Heves Megyei Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-24 / 224. szám

2004. SZEPTEMBER 24., PÉNTEK HORIZONT 7 Tizenöt éves a Szivárvány A jelenlévőknek - köztük Érsek Zsolt polgármesternek - Zsitvay Kata­lin igazgatónő idézte fel az eltelt időszakot fotó: t. a T. 0. Csapdák a törpeharcsáknak Nem csak szemét A csapdákkal kifogott törpe­harcsákat, ha úgy tetszik, osz­tályozzák. A piaci méretet elér­teket - ami legalább 8-10 de- kás példányokat jelent - a Mohosz kereskedelmi értékesí­tésre szánja, a kapott pénzből részben fedezve a kiadásaikat. A napi több mázsa egy része kerül csak a megfelelő úticélra váró szemétszállító konténerekbe. Egyébként a legnagyobb, irigylésre méltó törpeharcsák súlya sem több 15 dekagrammnál. HATVAN Mindössze négyen kezdték el a munkát, s 15 esztendő­vel ezelőtt, 1989-ben alakult meg a településen a család- segítő szolgálat. Mindössze négyen kezdték tehát, ám az intézmény folyamatosan bő­vült: ide került a telefonos lelki segély, majd az idősel­látás - ezen belül az étkezte­tés, a házi segítségnyújtás és a nappali ellátás -, 1997- ben pedig a gyermekjóléti szolgálat is. Az intézmény ekkor vette fel a Szivárvány Szociális Szolgálat elneve­zést. Egy esztendő múlva az adósságkezelési irodát is megnyitották. Mindezekre emlékeztek a megjelentek az Ady Endre Könyvtárban megtartott ün­nepségen, ahová meghívták az egykori dolgozókat is. A szolgálat munkatársait Érsek Zsolt polgármester köszöntöt­te, majd Zsitvay Katalin, a Szi­várvány igazgatónője elevení­tette fel az elmúlt másfél évti­zedet, mindenkinek megkö­szönve a munkáját. Ezt követően a jelenlévők megtekintették a Ments meg, Uram! című filmet, amelyhez Farkas Kálmánná expol- gármester mondott bevezetőt, végül pedig előkerült a torta és a pezsgő is. Mára oly mértékben túl­szaporodtak a gyomhalak a tározóban - elsősorban a törpeharcsa hogy a Mohosz megkezdi az állo­mány tömeges ritkítását. Ezt a célt mintegy száz csapda működtetésével kí­vánják elérni. Budavári Sándor TISZA-TÓ A 2000. évi tiszai cianidszen- nyezés a nemes halak tömeges pusztulását hozta. Gönczy Já­nos kormánybiztos már akkor feltételezte, hogy a kiüresedett életteret valamely ellenállóbb halfajok vehetik birtokba. Jólle­het, a Tisza- tavat nem érte iga­zi csapás, de a folyó főmedréből az ökológiai katasztrófa túlélői mára a horgászparadicsomnak számító tározó egészét „szeny- nyezik” jelenlétükkel.- Nemkívánatos jelenség az úgynevezett gyomhalak, első­sorban a törpeharcsa és az ezüstkárász túlszaporodása - állapította meg Dudás Tibor, a Mohosz Tisza-tavi Kirendeltsé­gének vezetője. Az ellenük való védekezés első szimbolikus je­le volt az az eddigi, példa nél­küli horgászverseny, amelynek értékelésekor csak a kifogott törpeharcsa számított. Itt egy nagyobb hatékonyságú állo­mányritkító eszköz két prototí­pusát is bemutatták.- A törpeharcsa-csapdáról van szó - kapjuk a magyaráza­tot a horgászszövetség illetéke­sétől. - Ebből úgy 60-100 dara­bot kívánunk felállítani a tó te­rületén, s mielőbb működésbe hozni. A törpeharcsa ugyanis vermelés előtt és utána kezd tö­megesen, halrajokat alkotva vonulni, azaz ősszel és tavasszal tudjuk a nagyobb fogás remé­nyében hasznosítani a csapdarendszert. Annak, hogy az ál­lomány gyérítésé­nek eme eszközéből miért nem vethet­nek be többet, prózai okai vannak. A szak­ember szerint ugyanis munkatár­saikkal nem képe­sek többet napraké­szen csalizni, üríteni, netán az algásodástól megtisztítani. Mégis mekkora törpeharcsa­mennyiségtől szabadíthatják meg a csapdák a Tisza-tó vizét?- Szerencsésebb napokon egy csapda akár nyolc kilót is befoghat belőlük, de átlagban hárommal számolunk, vagyis - mondta Dudás Tibor - 24 óránként körülbelül három mázsa nemkívánatos halféle eltávolítása a realitás. A már említett exkormánybiztosra hivatkozva írhatjuk: ha egy halfaj száma az élőhelyének biológiai eltartóképessége fölé emelkedik, ott a természet szabályoz. Egyelőre nagyon úgy néz ki, a gyorsan szaporo­dó, kis testű törpeharcsák po­pulációinak van mivel táplál­kozniuk. Egyes kutatási ered­mények szerint hétévenként lehet akkora túlnépesedéssel számolni, amely után törvény­szerűen visszaáll a faj „sűrű­sége Azt viszont a vízi növényzet pénzhiány miatti karbantartá­sának elmaradása, túlburján­zása miatt sem tudja senki megmondani, hogy meddig bosszantja még a Tisza-tavi horgászok többségét, ha csu­pán néhány dekás törpeharcsa akad a horgukra... Fogásmesterek Az első törpeharcsa-fogó viadalt a rossz időjárás befolyásolta, hiába je­lentkeztek be például Egerből, Hevesről is. Dudás Tibor elmondta: végül 15 fős mezőny foglalt helyet a parton, vagy csónakjával a vízről próbált eredményes lenni A győztes (Szivák Gyula) negyvenet emelt ki botjával a tó vizéből, a második (Szatmári) és a harmadik (Oláh) között mindössze néhány dekányi döntött A versenyt Szivák Gyula 3940 grammos teljesít­ménnyel nyerte Szatmári (2480) és Oláh (2430) előtt. A legjobb elnyerte a vándorkupát. A dobogósok mellett különdíjban részesült a legkisebb (6 centis, 1,5 dekás), valamint a legnagyobb (14 dekás, 4 éves) példányt ho­rogra akasztó pecás. A versenyben kitűnteknek Fűrész Gyula, a Mohosz halgazdasági osztályvezetője értékes horgászfelszerelést adott át Ma: megyei közgyűlés Gazdag programok Eger ünnepén civilrendezvények A mai és szombati kulturális események minden korosztály igényeit kielégítik: lesznek koncertek és kiállítások is HEVES MEGYE, EGER A napirend előtti ügyeket köve­tően a megyei önkormányzat alapokmányának módosításá­val kezdi munkáját ma reggel 9 órakor az egri Megyeházán összeülő megyei közgyűlés. He­ves Megye Európai Ösztöndíja­sa elnevezéssel javaslat hang­EGER Az Egri Hegyközség választmá­nya az Ottonel Muskotály és a Rizlingszilváni fajtájú szőlők szüretének kezdeti időpontját legkorábban szeptember 29- ében határozta meg. Az időjárá­si, illetve a növény-egészségügyi helyzetre tekintettel azonban ­zik el egy tanulmányi ösztöndíj alapítására, illetve egy közbe­szerzési szabályzat megalkotá­sára is. Ezt követően beszámol munkájáról a Heves Megyei Pe­dagógiai Intézet, majd a Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozásáról lesz szó. A továb­biakban egyebek mellett támo­gatási kérdésekről is döntenek. a hegyközségi tag kérésére tar­tott helyszíni szemlét követően, indokolt esetben - a hegyközség engedélyt adhat egyedi kezdési időpontra is. A meghirdetett időpont előtti szüret esetén a Hegyszabályzat ellen vétőt pénzbírsággal sújthatják, és az „egri” termőhelyre utaló megje­löléstől is eltilthatják. (Folytatás az 1. oldalról) A hivatalos megnyitót megelő­zően már kezdetét vette a ren­dezvénysorozat a „Tiszta élve­zet” drogellenes nap program­jával, illetve a Megyei Művelő­dési Központban dr. Horuczi Csaba alpolgármester által megnyitott régiós drogügyi konferenciával, melyen három megyéből 130 szakember vett részt. Köszöntőjében az alpolgár­mester kitért arra, hogy mi­lyen hosszú út vezetett a szoci­alista érában tabuként vagy nemlétezőként kezelt drog- problémától előbb az ügy sú­lyosságának, illetve egyre sú­lyosodé voltának a felismeré­séig, később a segítő szerveze­tek létrejöttéig, ma pedig már az állami elismertségéig. Az elhivatott szakemberek mun­káját nem mindig kísérte elis­merés, de az ő töretlen elköte­lezettségük átsegített a kezde­ti nehézségeken. A vasárnapig tartó Eger Ün­nepén számos érdekes és szí­nes - többnyire az évek során már megszokott hagyományos - rendezvény várja az érdeklő­dőket, de új kezdeményezé­sekkel is gyarapodott a civilek őszi ünnepe. Egy pályázaton elnyert támogatás például egy olyan nemzetközi konferencia megrendezését teszi lehetővé, amelyre Eger testvérvárosai­ból, a régióból és a megyéből érkeznek a résztvevők, és a ta­nácskozás mellett bepillantást nyernek a több mint hatvan helyi civilszervezet - alapít­vány, egyesület, klub - együtt­működésével megvalósuló ci­vilfesztiválba. Az új forrásokon kívül a szervezők idén is számolhat­tak az önkormányzat anyagi támogatásával. Az EVAT Rt. a sátrakat építtette fel, míg az. Eger Termál Kft. igazgatójá­nak kezdeményezésére az Eger Ünnepe rendezvény al­kalmából a helyi termálfürdő­be pénteken 9 és 15 óra között az egri lakosok ingyenesen léphetnek be. A mai és a szombati nap egyébként a legzsúfoltabb a programok tekintetében: kon­certek, kiállítások, nonstop ve­télkedő, irodalmi beszélgeté­sek, színjátszó programok, népzenei együttesek, sportbe­mutatók váltják egymást min­den mennyiségben a város kü­lönböző pontjain, de elsősor­ban a Dobó téren, illetve az er­re szakosodott intézmények­ben. A négynapos civilünnep vasárnap a hagyományos Ba­rokk futóparádéval zárul. A szüret időpontja Két évtized HEVES Húsz éve, 1984. január elsején vált ismét várossá Heves. Ezen évfordulóra emlékeztek a közel­múltban az Eötvös József Kö­zépiskolában megnyílt „Heves 20 éve a sajtó tükrében” című tárlattal. Megnyitó beszédében Kontra Gyula polgármester hangsú­lyozta: egy település nem attól lesz várossá, hogy emeletes há­zak nőnek ki a földből. Inkább attól, hogy egy közösség élő, or­ganikus egységet alkot: a gyer­mekeknek intézményeket épít, a kultúrára vágyóknak könyv­tárat, művelődési házat. Az anyagi és szellemi építkezésen túl azonban őrzi hagyományait. Az elmúlt két évtized fejlődését bemutató anyagot az érdeklő­dők is megtekinthetik. A várossá válás 20. évfordulójára emlékeznek a középiskolában rendezett tárlaton FOTÓ: ÖTVÖS IMRE Néhány lépés a tudásért J. M. NAGYFÜGED „Tízezer lépés Európáért” elne­vezéssel évindító akadályver­senyt rendeztek a helyi Arany János Általános Iskolában. A megmérettetésen tíz csapat vett részt, melyekben minden kor­osztály képviseltette magát.- Már az európai uniós csat­lakozás előtt is nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a gyere­kek minél jobban megismerjék a tagállamok kultúráját. Az utóbbi akadályverseny ismét le­hetőséget biztosított ahhoz, hogy a diákok kamatoztatni tudják eddigi ismereteiket, va­lamint még több információt kapjanak az Unióról - mondta Kabainé Katona Edit, a progra­mot szervező pedagógus. A ta­nulóknak az akadályverseny különböző állomásain egy-egy tagállamhoz kapcsolódó felada­tot kellett megoldaniuk. A kép­zeletbeli utazás során az ifjú „világjárók” Spanyolországhoz érve mazsolát fűztek, Hollandi­ában a mocsárjárással kellett megbirkózniuk, hogy a sajtokat tulipánra cseréljék, Ausztriá­ban késsel-villával csokoládét ettek, Magyarországon pedig népdalt gyűjtöttek. A gyakorlati játékos feladatsorok mellett a gyerekeknek egy EU-totót is ki kellett tölteniük. A diákönkormányzat és a tantestület szervezésében meg­rendezett vetélkedőt az Észak­magyarországi Regionális Ifjú­sági Tanács ötvenezer forinttal támogatta.

Next

/
Thumbnails
Contents