Heves Megyei Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-06 / 208. szám

EletMód HEVES'^'HÍRLAP 9. OLDAL Labdarúgás Megszerezte szezonbeli első győzelmét a Gyöngyösi AK és a Pétervására 13. oldal Teke A Szuperliga nyitányán Szolnokon kikapott az osztályba visszatért Bélapátfalva 14. oldal M O 1 A I K Tojáshéj mellett harminc cápafog A cápafogak mellett ki tudja, mit rejt még ez a táj - mondja Ádám fotó: sz. i. Ádám, ez a nyúlánk, halk szavú fi­atalember - miért is tagadná, mondja - egészen kis srác kora óta gyűjtögető életmódot él. Édesany­ja fel-felsóhajt, amikor fia különb­irodalmába lépve valami újdonsá­got fedez fel az amúgy is zsúfolt helyiségben. Ilyenkor kiszalad a száján, hogy tiszta szemétdomb lesz már az egész szoba, de ez csak amolyan szeretetteljes mor- golódás, mert nagyon is jól tudja, hogy nem esett messze az alma a fájától. Annak idején, még fiatal lány korában ő maga is hódolt az akkor is divatos szenvedélynek: szalvéták képeslapot, bélyeget gyűjtött. így aztán egy rossz szó sem érheti fia szobájának táját...- Gyönyörű környezetben nőt­tem fel - utal szederkénypusztai gyermekéveire az ELTE IV. éves geográfus szakos hallgatója, Varga Ádám. - Amikor csak tehettem, a hegyet-völgyet jártam, s úgy hato­dikos lehettem, amikor a madarak kezdtek érdekelni, madár-megha­tározásban ma is jó vagyok. Több mint negyven különböző fajtól származó tojáshéj-, illetve toll- gyűjteményem van. De érdekeltek a kőzetek, az ásványkristályok, mindezek mellett mintegy hat­százféle csokipapírt is őrizgetek. Ha valahol a kezembe kerül egy- egy érdekes darab, még most is el­teszem a régiek közé. Negyedikes középiskolás korá­ig úgy nézett ki, hogy az egri Szil­ágyi gimnázium diákja vagy or­vosnak, vagy biológusnak tanul tovább. Aztári, mert a földrajz is igencsak érdekelte, végül Buda­pestre adta be felvételi lapját. Az egyetemen a most kezdődő tanév­től szakosodhatnak a hallgatók, s Ádám úgy döntött, hogy a környe­zetföldrajzot viszi tovább, mert ezáltal később sem szakad el a ter­mészettől. S kedvére járhatja majd felfedezőútjait, mint ahogy teszi ezt manapság is. Talán nem vélet­len, hogy egy-egy ilyen alkalom­mal érdekes dolgokra bukkan, nemrég például 20-25 millió évvel ezelőtt élt cápák fogaira bukkant szülőfaluja közelében.- Az ősmaradványokat bemuta­tó ipolytarnóci kiállításon láttam először ilyeneket - mutatja a kis zacskóban tárolt leletet. - Ott gon­doltam arra, hogy szét kellene nézni itthon is, mert errefelé is ugyanolyan homokkő réteg húzó­dik, mint a nógrádi tájon, ahol an­nak idején még trópusi tenger hul­lámzott. Elképzelhető, hogy az ér­dekes természeti képződmény, a Noé szőlője is ennek a parti dűne- sornak a része volt. Mint ahogy az lehetett az a ho­mokfal is, ami a Nagyszederjes- völgyben - más néven az Iskola­völgyben - futó földút mentén emelkedik. Arrafelé, az egykori ipartelep közelében kezdett áso- gatni, kutatgatni a kíváncsi fiatal­ember, s mint azt remélte, a fel­szín közelében először öt-hat, majd tizenöt, összesen harminc cápafogat talált.- Először magam sem hittem, hogy azok - vallja be -, de miután a felvettem a kapcsolatot a téma legnagyobb hazai szaktekintélyé­vel, az egyetem előtt az egri főis­kolán végzett Kocsis Lászlóval, aki jelenleg Svájcban tanul és dolgo­zik, megerősített abban, hogy ezek fiatal olyan 2-3 méteres álla­tok maradványai. Egyelőre nálam vannak, de talán eljön majd az idő, amikor más itteni vonatkozá­sú lelettel, továbbá néprajzi tárg­gyal együtt helyet kapnak majd a falu jövendő tájházában. Ádám azt mondja, hogy ennek a vidéknek a Noé szőlőjén kívül is lenne mit megmutatnia az arra já­róknak. Korábban hallotta, hogy Istenmezeje határában, a Rákos néven emlegetett részen van egy érdekes, pinceszerű üreg. Valaha forrás fakadhatott ott, ma is csiz­maszárig érő víz áll benne, de az is elképzelhető, hogy ez táplálja a távolabb lévő felszíni vízesést. Bár a barlang belsejét kontár kezek már tönkretették, ennek ellenére néhány szép rész megmaradt oda­bent.- Felmérésem szerint egy tizen­három méter hosszú, két méter széles és másfél méter magas bar­lang ez, amit több száz apróbb-na- gyobb cseppkő díszít. Az üreg hát­só felében szivárványszínű csepp­kőfolyás látható. A dolog érdekes­sége, hogy a homokkőben nem jellemző az efféle képződmény, ilyen karsztosodás általában mészkőben, illetve dolomitban fordul elő. Éppen ezért érdemes lenne ezt a kis barlangot lezárni, s később feltárva megőrizni az utó­kor számára - mondja aggódva, miközben színes fényképeket mu­tat a sajátos hangulatú föld alatti világról. Nyár vége lévén, lassan bekö­szönt az egyetemi tanulmányok időszaka, Ádám így már csak a kö­vetkező szünidőben folytathatja kutatásait a két falu környékén.- Azt hallottam nemrég, hogy korábban az istenmezejei temető­től kifelé, a közeli völgyben meg­kövesedett fadarabokat találtak. Többet egyelőre nem tudok a do­logról, de jó lenne utánajárni, mert hátha abból is kiderül valami a környék régmúltjáról - lelkesedik a minden iránt érdeklődő egyete­mista, mert ki tudja, a tűhegyes cápafogak után mi mindennel gya­rapodhat még a szülői házat las­san kinövő gyűjtemény. SZILVÁS ISTVÁN Ipolytarnóc - s immár az észak-hevesi tájegység - egyik nevezetessége a 20-24 millió évvel ezelőtt itt höm­pölygő trópusi partszegély övezetében felhalmozódott cápafogas réteg. A XX. század elején - mint a Kárász Imre ál­tal szerkesztett „Természeti tanösvények Észak-Magyar- országon” című kötetben ol­vasható - az ipolytarnóci vas­útállomáson a helybeli gyere­kek kövesült „madárnyelve­ket” árultak, nagyságuktól függően változó áron. Ezek a „madárnyelvek” cápafogak voltak. Koch Antal geológus professzor ottani tanulmány­útja során egy erdésztől érte­sült a cápafog-leletekről. Azt írja az 1903-ban megjelent ér­tekezésében, hogy egy óra alatt körülbelül száz fog ma­radt a laza szerkezetű, durva szemcséjű homokkő összetö­rése után a rostában. Említett munkájában a professzor nyolc nemzetség huszonöt cápafaját sorolta fel. Merliht: Több világosságot! Beszélő név a festő, grafikus, designer, zenész, fotós S. T. Merlihté. A történet szerint Goe­the mondta ezt a halálos ágyán: Mehr Licht! Ami azt jelenti: több világosságot. A rossz nyelvek szerint ugyan csupán arról volt szó, hogy a nagy német költőnek teát kínáltak, s ugyanezen sza­vakkal azt kívánta kifejezésre juttatni, hogy sokkal világosabb nedűt szeretne inni. Ez alkalom­mal azonban nem feladatunk el­dönteni, filozófiai vagy fizikai ér­telemben suttogta-e az öröklétre készülő Johann Wolfgang ezeket a szavakat. S. T. Merliht mindenesetre úgy tartja, hogy a költőóriás a szellemi elbomlás ellen emelte fel a szavát, s ez ellen ma is ten­ni kell, miután olyan lefelé húzó tendenciák működnek, amelyek minden életminőségünket befo­lyásolják. A világosságkövetelés pedig minden művész köteles­sége. Merliht, aki fotósként kezdte pályafutását, különböző korsza­kaiban különböző neveken alko­tott. Mint az egri Dobó utca Pallas kávéházának épületében rendezett kiállítása megnyitója alkalmából elmondta: volt ő Bambi, Sós Bambi, Dollár Bam­bi, utóbb pedig Orion. Ez a fajta elrejtőzés anonimitást is sejtet. Anonimitást, mert véleménye szerint életterünk afféle „csiki-csuki” világ. Ügye­sen kell benne lavírozni, akár rejtőzködve is. Merliht szerint régen, amikor egyszerű­en odacsaptak, egyszerűbb volt. A valódi név (Sós Tamás) nem mond szinte semmit, mivel le­hetne ez egy másik sóstamás is. Ezért aztán változtatni kell! Egy válasz­tott név bármi, akár Lenin is le­hetne - ha úgy akarná. A művészi in- Afrodité díttatásról be- {budoár szélve Merliht elmondta, hogy tizen­egy évvel idő­sebb bátyja is grafikus, de az ő igazi világa a pop, s ő az, akinek a nyomába lépve elindult a művé­S. T. Merliht és a Kafe Krém FOTÓ: NEMES RÓBERT szét zegzugaiba. Tőle tanulta alapvetően azt az életérzést, amit Orszáczky vagy Radics Béla, meg persze Jimmy Hendrix képvi­selt, s ami fölfe­dezhető munkái­ban. Belül hippi­nek, virággye­reknek érzi ma­gát, csak belátja, hogy be kell öltöz­ni, konformizálódni a fennmaradáshoz. Miközben ezt mondja, megiga­zítja szövetnad­rágját, elegáns in­gét lesimítja, és egy tétova mozdulattal megvakarja a fülcimpáját, amin még pontosan látható három lyuk: három fülbevaló helye. A pop azonban valóban meg­maradt S. T. Merliht életében és művészetében, mert úgy látszik, ez olyan irányzata a képzőművé­szetnek, ami sok vihart és hosz- szú, zivataros időt is kibír. Az ön­kifejezés popos gondolkodásban sem mindig populáris, sőt egé­szen egyéni képi és gondolatvilá­got közölhet általa a művész és az egész nemzedék, melyet kép­visel. Nem kompország katonái, hanem az ország komp- vagy kompon ragadt nemzedéke va­gyunk, mely időtlenül hajózik a végtelen vizeken Budapest és New York, Eger és Újdelhi között. Merlicht erről a kompról szemlé­li a világot, ami tele van érzel­mekkel, amiket szégyellünk, el- szálló, soha fel nem vevő légha­jókkal, felszálló füsttel, amit mélyre szívunk, meg-megpendü- lő gitárral és persze nőkkel. Nők­kel, akik mindig mások és mégis ugyanazok, legyenek akár társak, akár csak lehetőségek, melyeket van erőnk elszalasztani, (egresi + a belépési díj a Matáv Nyílt Internettel leintemetezhető vagy + Ventus FJ400 BULL SMS-képes készülék + Siemens C100 zsinór nélküli SMS-képes készülék A megrendelés és a szerződéses fettételek vonatkozásában hívfa az 1212-t vagy térjen be az Önhöz fegkőzelebbi Matáv Pontba. Az akció időtartama: 2004. augusztus 1. - október 31. (up matáv szavakon túl www.matav.hu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents