Heves Megyei Hírlap, 2004. december (15. évfolyam, 280-304. szám)

2004-12-13 / 290. szám

2004. DECEMBER 13., HÉTFŐ HORIZONT 9 Igen érdekes felmérésről számolt be nemrégiben a Gardien című brit lap. Arra voltak kíváncsiak, hogy Londonban mit isznak, illetve mit esznek ebédidőben a dolgozók. Fontos körülmény az is, hogy hol történik mindez. Mint kiderült, az an­golok visszatértek régi szokásukhoz, miszerint a rendelkezésükre álló szünetben ellátogatnak egy pubba, ahol bizony két-három sört is leeresztenek a torkukon... A témáról beszámoló újságíró örömének adott hangot a jelenség feltámadása kap­csán, mi azonban megkérdeztünk egy szakértőt is arról, vajon hogyan befolyásolja a munkavégzést az alkohol. Havas Andráá Elöljáróban el kell mondani: a kocsmában, sörözőben elfo­gyasztott déli ebéd tipikusan brit, és elsősorban nagyvárosi hagyomány. További megszorí­tás az is, hogy nyilvánvalóan nem a gyári munkások körében dívott ez a szokás, hanem az úgynevezett fehérgallérosok (üzletemberek, ügynökök, ban­ki alkalmazottak) engedhették meg maguknak ezt a luxust, akik egyébként - és ez is az igazsághoz tartozik - este 8-ig dolgoznak általában. A heavy-, vagy más kifejezéssel élve liq­uid-lunch (nehéz, kemény, avagy folyékony ebéd) ponto­san azt jelenti, hogy ebédidő­ben a szendvics mellett az érin­tett személyek néhány sört is megisznak, majd pedig jóllakot- tan és vidáman visszatérnek munkahelyükre. A dolog azért érdekes, mert ez a régi hagyomány mintegy húsz évvel ezelőtt megszűnni látszott. A konzervatív Theatcher kor­mányzása ide­jén ugyanis - a sokszor kímé­letlen és szigo­rú gazdaságpo­litika következ­tében - az em­berek egyre fe- nyegetettebb- nek érezték magukat, és ál­landó félelem­ben éltek, úgy érezték, bármikor elveszíthetik állásukat. Nos, ebben a hangu­latban a fehérgallérosok azt gondolták, jobben teszik, ha visszafogják magukat, és fel­hagynak a pubok déli látogatá­sával. Azokban az években te­hát inkább az irodában ebédel­tek, nem mozdultak ki az épü­letből, a sörnek pedig - hagyo­mány ide, hagyomány oda - bú­csút intettek, legalábbis nap­közben. Nemrégiben viszont hosszú szünetet követően sokan arra lettek figyelmesek, hogy ebéd­időben ismét megtelnek a bel­városi pubok. A bevezetőben említett felmérés tehát London­ban készült, a megkérdezette­ket arról faggatták, hogy hét­köznapokon hol ébédelnek, s pontosan milyen ételeket és ita­lokat fogyasztanak. Az eredmé­nyek alátámasztották a várako­zásokat: mint kiderült, leg­alábbis az angol fővárosban új­ra teret nyert a hagyományos kemény ebéd, amely egy-két szendvicsből és ugyanannyi (néha több) korsó sörből áll. Itt kell elmondani, hogy az esti órákban ismét benépesül­nek a sörözők fehér inges, öltö­nyös, aktatáskás alakokkal, akik gyakran az utcán állnak, ugyanis bent ilyenkor már alig van hely. Ám a megfigyelők Külváros. Munkaidő után a lakás közelében söröznek szerint ezek nem feltétlenül azok az emberek, akik délben is ezekben az egységekben ven­dégeskednek. A gyakorlat in­kább az, hogy a nap végén - érthető okokból - inkább a la­káshoz közeli pubokban múlat­ják az időt, ahonnan viszonylag könnyen hazajuthatnak. A Guardian publicistája a vizsgálat értékelésekor min­denképpen pozitívumként érté­keli, s örömmel veszi tudomá­sul a heavy-lunch újbóli megje­lenését: szerinte ugyanis ez az aktus fontos szociális esemény­nek tekinhető, ahol az emberek találkoznak, beszélgetnek egy­mással, és ellazulnak kicsit a déli szünetben. Hogy Magyarországon nép­szerű lenne-e az angol szokás, azt ma még nem tudjuk bizto­san. Mindenesetre - a brit új­ságíróval ellentétben - nem üd­vözli ennyire ezt a jelenséget a szenvedélybetegségekkel fog­lalkozó szakember, akitől azt kérdeztük: miféle kár, illetve haszon származhat abból, ha a dolgozók alkoholt isznak nap- közban. Dr. Szigethy Anna addiktoló- gus főorvos először is arra fi­gyelmeztet, hogy két, de akár egy korsó sörnek is van.hatása a munkavégzésre. Befolyásolja például a kritikai, a koncentrá­ciós készséget, valamint csök­kenti a felelősségérzetet is. Mint elmondta, a veszélyt fo­kozza, hogy az említett „fehér­London, belváros. Egy „fehérgalléros” félrecsúszott nyakkendővel gallérosok” körében igen gyak­ran találkozhatunk az úgyneve­zett menedzser-betegséggel, és nagyon könnyen lehet, hogy ezt a feszültséget sokan közülük al­kohollal próbálják oldani, hi­szen - mint szokták idézni - eddig még nem találtak fel gyorsabb feszültségoldót, mint az alkohol... Ugyanakkor az, aki az italt használja erre a célra, hajlamossá válhat arra, hogy az alkoholt a stresszhelyzetek egyedüli megoldásaként válasz- sza, s ne lássa a dolgok pozitív oldalát. Hozzátette azt is: sem­miképpen sem tekinthető rend- jénvalónak a napi rendszeres szeszfogyasztás, még egy-két sör esetében sem, hiszen ennek következménye lehet az is, hogy az illető nem csak ebéd­időben nyúl majd a korsók után... Dr. Szigethy Anna végül úgy vélte: semmiképpen sem ajánl­ja, hogy Magyarországon köve­tendő példát lássanak a sörös ebédben, és itthon is meghono­sítsák ezt az angol szokást. Nyolcvanéves az iskola A gyöngyösi Almásy Pál Mezőgazdasági Szakképző Iskola immár csaknem nyolc évtizede vesz részt az agrárszakmában kiváló jártasságot szerzett szak­emberek képzésében. J. M. A XIX. század közepére Gyön­gyös a térség szőlő- és gyü­mölcstermesztő központjává vált, ám ekkor még csak az alsó­fokú iskolákban tanították a mezőgazdasági ismereteket. A középiskolai szakoktatás tárgyi és személyi feltételek hiányá­ban csupán 1925-ben kezdőd­hetett el. Az iskola rövid idő alatt országos elismerést sze­rez. A XX. század közepén a mátraaljai intézmény volt ha­zánk legnagyobb és legszínvo­nalasabb mezőgazdasági szak­iskolája. A szakközépiskola 1993-ban vette fel a város szü­löttének, a reformkor és az 1848-49-es szabadságharc ki­emelkedő alakjának, Almásy Pálnak a nevét Az 1700-as években a harma­drendi nővérek számára épített úgynevezett Mária Tanoda he­lyén az elmúlt évtizedek során egy valódi műhelymunka ala­kult ki.- A szakma- és az embersze­retet mindig is fontos helyet fog­lalt el a pedagógiai nevelésben. Emellett a tantestület tagjainak kiváló tudása biztosítja, hogy diákjaink az iskolapadból kike­rülve is megállják a helyüket, valamint megfeleljenek a szak­mai elvárásoknak - mondta Varga Kálmán, az Almásy Pál Mezőgazdasági és Szakképző Iskola igazgatója. Az oktatási intézmény tanu­lói már számos országos szak­mai versenyen bizonyították tu­dásukat. Az iskola közössége munkája elismeréseként érté­keli, hogy az intézmény fenntar­tója 2001 júliusától a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium lett. Ez a változás még inkább arra kötelezte a szakiskolában tanító pedagógu­sokat, hogy fokozatosan emel­jék az oktató-nevelő munka mi­nőségét. A nemzetközi elvárások és a megfelelő képzés érdekében az eddigiekhez képest más formát kell kapnia a hazai mezőgazda- sági oktatásnak. Az uniós csat­lakozás változtatások sorát von­ja maga után. Fejleszteni legin­kább egy nagyobb intézmény­ben lehet, ahol nagyobb a ki­használtság is. A sikeres EU-s és a hazai pályázatoknak is fel­tétele a nagyobb intézményi lét­szám. Éppen ezért az FVM kez­deményezésére már elkezdőd­tek azok az egyeztető megbe­szélések, amelyek a mezőgaz­dasági szakiskola és a mátrafüredi Vadas lenő Erdé­szeti és Vadgazdálkodási Szak­képző Iskola jövő tanévi integ­rációját készítik elő.- Észak-magyarországi regio­nális oktatási központként nagy hangsúlyt fektetünk a felnőttképzésre, szakmai bemutatók, szaktanács- adások megszervezésé­re. Az általunk kínált két szak: az agrár-közgazda­sági és áruforgalmi tech­nikus, valamint a mező- gazdasági technikus képzés eddig is kedvelt volt a diákok körében. Az integrált iskolák olyan bázist jelentenek majd a térségnek, amelyek segí­tik a más mezőgazdasági iskolák közötti, továbbá a főiskolákkal és egyete­mekkel való együttmű­ködést is - tette hozzá az igazgató. A tanulás mellett az is­kola vezetése fontosnak tartja, hogy a gyerekek egy jól szervezett közösségben töltsék el mindennapjaikat. A tanítási órákon kívüli foglalkozások, szórakoztató, valamint sport- programok lehetőséget adnak a csapatmunka megteremtésére. A hagyományos őszi és tavaszi mátrai túrák, a diáknapok, a sportversenyek, a kulturális programok mellett az idén elő­ször gólyatábort is szerveztek az elsőéves tanulóknak. Az iskola udvaron emléktábla emlékeztet a névadó Almásy Pálra, fotó: juhász marainna www.erstebank.hu Erste Vonal: 06 40 555 444 Kezdje az új évet új lakásban! Miért érdemes Önnek most igényelnie lakáshitelt az Erste Banknál? Mert egyes lakáshiteleinkhez most akár:- alacsonyabb kamattal,- hosszabb futamidővel,- magasabb hitelösszeggel,- alacsonyabb havi törlesztőrészlettel juthat hozzá, ha 2004. december 31-ig benyújtja hitelkérelmét. Részletekért hívja a 06 40 555 444-es Erste Vonalat! * 1 és 5 éves kamatperiódusú, forintalapú jelzáloglevél kamattámogatott, Illetve kiegészítő kamattámogatott hitel kamata, új lakás vásárlása esetén. A kezelési költség kiegészítő kamat­támogatott lakáshitelnél havi 0.21%, jelzáloglevél kamattámogatott lakáshitelnél havi 0,17%. A fenti adatok tájékoztató jellegűek, nem minősülnek szerződéskötésre vonatkozó ajánlattételnek. Értjük agymé»t. (131061-138219) FOTÓ:HAVAS

Next

/
Thumbnails
Contents