Heves Megyei Hírlap, 2004. december (15. évfolyam, 280-304. szám)
2004-12-20 / 296. szám
6 HORIZONT 2004. DECEMBER 20., HÉTFŐ Toronymagasban, imbolygó létrán Bene László három évtizede tartozik a tűzoltók összetartó családjába gához hívatott, s csak annyit mondott, hogy nemsokára indul egy tisztképző tanfolyam. És ezzel be is tette a bogarat a fülembe, mert akkor már láttam, hogy miként is dolgoznak a vonuló tűzoltók, s hogy milyen összetartó, nagy családot alkotnak. A döntés nagy vívódás közepette született meg. A mérleg egyik oldalán ott volt a nagy kihívás, a másik oldalon pedig a bővülő család: felesége akkor várta első gyermeküket. Végül is mindketten vállalták a két év bentlakásos képzés nehézségeit, s az akkor huszonöt éves fiatalember végérvényesen elkötelez- te magát a korábban olyannyira | nem szeretett egyenruhával.- Amikor társammal, Pólyák Ferenccel végeztünk, két beosztás várt bennünket itthon. Neki a tűzmegelőzéssel kapcsolatos hatósági munka tetszett inkább, engem viszont a közvetlen tűzvonal vonzott, 1977 nyarán így lettem a harminckét fős C szolgálati csoport parancsnoka. A tűzkeresztségen ugyan egy Berva-völgyi esetnél átesett, a száraz fű égett ott, ám az első komoly bevetésre az egeresein melletti Nagyvilló-tanyánál került sor, amikor kazaltűzhöz riasztották az egységét - Itt az okozott nehézséget - idézi fel -, hogy hosszú tömlőt kellett szerelni, mert csak a jó 2-300 méterre lévő patakból tudtunk vizet biztosítani az oltáshoz. Időközben a csapat remekül összekovácsolódott, példa rá, hogy a '70-es években megyei szinten két ízben is elsők lettek tűzoltósportban, vagyis kismo- torfecskendő-szerelésben, valamint százméteres akadály-, illetve 4x100-as váltófutásban. Bármennyire is megszerette az állandó készenlétet, a gyakori vonulással járó kihívást, Bene Lászlóra új beosztás várt. Tűzoltási szolgálati főelőadóvá nevezték ki, s ezzel a kiképzés, a személyzeti munka irányítása, az állomány felkészültségének az ellenőrzése lett a teendője.- Az iroda bezártságában nem hiányzott a csapat?- Amikor riasztás történt, óhatatlanul felkaptam a fejem, s arra gondoltam, vajon mi vár rájuk odakint De végül is nem szakadtam el az állománytól, mert a napi munka, a szervezés összekötött bennünket S ez a kilenc évig tartó időszak arra is jó volt, hogy továbbképezzem magam. Részben szakmai felsőfokú végzettséget szereztem, másrészt Szegeden elvégeztem a pedagógia-közművelődés szakot. Mindez alapfeltétele volt a főtiszti beosztásnak.- Most mégis a szolgálatparancsnoki szobában beszélgetünk, ahol a fejünk felett bármelyik pillanatban felvillanhat a jelzőlámpa, berreghet a csengő, s akkor vonulnia kell.- Számos ok, de főként a családi vállalkozás beindítása játszott közre, hogy visszatértem ebbe a beosztásba. Huszonnégy óra szolgálat után két teljes szabadnapom van, többet tudok segíteni a feleségemnek és a három gyermekünknek. Ami pedig a mostani csapatot jelenti: nagyon szeret ezzel a Bevetésen Angliában Bene Lászlót egyszer összehozta a sors egy tűzoltósisakokat gyűjtő angol kollégájával, akinek a barátsága révén ellátogathatott Bredfordba. Akkor megadatott neki, hogy bepillantson az ottaniak életébe. Négy alkalommal szolgálatba is beosztották, s - a háttérben munkálkodva ugyan - huszonhat esetnél lehetett jelen. A jól felszerelt, ám a magyarokénál nem nagyobb szakmai tudással rendelkező angol tűzoltók munkáját jól ismeri a lakosság. Számos ottani tapasztalat hasznosítása mellett - többek között - ez adta az ötletet ahhoz, hogy az egriek évről évre megrendezzék a Dobó téri nyűt napokat. Amikor még kissrác volt - meséli Bene László édesapja nyaranta el-elvitte magával a szomolyai szertárba, ahol a helyi földművesek éjszakánként egymást váltva lovas fogattal és ekével adtak tűzőrséget. Akkoriban - ott az olajillatú, patikatisztaságú helyiségben, ahol bevetésre készen álldogált a kis kézi fecskendő és a behemót tartálykocsi - nem gondolta volna, hogy évtizedeket tölt majd el tűzoltósisakkal a fején. Szilvás István- Érdekes - gondolkodik el a barátságos, rövidre vágott, göndörödő hajú alezredes -, hogy fiatalkoromban nem szerettem az egyenruhát. Ennek ellenére - magam sem tudom, miért - a Gárdonyi gimnázium után katona akartam lenni. Mezőkövesdre kerültem a híradókhoz, ahol ugyan «kétszeres kiváló katona lettem, de rá kellett jönnöm, hogy nem bírom a kötöttséget, a kemény fegyelmet így aztán leszereltem, majd békés civil szakmát tanultam, felszolgáló lettem. Ahogy elnézem ezt a zömök, fehér fényvisszaverő csíkokkal tarkított egyenruhában előttem lépdelő férfit, aki a B szolgálati csoport minden pillanatban indulásra kész gépjármű-fecskendőjéhez vezet, nemigen tudom elképzelni pincérként, amint egy pohár hűs italt visz a kedves vendég asztalához. Mondom is neki.- Pedig így volt - bólogat sűrűn. - A hetvenes évek elején akár még találkozhattunk is a Platán étteremben. Igaz, később a Felső-magyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalat hálózati ellenőreként dolgoztam, 1974. november elején onnan kerültem az egri tűzoltóságra. Kerestek ugyanis ide egy anyagi-technikai, pénzügyi előadót, magyarán gondnokot, aki viszi a konyhát is. Addig egy beosztott tűzoltó látta el ebéddel a szolgálatban lévőket.- Ez eddig rendjén is van, de hogy került a tűzhely mellől a tűzoltófecskendő mellé? Csippen a szeme a divatos keret mögött.- Bízom benne, hogy nem a kajával volt gond... - jegyzi meg széles mosollyal. - Magam sem tudom folytatja aztán -, miként esett rám a választás, de a következő tavasszal Hortobágyi Ferenc városi parancsnok mahuszonöt fős gárdával dolgozni, mert felkészült tűzoltók, akik nem ismernek lehetetlent.- Amikor riasztást kapunk, két perc alatt kint kell lennünk a laktanyából. Ez alatt az idő alatt a csoport tagjai elfoglalják a helyüket a gépjárműfecskendőben, én pedig a hírközpontban felmérem a feladatot, s döntök arról, hogy milyen felszerelést kell vinnünk magunkkal a tűzhöz, amiből soha nincs két egyforma eset. Kivétel nélkül mindegyiknél helyt kell állnunk, mert életek és értékek forognak kockán.- Kemény idegmunka lehet.- Ezt vállaltuk, természetesen adottság, rátermettség kell hozzá. Vonzó hivatás ez, ötven-hat- van jelentkező mindig van, de nem mindenki felel meg a követelményeknek. Alapos fizikai, orvosi, illetve pszichológiai vizsgálat előzi meg a felszerelést. Van, hogy hat helyre tízen-tizen- ketten pályáznak, s jó, ha a fele bejut. De még akkor sem biztos, hogy megszokja a csengőt. Bene László ott volt szinte minden nagyobb tűznél. Bár ma már pszichológiai segítséget kapnak hozzá, mégis nehéz feldolgozni egy-egy tragédiával járó esetet. Ilyen volt az, amikor Andornaktályán a házakra zuhant egy repülőgép, vagy amikor szintén ott kigyulladt a szociális otthon egyik épületrésze. A szolgálatparancsnokot akkor úgy tájékoztatták, hogy két személy rekedt benn, ennek tudtával hatoltak be a folyosóra, ahol a három szobából kettő égett, azt oltották, de nem találtak ott senkit. A gondozottak a harmadik helyiségben szenvedtek füstmérgezést, s haltak meg a fojtó forróságtól.- Sokáig gyötört bennünket a gondolat, hogy mindent megtet- tünk-e értük. Annak ellenére, hogy a vizsgálat során kiderült, nem tudtuk volna élve kihozni őket Kegyetlenebb érzés, és nagyon mély nyomot hagy a tűzoltókban, amikor egészen fiatalok az áldozatok. Egerszóláton történt, hogy kigyulladt egy amerikai gyártmányú faszerkezetes ház. Huszonöt perc alatt porrá égett az egész, két gyermek lelte halálát a romok alatt. Pedig á tűzoltók nem kímélték magukat.- Gyakran kerülnek életveszélybe?- Az erdőtüzeknél nagyon észnél kell lenni, mert a lángok pillanatok alatt körbekeríthetik az embert. S bár egyre biztonságosabb felszereléssel, öltözettel látnak el bennünket, végső esetben azonban azok sem jelentenek teljes védelmet. A tűzoltók tisztában vannak azzal, hogy minden bevetés magában hordozza a veszélyt, az adott körülmények között igyekeznek is minél megfontoltabban felmérni a terepet, mégis érhetik őket meglepetések.- A Csebokszári-lakótélep egyik magas épületében csaptak fel a lángok. A felső emeleten égett egy lakás, ahová kintről létrán mentünk fel, mert csak a konyha ablakán bejutva lehetett megközelíteni a tűz fészkét. Éppen arra készültem, hogy a harmincméteres létra kosarából átlépjek az ablakpárkányra, amikor váratlanul kilengett a szerkezet. Csak egy pillanaton múlott, hogy nem zuhantam le, szerencsére még el tudtam kapni az ablak keretét, az üvegdarabok azonban mélyen felvágták a tenyeremet...- Otthon mennyit tudtak meg ebből?- Akkor csak annyit, hogy volt egy komoly riasztásunk. Nem szívesen beszélünk a részletekről, mert így is nagy féltéssel engednek el bennünket. Jó érzés ez, mert számunkra nagyon fontos a nyugodt és biztos családi háttér. Ezt a munkát nem lehet úgy végezni, hogy az embernek egészen máshol jár az esze.- Meddig lehet ezt csinálni?- Ha lelkileg, testileg és szakmailag karbantartja magát az ember, akkor sokáig. Én már ötvenéves koromban elmehettem volna, de maradtam. Nálunk 57 év a végső korhatár, addig még van két esztendőm. Egyébként az a véleményem, hogy csak addig szabad vállalni a szolgálatot, amíg úgy érzi az ember, hogy biztos a dolgában. Ha egyszer is előfordul, hogy a döntés pillanatában elbizonytalanodik, akkor gondolkodás nélkül abba kell hagyni. Nem csak a saját érdekében... Kis iskolából az ország élén Gréta, Lilla, Szintia, Richárd és a tanító néni. Sok munka van a siker mögött fotó: suha péter Suha Péter gyöngyöspata Metróval is utaztunk, át a Duna alatt, meg villamossal is. Ja, és a mozgólépcső is nagyon tetszett - mesélik egymás szavába vágva a harmadikos gyerekek, akik korántsem afféle közlekedési tapasztalatszerzésre indultak a fővárosba. Valódi céljuk az Arany Jánosról elnevezett országos magyar nyelvi verseny volt, ahonnan egyebek mellett az első helyezést is elhozták. Az ott történtekről kevésbé bőbeszédű- en nyilatkoznak: jó volt, könnyű volt, mindegyik feladat tetszett, örültünk az eredménynek. Tőmondatokban így foglalják össze a történteket. Mindezek után nem meglepő, hogy - kórusban - határozott igennel válaszolnak a kérdésre: a magyar-e a kedvenc tantárgyuk. Tőgyiné Dezső Éva, a Nekcsei Demeter Általános Iskola igazgatója már beszédesebb, mert mint mondja: a Műegyetemen rendezték meg az országos versenyt, amelyre csaknem négyszáz gyerek nevezett be, közülük 76-an jutottak a döntőbe, zömében városi iskolákból. Az önmagában is kiváló eredmény értékét még inkább növeli, hogy a patai gyerekek kivétel nélkül az első tízben szerepeltek, s nem mellékesen a legjobbnak járó elismerés is a mátraaljai iskolába került, Garamszeg Gréta kitűnő teljesítményének köszönhetően. A többieknek sincs szégyenkezni valójuk, Illés Inez Lilla az ötödik, Rusznyák Szintia a hatodik, Szilágyi Richárd a kilencedik legjobbnak bizonyult a népes és igen erős mezőnyben.- Szeptember óta készültünk a versenyre, nagyon sok tesztlapot töltöttünk ki, olyanokat és ahhoz hasonlókat, mint a háromfordulós megmérettetésben, s a döntőben is meg kellett oldaniuk a gyerekeknek - mondja felkészítő tanáruk, Ivádyné Gyenge Ilona, mutatva is rögvest az egyenként harminc kérdésből álló, különböző tartalmú lapokat. Mint megtudom, a legtöbb kérdés azt hivatott kideríteni, hogy a gyerekek mennyire ismerik a magyar nyelv, a helyesírás szabályait Ám mindezt nem a „bemagolható”, lexikális tudáson keresztül igyekeztek feltérképezni a feladatsorok összeállítói. Sokkal inkább arra voltak kíváncsiak, hogy mennyire értik, s ennek nyomán milyen biztonsággal használják, alkalmazzák a megtanult ismereteket és szabályokat a gyerekek. A naponta szóval, betűvel bánó, ám az iskolapadból rég kikerült felnőtt számára is akadnak első látásra fejtörést kívánó feladatok, így adódik a - némi szörnyülködéssel vegyes - kérdés: ez lenne a harmadikos tananyag? A tanítónő megnyugtat: egy kicsivel azért a tanmenetben meghatározott szint fölötti ismereteket kívánt a feladatlapok helyes kitöltése. Az igazgatóasszony búcsúzásként azt is megemlíti, hogy más versenyeken is sikerrel szerepelnek a gyerekeik, Gyöngyösről például két első helyezést hoztak el a hetedikesek, a Kolping Házban megrendezett vers- és prózamondó versenyen Bognár Richárd és Lévai Gábor egyaránt első helyezést ért el, a kisebbek között pedig az ötödikes Tóth Bence harmadik lett. Fontosak ezek az eredmények, mert a pedagógusok munkáját is minősítik, és a gyerekek számára is követendő példákat állítanak a sikerrel szereplő társaik.- A legfőbb érték természetesen nem más, mint a megszerzett tudás - fűzi végül hozzá az intézmény igazgatója, azt is megjegyezve: nem csak a magyar nyelv kapcsán szolgálhat efféle örömteli érdekességgel. Olyan zeneoktatás zajlik ugyanis az iskolában, ami az országban is egyedülálló. De ez már egy másik történet...
