Heves Megyei Hírlap, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-24 / 274. szám

2004. NOVEMBER 24., SZERDA PF. 2 3 11 Ki az igazi hazafi? November 12-13-án két rövid glossza foglalkozott a kettős ál­lampolgárságról, viharokat, po­litikai sárdobálást, mocskoló- dást, hazafiatlanságot, hazaáru­lózást okozva a két oldal és a határon túliak között. A kettős állampolgárságról szól a két rö­vid cikk Hazafias lecke, Hazafi- atlan játékok a Heves Megyei Hírlapban. Nem mondhatja senki sem, különösen a külho­ni magyarok nem, hogy ez a kis sorsüldözött ország és lakói, ahol az életszínvonal még a '80- as évek életnívóját sem érte el - persze vannak kivételek —, hogy szűkmarkú lett volna. A kárpótlások sorozata, a státus­törvény adta kedvezmények, tá­mogatások (kormány, önkor­mányzatok, cégek, magánosok stb.) 100 milliárdokra rúgnak, amelynek jelentős részét nem az itt élők kapták. Ezt Európá­ban egyetlen ország sem tette, csak a szegény magyarok. Még az ún. magyar igazolványokon meg sem száradt a tinta, már kollektív módon követelik szá­zezrek részére a magyar állam- polgárságot, pedig ennek a költ­sége sem maradt sok milliárd alatt. Egyesek sunyi módon azt szajkózzák, ez nem kerül egy fi- tyingbe sem az itt élőknek. Ér­dekes, amikor hatalmon voltak, elvetették a kollektív magyar ál­lampolgárság kérdését, mert akkor tudták, hogy mivel jár az anyagiakban is. Ha Kasza, Tő­kés, Durai, Kovács M. mond va­lamit, rohan minden vezér, tá­mogatni, segíteni kell, mert mi gazdagok vagyunk. Hogy itthon tönkremennek az iskolák, bé­kanívón üzemel az egészség­ügy, az emberek 40%-a csirke­láb után szaladgál, az utcákon fagynak meg, nem telik fűtésre, világításra, színházra, újságra, alacsony a nyugdíj, 700 ezer embernek nincs munkája, az minden vezetőt hidegen hagy. Miért? Mert a hatalom a fontos, a szavazatok. Kétmillió koldus országát, lakóit, ha százmilliár- dokat adunk is, lehazaárulóz- zák. (Lásd a sepsiszentgyörgyi templom, iskolák felújításakor tették a magyar küldöttséggel.) Itthon is ilyen hangokat hallani, mert aki kételkedik, az nem be­csületes, nem igaz magyar, Is­ten elleni bűnt követ el, új Tria­nont hoz a hazára. Lesz itt sár­dobálás, nemzetveszejtés, ön­zés, vádaskodás, minden, csak béke nem, válságba sodródik a magyar-magyar viszony, az biztos. Arról nem is szólva, hogy miként alakul a külhoni­ak kapcsolata a helyi többség­gel. Magyarok vagytok, menje­tek oda, meg ahova mehettek, Európába. Mi meg hazafias mó­don fizetjük a szociális, egész­ségügyi, továbbtanulási, isko­láztatási, meg sok száz más kiadásot. De ki ad nekik mun­kát, amikor az ittenieknek sincs? A nyugdíjakat is nekünk kell fizetni, ha meg az EU-ba megy tovább, akkor is Magyar- országnak kell fizetni esetleges eü-kiadásait stb. Kierőszakolt népszavazáson jó döntés nem születhet, csak mérhetetlen károkozás, a kapcsolatok, az együttműködés megrontása. N.L.F. (név és cím a szerkőben) Megkésett idősek napja Novemberben tartotta az Életet az Éveknek Klubszövetség az idősek köszöntését. Kiemelt program volt az Egészséges Éle­tért Béres Alapítvány ismertető­je. Tájékoztatták az időseket a készítményről és ajándékoztak is abból. A cég több mint tíz éve áll szerződésben a klubmozga- lommal. Ez az ünneplés az egészségesebb életmód felé irá­nyította gondolatainkat. Mihály János országos elnök szintén kö­szöntötte az időseket, és méltat­ta az idősek szorgalmát, klubéle­tünket, ahol sokszínű kulturális élet folyik. Ezek támogatóit - polgármestereket, klubvezető­ket, kultúrosokat - díszoklevél átadásával köszöntötték. Besse­nyei Illésné megyei elnökass­zony is a klubmozgalom munká­ját méltatta. Fontos, hogy min­den településen legyenek klu­bok, ahol a sok egyedül élő idős ember is helyet talál érdeklődé­se szerint. Legyenek olyan prog­ramok, melyek színesítik, han­gulatossá teszik a klubéletet. Le­gyen megértés, szeretet, össze­tartó erő, melyért mindenkinek tenni kell. Műsort adtak a keres­kedelmi szakközépiskola diákjai Zachar Emilia tanárnő felkészí­tésével. Az idősek bemutatkozá­sa is jól sikerült. Néhány nevet megemlítenék: Várhegyi Ferencné, Almásiné Vera, Szűcsné Lúc Rózsa, a fiúk közül pedig Girus Tibor, Gurnicz Ven­cel, Pál György és Tavaszi József. A klubtagok nevében: Berecz Albinné, Halász Andrásáé Még egyszer a jutalomról Miért jutalmazzák a polgármestert, ha mindenütt megszorító intézkedéseket vezetnek be? A közelmúltban a Hírlap saj­nálkozó cikket közölt a hatvani polgármester jutalmáról, mely szerint nem elég, hogy fel kell vennie két és fél milliós jutal­mát, de az ellenzék ezért még támadja is, és igyekszik napi­renden tartani a kérdést. Mivel név szerint rám hivatkozik a szerző, bosszankodva olvas­tam a cikket, különösen, hogy a novemberi polgármesteri új­ságban (amely eredetileg a he­lyi önkormányzat lapja lett vol­na) személyeskedő kiegészí­téssel ugyanez a cikk megje­lent. A jutalmat 2004 júliusában tárgyaltuk, és ez a cikk novem­ber elején jelent meg! Bosszankodom, mert a cikk ilyen beállítása egyszerűen nem igaz! A képviselő-testületi ülésen kifogásoltuk a jutalma­zást akkor, amikor mindenhol a megszorító intézkedéseket léptetik életbe, de a hangsúly nem csak ezen volt, és a kérdé­seink ma is aktuálisak. Miért rendkívüli testületi ülésen kel­lett a kérdést megvitatni? Mi­ért adták a napirendnek a megtévesztő és elfedő „szerve­zeti és működési szabályzat módosítása” címet a tárgysze­rű megnevezés helyett? A sajtó miért nem tudósított az ülésen elhangzott vitáról? Ez utóbbira később kaptunk választ, hogy a helyi tudósító Egerben, a szerkesztőségben ügyelt, tudó­sítását a rendkívüli ülésről a polgármester tájékoztatása alapján készítette, de mint elis­merte, erről a napirendről nem kapott információt. Égy tárgyilagos tudósítással mindenféle további vitának elejét lehetett volna venni, de miért kell a július­ban lezajlott vitát még novem­berben is elővenni? Erre a választ a cikk folytatá­sa adja meg, hiszen az ellenzé­ket elmarasztaló bevezető után következik a felmagasztalás: mennyit dolgozik a polgármes­ter, és a befejezés a megszokott formula: bezzeg az elődei nem csináltak semmit. Két év után még mindig nem értem, hogy miért olyan fontos a Polgármester Úrnak az elő­dei állandó lejáratása, rágal­mazása, ahelyett, hogy örülne a sikereinek és megköszönné elődeinek, hogy az ipari park létesítésével megteremtették a jelenlegi sikerek alapját. A le­járató munkára néhány példát is említek: A kerekharaszti játszótér át­adásakor a Hírlapban nyilat­kozta az esemény feletti öröm helyett, hogy bezzeg az elődei nem törődtek a városrésszel! Úgy látszik, a mostani sok törődés miatt mentek el oly so­kan szavazni a Hatvantól és a polgármestertől való elválásról az augusztusi kánikulában Ke- rekharaszton. A város elmaradott csatorná­zottságáról így nyilatkozik egy országos lapban: „időnként eszembe jut, mi a fenét csinál­tak az én elődeim”)!), elhallgat­va, hogy éppen az ipari park lé­tesítésével indult meg a csator­názás, elkészült Újhatvanban a gerincvezeték, és elkészültek a további kiviteli tervek. A folytatáshoz és a sikeres pályázathoz térségi összefo­gásra lett volna szükség, me­lyet Lőrinci városa (benne Ér­sek Zsolt képviselő szavazatá­val) annak idején meghiúsí­tott! Az elkészített terveket ki­dobálták, és azt nyilatkozták, hogy tele voltak a fiókok hasz­nálhatatlan tervekkel. Most vi­szont, amikor jelentős az ipar­űzési adóbevétel, az ingatlanel­adásokból is nő a bevétel, gyű­lik a lakossági hozzájárulás és megnyíltak az uniós lehetősé­gek, akkor két év telt el min­den látható eredmény nélkül, és még mindig nem tudjuk, mikor indulhat az építkezés. Ilyen szemlélet mellett ért­hető, hogy néhány lejárató cikk után meg kellett szüntet­ni a Hatvani Expót, az előző képviselő-testület által a főté­ren felállított Városmúlt című millenniumi emlékművet poli­tikai okból el kell távolíttatni, és a korábbi '56-os emlékmű helyett újat kell állítani. Mi lesz a régi sorsa? Azt is elbontják? Meglepődve érte­sültem, hogy új könyvtár építé­sét tervezik a Zagyva-partra. A mostaniból talán újra pártház lesz? A fejlesztéseknek, a sikerek­nek hatvani polgárként én is örülök, de csak sajnálni tu­dom, hogy „a múltat végképp eltörölni” jelszó jegyében tör­ténik mindez! Az idő fogja el­dönteni, hogy mit ér az a jövő, amit a jelenben az értékek el­sorvasztásával építünk. Hatvan, 2004. november 17. Szinyei András Amennyiben fenti írásunkra reagálni kívánnak az érintet­tek, fórumunkban természete­sen helyt adunk az ellenérdekű felek véleményének is. (A szerk.) a f Temetkezési polémiák A Heves Megyei Hírlap novem­ber 4-i számában megjelent „Egy temetés pluszköltsége” című cikkhez szeretnék hozzá­fűzni egy-két gondolatot. Sze­rencsére az újságírónő közben­járására már kiderült, hogy a temetkezési vállalkozó kivel kötötte meg a kegyeleti köz- szolgálati szerződést. Sajnos ezt idáig senki sem árulta el nekünk, sem a lel­kész, sem a jegyző, sem a vál­lalkozó, pedig erről mindenki tudott. Ha már a presbitérium köt egy ilyen szerződést, arról az embereket tájékoztatni kel­lene, nem pedig mikor már fi­zetni kell. Aztán ez a szerződés nem kötelezheti az embereket arra, hogy kivel temethetnek és kivel ásathatnak sírt. (Lásd a Fókusz nov. 4-i adását.) Ilyen szerződést kötni nem lehet. Ha azonban valaki üze­meltető, akkor a szolgáltatá­sok árát fel kellene tüntetnie egy táblán, nem a temetés után az ember elé tenni. Aztán gondolkodhatunk, miért is fi­zettünk ennyit. Az újságírónő félreértett. Én nem azt a cse­kélyke összeget fájlalom, ha­nem azt, hogy egy vállalkozó úthasználatért miért nevetteti ki magát, ha állításaival ellen­tétben sosem javította az utat. Fertőtleníteni pedig hamvasz- tásos temetés után - ha le sem mentünk a ravatalozóba - nemigen kell. Az összegek pedig találomra jönnek. Egyszer 6000, később 3450 Ft ugyanazért. Halottak napjára az önkormányzat ki­küldte a dolgozóit kaszálni, de a vállalkozót nem láttuk, a gé­pek sem zavarták a temető csendjét. A 25 évre" megvásárolt sír­helyek összegét az egyháznak fizetjük, ennek ehhez semmi köze. Ha a szomszédos közsé­gek temetőit veszem figyelem­be, rendezettek, szépek, hi­szen nem üzemelteti őket sen­ki. Rendben tartja az önkor­mányzat. Szerencsére ígéretet kaptam a jegyző úrtól, hogy még az idén felbontják a szerződést, mert nagyon sok a panasz az emberek részéről. Egy temetés pluszköltsége pedig az, hogy ez a vállalkozó hat évvel ez­előtt ugyanazért a szolgáltatá­sért 110.000 Ft-ot kért, amiért most 140.000 Ft-ot fizettünk. Ez igenis már pluszköltség. M.-né, Szilvásvárad (név és cím a szerk.-ben) A benzinárról Nemzetközi Palócgála Egerben Aranyos torkú fellépők fesztiválja Ki ad manapság vért? Az unió államai nem vezethet­nek be egyoldalú adócsökkenté­seket azért, hogy kivédjék a ma­gas olajár hatásait. A drága benzint az USA-ban és Ázsiá­ban így is veszik, mint a cukrot. Az európai monetáris ügyek biztosa jelentette ki ezt a leg­újabb áremelés indoklásául. A pénzügyi szakember országá­ban ismeretlen a benzinturiz­mus, a taxisblokád, ismeretlen az adókkal feltupírozott üzem­anyagár. Itthon literenként 1 Ft- ot elengednek a 250 Ft/1 ben­zinárból, de a Pénzügyminisz­térium nem tudja, hogy meddig működhet ez a kompenzáció. Tehát a további 5 Ft/1 emelésnél az 1 Ft is veszélyben van. Ez már elgondolkodtató... Nagy Károly nyugd. bányatechnikus Gyöngyösoroszi Minden eddiginél több résztve­vője volt az i(fén november 12­14-én Egerben megrendezett Nemzetközi Regionális Népze­nei Fesztiválnak. A nyitónapon a területi minősítésű népdal­éneklési versenyt követően ki­állítás nyílt a Kodály Zoltán éle­tét tükröző dokumentumokból. Ezen a napon szép számú érdelődőt vonzott Kóka Rozália feledhetetlen előadóestje a Bu­kovinai székelyekről. Szombaton és vasárnap zaj­lott a fesztivál hangverseny, me­lyet a népművészet ifjú meste­reinek fellépése színesített. Az ünnepélyes eredményhirdetést követően szombat este nagysza­bású palócbálat rendeztek a résztvevőknek. Az idei gálán számos megyei csoport és elő­adó nyújtott kiemelkedő telje­sítményt. Palócgála Nagydíjban része­sült a váraszói Rozmaring Nép­dalkor, az Egri Csillagok Néestje pdalkör, az egerbatai Kékszivárvány Menyecskekó­rus. Aszólisták kategóriájában Sőregi Józsefné Kerecsené, Ká­dár Lászlóné, Novaj vehették át az elismerést. Palócgála külön- díjat kapott a Sarudi Pávakör, a Terpesi Hagyományőrző Asz- szonykórus, az Ostorosi Asz- szonykórus. Szakmai minősíté­sek közül az országos minősí­tés Aranypáva Díját érdemelte ki az Egercsehi Asszonykórus, Arany Oklevéllel jutalmazták az egri Dobó Katica Népdalkor, a demjéni Hagyományőrző Népdalkor, a porszlói Lila Akác Népdalkor , a parádi Palócbok­réta Hagyományőrző Egyesület, a Kerecsendi Népdalkor, a fel- sőtárkányi Rozmaring Népdal­kor produkcióját. Ezüst okleve­let vehetett át a gyöngyössoly- mosi Solymosi Menyecskekó­rus, a Karácsondi Népdalkor. Bronz oklevél érdemelt ki az ivádi Hagyományőrző Asszony­kórus. A területi-regionális mi­nősítés keretében kiválóan megfelelt az egerbaktai Kékszi­várvány Menyecskekórus, jól megfelelt a kiskörei Őszidő Nyugdíjasklub. Szakemberek szerint veszélyes vérhiány van az országban, amely már komolyan veszé­lyezteti a műtéteket, sőt egyes műtéteket már el is kellett ha­lasztani a vérhiány miatt. A rendszerváltás óta ez a problé­ma már többször is előfordult. Sajnos a T. Házban ezzel a kér­déssel senki nem foglalkozik. Szakemberek szerint azért van vérhiány, mert pazarolják a vért. Valójában azonban azért van, mert senki nem törődött a véradással. Ma csupán 10-15%- át adják annak a vérmennyiség­nek, amit 20-25 évvel ezelőtt adtak. Azért merem ezt állítani, mert a mi településünkön is va­lamikor kb. 300 véradó volt át­lagban egy véradáson, ezzel szemben ma csupán 30-35 fő vesz részt. Erről kéne népszavazást tar­tani, nem pedig arról, hogy a magyar adófizetők pénzét kül­földre adják. Először a 10 millió magyar állampolgárt képvisel­jék megfelelően, és csak utána a többit. Ha pedig egyes képviselő urak annyira szívügyüknek te­kintik a külföldön élő magya­rok támogatását, akkor a jöve­delmük felét minden hónapban utalják át nekik. Nyissák már ki a szemüket ezek a képvise­lők, hisz itthon is több tízezer gyerek éhezik, és ezenkívül van mit támogatni idehaza is. Nem voltam és nem vagyok a külföldön élő magyarok ellen, de ami az utóbbi időben törté­nik, az már egy kicsit sok. O.J. (név és cím a szerkőben)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents