Heves Megyei Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-22 / 222. szám
6 HORIZONT 2004. SZEPTEMBER 22., SZERDA A kínaiak már a boltban vannak Elsősorban a kereskedelemben keresik boldogulásukat. Illusztrációnk egy egri kínai üzletben készült Hivatalos adatok híján csak becslésekre támaszkodhatunk, de így is több mint száz kínai származású polgár él a megyében. Elsősorban ruházati és cipőkereskedelemmel foglalkozó vállalkozóként keresik boldogulásukat. A többezres fővárosi közösséggel szemben azonban helyi kínai kolóniáról nem beszélhetünk. HEVES MEGYE Számos közhely és ostoba klisé él mindmáig a hozzánk érkező, nálunk boldogulást kereső, lete- z lepedő kínaiakkal kapcsolatban. | Emlegetik páratlan szorgalmú- kát, zártságukat és összetartása | kát, magas kultúrájukat és § blikkjeiket, címlapsztorivá váló belső leszámolásaikat. Miközben az átlagember legfeljebb egy kínai alsónemű képében vagy az édes-savanyú fnomságok, s a dim sum - töltött falatkák, tekercsek, derelyék - fogyasztása, esetleg elcsépelt karatefilmek élvezete közben találkozik velük. Míg a '90-es évek előtt csak elvétve találkozhattunk kínai, illetve Távol-Keletről érkező látogatókkal, s még kevesebben voltak, akik - elsősorban a sportkapcsolatok és az ottani szocialista országokkal folytatott együttműködések, cserék révén - hosszabb-rövidebb időre, vagy netán végleg letelepedtek nálunk, addig az elmúlt másfél évtizedben gyökeresen megváltozott a helyzet. A rendszerváltás nyomán a '90-es évek elejétől számos egymást követő hullámban több ezren érkeztek hozzánk a Távol-Keletről, elsősorban a Kínai Népköztársaságból, s ennek a hullámverésnek tovagyűrűző tajtékai elértek az ország legtávolabbi zugaiba is. A kínaiak betörtek a tönkrement nagy állami kereskedelmi cégek és könnyűipari vállalatok, valamint az ellenőrzöttebb keretek közt visszaszoruló egykori KGST-, illetve lengyelpiacok megszűnése nyomán támadt űrbe. Rájöttek: nagy az igény a viszonylag olcsó, ha nem is a legjobb minőségű, de elérhetű árú ruházati tömegcikkekre. Csakhamar a kezükben összpontosult a hazai ruha, textil és cipő kis- és nagykereskedelem nagyobbik része. Ugyanakkor részben nekik köszönhető a természetes gyógymódok, a ma már elfogadott hagyományos keleti orvoslás - akupresz- szúra, akupunktúra stb. - és készítmények reneszánsza is. Mára a helyzet annyiban változott, hogy a kínai boltok, a döntően távol-keleti portékákat áruló üzletek egy részét már „kínaiasított” hazai vállalkozók üzemeltetik, ugyancsak magyar személyzettel, azonban a kínai kapcsolat megmaradt, hiszen az árukészlet túlnyomó részét kínai nagykereskedőktől, közvetítőktől szerzik be, akik nem ritkán üzleti hiteleket is nyújtanak a boltok beindításához. A hatékony kereskedelmi térhódítást jelzi, hogy csak Egerben legalább tucatnyi kisebb-na- gyobb kínai bolt, távol-keleti árukat kínáló üzlet található. Emellett pedig a megyeszékhelyen kívül szinte minden nagyobb településen található hasonló kereskedelmi egység. A közelmúltban például a szebb napokat is látott hazai kereskedelmi lánc gyöngyösi Skála Áruházát adták el, s létesítettek benne kínai üzletet. Akadtak persze kudarcok is a kínai terjeszkedésben. A kínai éttermeknek, olcsóságukról híres vendéglátóegységeknek például nem sikerült megvetniük a lábukat Heves megyében. Egerben a '90-es években két kínai éttermi próbálkozás történt, kevés sikerrel. Talán a viszonylag exkluzív, drágább árfekvés volt az oka annak, hogy mindegyik vállalkozás, a legutóbbi a történelmi negyedben, a vár alatt, pár éves vegetálás után feladta a kilátástalannak tűnő küzdelmet. A kínaiak Heves megyei jelenlétéről kevés adat van, hivatalos kimutatás pedig jóformán semmi. Az önkormányzatok sem rendelkeznek ilyen irányú információval. A kínaiak jelenléte ugyanis elsősorban nem bürokratikus vagy idegenrendészeti kérdés, a vállalkozás szabadsága alapján a cégalapítás és az egyéni vállalkozói lét mindenkinek alanyi jogon jár. Az államigazgatásban pedig sem a vállalkozói igazolványt kiállító okmányirodáknak, sem a cégbíróságoknak nincs kimutatásuk - nem is lehet ilyen megkülönböztetéssel élni - a származásról. Ráadásul még a vállalkozói engedélyek kiváltása, a cégalapítások többségének bejegyzése is a fővárosban történik. Az itt működő nagyszámú, a tízezres főt meghaladó kínai kolónia ugyanis igen intenzív gazdasági és kulturális életet él, több helyi kínai újságot is eltart Míg a megyében élő százas nagyságrendű távolkeleti származású polgár nem éri el azt a kritikus tömeget, hogy látható módon mint közösség is megjelenjenek és megszerveződhessenek. A terület kiskereskedőit tömörítő önkéntes érdekvédelmi szervezetnek, a több száz főt számláló KIOSZ megyei tagságának például nincs kínai tagja, legalábbis nem tudnak róla. Viszont az is tény, hogy a nálunk élő kínaiak közel sem mindegyikének tervei között szerepel az itteni végleges letelepedés és az állampolgárság megszerzése. Sokan ugródeszkának, lépcsőfoknak tekintik a további terveik megvalósításához Nyugat-Európa vagy Amerika felé. Míg mások visszaköltöznek a Távol-Keletre. A maradók ifjabb nemzedékét szolgálja az új tanévben a fővárosban megnyílt kínai-magyar két tannyelvű általános iskola. Az viszont még a zártság bizonyítékának tűnik, hogy az általunk megkeresett érintettek nem szívesen avattak be életük és ittlétük részleteibe. A Magyarországon élő kínaiak többsége 1989 és 1992 között közvetlenül Kínából vándorolt be. Hivatalos nyilvántartások szerint 1990-ben 11.621-an, 1991-ben 27.330-an, 1992-ben 10.128-an érkeztek. A vízum- kényszer részleges visszaállításával (1992) számuk jelentősen csökkent, hivatalosan alig több mint hatezer kínai tartózkodik munkavállalóként az országban. A hivatalos és valós adatok között nyilvánvalóan eltérés van: a kínai közösség vezetői 15-25 ezerre becsülik a magyarországi kínaiak számát. A kínai állami vállalatok és magánvállalkozók magyarországi tőkebefektetése eléri a 120 millió dollárt. Magyarország elosztó, tranzitközpontja a térségbe irányuló kínai exporttermékeknek. A kínaiak a kereskedelemben, a vendéglátásban és a gyógyító szolgáltatói ágazatban dolgoznak. Eddig mintegy 3500 céget alapítottak hazánkban, amelyek többsége ruha- és cipőkereskedelemmel foglalkozik. Budapesten két kínai tőkével létrejött szálloda és több mint félszáz kínai vendéglő működik. Kínai migráns-típusok A külföldön élő kínaiak négy jellemző típusba sorolhatók■ 1. a mozgékony keresked&vállalkozó, 2. a vendégmunkás, aki szerződése lejártával hammegy, 3. huaqiao: a Kínán kívül élő, de kínai állampolgárságát megtartó, szoros politikai, gazdasági, kulturális és érzelmi szálakkal az anyaországgal - a hazai kolónia többsége ebbe a csoportba sorolható, 4. huaren: kínai származású, elnyugatiasodott, eurázsiai kultúrájú külföldi állampolgár, többnyire az Egyesült Államokban, Ausztráliában vagy Nyugat-Európában él. Pörgés és érzelmek MOM'S FAVORITE Nem akarják megváltani a világot A közönség legközelebb szeptember 23-án találkozhat velük EGER A nyáron felrántottunk egy maxilemezt, erről hamarosan egy videoklipet is szeretnénk forgatni - tudtuk meg Gibbontól, a Mom's Favorite együttes kiválóságától. Mint megjegyezte: a punk-rockot játszó banda ezúttal egy kevésbé pör- gős számot „filmesít meg”, s ebben a hétköznapok szürke egyhangúságát, a folytonos rohanás következményeit tárják a hallgatók és majdan a nézők elé. A banda egyébként nyáron sem pihent, egyebek mellett a Hegyalj a-fesztiválon, Mezőtúron és Sarudon léptek színpadra. Azt mondják: nem akarják ők megváltani a világot, egyszerűen csak szórakoztatni kívánják muzsikájukkal a nagyérdeműt. Ennek érdekében országos turnéra indulnak, melynek keretében tizennégy új dalukat is bemutatják. A hazai közönség legközelebb szeptember 23-án találkozhat a mama kedvenceivel, akik a Dobó téren koncerteznek este nyolc órától. Hulladékgazdálkodás: kész a terv A szűkebb pátriánkban fellelhető 110 hulladéklerakó többségénél már nem alakítható ki a megfelelő műszaki védelem, így azok működése legfeljebb 2008. december 31-ig engedélyezhető - derül ki az Észak magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség közelmúltbeli, a megyei közgyűlés elé tárt regionális hulladékgazdálkodási tervéből. ___________ ________________ üzemelt, ám a hulladékgazdálkoKG dási törvény életbe lépésekor amely az önkormányzatok hatás- heves megye körébe utalja az ezen irányú feladatok ellátását - csak 17 eseté- A három megyét, így Hevest, ben állt rendelkezésre az említett Borsod-Abaúj-Zemplént és Nóg- tervdokumentáció. (Némiképp rádot górcső alá vevő nevezett dokumentum emlékeztet rá, hogy 2002. december 31-ig a meglévő hulladéklerakókat környezetvédelmi felülvizsgálat alá kellett vonni, s ez alapján készült el - a környezetvédelmi felügyelőség által is jóváhagyott - a lerakó további működésére, illetve fejlesztésére vonatkozó, a hulladékgazdálkodás összehangolását is szolgáló intézkedési terv. A felügyelőség azonban arról adott tájékoztatást a megyei közgyűlés elé tárt anyagban, hogy a jelzett határidőig csak kevés üzemeltető végezte el a teljes körű felülvizsgálatot. A munka elmaradását a forráshiányos költségvetésükkel magyarázták. A felügyelőségi kimutatások szerint Heves megye 118 településén 57 hulladéklerakóra történt rendszeres szállítás, azaz ennyi A keletkező hulladék típusa és éves mennyisége (tonna/év) Hulladék Heves m. Régió (t) összesen (t) Ipari és egyéb gazdálkodói nem 1.947,791 3.263.521 veszélyes hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari 340.000 1.125.000 nem veszélyes hulladékok Települési szilárd hulladékok 217050 679.426 Települési folyékony hulladék 144.456 624.316 Kommunális szennyvíziszap 45,000 142.562 Építési, bontási hulladékok és 112109 428.500 egyéb inert hulladékok Összesen: 2.806.406 6.263.325 — árnyalja ugyanakkor a képet, hogy a nagyobb - 10 ezer ton- na/év, illetve 40 ezer köbméter/év - kapacitású begyűjtési körzettel rendelkező lerakók felülvizsgálata Heves megyében kivétel nélkül elkészült Jellemzően a kisebb, egy-két települést kiszolgáló, illetve a törvény életbe lépésekor még működő, azóta azonban már bezárt lerakók adják a felülvizsgálatra kötelezettek körét.) Tudni való: az Országos Hulladékgazdálkodási Terv - az EU- követelményekkel összhangban - országszerte legfeljebb 100 lerakó, illetve legfeljebb 6, az egyes régiók nagyvárosai körzetében megváló suló égetők köré szerveződött komplex kezelőrendszerek létrejöttével számol. Éppen ezért - hívta fel a közgyűlés figyelmét a felügyelőség - új regionális lerakó vagy égető beruházásának támogatása csak a teljes körű begyűjtést megvalósító rendszerekhez kapcsolva, a begyűjtő körzetében lévő lerakók bezárásával és rekultivációjával lehetséges. Lényeges: az ISPA- programon keresztül a gyöngyösi régió 22 településének bevonásával Heves megyében immár 93-ra bővült a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás tagjainak száma. A tervek szerint pedig 2006 és 2008 között az EU támogatásával kiépül a szelektív hulladékgyűjtést, az újrahasznosítást és a jelenlegi lerakók rekultivációját is magában foglaló komplex hulladékkezelési rendszer.
