Heves Megyei Hírlap, 2004. december (15. évfolyam, 280-304. szám)
2004-12-27 / 301. szám
6 HORIZONT 2004. DECEMBER 27., HÉTFŐ gyöngyös Január első napjától bezár a Mátra Múzeum, igaz, a falak között ezzel párhuzamosan meglehetősen nagy munka kezdődik. Az épület - vagyis az Or- czy-kastély - felújítását előkészítendő az intézmény munkatársai megkezdik a kiállítások lebontását illetve a gyűjtemény csomagolását. Mint korábban már hírül adtuk, a kastély és a kert revi- talizációjának, Fűköh Levente vagyis újjáélesztésének az első üteme kezdődik meg az új esztendőben, s az eljövendő munkák érdekében ki kell költöznie az épületből a múzeumnak. Hogy hol helyezik majd el a sok tekintetben páratlan gyűjteményt, arról Fűköh Levente igazgatót kérdeztük, akitől megtudtuk: egyelőre még nem született döntés, de előrehaladott tárgyalásokat folytatnak a kiszemelt helyiségek tulajdonosával. Várhatóan január végére eldől, hogy hová költöznek.- Látogatható kiállítást az átmeneti helyen nem tudunk felépíteni, de a szakmai munkát mindenképpen folytatni szeretnénk, illetve bizonyos szolgáltatásainkat szeretnénk megtartani, így például a helytörténeti gyűjtemény kézikönyvtárának a hozzáférhetőségét biztosítani - tudatta az igazgató. Mint megjegyezte: a beruházás első ütemének befe- jeztéig, vagyis a visszaköltözésig a hónap műtárgyával lesznek jelen a városban, illetve a megye- székhelyen mutatják be némileg kibővítve azt az időszaki kiállítást, amellyel idén a határon túl, nevezetesen a szlovákiai Betléren arattak igen nagy sikert. A „csomagolással” párhuzamosan folytatódnak a műemlék épületben a falkutatási munkák, amelyek leginkább már a padlószintre koncentrálnak, hiszen amíg látogatható volt a múzeum, addig ezt a területet végképp nem lehetett feltárni. (tari) hatvan Száznegyven gyermek ünnepelt a Szivárvány Szociális és Egészségügyi Szolgálatnál a karácsony apropóján. A résztvevők - valamennyien a Nagycsaládosok Országos Egyesületének a tagjai - szórakoztató programokkal igyekeztek még meghittebbé tenni a hangulatot, köszönhetően a Provident Pénzügyi Rt. támogatásának, amely egymillió J. M. gyöngyös, vámosgyörk Korábban arról tájékoztattuk Kedves Olvasóinkat, hogy december közepétől a Magyar Állami Vasutak Részvénytársaság várhatóan csökkenteni fogja személyszállító járatait a két mátraaljai település között. Mint utóbb megtudtuk, a változtatás előtt a társaság felmérést készített a vonatok kihasználtságáról, illetve kapacitásáról, és ennek értelmében döntött a vállalatgazdálkodási szempontú forgalom-ésszerűsítésről. A MÁV Rt. tulajdonképpen az egyes rosszul, legfeljebb 30 százalékos kihasználtsággal fuforinttal járult hozzá az ország 20 településén megrendezett hasonló eseményekhez. Az ünnepséget Kicsiné Ördögh Zsuzsa, a nagycsaládosok egyesületének a vezetője nyitotta meg, majd a gyerekek szüleikkel és nagyszüleikkel együtt feldíszítették a fenyőfát, kézműves foglalkozásokon vettek részt, mesefilmet vetítettek, végül pedig az ajándékozás sem maradhatott el. tó járatait vizsgálta felül, ám teljes vonatszakaszok megszüntetését nem tervezte. A járatok racionalizálásáról és a jövő évi menetrendről - az eddigi gyakorlatnak megfelelően - a vasúttársaság tárgyalásokat folytatott az érintett önkormányzatokkal is. A forgalom-ésszerűsítés - a korábbi hírekkel ellentétben - csupán minimális mértékben érintette a Gyöngyös- Vámosgyörk között rendszeresen közlekedő vonatokat. Az adott szakaszon eddig ugyanis tíz pár vonat szállította az utasokat, melyek közül decembertől mindössze egy pár vonat nem közlekedik. Nyitás 2007 májusában Az igen impozáns tervek alapján megvalósuló több százmillió forintos beruházás tervezett befejezési határideje 2006 ősze, s ha ezt tartani tudja a kivitelező, akkor 2007 májusában fogadhatja újra látogatóit a múzeum, egy új, korszerű épületben, amely a kiállításoknak is sokkalta méltóbb, s egyben „felhasználó-barátabb” környezetet biztosít. MÁV: kisebb változás vonatjáratok Forgalom-ésszerűsítési szempontok A rövid életű, vidéken kallódó, szenvedélyesen verselő újságíró, Gyóni Géza cikkeiben, verseiben az élet szeretetét, az első világháború vérzivataraiba belefáradt, fásult ember békevágyát hirdeti. Széplaki Sándor Az első verseskötetében - „Versek” 1904 - még a szárnyát próbálgató, a múzsákkal kacérkodó fiatal költő szól hozzánk. Az útkeresés jegyeit viselik magukon ezek a költői alkotások, és a két példakép, Petőfi Sándor helyzetdalai és Vajda János filozofikus művei szellemi iránytűként indítják el a Parnasszus felé. Mindössze 33 évet élt Gyóni Géza, a magyar háborúellenes költészet kiemelkedő egyénisége, a tragikus sorsú magyar bárd, aki az éveket tekintve éppen 120 esztendeje, 1884. június 25-én született egy Pest megyei kis faluban, Gyónón, ahol édesapja az evangélikus egyházközösség lelkésze volt. A család Gyóni Géza békéscsabai eredetű, és közeli rokona a nyugtalan vérű, a nép igazságáért harcoló parasztvezérnek, Áchim Andrásnak. Édesanyja, Bekker Gizella egy pozsonyi tanító leánya, melegszívű, családját szerető asszony, aki hat gyermeknek adott életet. Érettségi után apja kívánságára édesanyja szülővárosába, Pozsonyba kerül az evangélikus teológiára. Egy öngyilkos- sági kísérlete miatt azonban félbe kell szakítania tanulmányait. Ezt véglegesnek tekinti: „Mint amikor mögöttem, zajjal / A templomajtó becsapódott” („Az én papságom” című verséből). Már 20 éves, s megkezdődik életének kálváriája. Jegyző-gya„Csak egy éjszakára...” In memóriám Gyóni Géza kornok, közigazgatási tanfolyam hallgatója, vidéken újságíró, majd 1908-ban póttartalékos közlegény Boszniában. A Balkán-háborút 1912-ben mint közkatona szenvedi át, ezt az öldöklést a „halál dáridójának” nevezi „Cézár, én nem megyek” című versében. Saját útját járva kora irodalmi mozgalmának kezdetben csak külső szemlélője. A későbbi kötetében viszont már felfedezhetjük Reviczky Gyula pesszimizmusát, főleg a „Bús strófák” című művében: „Valami kínzó bánat ül rajtam, / Mintha egész föld ülne szívemen”. Ábrányi Emil költői stílusa, látásmódja, kifejezéskészlete és hangulatvilága is nagyban elősegíti, hogy költészetével a csúcsra jutva - 1914-ben - osztozzon a magyar bárd sorsában is. „Úgy hordom végig a világon / Véres keresztet magyarságom, / Mint zarándokok a Krisztus képét” (Magyar bárd sorsa). Ady Endre szellemisége is áthatja munkásságát, ez főleg látásmódjában, hangulatvilágában és képi megoldásaiban figyelhető meg. A radikalizálódás is érzékelhető „A dabasi új harangok” című versében. „Kint a nagyvilágban / Vörös viharmadár barangol... / Leszünk mi még majd érctestvérek, / Leszünk még egyszer vészharangok!”. Ady „A grófi szérűn” című költeménye rokonítható Gyóni „A grófi kastély” eszmeiségével: „... hogy megnőttek / A faluvégi bús bogárházak / A faluvégi rongy bogárházak”. Az 1910-es évek fordulóján már büszkén vallja, hogy Ady költészetétől elhatárolódva saját útját járja: „Mágnes-szekered hiába rohan át, / Mert büszke utat jár, még egynéhány” (Ady Endrének). Új jelképrendszert alakít ki, s ezt újszerű és merész metaforarendszer kiépítésével valósítja meg. Ezek: „Halál hulláma”, „nyikorog az életkerék”, „Felhő-lovának”, „lelkem csillárja” stb. Kitör az első világháború, katona lesz, s a galíciai frontra, Przemyslbe vezénylik. Przemysl, e szláv szó azt jelenti, hogy gondolkodó. Régi mondák szerint az egykori kisközséget arról a földművesről nevezték el, akinek az okossága úgy megtetszett Ljubica lengyel hercegnőnek, hogy a kezét adta neki. A hercegnő birtokán épült fel az a község, amelyet utóbb a gondolkodó földművesről, azaz „okosság városának”, Przemyslnek neveztek el. A város központi fekvése a Kárpátok galíciai lejtőjén arra késztette a Monarchia katonai vezetését, hogy Przemyslt kitő, maga is átélve az ostrom minden borzalmát, megrázó erejű költeményekben ad hangot a háborúba hajszolt katonák érzéseinek. Az első háborús kötet „Lengyel mezőkön, tábortűz mellett”, a várparancsnokság engedélyével kiadott Tábori Újságban jelent meg, mely a harcoló katonák között kedvező visszhangra talál. Gyóni a przemysl-i pokol ágyútüzénél és torkot fojtogató füstfellegeiben kezd rájönni arra, hogy ez a háború nem a magyar nép háborúja. A csaták rémségei szorítják ki a költőből a legismertebb versét: „Csak egy éjszakára”. Ez nemcsak a magyar, hanem a világirodalomnak is a legmegrázóbb költői alkotása. Rövid időn belül nyolc nyelvre lefordították, egy brit irodalmi társaság nemzetközi pályázatán az első díjat nyerte. Az indoklásban az szerepel: a legfőbb értéke a versnek, hogy a szerzője maga is átélte a szörnyűségeket. Egy kétségbeesett A költő hamvai... Hadifogoly társai több ezren kísérték utolsó útjára, és öcs- cse mellé temették a krasznojarszki hadifogoly-temetőben. A derekára ismertetőjelnek vasabroncsot helyeztek, hogy ha egyszer hamvai visszakerülnek hazai földbe, felismerjék. A költő hamvai még ma is a hadifogoly-temetőben nyugszanak. Halálának 10. évfordulóján, 1927-ben - Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatási miniszter is támogatta — történt kísérlet hamvai hazahozatalára, de anyagiak miatt nem valósulhatott meg. emelt objektumként kezelje. A várépítő technika nagyszerű vívmányaival, sáncokkal, betonerőddel és páncéltornyokkal vették körül. A több hónapos ostrom 1915. március 22-én a vár feladásával fejeződött be. A Przemyslben katonáskodó kölember jajkiáltása a mű, melyben hangot ad a háború minden borzalmát, rémségeit átélő egyszerű honvédek csalódásainak, kilátástalanságai- nak. A körülzárt Przemysl várát 1915 márciusában a hadvezetőség feladta, és Gyóni Géza A költő szobra a hűség városában, Sopronban több tízezer társával orosz hadifogságba került, főhadnagy öccsével együtt. Hét hónapos gyaloglás, vonatozás után érkeztek meg Kijev, Moszkva, Cseljabinszk, Novoszibirszk érintésével Krasznojarszkba, Oroszország legnagyobb fogolytáborába. Itt költői pályájának újabb, sajnos utolsó állomása kezdődött. A hadifogolytáborban írt költeményeit „Levelek a Kálváriáról és más költemények”, valamint a „Rabságban” című kötetek foglalják magukban. A „Fogoly honvéd testamentuma” című versében a honvágy érzését és a kedves utáni vágyakozását megrázó erővel tolmácsolja: „Szülőfalumba vezet-e még a lábnyom? / Szülőházamat szabad-e még látnom”. A hadifogságban írt versei csererokkantak kicserélésével kerültek vissza Magyarországra, az egyik hadirokkant, Tscheik Ernő iglói tanár segítségével. A fogság egyhangú, lelket romboló hónapjai, évei felőrlik idegeit, és mikor 1917. június 8- án Mihály öccse meghal, még Inkább erőt vesz rajta a búskomorság. A feldúlt idegzetű költőt születésnapján, június 25- én, a férfikor tavaszán ragadja el a halál. Ma talán még volna lehetőség — reménykedjünk —, hogy végre hazai földben nyugodjon az,’ aki az emberségét a háborúban sem feladó emberiség szószólója lett. Gyóni Géza költői munkássága és emberi nagysága Juhász Gyula idézetében jut a legmarkánsabban kifejezésre: „A költő, aki 1914 nyarán a háború költőjének indult a lengyel mezőkre, 1917 nyarán mint a nemzeti demokrácia és az emberi szolidaritás vértanúja esett el...”. Sopronban, a hűség városában, a szoborparkban 1996-ban leplezték le Gyóni Géza szobrát Káspár Hermina, egy nemesszívű, hazaszerető, lokál- patrióta polgár anyagi és erkölcsi segítségével. Gyóni éveket töltött e városban, mint a Soproni Napló munkatársa, és cikkeivel nagyban hozzájárult a város szellemi arculatának formálásához. A félköríves sziklán fegyver nélkül ülő közkatona szinte jelkép, aki az elkopott, elvékonyodott köpenyét fázósan magához szorítva, távolba néző tekintetével mintha sugallná azt, ami a szobor talapzatán olvasható. „Véres harcok verték fel hírét, / De csak a béke katonája volt” (Krasznojarszk 1916).
