovagrendjei is résztvevői voltak az eseménynek. Összeállította: G. Czékus Ildikó A „sötét” középkor számtalan negatív történése mellett a borkedvelőket nagyszerű dologgal is gazdagította. Európa országaiban már e régi időkben társaságok szerveződtek, melyeket bor(lovag)rendeknek neveztek. Lovagi történet Céljuk egy-egy szőlőtermő, borkészítő táj szokásainak, hagyományainak kialakítása és ápolása volt, gyakran egyházi támogatással. De mit is jelent a lovag - lovon járó — szó, milyen volt a lovagok társadalmi helyzete, és milyen lovagi(assági) magatartásformák jellemezték a lovagrendek tagjait? A lovag mindig és mindenkor kiváltságokat élvező személy volt. gasztronómiában és az emberi kultúrában elfoglalt helye vezette. Idővel számos országban alakultak borrendek és kérték felvételüket a szövetségbe. Magyarország 1978-ban csatlakozott a Bacchusi Borrendek Nemzetközi Szövetségéhez, a FICB-hez. Az első hazai borrend 1976-ban Baján szerveződött Lakatos András kezdeményezésére. Egy-egy akkori nagyüzem támogatásával jöttek létre a későbbi rendek, többek között 1987- ben a Vinum Agriense Borlovagrend is az Egervin Borgazdasági Kombinát patronálása mellett. Mivel 1989-ben már 13 volt a honi borrendek száma, itthon is létrejött szövetségük, a Magyar- országi Borrendek Szövetsége, amelynek jelenleg 37 tagja van, mintegy 1500 borlovaggal. Közöttük egyetlen csak hölgytagokból álló rend van, a Lorántffy kítják ki. Nevük utalhat a terület, a tájegység régi nevére, a táj neves szülöttjére, egy-egy tárgyi emlékre vagy neves szakemberre. Díszes öltözéküket, kellékeiket is ehhez kapcsolódva tervezik meg és készítik el. Maguk határozzák meg működési rendjüket, ünnepeiket, ceremóniájuk rituáléját és zászlósborukat. A zászlósbor a tájegység legjellegzetesebb, leghíresebb és legjobbnak ítélt bora. A legfontosabb, hogy ez a bor kiváló minőségű, a borrendet és a borvidéket reprezentáló bor legyen. A borlovag próbatétele A borrendek új tagjaikat saját szabályzatuk alapján ünnepélyes ceremónián avatják, fogadják be. Az avatást próbatétel előzi meg. Ennek során a jelöltnek a borvidékhez, vagy annak borához kapcsolódó gyakorlati feladatot - lopózás, borkiválasztás, elméleti-szakmai próba - kell megoldania. Például a Vinum Agriense Borlovagrend avatási A Vinum Agriense Borlovagrend képviselői az idei Szent János-napi borszenteiésen fotö:gálgábor A lovagok Nyugat-Európában a X-XI. században kialakult katonai, feudális rend tagjai voltak. Nehézpáncélos lovasok, akik egy-egy hűbérúr vagy a király szolgálatában álltak. Szolgálatukért adománybirtokot kaptak. A lovag jellemét tekintve is igazi különlegességnek számított. Felsorolni is nehéz erényeit. Eredetétől kezdve a társadalom, a rend erkölcsileg, eszmeileg tiszta, becsületes, bátor, önfeláldozó, hű, odaadó, képzett, sokoldalú, világlátott, udvarias tiszteletreméltó, jellemszilárd személy. A borlovagok igen fontos erénye még a mértékletesség, melyre felhívni a figyelmet napjaink fontos feladata. Borrendi történet Az első Bacchus nevét viselő társaságok Franciaországban alakultak. Külsőségeikben és reguláikban eleik történelmi hagyományait követték. Párizsi székhellyel 1964-ben megalakult a Borrendek Nemzetközi Szövetsége. Az alapítás szándékát a bor tisztelete és szeretete, a Zsuzsanna Borrend. A borrendek tehát a szakmai közélet legrégebbi és legnagyobb létszámú civil szervezetei. Szövetségük fontos feladata tagjaik tevékenységének összehangolása, országos szakmai rendezvények szervezése, közös álláspont kialakítása és képviselete, a szőlő- és borágazatot érintő kérdésekben. Önálló, bejegyzett egyesületek. Ha új civil vagy szakmához közel álló szervezetek kérik felvételüket szövetségükbe, a Nagytanács szavazással dönt felvételükről. A tagjelöltnek meg kell felelnie a borrendek Alapszabályának, az Etikai Kódexnek és a Működési Regulának. Borrendi jellemzők Minden borrend sajátos, díszes öltözékkel, lánccal, emblémával és zászlóval rendelkezik. Külsőségeikben a középkori lovagrendi hagyományokra hivatkoznak, legendájukat, ceremóniájukat az általuk képviselt borvidék, térség történelmi, kulturális szokásai, néprajzi és szakmai hagyományai, múltja alapján alaceremóniája során a főavatómester felkéri a jelöltet, hogy a felszolgált borokból válassza ki az Egri Bikavért. Ha a jelölt döntése helyes, úgy a főa- j vatómester az újdonsült borio- [ vágnák átad egy díszpalackot, oklevelet és a borrend érméjét. Ezt követően a jelölt egy 1993-as évjáratú Egri Bikavér palackjára helyezve kezét elmondja a fogadalom szövegét, melynek lényeges mondata: „Legjobb tudásom szerint előmozdítom a kulturált borfogyasztás meghonosodását, s minden tőlem telhetőt megteszek az Egri Bikavér megőrzéséért és széles körű megismertetéséért és lovaghoz méltó módon lépek fel a borhamisítók és egyéb kontárok cselekedeteivel szemben.”. A borrendek alapvető célja tehát a borvidék, illetve a bor minőségének védelme, hírnevének emelése. Feladatuk a táj múltjának, hagyományainak feltárása, ápolása. Elkötelezettjei a kulturált borfogyasztásnak, a mértékletességnek. Befejezésül álljon itt a Szent János-napi borszentelés ünnepélyességét megjelenésükkel emelő, az északi borrégióhoz tartozó borvidékek borlovagrendjei: Egerszóláti Olaszriz- ling Borlovagrend, Glória Sublimis Borrend, Nádor István Borlovagrend, Szent Márton Borrend, Vinum Agriense Borlovagrend. Szent György Lovagrend Hazánkban az első világi lovagrend a Szent György Lovagrend volt, melyet I. Károly alapított 50 taggal 1326-ban, Szent György napján. Jelvényük fehér mezőben piros kereszt. A nemesség körében divat lett a lovagi életmód, a lovagi tornák és a kultúra, a lovagi költészet, saját versírás művelése. A Ferences Plébánia Karitasz Közössége már hat éve segít a rászorulókon GYÖNGYÖS, ERDÉLY A városban működő Ferences Plébánia Karitász Közössége március óta támogatja a Dévai Szent Ferenc Alapítvány munkáját. A mátraaljai csoport egyedülálló módon segíti a határainkon túl élő fiatal diákokat A támogatók kereszt- szülői feladatot vállaltak, és havonta harminc eurót küldenek a dévai gyermekotthonba.- A keresztszülői szép kapcsolat mintájára indítottuk el a programot, hogy segítséget tudjunk nyújtani azoknak a gyerekeknek, akiket a szüleik anyagi vagy egyéb problémák miatt nem tudnak ellátni. A vállalás nagy felelősséggel jár, hiszen a dévaiak folyamatosan számítanak a támogatásunkra - mondta Barna Józsefné, a Karitász közösség vezetője hozzátéve: az utóbbi időben egyre többen csatlakoztak hozzánk, hiszen nagyon sok adni és segíteni szándékozó ember van. Eddig azonban nem tudták, hogyan tegyék meg mindezt. A program kezdeményezője és elindítója Böjté Csaba dévai ferences testvér volt, aki egy erdélyi gyermekotthonban jelenleg négyszáz kisgyermek ellátásáról gondoskodik, amihez semmilyen hivatalos támogatást nem biztosít számára a román kormány. A gyöngyösi karitász közösség huszonkét tagjának egy keresztfia van. Nemes Levente a napokban levélben köszönte meg a csoport lelki gondoskodását, imádságát, amely számára éppen olyan fontos, mint az anyagi támogatás. A tizenegyedik osztályos fiatalember levelében arra kérte keresztszüleit: a továbbiakban is segítsék, hogy matematika-fizika szakon végzett tanulmányait jövőre be tudja fejezni. A tizenhét éves diák a középiskolai érettségi után Kolozsvárott szeretne majd továbbtanulni. A fogadott keresztszülői csoport bár egy évre vállalta a fiú támogatását, mégis úgy határozott, hogy lehetőségeikhez képest továbbra is segítik őt. A távoli jótevők egyébként még nem találkoztak Nemes Leventével, ám azt tervezik, hogy a nyári szünetben egy hónapra vendégül látják majd a diákot. Fogadj örökbe! A Gyöngyösi Ferences Plébánia Karitász Közössége továbbra is várja azok jelentkezését, akik szívesen segítenének az Erdélyben élő gyerekeknek. Az érdeklődők Barna Józsefnénál a 06/30/5591-663-as, vagy Spitzmüller Péternél a 06/30/4179- 776-os telefonszámon jelentkezhetnek. Az adományozók a Dévai Szent Ferenc Alapítvány 10300002-20145639-00003285- ös bankszámlaszámára juttathatják el felajánlásaikat. Továbbra is élen az ipar lakások Több épült fel az előző évekhez képest saját használatra Szűkebb hazánk gazdaságában az idei III. negyedévben az ipari termelés bővült a legjobban - ez olvasható ki abból az értékelő tanulmányból, amelyet Nagy Erzsébet, a KSH Heves Megyei Igazgatóságának osztályvezetője készített. Mentusz Károly A 49 alkalmazottat foglalkoztató megyei székhelyű ipari vállalkozások a 2004-es esztendő már elmúlt kilenc hónapjában 227 milliárd forint értékű termelést valósítottak meg. Ez 11 százalékkal volt több, mint a tavalyi hasonló időszakban. A belföldi értékesítés aránya 51 százalékkal, a mennyisége 6,6 százalékkal maradt el 2003 első kilenc hónapjának a teljesítményétől. A vállalkozások a külpiacokra 32,6 százalékkal több árut értékesítettek. A növekedés jóval meghaladta az országos 17,3 százalékot A termelésből a gépipar részesült a legnagyobb mértékben, a teljesítménye meghaladta az ipar, illetve a feldolgozóipar átlagát. A bővülést meghatározta, hogy az értékesítés 84 százalékát kitevő export 38,5, a belföldi értékesítés pedig 4,6 százalékkal emelkedett. A négy alkalmazottnál többet foglalkoztató, megyei székhelyű építőipari vállalkozások tevékenysége az első háromnegyed évben 23 milliárd 199 millió forintot hozott, 35,9 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Egy lakosra 72 ezer forint termelési érték jutott, amely az országos átlag 94 százalékának felelt meg. Az építőipar bővülésében fontos szerepe volt az ötven alkalmazottat, illetve az ennél többet foglalkoztató cégeknek. A tanulmányból azt is megtudhatjuk, hogy megyénk kereskedelmi szálláshelyein szeptember végéig csaknem 221 ezer turista, 523 ezer vendégéjszakát töltött el, ami az | IPARI TERMELÉS ÉS ÉRTÉKESÍTÉS 2003-BAN HEVES MEGYÉBEN (A 2002 ÉVI %-ÁBAN) | Ág, ágazat Termelés Belföldi Export Ipar összesen 98,5 92,5 105,0 Élelmiszer, ital, dohány 97,5 90,3 129,6 Fémalapanyag, fémfeldolgozás 111,4 110,1 109,8 Gépipar 101,3 90,9 103,1 előző év azonos időszakához képest csökkent. A vendégek 15 százaléka külföldi volt, a belföldi turisták száma 0,6 százalékkal növekedett. Az általuk eltöltött vendégéjszakák száma viszont 3,3 százalékkal mérséklődött. Átlagosan 2,4 éjszakát tartózkodtak nálunk. Megyénkben szeptember végén pontosan 25 ezer 340 gazdasági szervezet működött, ami a január 1-jei állapothoz képest 5,2 százalékos emelkedést mutat. Ezer lakosra 69 vállalkozás jutott, a hazai átlagtól 16-tal kevesebb. A cégek a háromnegyed év alatt 36 milliárd forint beruházást valósítottak meg, ezek 54 százalékát az iparban. Az első kilenc hónapban 116 ezer 297 alkalmazottat foglalkoztattak, munka nélkül 10 ezer 500-an voltak. Ebben a ráta 8,3 százalék, az országosnál magasabb. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havonta bruttó 126 ezer 155 forintot kerestek, 8,1 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ezek az adózás és egyéb levonások után 83 ezer 956 forintot kaptak kézhez. A nettó keresetek 7,1 százalékkal emelkedtek, miközben a fogyasztói áremelés 7 százalék volt, ami stagnálást jelentett. Szűkebb hazánkban az első háromnegyed évben 309 lakás épült, félszázzal több, mint egy évvel korábban. A 64 százalékukat a városokban vették használatba, főleg Egerben. A lakások többsége saját használatra készült. FOTÓ: SUHA PÉTER
