Heves Megyei Hírlap, 2004. október (15. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-11 / 238. szám
6 HORIZONT 2004. OKTOBER 11., HÉTFŐ A bűnügyi technikusok szerves részei a helyszíni szemlebizottságoknak. A lényeg minden bűntény felderítésekor az összehangolt munkán van — vallja Verebélyi András r. alezredes, a Heves Megyei Rendőrfőkapitányság bűnügyi technikai osztályának vezetője. Szalay Zoltán A bűnügyi technikai osztály külön kis birodalom a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon (HRFK). Ide a legmagasabb rendfokozatú parancsnokok is csak csöngetés után léphetnek be. Vannak persze, akiket hoznak. Például ujjlenyomat-vételre, vagy felismerésre bemutatásra. Az előbbi során fekete anyagba „mártják” bele külön-külön az ujjakat, majd így megfestve fehér papírlapra egyenként ismét rányomják azokat. Utóbbinál felsorakoztatnak több személyt, köztük a gyanúsítottat is, és a tanúnak egy belülről át nem látható üvegen túlról kell kiválasztania azt, aki szerinte elkövette a bűncselekményt. De az átlagpolgár számára nem mindennap látható berendezések, eszközök is találhatók a többi helyiségben. A folyosón a tárolókban pedig lábnyomokról vett gipszminták, valamikori bűntények fegyverei, s még bezúzott koponya is megfigyelhető.- A megyében a kiemelt bűncselekmények helyszíni szemléjében működünk közre - határolja be teendőiket Verebélyi András. - Emellett szakmai felügyeletet gyakorlunk a városi rendőrkapitányságok bűnügyi technikai egységei fölött. Szakértői feladatokat is ellátunk a megye rendőrségeinél. Klasszikus kriminalisztikai ágak képviselőiként az osztály tagjai egyúttal a maguk nemében kitűnő szakértők is. A csapat négy bűnügyi technikusból, két nyomozó- és kábító- szerkutya-vezetőből és egy számítástechnikai funkciót ellátó főmunkatársból áll. A helyszínelésen túl maga az osztályvezető fegyver- és írásszakértői tennivalókat is végez, helyettese, Bak István r. őrnagy bűnügyi technikusként nyom- és okmányszakértő. A lábnyomok, a zárnyitási módszerek, a feszítőeszközök kitűnő értője, s metallográfiát is teljesít, vagyis például a gépkocsikba beütött számok valódiságát vizsgálja. Ujjnyom-, de elsősorban írás- szakértő Simon József r. hadnagy, bűnügyi technikus, s ugyanilyen beosztásban az ujjnyomok nagyszerű ismerője és vizsgálója Maruzs István r. zászlós. A Csodaszép és Molinó nevű nyomkövető és a Vihánc nevet viselő kábítószerkereső kutyák képzésében, gondozásában Ludányi Gyula és Sára Károly r. zászlósok jeleskednek. Régebben „laboránsnak” jelölték - hiszen főleg fotók nagyításával foglalatoskodott —, ma már viszont számító- gépes feladatok tudora Tózsa Tamás polgári alkalmazott. Ügyelet 168 órában Igazán gyakorlottak, nagy ta- pasztalatúak az osztályon dolgozók. A legfiatalabb is már legalább tíz éve „rabja” e szép hivatásnak, így kellő rutinnal is rendelkeznek.- Hetes váltásokban munkálkodunk — feleli kérdésünkre Verebélyi András. - A HRFK forBak István a bankó eredetiségét ellenőrzi FOTÓ:PERL MÁRTON ménnyel járt. A '90-es évek elején Gyöngyösön egy pesti pénzváltó holttestére bukkantak. Két és fél évvel később a luminol révén egy városbeli garázsban mutatták ki az áldozat vérének nyomait. — Mi először 1985-ben Egerben, a Szépasszony-völgy utcai, Helliné-féle gyilkosság nyomozásakor használtunk luminolt — emlékezik az osztályvezető. Szinte egyszerre mondják: a luminol azért is jó, mert nem roncsolja a vér alkotóelemeit, s az így rögzített nyom DNS-vizsgálatra is alkalmas lehet. Ráadásul emberre sem veszélyes az anyag. Fegyverek, hamis okmányok A fegyverszakértőknek is fontos szerep jut. A szúró-vágó eszközöknél gyakran azonosítanak ruházaton késsel okozott sérülést. A jó szakértő rögtön meg tudja állapítani, hogy egy- vagy kétélű fegyverről, recés késről, tőrről, kenyérvágó, netán disznóölő késről van-e szó. Nehezebb viszont azonosítani a penge nyomát az emberi bőrön, mivel az rugalmas. Legfeljebb a szúrcsator- na hosszából lehet következtetéseket levonni. A tűzfegyverek bevetése nem annyira jellemző megyénkben. Egy-egy vadászbalesetnél, két-három fegyveres rablásnál, vagy annak kísérleténél fordul elő, hogy a szakértőnek a helyszínen talált, vagy később felderített fegyvereket kell megvizsgálnia. Annál gyakoribbak a hamis okmányok. Régebben a beírá- sos hamisítások voltak a jellemzőek, így akarták meghosz- szabbítani a forgalmi engedély, a személyi igazolvány érvényességét. Ma már - köszönhetően a technikai fejlődésnek — inkább a komplett hamis okmányok előállítására törekednek az elkövetők. Az írásszakértők sem panaszkodhatnak dologtalanság- ra. Ők az adott szöveget leíró személy azonosítását végzik, de — hangsúlyozzák az osztály vezetői - nem grafológusok. Kézírást, névaláírást ellenőriznek. A beható vizsgálat nyomán mondják meg, ki is jegyezte az adott szöveget vagy szignót. Manapság általában azzal kapcsolatban merülnek fel kételyek, hogy a szerződéseken tényleg az aláíró személy eredeti aláírása szerepel-e. Főleg gépkocsik adásvételénél fordul elő. Azért essék szó a szintén nélkülözhetetlen nyomkövető és kábítószer-kereső ebekről is. — Mindig az adott szituáció szabja meg — magyarázza Verebélyi András -, hogy szükség van-e jól képzett kutyára. A bűnügyi technikusnak kell igényelnie a helyszínre. A tapasztalatok azt mutatják, hogy havonta 5-20 esetben kell „bevetnünk” a nyomkövető négylábúinkat. A kábítószer-felkutató kutyus alkalmazása viszont rendszerint nyomozófüggő. Lényeg: az összehangolt munka- Szakmailag a legnagyobb kihívást két hatvani ügy jelentette számunkra - mondja érdeklődésünkre szinte egybehangzóan az osztályvezető és a helyettese. — Az előbbi a már említett bankba való betörés, amikor a bakancs redőiben maradt kavicsszemek segítették az elkövető azonosítását. A másik sokkal szomorúbb: a Zagyvaparti városban egy asszony lelőtte a gyermekeit, majd öngyilkos lett. Mi állapítottuk meg végül, hogy mi is mehetett végbe azon a szörnyű napon. Verebélyi András a lelkünkre köti, hogy még semmiképp se misztifikáljuk a munkájukat. Úgy gondolja, a filmekből ismert Columbo-féle nyomozások ideje lejárt, amikor valaki briliáns képességekkel megáldva, logikai úton képes kikövetkeztetni, ki lehet egy bűntény tettese. — A bűnügyi technikusok szerves részei a helyszíni szemlebizottságnak - nyomatékosba az osztályvezető. - Szó sincs valamiféle egyéni „nyomvallató bravúrkodásról”, sokkal inkább az összehangolt munka a lényeg! rónyomos csoportjához kapcsolódva dolgozunk a helyszíni szemléken. Ez hétfőtől hétfőig tartó, 168 órás ügyelet. Hivatali munkaidőben dolgozunk, azon kívül a lakásunkon várjuk, hogy berendeljenek bűntény esetén. Amikor a helyszíni szemlebizottság megérkezik oda, ahol a bűncselekmény történt, a bűnügyi technikus máris nekikezd az aprólékos munkának. Első a statikus rögzítési fázis: ekkor fotókat, videofilmét készítenek. Az ezutáni dinamikus szakaszban már elmozdíthatják a tárgyakat, hiszen a helyszínen fellelhető nyomokat kell rögzíteni. Más és más módszerek segítik a nyomvallatókat. Az ujj- vagy tenyérnyomok rögzítéséhez hagyományos ujjnyomporokat használnak. Ezek finomságuk miatt beletapadnak a bőrzsírba, az izzad- mányba, s így rajzolódik ki a rájuk tett lapokra a helyszínen található nyom. Új megoldás a ci- ángőzöléses eljárás, ilyenkor a ciángőz lép reakcióba a bőrzsírral, az előbbihez hasonló eredménnyel.- Gipszöntéssel rögzítjük a lábnyomokat - avat be további szakmai titokba Bak István. — Ez azért jó, mert nemcsak síkban, hanem térfogatában is megmutatja a lábbelik alakját. Egy hatvani banki betörésnél például hóban öntöttük ki a lábnyomot, s miután a bakancs talpának nagy redőibe csak az adott helyen található kavicsszemek ragadtak be, az így létrehozott nyom egyedileg azonosítható lett. Ezzel tudtuk a már elfogott „mackós” gyanúsítottra rábizonyítani, hogy ott járt a bűntény helyszínén. Mesélnek a vércseppek is A bűnügyi technikusoknak az adott helyszínen fellelhető valamennyi nyomot - ujj-, láb- és eszköznyomot is — rögzíteniük kell. Az elmozdítható tárgyakat behozzák a bűnügyi technikára, hogy laborkörülmények között kutassanak tovább. Maruzs István azonosítási pontokat kutat, mint nyomszakértő penésekből, -fröccsenésekből meghatározható a támadás iránya. Egy Pétervásárán történt emberölési ügyben például végig követni tudtuk a vér- cseppekből, hogy hol kapta az áldozat az első nagy ütést, merre menekült, s hol roskadt össze végleg. Felvetjük, hogy az elkövetők legtöbbször igyekeznek megsemmisíteni a nyomokat. A véres részeket felmossák...- Vannak látens, szabad szemmel nem látható vérnyomok is - feleli Verebélyi alezredes. - De tévednek azok, akik azt hiszik, sikerül bármit is így elleplezniük. A vérnyomok ugyanis teljesen nem tüntethetők el. A luminol nevű vegyi anyag segítségével még akkor is végigkísérhetők, ha első látásra nem is venné észre az ember azokat.-A Gyöngyös melletti Sárhegyen történt emberölés alkalmával - emlékezik Bak őrnagy — csaknem az egész hegyet beszórtuk luminollal. Ugyanígy tettünk egy hevesi eltűnési ügyben is, akkor a lakást terítettük be vele. Mindkettő eredBármelyik helyszínen szőnyegről, szövetről is képesek előcsalogatni a legkülönfélébb nyomokat. E módszernél Verebélyi András a lábbelikről, ruhákról leváló apró részecskék révén antisz- tatikus nyomrögzítő eszközzel „veszik” le a nyomokat. Van hozzá alufólia, amely nagyfeszültségű, de gyengeáramú, s ez szívja fel a porrészecskéket, rajzolja ki például a lábbeli talpnyomát.- Sokat elárulnak a helyszíni vérnyomok is — említi meg az osztályvezető. - A vércsep-
