Heves Megyei Hírlap, 2004. december (15. évfolyam, 280-304. szám)

2004-12-10 / 288. szám

2004. DECEMBER 10., PENTEK HORIZONT 7 A mátraaljai városban már évek óta gond a kóbor vagy gazdi nélkül maradt állatok megsegítése, elhe­lyezése. A lelkes állatbarátok a problémára még a hi­deg tél beállta előtt szerettek volna megoldást találni. gyöngyös Támogatók segítsé­gével és összefogásával novem­ber közepén megalakult az Ál­latbarátok Köre Közhasznú Egyesület, amely már csak arra vár, hogy az egri cégbíróság be­jegyzése után hivatalosan is megkezdhesse működését. A kezdetben négy önkéntes­ből álló szervezet már egy éve aktívan tevékenykedik. A sike­res és eredményes munkához azonban nem csupán szerve­zett körülményekre, hanem az eddigieknél jóval több támoga­tóra is szükség van.- Az állatbarátok megtalálá­sa érdekében felhívást tettünk közzé, amire még a vártnál is többen jelentkeztek. Ez megle­pő' volt számunkra, s természe­tesen örültünk is - mondotta Bognár Orsolya, az egyesület elnöke, hozzátéve: az eltelt egy év alatt több mint száz kutyá­nak tudtak gazdát találni, a ci­cákról nem is beszélve. Az egyesület húsz taggal ala­kult meg, ám egyre többen csat­lakoznak az önkéntes állatsegí- tőkhöz. A vállalt feladatok ellá­tását az is nehezíti, hogy a szer­vezetnek még nincs saját telep­helye, ahol fogadni tudná a gaz­dátlan állatokat. Egy egyesületi tag jóvoltából átmeneti megol­dásként tíz kutya elhelyezésére kölcsön kaptak egy kennelt, ám a használati ideje december közepén lejár.- Ä tagok kö­zül sokan vál­lalták, hogy a szerencsétlenül járt állatokat hazaviszik és ott­hon nevelik, amíg végleges he­lyet nem találunk nekik - fűzte Csatlakozni kívánóknak Ha valaki szívesen csatlakozna a gyöngyösi állatbarátokhoz, vagy részt is szeretne venni a közhasznú egyesület munkájában, az a 37/303-082-es telefonszámon kaphat bővebb információt. Összefogással tán segíthetnek az ebeken A kölcsönkapott kennelben gondozott kiskutyák közül már három gazdára talált fotó. suha péter az előbbiekhez az elnök. - Vál­lalva ezzel a kutyák és a macs­kák gondozásával járó feladato­kat, amit saját zsebből finanszí­roznak, hiszen csak az egyesü­let hivatalos bejegyzése után számíthatunk támogatásra. Amíg ez nem történik meg, ad­dig legalább havi 10 ezer forint többletkiadásra kell számítani egy-egy önkéntesnek. Az új menhely létrehozásával kapcsolatban az egyesület már megkereste a város önkor­mányzatát, ahonnan ígéretet is kaptak a támogatásra. Emellett az állatbarátok már felvették a kapcsolatot az Egri Állatvédő Egyesülettel, valamint egy he­lyi állatorvos segítségére is fo­lyamatosan számíthatnak. Megszűnik a KSH megyénkben igazgatósága M. K. HEVES megye Egy tavaszi kor­mányhatározat alapján a köz­ponti költségvetési szervezetek­re vonatkozó intézkedések a Statiszükai Hivatalt is érintik. Eszerint a pénzügyminiszter egyetértésével a KSH Heves Megyei Igazgatósága idén de­cember 31-én megszűnik. Mint dr. Kovács Sándorné igazgatótól megtudtuk, az in­tézkedés nem jelent változást a hivatal tájékoztatási tevékeny­ségében és információs szolgál­tatásában. A megszűnő megyei igazgatóság eddigi tájékoztatási feladatait a jövőben a KSH Mis­kolci Igazgatósága, s annak eg­ri képviselete látja el. Ennek keretében az elkövet­kező időkben is fenntartják a rendszeres negyedéves tájékoz­tatót, illetve elkészítik a megye statisztikai évkönyvét. Godoskodnak arról is, hogy az egyes területek helyzetéről, je­lenségeiről, problémáiról meg­felelő statisztikai elemzések je­lenjenek meg. Az egri képviselet az ügyfél- fogadást a következő időszak­ban is biztosítja. Négyessy Zita A tévében is helyes volt, de élőben kifejezetten bájos Marsi Orsi, aki második he­lyezést ért el az RTL Klub Fábry-show-jában, a leg­szebb pincérnők versenyé­ben. Akik látták a műsort, emlékezhetnek rá: ő volt az, aki lopóval adagolta a bort a zsűritagok - Ernyei Béla, Ha jós András és Fábry Sándor - szájába. S ő volt az, aki nem volt vevő a sikamlós közbeve­tésekre, ha ízetlen megjegy­zéseket tettek a műsor férfi szereplői. A felhívásra a férje, Marsi Zsolt küldte be Orsi fényké­pét. Édesapja is biztatta, de a lány idegenkedett az ötlettől, korábban egyetlen szépség- versenyre sem jelentkezett, nem érzett magában kellő ön­bizalmat. A show szerkesztői több száz fotóból választották ki azt a 12 versenyzőt - köz­tük az egerszalóki Katica ven­déglőben dolgozó Orsit -, akik 300 néző előtt mutathat­ták be egyperces produkcióju­kat. Kulisszatitok, de eláruljuk: a feladatokat a versenyzők vá­lasztották. Orsi azért vállalko­zott a lopózásra, mert ebben már komoly gyakorlatra tett szert a családi vendéglőben. Ha nagyobb társaság látogat el hozzájuk, szívesen szóra­koztatja a vendégeket ezzel a nem kis ügyességet igénylő attrakcióval. Orsi azt is beval­lotta nekünk, hogy ő volta­képp nem is pincérnő. Ponto­sabban ez a foglalkozása, ez­zel keresi a kenyerét, de bizo­nyítványa nincs róla, amit a szakmából tud, azt a férjétől tanulta. A családban Zsolti az, aki vendéglátóipari iskolába járt, Orsi idegenforgalmi főis­kolát végzett. S bár a szépség- versenyen a méretek - 90, 59, 90 centiméter - nagyobb hangsúlyt kaptak, mint az is­kolázottság, aki személyesen is ismeri a lányt, tudhatja: há­rom nyelven beszél. Mégis, ő úgy gondolja, azért érhetett el ilyen jó helyezést, mert hallgatni is tud. Meg­győződése, hogy a zsűri és a szintén pontozó közönség nemcsak azt értékelte, ki mennyire szép, s milyen ügyes a szakterületén, hanem azt is, hogy mennyire intelli­gens. Márpedig ő a szolidsá­gával, visszafogottságával sokkal inkább magára irányí­totta a figyelmet, mint az, aki a hecc kedvéért a hacukáit is ledobálta. FOTÓ: ÖTVÖS IMRE Orsi azt mondja, nem ka­cérkodik a gondolattal, hogy másik szépségversenyen is el­induljon. Egyelőre abban az örömben fürdőzik, amit ez a show adott neki. Azt például, hogy ismeretlenek is felhív­ták és gratuláltak neki, s vol­tak olyan vendégek, akik azért látogattak el a család ét­termébe, hogy őt láthassák. Tolosában csörömpöltek: fesztiválnyitó Harlekin Négyessy EGER Hazatért a Harlekin Báb­színház csapata a spanyolor­szági Totósából, ahol a XXII. Nemzetközi Gyermekbáb Fesz­tiválon vettek részt. Lengyel Pál direktor elmondta, hogy Magyarországról ebben az esz­tendőben csak a Harlekin Báb­színház kapott meghívást. Na­gyon örültek a felkérésnek, mert egy ilyen turné felér egy tanulmányúttal. Rengeteg ta­pasztalatot gyűjthettek a kül­földi bábosoktól, s az is fontos volt, hogy a Harlekin a nemzet­közi szakemberek előtt is meg­jelent. A fesztiválnak több ezer résztvevője volt, és a közönség 40 együttes előadásából válo­gathatott. Érkeztek bábszínhá­zak Mexikóból éppúgy, mint Indiából, Ausztráliából és Ka­nadából. A rendezők arra is kí­náltak alkalmat, hogy Spanyol­ország más tájain is megismer­hessék a résztvevőket. Lengyel Pál megemlítette azt is, hogy megtiszteltetés volt számukra: a fesztiválnyitó előadás a Har­lekin Csörömpölője volt. Ezt követően még kétszer léphet­tek színpadra Totósában, aztán vendégszereplésre utaztak. A társulatból kilencen vehettek részt a turnén, amire a közel­múltban a megyei önkormány­zattól kapott új mikrobusszal utaztak. Az egri közönség új darabot e hónap 19-én láthat a Harle- kintől, a Babszem Jankót mu­tatják be. A jövő év elején Bu­dapestre, a XII. kerületi műve­lődési központba kaptak meg­hívást, ahol A kis kéménysep­rőt adják elő. Az érdeklődők már az inter­neten is felvehetik a kapcsola­tot a bábszínházzal. Az új hon­lapjukat a www.harlekin.hu cí­men találják. Harcok a RM EGER A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége me­gyei és városi szervezete teg­nap megemlékezést rendezett a megyeszékhely felszabadu­lásának 60. évfordulója tisz­teletére. A Városháza dísztermében zajló emlékülést Török Zsolt szocialista országgyűlési kép­viselő nyitotta meg, aki hang­súlyozta: a második világhá­ború és az azt megelőző idő­szak szomorú tapasztalatai világosan mutatják, hogy a megosztó, gyűlöletkeltő, kire­kesztő politika sorstragédiák­hoz vezet. A háború rossz, erőszakkal semmit sem lehet megoldani, az csak a csalá­dok, a lelkek tönkretételére megyeszékhelyért szolgál, s ezt ma sem szabad elfelejtenünk. Az Egri Helyőrségi Klub ze­nekarának műsorát követően dr. Nagy József történész, nyugalmazott tanszékvezető, főiskolai tanár beszélt Eger felszabadulásának körülmé­nyeiről. Szavai szerint 1944 nyarától, miután Románia au gusztusban kilépett a háború­ból, rendkívül gyorsan nyo­mult előre a szovjet hadsereg, szeptemberben már bejutot­tak az első alakulatok a jelen­legi határok közötti Magyar- országra. November 7-én át­lépték a Tiszát, ám innen - mivel a németek igen erős vé­delmi vonalakat építettek ki - csak 17-ére foglalták el Füzes­abonyt. Az Egerig hátralévő 17 kilométeres távolságot el­vileg 2-3 nap alatt meg lehe­tett volna tenni, de a dombos vidéken nagyon nehezen ha­ladtak előre a II. Ukrán Front katonái. November 27-én kez­dődtek meg a közvetlen har­cok Egerért. A várost főleg né­met csapatok tartották. A vas­útállomásig már 28-án eljutot­tak a szovjetek, a belvárosi harcok 30-án zajlottak. E na­pon Egerbakta és Felnémet irányába távoztak a németek. A Vár-hegyen lévő tűzfészket azonban csak december 10-én sikerült megsemmisíteni. A sok pincének köszönhe­tően a harcok kevés polgári áldozatot követelték. Ugyan­akkor a visszavonuló néme­tek hatalmas károkat okoz­tak a polgári létesítmények­ben is. A megyeszékhely felszabadulásának 60. évfordulójára emlékeztek. A harcok szerencsére kevés polgári áldozatot követeltek. fotó: PERL MÁRTON

Next

/
Thumbnails
Contents