Heves Megyei Hírlap, 2004. december (15. évfolyam, 280-304. szám)

2004-12-20 / 296. szám

2004. DECEMBER 20., HÉTFŐ HORIZONT 9 Sorstragédia a múltból bemutató Az Oidipusz a Gárdonyi Géza Színházban Klasszikus feldolgozásban került színre a tragédia Karitatív év végi akciók KJ EGER Léteznek a színháziroda- lomban olyan darabok, ame­lyeknek a bemutatásakor nem kell kérdezni: most miért pont ez? Vannak klasszikusok, ame­lyek korokon, (politikai) rend­szereken, generációkon keresz­tül nem porosodnak el. Csakis azért, mert ezek nem korok­hoz, (politikai) rendszerekhez, generációkhoz kötődnek, ha­nem az emberhez. Ami örök és mély, mint a bűn. Mint Oidipusz bűne. A Gárdonyi Géza Színház Stú­diószínpadán bemutatott Szophoklesz-darab kissé megle­pő választásnak tűnik Advent időszakában. Rágcsáljuk, vajon most miért ez? (Csak a végén jö­vünk rá: éppen olyan időtlen ez a sorstragédia, mint az embert kí­sérő bűn és igazságkeresés.) Ám, amíg ehhez a ponthoz érünk, szembesülünk jó néhány megle­petéssel. Például azzal, hogy az ókor színházi szentélyébe belép­ni nem lehet csak úgy, egyszerű­en. Csakis kettesével mehetünk, egy roppant meredek lejtőn át, amelynek végén olajágat ka­punk. Régi görög szimbólum. Az­tán még egy meglepetés követke­zik: a nézőnek lel kell küzdenie magát az ókori teátrumokat idéző lépcsőfokokon, amelyek kényel­mét tekintve teljesen maiak, ám meredekségükében kísértetiesen emlékeztetnek az eredetire. Te­hát az időutazás megkezdődött, még mielőtt egy hang, egy szó el­hangozhatott volna. Az előadás egyik értékes ré­sze a látvány (Bánki Róza) és a díszlet (É. Kiss Piroska). Mert nemcsak mi, nézők küzdjük fel magunkat egy ókori meredek- ségű nézőtérre, hanem ami ve­lünk szemben elterül, az is kí­sérteties. Mintha egy barlang mély félhomályában bukkanna fel Szophoklesz tragédiája. Nem érezzük itt egy percig sem, hogy a napfényes, narancsligetes Hel­lász tengerpartján állunk. Ehe­lyett a lélek legmélyebb titkai ve­tülnek ki a környezetre. Fekete a díszlet, alapszínűek (fekete, fe­hér, vörös) a jelmezek. Egy el­süllyedt világ mitikus késztetése az, ami itt megelevenedik. A kó­rus, a táncosok, a zene olyan, mintha egy már nem a mai em­ber nyelvét beszélő világból szól­na hozzánk. Holott, talán ez csak a képzelet Az ember kivetülései ezek, ezért hatnak olyan mély­nek, eredendőnek. Akárcsak a jég, ami a cselekmény része: fa­gyot, dermedtséget szimbolizál. A darab Béres Attila rendezé­sében puritán feldolgozás. Nem a külcsínre, hanem a belbecsre koncentrál. Nincsenek olyan motívumok, amelyek elvonnák a tartalmi lényegtől a figyelmet. Elég a mozgásra, a szövegre, a színekre koncentrálni, hogy a tragédia tartalmat nyerjen. Fo­kozatosan, halvány, majd egyre erőteljesebb utalásokkal derül ki a félelmetes igazság: Oidupusz megölte apját, felesé­gül vette anyját - s a rettenetes jóslat beteljesedett. A szenve­dés kifejeződéséé e darab. S hogy milyen nyomasztó ez a tragédia, azt jelzi, hogy. az elő­adás végén nem csattan fel a taps. Nem azért, mert nem tet­szett. Egyszerűen csak elfárad­tunk, s jólesne mihamarabb a lámpák fényében egy nagy adag mély levegőt venni. HEVES MEGYE, EGER A szeretet ünnepére készülve a Főegy­házmegyei Karitász többéves hagyományához híven kará­csonyi szeretetcsomagokat ál­lított össze. Mint Guba Lászlóné karitásziroda-vezető elmondta: kétszáz csomag ké­szült el, melyek tartós élelmi­szereket rejtenek. A kristály- cukrot, rizst, teát, kekszet, ka­kaóport, valamint zacskós le­vest, margarint, családi máj­krémet, gyümölcskonzervet, olajos halat, citromlét, száraz- tésztát, továbbá étolajat és sza­loncukrot tartalmazó ajándé­kok egyenként mintegy 2300 forint értékben jelentenek se­gítséget a rászorulóknak, akikhez részben a karitász- csoportok önkéntes munkatár­sai juttatják el a csomagokat. A maradék részt pedig a kar- itász-irodához forduló, szociá­lisan hátrányos helyzetű em­berek között osztják szét. A segítőkész emberek ado­mányainak köszönhetően játé­kokkal, ruhaneművel segíte­nek a hátrányos helyzetben lé­vő gyermekeken. így juttattak el a Szalaparti Általános Iskola kicsinyeinek, a Többgyerme­kes Családok Egri Egyesületé­nek, illetve az Autista Alapít­ványnak különböző adományo­kat. A visszajelzésekből kitű­nik, hogy mindenütt nagy örömet jelentnek ezek az ap­róságok azoknak, akik életé­ben az ajándék nagyon ritka dolog. Ezzel együtt tovább folytatják a munkát a hajlék­talanok ellátásában is. Velük egész évben kapcsolatban vannak: ruhákkal rendszere­sen segítik őket, s akadnak, akik gyógyszertámogatásban is részesülnek. A téli időszak­ban pedig kéthetenként száz adag meleg élelemmel igyek­szenek könnyíteni a helyzetü­kön - tette hozzá az egri kar- itász-iroda vezetője. Guba Lászlónétól megtudtuk, hogy a város önkormányzata decemberben döntött arról, hogy a „Szakmai programok megvalósítása” című pályáza­ton 330 ezer forinttal támogatja az ételosztást. A Makiári út 91. szám alatt működő Jézus Szíve Plébánia területén, a hajléktalanok nap­pali melegedőjében már három éve decembertől márciusig napközbeni ott-tartózkodást biztosítanak húsz érintett ré­szére. Számukra fűtött helyisé­get és hideg élelmet biztosíta­nak. Ebben az évben a Család- segítő Intézettel közös működ­tetésben végzik a hajléktalanok ottani ellátását A Főegyházmegyei Karitász egész évben több tonna ruha- és bútoradománnyal támoga­tott több civil szervezetet, il­letve kisebbségi önkormány­zatot is. Nyáron a Hernád menti árvízkárosultak részé­re juttattak el segélyszállít­mányt (ruhaneműt, ivóvizet, takarókat). A szakember kiemelte, hogy karitatív tevékenységük ered­ményességéhez nagymérték­ben hozzájárulnak azok az ado­mányok, melyeket a segítő szándékú felajánlók juttatnak a Karitász számára. Az iinnepvárás hagyományai Játékokat adományoz a Vodafone karácsonyra A Vodafone Magyarország 21 márkaboltja karácsony alkal­mából is gondol a hátrányos helyzetű gyermekekre. A mo­bilszolgáltató a gyermeknapi ajándékozás hagyományát folytatja decemberben is, ami­kor jótékony céllal átnyújtja karácsonyi meglepetéseit a rászoruló gyermekeknek. Azokban a városokban, ahol a mobilszolgáltató saját üzlet­tel rendelkezik, a bolt vezetője 100 000 forint értékben játé­kokat adott át alapítványok­nak, anya-, csecsemő- és gyer­mekotthonoknak. A Vodafone egri márkabolt­ja nevében, Károlyi Levente üzletvezető a Jelenünkért és Jövőnkért” Alapítvány részére nyújtotta át a Vodafone kará­csonyi ajándékát A Vodafone Magyarország a gyermekek megajándékozá­sával nemcsak a karácsonyi hangulat megteremtéséhez szeretne hozzájárulni, de bí­zik abban is, hogy a játékok a mindennapokban is örömet szereznek majd a gyerme­keknek. Cím: 3300 Eger, Szent János u. 11. Nyitva tartás: hétfő, kedd, szerda, péntek: 9-17, csütörtök: 9-18, szombat: 9-13, vasárnap: zárva ▲ A településen mindig nagy kultusza volt a ka­rácsonyi népszokások­nak, amelyek sok esetben megegyeztek a környék­beli települések hagyomá­nyaival, ám többször el is tértek azoktól - derül ki Nagy László helytörté­nész Lőrinci krónika cí­mű gyűjteményéből, amelyből ezúttal a katoli­kus hitélethez kapcsolódó tradíciókat idézzük. (tari) lőrinci Karácsony böjtje - szenteste - előtt kilenc napon keresztül kilenc helyi család kapcsolódott be a „szent csalá­dolás” elnevezésű szokásba. Ezen időszakban a szent családot ábrázoló kép házról házra, családról családra járt, s eközben mindennap más ven­déglátó lakásában imádkozott az összeállt közösség. A csalá­dok énekelve, gyertyával a ke­zükben vonultak. Az összegyűl­tek nemcsak imádkoztak, ha­nem énekek és mondókák is el­hangzottak. Az első két este ál­talában az előimádkozó ottho­nában találkoztak. Legtöbbször a hátsó, fűtött szobákban gyűl­tek össze, az asztalon ilyenkor mindig virág volt, míg az oda­vitt szentkép a falra vagy egy székre került. A krónika több előimádkozó nevét is megje­gyezte, így Kövesdi Illésné Ke­rek Borbáláét, valamint Kasza Andrásné Koczka Terézét. Szenteste napján ebédre szo­kás volt bablevest enni, máso­dik fogásként pedig mákos tész­tát Ezen alkalmakkor a gazda- asszony nem állhatott fel az asz­taltól, mert a hiedelem szerint akkor nem lesz jól ülő koüós tyúk a háznál. Ugyancsak a jó kotlós „reményében” ebédkor az asztal alá tettek egy kosár szalmát vagy szénát. Ebéd előtt egy szem almát annyi részre vágtak, ahányan a családban voltak, majd „egészségük érde­kében” mindannyian megették saját porciójukat. Ilyenkor - fé­reg ellen - fokhagymát is fo­gyasztottak. Ugyanezen a na­pon szokás volt az is, hogy egy szem almát a kútba dobtak, majd onnan vízkereszt napján merték ki és ették meg. A kará­csonyi terítékről ugyan nem hi­ányozhatott a kalács, ám ennek tésztájába böjt idején csak vajat tettek. Az adventi időszakban a fiatalok nem mulattak, ám es-' ténként egy-egy családnál ösz- szejöttek beszélgetni vagy kár­tyázni. Szenteste a falusi disznó- és tehénpásztor felkeresett minden olyan portát, ahonnan jószágot terelt a legelőre. Fűzfavesszőket vitt magával, amelyekből a gaz­daasszony kihúzott két szálat úgy, hogy a veszszőt kötényén keresztül érintette csak meg, majd jelképesen megütötte vele a pásztort, aki erre ugrott egyek Ezt azzal a hittel végezték, hogy így az új esztendőben egészsége­sek lesznek az állatok. Szolgála­tukért a pásztorok egy-egy ke­rek pásztorkalácsot és egy liter bort kaptak cserébe. Advent böjtje az éjféli misé­vel ért véget, ekkor ettek elő­ször húst. Az éjféli mise után szokás volt „angyali kolbászt” enni a karácsonyra levágott disznóból. A fiatalok a tájházban ismerkedhetnek a hagyományokkal FOTÓ: T. Z. M. »IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents