Heves Megyei Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-04 / 232. szám

2004. OKTÓBER 4.. HÉTFŐ MOZAIK 9 Lokálpatrióta honvédek Laczházi Zoltán Létszámstop a sasvári üveggyárban Parádsasvár kézi megmunkálású üvegárui világszerte híresek fotó:gálcábor ABASAR A település laktanyájában mű­ködő 44. Harckocsi Ezredet 1987 márciusában szüntették meg. Most, 17 évvel később, ismét ka­tonákkal telt meg a Táncsics Mi-. hályról ebievezett egykori „ka­szárnya". A hajdani alakulat volt tagjai ugyanis megalapították az Abasári Honvéd Baráti Kört. Tóth Ferenc nyugalmazott ezre­des, egyben az esemény főszer­vezője, lapunk kérdésére el­mondta: örömteli, hogy az 1977 és 1986 között a faluban állomá­sozó honvédek mintegy 80 szá­zaléka el tudott jönni a szerve­zet alakuló ülésére. Ennek kö­szönhetően 140 résztvevővel alapították meg az Abasári Hon­véd Baráti Kört. Mint azt hozzá­tette: a tervek szerint a tagok kétévente találkoznának Abasáron és egy könnyed nap keretén belül idéznék fel a múl­tat, vitatnák meg a Magyar Hon­védség aktuális helyzetét, kér­déseit is. Mindemellett megem­lékeznének azokról a bajtársak­ról is, akik már nincsenek az élők sorában. A település vezetősége is tá­mogatta a kezdeményezést. Lénártné Benei Anikó polgár- mestertől megtudtuk: a jövőben a baráti kör rendelkezésére sze­retnék bocsátani a Tiszti Klubot, ahol a szervezet megtarthatja összejöveteleit és a relikviáit is kiállíthatja. Az esemény gazdag progra­mokkal várta a nyugalmazott katonákat és családtagjaikat: fel­léptek többek között az Aba Sá­muel Történelmi Daloskor, vala­mint a Honvéd Együttes szóüstái is. A rendezvény fénypontjának mégis a volt laktanya meglátoga­tása ígérkezett, ahol a résztve­vők egy rendkívüli ezredsorako- zóval idézték fel a régmúltat A nosztalgiahangulatot tovább erő­sítette az Egri Helyőrségi Zene­kar zenés alaki bemutatója. (FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL) A tulajdonosváltás jelentős mértékben befolyásolta a válla­lat tevékenységét, ami egyre in­kább a meglévő vagyoni ele­mek kezeléséből, illetve értéke­sítéséből, valamint külső piaci és költségvetési szervek részé­re nyújtott tanácsadásból tevő­dik össze. A parádsasvári üzemet egyébként az MBV Rt. négy tár­sasága vette meg. Az ST Glass Rt., a Borsod-Abaúj 2000. Kor­látolt Felelősségű Társaság, a Svercsek Kft. és a Lencsehegyi Szénbánya Kft. 24-24 százalé­kos, együttesen 96 százalékos tulajdonrészt szerzett. A rész­vényeket két magánszemélytől vásárolták meg a többségi álla­mi tulajdonú társaságok. Az ügylet célja az azonos profilú parádsasvári és salgótarjáni üveggyárak tevékenységének összehangolása, ezáltal pedig a termelés gazdaságosságának javítása volt azzal, hogy mind­két cég megőrzi az önállóságát, ám minden lehetséges módon együttműködnek a költségek csökkentése és a bevételek nö­velése érdekében. Parádsasvár fő profilja a kézi megmunkálású asztali üveg­áru, míg Salgótarjánban több­ségében géppel készülő termé­keket állítanak elő. Az ST Glass európai, a Párád Kristály pedig szinte kizárólag tengerentúli, amerikai és japán piacra ter­mel. Jelenleg a Párád Kristály­nál 430-an, az ST Glass-nál pe­dig 730-an dolgoznak. Nagy Imre elmondta még la­punknak, hogy létszámstopról döntöttek, de elbocsátásokra nem készülnek. Az „együtt­élés” negatív oldala, hogy bizo­nyos piaci megrendeléseket nem Parádsasváron, hanem Salgótarjánban kell teljesíteni, így egyes brigádok ingázásra kényszerülnek. Ezt az emberek úgy élik meg, hogy „elhordják” a gyárat Nógrád megyébe.. Mindenesetre mindkét cég szeretne bizonyítani a másik előtt. Kérdés, hogy az új kor­mány milyen privatizációs po­litikát folytat majd, hiszen az MBV Rt. is magánkézbe kerül­het. Az rt. honlapján olvasható információk szerint az ÁPV Rt. nyilvános, egyfordulós pá­lyázatot hirdetett az MBV Rt. állami tulajdonban levő, a tár­saság jegyzett tőkéjének 99,98%-át megtestesítő, 4.964 db, egyenként 200.000 forint névértékű, összesen 992 mil­lió 800 ezer forint névértékű, névre szóló egyenlő és azonos részvényesi jogokat megteste­sítő törzsrészvényének értéke­sítésére. A benyújtás határideje idén október 29. Az Egri Helyőrségi Zenekar tagjai újra életet „fújtak” a hajdan volt lak­tanya falai közé FOTÓ: LACZHÁZI ZOLTÁN Veszteséglista A Párád Kristály éves szinten egymilliárd fo­rintos árbevétel mellett, mintegy 100 millió fo­rint veszteséggel műkö­dik, míg az ST Glass esetében az idén 3,3 milliárd forint árbevétel mellett, 350 millió fo­rint veszteséggel szá­molnak. kapnak frissen főzött meleg ételt, és rendszeres orvosi ellá­tásban részesülnek. Figyelünk arra is, hogy az udvaron játék közben ki kivel barátkozik, és annak megfelelően helyezzük el őket a kennelben. Az ideláto­gatók mindig csodálkoznak, mi­lyen jól viselkednek a kutyá­ink, hiszen veszekedés nélkül, gyakran négyen-öten esznek egy tányérból.- Nehéz a kutyáknak gazdát találni?- Évente csaknem ötszáz ku­tya fordul meg nálunk, és a felé­nek jut állandó otthon a csalá­doknál. Természetesen senki nem kaphat azonnal házi ked­vencet. Minden „örökbefoga­dást” egy beszélgetés előz meg, és ha el is viheti valaki a kutyát, szúrópróbaszerűen ellenőriz­zük, hogyan tartják az ebet, nem sértik-e meg az állatvédel­mi törvényt. Ha ez megtörténik, akkor büntetőeljárást kezdemé­nyezünk. Nem szeretnénk, hogy ismét hontalanok legye­nek az állatok, és az út szélére vagy az erdőbe kerüljenek. Gyakran nemcsak a megyéből, hanem Ózdról, Salgótarjánból és Budapestről is hoznak hoz­zánk új lakókat.- Milyen programokkal ké­szülnek az idei világnapra?- Az iskolák segítségével a diákoknak minden alkalom­mal szervezünk a témához kapcsolódó rajzpályázatot, ve­télkedőket. Még mindig úgy ta­pasztalom, hogy a gyerekek fo­gékonyabbak az állatszeretet- re, mint a felnőttek. Az iskolá­sok gyakran szerveznek gyűj­tést, hogy száráz eledelt tudja­nak venni, és néha eljönnek si­mogatni is az állatokat. Egyet­len nap nem elég, hogy felhív­juk az emberek figyelmét az állatvédelem fontosságára. Ép­pen ezért az iskolákban, óvo­dákban a pedagógusok közre­Eredmények kis lépéssel A város önkormányzatától 320 ezer forintot nyert pályá­zaton az Állatokat Védjük Együtt Alapítvány. Az összeg­ből a csatornarendszert és az ingatlanokat újítják fel. A Nemzeti Civil Alap egymillió forinttal támogatja a menhe- lyet, amelyet számítógépre, irodaszerekre és az inter­netes hálózat bevezetésére fordítanak. működésével már egy héttel a világnap előtt útjára indítot­tunk egy programsorozatot, amely Eger ünnepén kezdődött és a világnappal ér véget. Bí­zom abban, hogy a gyerekek­nek készített ismertető anya­got a szülők is fellapozzák, el­olvassák, és a felnőttek is felfi­gyelnek arra, milyen fontos a kiszolgáltatott helyzetben lévő állatok szeretete. Assisi Szent Ferenc, az állatok védőszentje 1206-ban - elutasítva az összes földi javakat - megalapította a ferences rendet, melynek egyik fontos feladata volt Isten védtelen teremtményeinek szeretete és oltalmazása. Ha máskor nem is, az állatok világnapján, október 4-én egy kicsit jobban figyeljünk oda kedvenceinkre, vagy az éppen útszéleken éhező jószágokra. Legyen nekik ez a nap olyan, mint az embe­reknek a karácsony. Juhász Marianna EGER- Nagyon sok változás történt, mióta legutoljára beszéltünk. Csupa jóról tudok beszámolni, hiszen a megnyert pályázatok­nak köszönhetően fel tudjuk újítani a menhely elöregedett, húszéves csatornarendszerét. A korábban istállóként működő kiszolgálóhelyiség is megújul, ahol az állateledeleket és a szal­mát tároljuk. Tudom, hogy le­hetne jobban és többet tenni az állatok érdekében, ám az apró lépésekkel elért eredmények is újabb és újabb kedvet adnak a munkához - meséli lelkesen Szabó Gyuláné, a megye egyet­len állatmenhelyének vezetője, az állatvédők hevesi elnöke, va­lamint az Állatokat Védjük Együtt Alapítvány létrehozója.- Emlékszem még arra az időre, amikor arról beszélget­tünk, hogy az emberek csupán kampányszerűen áldoznak né­mi pénzt az állatok megsegíté­sére. Mi változott azóta?- Nem panaszkodom, hiszen sok támogatóra találtunk, szin­te már családtagnak számítunk a megyében. Október elsején volt tíz éve, hogy megnyitottuk a menhelyet. A város önkor­mányzata is rendszeresen se­gít, és már elég sokan ismernek bennünket ahhoz, hogy az adók egy százalékából fejleszteni is tudjuk a menhelyet. Vállalko­zók felajánlásaiból építünk egy új, hangszigetelőként is funkci­onáló hullámpala kerítést, hi­szen a mostani drótkerítésen átlátnak a kutyák, és ha vala­mit észlelnek, azonnal ugatnak, ami zavarhatja a környékben dolgozókat.- Mennyi eb van most a menhelyen, és milyen körül­mények között élnek?- Három évvel ezelőtt hely­■PWM szűke miatt y ^1 mindössze há­B rom kenne­lünk volt, ezért örömmel fo­gadtuk az állat­kórház felaján­lását, és a szál- Szabó Gyuláné lodai részle­gükbe költöz­tünk. Általában hetven kutya osztozik most már tizennégy kennelen, melyeket folyamato­san felújítunk. Mindent megte­szünk annak érdekében, hogy az állatok minél otthonosabban érezzék magukat: szőnyegen fekszenek, naponta kétszer Az itt megforduló évi 500 eb közül csak a fele lel otthonra új gazdánál FOTÓ: GÁL GÁBOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents