Heves Megyei Hírlap, 2004. december (15. évfolyam, 280-304. szám)
2004-12-20 / 296. szám
2004. DECEMBER 20., HÉTFŐ HORIZONT 9 Sorstragédia a múltból bemutató Az Oidipusz a Gárdonyi Géza Színházban Klasszikus feldolgozásban került színre a tragédia Karitatív év végi akciók KJ EGER Léteznek a színháziroda- lomban olyan darabok, amelyeknek a bemutatásakor nem kell kérdezni: most miért pont ez? Vannak klasszikusok, amelyek korokon, (politikai) rendszereken, generációkon keresztül nem porosodnak el. Csakis azért, mert ezek nem korokhoz, (politikai) rendszerekhez, generációkhoz kötődnek, hanem az emberhez. Ami örök és mély, mint a bűn. Mint Oidipusz bűne. A Gárdonyi Géza Színház Stúdiószínpadán bemutatott Szophoklesz-darab kissé meglepő választásnak tűnik Advent időszakában. Rágcsáljuk, vajon most miért ez? (Csak a végén jövünk rá: éppen olyan időtlen ez a sorstragédia, mint az embert kísérő bűn és igazságkeresés.) Ám, amíg ehhez a ponthoz érünk, szembesülünk jó néhány meglepetéssel. Például azzal, hogy az ókor színházi szentélyébe belépni nem lehet csak úgy, egyszerűen. Csakis kettesével mehetünk, egy roppant meredek lejtőn át, amelynek végén olajágat kapunk. Régi görög szimbólum. Aztán még egy meglepetés következik: a nézőnek lel kell küzdenie magát az ókori teátrumokat idéző lépcsőfokokon, amelyek kényelmét tekintve teljesen maiak, ám meredekségükében kísértetiesen emlékeztetnek az eredetire. Tehát az időutazás megkezdődött, még mielőtt egy hang, egy szó elhangozhatott volna. Az előadás egyik értékes része a látvány (Bánki Róza) és a díszlet (É. Kiss Piroska). Mert nemcsak mi, nézők küzdjük fel magunkat egy ókori meredek- ségű nézőtérre, hanem ami velünk szemben elterül, az is kísérteties. Mintha egy barlang mély félhomályában bukkanna fel Szophoklesz tragédiája. Nem érezzük itt egy percig sem, hogy a napfényes, narancsligetes Hellász tengerpartján állunk. Ehelyett a lélek legmélyebb titkai vetülnek ki a környezetre. Fekete a díszlet, alapszínűek (fekete, fehér, vörös) a jelmezek. Egy elsüllyedt világ mitikus késztetése az, ami itt megelevenedik. A kórus, a táncosok, a zene olyan, mintha egy már nem a mai ember nyelvét beszélő világból szólna hozzánk. Holott, talán ez csak a képzelet Az ember kivetülései ezek, ezért hatnak olyan mélynek, eredendőnek. Akárcsak a jég, ami a cselekmény része: fagyot, dermedtséget szimbolizál. A darab Béres Attila rendezésében puritán feldolgozás. Nem a külcsínre, hanem a belbecsre koncentrál. Nincsenek olyan motívumok, amelyek elvonnák a tartalmi lényegtől a figyelmet. Elég a mozgásra, a szövegre, a színekre koncentrálni, hogy a tragédia tartalmat nyerjen. Fokozatosan, halvány, majd egyre erőteljesebb utalásokkal derül ki a félelmetes igazság: Oidupusz megölte apját, feleségül vette anyját - s a rettenetes jóslat beteljesedett. A szenvedés kifejeződéséé e darab. S hogy milyen nyomasztó ez a tragédia, azt jelzi, hogy. az előadás végén nem csattan fel a taps. Nem azért, mert nem tetszett. Egyszerűen csak elfáradtunk, s jólesne mihamarabb a lámpák fényében egy nagy adag mély levegőt venni. HEVES MEGYE, EGER A szeretet ünnepére készülve a Főegyházmegyei Karitász többéves hagyományához híven karácsonyi szeretetcsomagokat állított össze. Mint Guba Lászlóné karitásziroda-vezető elmondta: kétszáz csomag készült el, melyek tartós élelmiszereket rejtenek. A kristály- cukrot, rizst, teát, kekszet, kakaóport, valamint zacskós levest, margarint, családi májkrémet, gyümölcskonzervet, olajos halat, citromlét, száraz- tésztát, továbbá étolajat és szaloncukrot tartalmazó ajándékok egyenként mintegy 2300 forint értékben jelentenek segítséget a rászorulóknak, akikhez részben a karitász- csoportok önkéntes munkatársai juttatják el a csomagokat. A maradék részt pedig a kar- itász-irodához forduló, szociálisan hátrányos helyzetű emberek között osztják szét. A segítőkész emberek adományainak köszönhetően játékokkal, ruhaneművel segítenek a hátrányos helyzetben lévő gyermekeken. így juttattak el a Szalaparti Általános Iskola kicsinyeinek, a Többgyermekes Családok Egri Egyesületének, illetve az Autista Alapítványnak különböző adományokat. A visszajelzésekből kitűnik, hogy mindenütt nagy örömet jelentnek ezek az apróságok azoknak, akik életében az ajándék nagyon ritka dolog. Ezzel együtt tovább folytatják a munkát a hajléktalanok ellátásában is. Velük egész évben kapcsolatban vannak: ruhákkal rendszeresen segítik őket, s akadnak, akik gyógyszertámogatásban is részesülnek. A téli időszakban pedig kéthetenként száz adag meleg élelemmel igyekszenek könnyíteni a helyzetükön - tette hozzá az egri kar- itász-iroda vezetője. Guba Lászlónétól megtudtuk, hogy a város önkormányzata decemberben döntött arról, hogy a „Szakmai programok megvalósítása” című pályázaton 330 ezer forinttal támogatja az ételosztást. A Makiári út 91. szám alatt működő Jézus Szíve Plébánia területén, a hajléktalanok nappali melegedőjében már három éve decembertől márciusig napközbeni ott-tartózkodást biztosítanak húsz érintett részére. Számukra fűtött helyiséget és hideg élelmet biztosítanak. Ebben az évben a Család- segítő Intézettel közös működtetésben végzik a hajléktalanok ottani ellátását A Főegyházmegyei Karitász egész évben több tonna ruha- és bútoradománnyal támogatott több civil szervezetet, illetve kisebbségi önkormányzatot is. Nyáron a Hernád menti árvízkárosultak részére juttattak el segélyszállítmányt (ruhaneműt, ivóvizet, takarókat). A szakember kiemelte, hogy karitatív tevékenységük eredményességéhez nagymértékben hozzájárulnak azok az adományok, melyeket a segítő szándékú felajánlók juttatnak a Karitász számára. Az iinnepvárás hagyományai Játékokat adományoz a Vodafone karácsonyra A Vodafone Magyarország 21 márkaboltja karácsony alkalmából is gondol a hátrányos helyzetű gyermekekre. A mobilszolgáltató a gyermeknapi ajándékozás hagyományát folytatja decemberben is, amikor jótékony céllal átnyújtja karácsonyi meglepetéseit a rászoruló gyermekeknek. Azokban a városokban, ahol a mobilszolgáltató saját üzlettel rendelkezik, a bolt vezetője 100 000 forint értékben játékokat adott át alapítványoknak, anya-, csecsemő- és gyermekotthonoknak. A Vodafone egri márkaboltja nevében, Károlyi Levente üzletvezető a Jelenünkért és Jövőnkért” Alapítvány részére nyújtotta át a Vodafone karácsonyi ajándékát A Vodafone Magyarország a gyermekek megajándékozásával nemcsak a karácsonyi hangulat megteremtéséhez szeretne hozzájárulni, de bízik abban is, hogy a játékok a mindennapokban is örömet szereznek majd a gyermekeknek. Cím: 3300 Eger, Szent János u. 11. Nyitva tartás: hétfő, kedd, szerda, péntek: 9-17, csütörtök: 9-18, szombat: 9-13, vasárnap: zárva ▲ A településen mindig nagy kultusza volt a karácsonyi népszokásoknak, amelyek sok esetben megegyeztek a környékbeli települések hagyományaival, ám többször el is tértek azoktól - derül ki Nagy László helytörténész Lőrinci krónika című gyűjteményéből, amelyből ezúttal a katolikus hitélethez kapcsolódó tradíciókat idézzük. (tari) lőrinci Karácsony böjtje - szenteste - előtt kilenc napon keresztül kilenc helyi család kapcsolódott be a „szent családolás” elnevezésű szokásba. Ezen időszakban a szent családot ábrázoló kép házról házra, családról családra járt, s eközben mindennap más vendéglátó lakásában imádkozott az összeállt közösség. A családok énekelve, gyertyával a kezükben vonultak. Az összegyűltek nemcsak imádkoztak, hanem énekek és mondókák is elhangzottak. Az első két este általában az előimádkozó otthonában találkoztak. Legtöbbször a hátsó, fűtött szobákban gyűltek össze, az asztalon ilyenkor mindig virág volt, míg az odavitt szentkép a falra vagy egy székre került. A krónika több előimádkozó nevét is megjegyezte, így Kövesdi Illésné Kerek Borbáláét, valamint Kasza Andrásné Koczka Terézét. Szenteste napján ebédre szokás volt bablevest enni, második fogásként pedig mákos tésztát Ezen alkalmakkor a gazda- asszony nem állhatott fel az asztaltól, mert a hiedelem szerint akkor nem lesz jól ülő koüós tyúk a háznál. Ugyancsak a jó kotlós „reményében” ebédkor az asztal alá tettek egy kosár szalmát vagy szénát. Ebéd előtt egy szem almát annyi részre vágtak, ahányan a családban voltak, majd „egészségük érdekében” mindannyian megették saját porciójukat. Ilyenkor - féreg ellen - fokhagymát is fogyasztottak. Ugyanezen a napon szokás volt az is, hogy egy szem almát a kútba dobtak, majd onnan vízkereszt napján merték ki és ették meg. A karácsonyi terítékről ugyan nem hiányozhatott a kalács, ám ennek tésztájába böjt idején csak vajat tettek. Az adventi időszakban a fiatalok nem mulattak, ám es-' ténként egy-egy családnál ösz- szejöttek beszélgetni vagy kártyázni. Szenteste a falusi disznó- és tehénpásztor felkeresett minden olyan portát, ahonnan jószágot terelt a legelőre. Fűzfavesszőket vitt magával, amelyekből a gazdaasszony kihúzott két szálat úgy, hogy a veszszőt kötényén keresztül érintette csak meg, majd jelképesen megütötte vele a pásztort, aki erre ugrott egyek Ezt azzal a hittel végezték, hogy így az új esztendőben egészségesek lesznek az állatok. Szolgálatukért a pásztorok egy-egy kerek pásztorkalácsot és egy liter bort kaptak cserébe. Advent böjtje az éjféli misével ért véget, ekkor ettek először húst. Az éjféli mise után szokás volt „angyali kolbászt” enni a karácsonyra levágott disznóból. A fiatalok a tájházban ismerkedhetnek a hagyományokkal FOTÓ: T. Z. M. »IMRE
