Heves Megyei Hírlap, 2004. november (15. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-15 / 266. szám

2004. NOVEMBER 15., HÉTFŐ HORIZONT 7 Ma senki sem akar gyilkolni Kórház-ügyben: „igen" népszavazás A Munkáspárt álláspontja A magyar társadalom nem tekinthető sem jobbnak, sem rosszabbnak Európa többi országához képest. Ná­lunk is körülbelül a lakosság 10-12 százaléka volt an­tiszemita az 1940-es években - mondta dr. Karsai László történész. I. M. gyöngyös A szakember a dr. Fodor Gábor (SZDSZ) ország- gyűlési képviselő által vezetett Liberális klub vendégeként arra kereste a választ, milyen szerepet foglal el a mai ma­gyar közgondolkodásban a holokauszt és a zsidóság meg­ítélése.- A holokausztot a többi népirtástól az különbözeti meg, hogy nem lehet racioná­lisan megmagyarázni. Érthe­tetlen volt a zsidók halála, hi­szen üldöztetésükkor már nem volt semrhijük, amit elve­hettek volna tőlük. Megalázta­tásuk mégis egész Európa sze­me láttára megtörténhetett - mondta dr. Karsai László tör­ténész, hozzátéve: a magyar holokauszt jellegzetessége, hogy 1944-ig, a német meg­szállásig egyáltalán nem for­gott veszélyben a hazai zsidók élete. A történész szerint a holokausztról készült filmek nem mindig ábrázolják ponto­san a történteket.- A Schindler listájában az udvaron meztelenül futó nők mind jó húsban vannak, míg a valóságban a gettóba zárt zsi­dók nem voltak többek 35-40 kilónál. A filmnek ez a jelene­SZr\^<'Ki Ia/1■ Dr. Karsai László len elkövetett embertelen­ségeket nem lehet igazából el­mondani vagy bemutatni - vé­lekedett dr. Karsai László. A XX. század közepén, 1945-60 között pedig nem­hogy filmet forgatni, de be­szélni vagy kutatásokat végez­ni sem lehetett a témában. A Kádár-korszakkal azonban megtört a jég: először a tiltás és a tűrés határára tolódott a holokauszt, majd támogatást nyertek a zsidóságról szóló do­kumentum jellegű szépirodal­mi alkotások és filmek. A tör­ténész szerint a törekvésekkel ellentétben jelenleg épp a hír­adások biztosítanak olcsó rek­lámot a gyűlöletkeltéshez.- Azok az emberek, akik manapság antiszemitának tartják magukat, teljesen mást éreznek, mint a negyve­nes évekbeli „elődeik”. Most senki nem akar gyilkolni - ahogy kezdetben Hitler sem akart -, csupán zsidómentés­sé szeretnék tenni az országot és egész Európát - mondta a történész, aki, mint fogalma­zott, azért dolgozik, hogy az üldöztetések során meghalt hatmillió zsidó végre elfoglal­hassa a történelemben az őt megillető helyét. Ez azonban Izrael és az arab államok kap­csolata miatt lehetetlen. Az antiszemiták ugyanis úgy vé­lik, hogy a világ túlértékeli a zsidók szenvedését, míg az iz­raeliek épp az ellenkezőjét bi­zonygatják. A tavon úszó hattyúk ideje lejárt Laczházi Zoltán gyöngyös A napokban nyílt ki­állítás Selmeci István grafikus­munkáiból a Tourinform Galé­riában. A gyöngyösi művész 24 éve reklámgfafikusként dolgo­zik, a tárlaton szereplő tussal, tollal és ecsettel készült munkái azonban mind fekete-fehérek. Selmeci István ezzel kapcso­latban elmondta: mivel munká­ja során színekkel dolgozott, ezért számára a fekete-fehér ké­pek készítése jelenti a kikap­csolódást. Eddigi tevékenysége igen szerteágazó, hiszen a gyöngyösi Prés című újság ál­landó grafikusa volt. Emellett az Élet és Irodalom című heti­lap három számát teljes egészé­ben ő illusztrálta, ami országos viszonylatban is kiváló és ritka eredménynek számít. A kiállítás képeinek mind­egyike az Egy nap lenyomata címet viseli. A művész így sűrí­ti egybe egyetlen nap történése­it és érzéseit. Elmondása sze­rint azért választotta az avant- garde stílust, mivel haladni kell a korral és ma már nem divat tavon úszó hattyúkat festeni. Selmeci István munkái nem csak belföldön ismertek, hanem külhonban is. A művész ugyan­is 11 éve a MAILART csoport I tagja. A szervezet lényege az, S hogy az alkotók postán küldik el g műveiket a csoportnak és az J összegyűlt képekből a világ több S pontján kiállítást rendeznek. A tárlat november 26-ig tekinthető meg a Tourinform Galériában KG Eger, heves megye A december 5-re kiírt népszavazáson való részvételre és - a kórházpriva­tizáció megakadályozását érin­tő kérdés esetében - az „igen” támogatására buzdít a Mun­káspárt - hangzott el a párt szombati, kibővített megyei el­nökségi ülésén, amelyen részt vett Vajnai Attila országos alel- nök is. Vajnai szerint a katasztrofá­lis állapotú magyar egészség­ügy előtt két lehetséges út áll: az amerikai, illetve az európai modell. Az előbbi, a kormány által támogatott, zömmel a ma­gántulajdonon alapuló rend­szer differenciálni fog, azaz - a páciens anyagi helyzetétől füg­gően - különböző szinten biz­tosítja majd az egészségügyi el­látást. Más szolgáltatást kap­nak a tehetősebbek, mint a sze­gények.- Mi az európai modell kiala­kítását látjuk járható útnak - tette hozzá a politikus -, ahol az egészségügy alapvetően ál­lami, önkormányzati kézben van. Ez lehet a garancia a szoli­daritáson alapuló társadalom- biztosítási rendszerre, amikor a tehetősebbek által befizetett járulékokból a szegényebbek ellátására is futja. Érdemes len­ne a kormányzatnak közelebb­ről is szemügyre venni például a francia gyakorlatot... Az alelnök rámutatott arra is, hogy a Munkáspárt nem a jelenlegi állapotokat akarja konzerválni, és szó sincs „vis­szaállamosításról”, miként azt a privatizációt támogató erők politikai-taktikai okokból han­goztatják. Szerintük az állam­nak ugyanakkor nagyobb segít­séget kellene nyújtania az ága­zat részére, hiszen az egészség- ügyi dolgozóknak, orvosoknak, ápolóknak az EU más tagálla­maiba történő elvándorlása sürgős beavatkozást igényelne. A népszavazás másik, a hatá­ron túli magyarság „kettős ál­lampolgárságának” ügyére vo­natkozó kérdésben Vajnai nem foglalt állást. Mint mondotta, ezúttal a „kórházprivatizáció” megakadályozására koncent­rálnak, lévén a kérdés a Mun­káspárt kezdeményezésére ke­rült fel a szavazólapra. Szerinte e tekintetben - noha vannak „házon belül” nézeteltérések - a Munkáspárt egységes állás­pontot képvisel. Képzést keresők oldala Nem kevesebb, mint 2129 képzés közül választhat­nak azok, akit ellátogat­nak a www.kepzeslis- ta.hu internetes oldalra. HEVES MEGYE, MAGYARORSZÁG A Felvételi Információs Szolgá­lat (FISZ) portálrendszerének legújabb tagja a hazai képzé­sek keresőoldala, a www.kepzeslista.hu inter­netes oldal, melyen több mint 3995 oktatási intézmény, és 2129 képzés áll a tanulni vá­gyók rendelkezésére. Lapunk a FISZ Szerkesztőség és Hír- ügynökség munkatársától megtudta: az említett oldalon két gyorskereső segítségével beállítható szűrőfeltételekkel lehet böngészni, melyek egy­aránt lehetővé teszik a részle­tes és az általános keresést is. Az oldal látogatottsági statisz­tikái szerint a nyelvtanfo­lyamok és a szakképzések a legkeresettebbek. Bankpánik: rémhírek és bűnbakok? Korlátozzák a forgalmat S. B. S. Megkezdődött a Postabank-ügy tárgyalása a Fővárosi Bíróságon, ahol Princz Gábor volt bankvezért és társait különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés­sel vádolják. Számunkra az izgalmas inkább az, hogy minderre fél évtizeddel az egri vádlottat felmentő He­ves Megyei Bíróság másodfokú ítélete után kerül sor. KJ heves megye A vádirat ismerte­tésével megkezdődött a Posta­bank-ügy tárgyalása a Fővárosi Bíróságon. Princz Gábort, a bank volt elnök-vezérigazgató­ját és hat társát különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, mintegy 36 milliárd forintos hűtlen kezelés bűntettének el­követésével vádolják. A vádirat szerint a bank vezetői szándé­kosan megszegték a pénzinté­zeti tevékenységről, s a hitelin­tézetekről szóló törvényben fog­lalt kötelezettségeiket. Mindez már nem éppen mai történet, hiszen a pénzintézet 1995 áprilisi 9,7 milliárd forin­tos saját tőkéje 1997 december végére csökkent 2,4 milliárd fo­rintra, az időközben végrehaj­tott 17 milliárd forintos tőke­emelés ellenére. A kormány 12 milliárd forintos kezességválla­lásával, valamint a bankpánik­nak betudható ötmilliárd forin­tos vagyonvesztéssel együtt az ügyészség immár összesen 36,1 milliárd forint vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés­sel vádolja a Postabank volt ve­zetőit. E szerint a mostani ügy sze­replői tevékenységükkel soro­zatosan megtévesztették a tulaj­donost és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot és jól prosperáló bank látszatát keltették. A Postabank-ügy a '90-es évek második felének legnagyobb pénzügyi botránya volt, kedvezményes elbánást él­vező neves személyiségeket, politikusokat tartalmazó és ki­szivárogtatott VIP-listától, a parlamenti szócsatáktól a pén­zükre váró betétesek emlékeze­tes bank előtt kanyargó soraiig. A bankbotrány kapcsán azonban mindmáig csupán egyetlen személy ellen indult eljárás, több mint fél évtizeddel ezelőtt az ügyészség egy egri hölgyet vádolt meg pánikkeltő rémhírterjesztéssel. Az ügy '97 február végi, már­cius eleji kipattanását követő néhány nap alatt közel 25 milli­árd forintot vontak ki a kis- és nagybetétesek a Postabankból a pénzintézet csődjéről szóló hí­resztelésre. A bankpánik erede­tének kivizsgálására indított adatgyűjtés és nyomozás során, melybe a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) is bekapcso­lódott, jutottak el az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt. egri regi­onális központjának pénzügyi osztályvezetőjéig, akinek sze­mélyében az egyik felelőst vél­ték megtalálni. A vádirat szerint a cég közép­vezetője 1997. február 28-án a régió kirendeltségeinek kiadott belső számítógépes körlevelé­ben a Postabank csődhelyzeté­re hivatkozva arra szólította föl munkatársait, hogy mielőbb ve­gyék fel fizeté­süket és elhe­lyezett pénzü­ket a Posta- fa a n k b ó 1. Mindez az Eg­ri Városi Ügyészség in­dítványa nyo­mán alapos in­dokot szolgáltatott a megvaló­sult rémhírterjesztés vétsége miatti hatósági eljárásra. Az első fokon eljáró Egri Váro­si Bíróság másképp gondolta. A testület 1998-ban meghozott fel­mentő ítéletében bizonyítottnak látta ugyan, hogy a nagy nyilvá­nosság előtt a valótlan, illetve el­ferdített tények közlése alkal­mas volt a köznyugalom megza­varására, ám a szándékosság nem volt fölfedezhető eleme a cselekménynek. A vádlott téve­dett, amikor rosszul mérte fel a kialakult helyzetek Lépése arra irányult, hogy segítsen a kollé­gáinak. Tévedése miatt pedig nem büntethető. Az iratismertetés során egy korábban nem emhtett körül­mény is elhangzott: a nyomozó- hatóság feltárása szerint '97 ja­nuár-februárjában pesti értelmi­ségi körökben elterjedt hírek már a bankpánik kirobbanása előtt a Postabank vészesen meg­rendült pénzügyi helyzetéről szóltak. A tanúvallomások során az érintettek sem tulajdonítottak különös jelentőséget annak a belső üzenetnek, amely a Posta­bank csődjére figyelmeztette a munkatársakat Az ügyész azon­ban a felmentő ítélet után a fel­lebbezés indokaként továbbra is bizonyítottnak látta a vádlott fe­lelősségét és a bűnösség megál­lapítását, valamint pénzbüntetés kiszabását kérte. A Postabank rémhírterjesz­tés ügyében lapunknak nyilat­kozó, a szakmában igen jó ne­vű, s az azóta elhunyt dr. Orosz Balázs védő szerint egyedül a nagy nyilvánosság körülménye valósult meg a vádpontok közül. Az elsőfokú felmentés indoklása ellen azért nem fellebbeztek, mivel az egész szituációt érthetetlen­nek és alaptalannak tartották, s ezzel nem kívánták tovább terhelni a büntető igazságszol­gáltatást. Az ügyvéd akkor ki­jelentette: a Postabank ügye egy egészen más eljárásra tar­tozik, de azt talán még ő sem sejthette, hogy erre bizony hét évet kell majd várni. A Heves Megyei Bíróság má­sodfokon aztán 1999 februárjá­ban helybenhagyta az elsőfokú felmentő ítéletét. A némileg megváltoztatott indoklás sze­rint a rémhírterjesztés ténye teljesült ugyan, ám hiányzott a társadalomra való veszélyes­ség, s így a bűncselekmény sem valósult meg. Az egri vádlott az eljárás folyamán nem ismerte el a bankpánikban, a rémhírter­jesztésben való felelősségét. heves megye A közútkezelő kht.-tól kapott tájékoztatás sze­rint a megye területén novem­ber 15-től november 21-ig a kö­vetkező helyeken kell forgalom- korlátozásra számítani: a 24 számú gyöngyös-parád- egri főút Recsk és Sírok közötti szakaszán - fakivágási munkák miatt - útszűkület, 60 km/h, il­letve 40 km/h sebességkorláto­zás érvémyes, időnként a forgal­mat teljes egészében leálhtják. A 25. számú kerecsend-eger-bán- révei főúton a Tamalelesz és Szúcs között lévő szent- domonkosi időszakos vízfolyás híd javítási munkái miatt útszű­kület, úton folyó munkák, előzni tilos, 60 km/h illetve 40 km/h se­bességkorlátozás jelzőtáblák ér­vényesek. A 2406. számú szur­dokpüspöki-gyöngyösi összekö- tőúton a Gyöngyöspata és Nóg- rád megye határa közötti szaka­szon burkolatjavítási mukák mi­att félpályás lezárás és jelzőőrös irányítás mellett útszűkület, úton folyó munkák, előzni tilos valamint 40 km/h sebességkor­látozás jelzőtáblák érvényesek. A 2504. számú eger-bogácsi össze- kötőúton Noszvajon - közműve­zeték építése miatt - 60 km/h, il­letve 30 km/h sebességkorláto­zás, útszűkület, előzni tilos jelző­táblák érvényesek. Elhúzódhat a per Princz Gábor és társai esetében akár évekig is elhúzódhat a per, bár a kitűzött menet­rend szerint 2005 tavaszára megszülethet az elsőfokú ítélet A szövevényes gazdasági ügy­ben azonban kiszámíthatatlan, meddig nyú­lik majd a bizonyítási eljárás.

Next

/
Thumbnails
Contents