Heves Megyei Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-18 / 219. szám

2004. SZEPTEMBER 18., SZOMBAT HORIZONT 7 Nem a kuka jelenti a megoldást A SZEMETELÉS ELLEN A szakember szerint elsősorban az emberek szemléletét kellene megváltoztatni , 1 Suha Péter GYÖNGYÖS Amíg a baj bennmarad az erdő­ben, addig az emberek aligha foglalkoznak vele különöseb­ben, kivéve persze azokat, akik­nek ez hivatalból kötelességük. Ha azonban az erdő „betegsége” átterjed egyéb területekre is, akkor mindjárt felerősödik a közvélemény érdeklődése - vé­lekedett a biotikus károk téma­körében rendezett tanácskozá­son dr. Csóka György, az Erdé­szeti Tudományos Intézet erdő­védelmi osztályának vezetője. A mátrafüredi székhelyű szak­mai szervezet volt a házigazdá­ja, s egyben egyik fő szervezője a három kontinens több, mint 20 országának részvételével Mátraházán megrendezett szakmai konferenciának.- Mi értelme, milyen haszna van annak, ha amerikai, ázsiai és európai szakemberek Magyar- országon, s éppen a Mátrában- jönnek össze egy ilyen konferen­ciára?- A legfőbb értelme és hasz­na a legújabb kutatási eredmé­nyek megismertetése, a tapasz­talatok átadása, a szakmai kap­csolatok kiépítése és erősítése. Emellett - tudományos kuta­tókról, az ő vizsgálataikról és ezek megállapításairól lévén szó - természetesen a gyakorla­ti haszon sem elhanyagolható, hiszen a tudományos eredmé­nyek azonnal beépíthetők a na­pi erdőgazdálkodási munkába, s ennek révén megőrizhető il­letve javítható az erdők egész­ségi állapota.- A megelőzés, vagy a „gyógyí­tás” a fontosabb?- Mint a humán orvoslásban, természetesen ezen a téren is a prevenció az eredményesebb és a kívánatosabb. Ehhez azonban akik e sajátos természeti egy­ség közjóléti funkcióit élvezik, magyarán szólva például kirán­dulni járnak az erdőbe.- A természetjárók száma mintha valamelyest emelkedne, kérdés, hogy miként hat ez pél­dául az erdőkre? Gondolok itt például a szemetelés problemati­kájára...- Meggyőződésem, hogy a szemetelés ellen nem sok kuká­val lehet védekezni, már csak azért sem, mert a több edény több kukarugdalót sarkall arra, hogy kiélje hajlamait. Úgy vé­lem, elsősorban az emberek szemléletének kell megváltoz­nia ahhoz, hogy a mai Helyzet ­Mi van a pohárban? Gubacsdarázs - közli mintegy mellékesen dr. Csóka György, az erdei rovarok szakértője, miután figyelmesen megszemléli az ásványvizéből kimentett rovart. Az apró jószágot elpöcköli, majd mielőtt visszatérnénk eredeti témánkhoz, megjegyzi: felelősségteljes kutató nem nyel le csak úgy, alapos vizsgálat nélkül semmiféle élőlényt, még kártevőt sem... nemcsak a szakembereknek, erdészeknek, gazdálkodóknak, s nem utolsósorban erdőtulaj­donosoknak kell vigyázniuk az erdőkre, hanem mindazoknak, 1 amikor is a teljes hazai üdítő­ital-kínálat nyomon követhető egy-egy ösvény mentén - meg­változzon. Azt kellene elérni, ami a világ számos országában már természetes: ha egy ki­ránduláson az ember képes magával ci­pelni a tele üdítős­flakont, akkor visszaúton is vigye magá- jl val, immár w üresen mondjuk az első la­kott he­lyig, s ott dobja ki egy alkal­mas ku­kába. Nyugat-Európában sok helyen már „kinézik” azokat, akik elhajigálják a szemetüket, nálunk ez még nem igazán jel­lemző.- A szemét sem kimondottan egészséges dolog, de - gondolom - egy erdőt ezer más veszély is fe­nyeget. Milyen állapotban van­nak, mennyire egészségesek a magyar erdők?- Az európai átlagnál nem rosszabbak. Ebben szerepet ját­szik az is, hogy Magyarorszá­gon még nagyobb az őshonos fajok aránya, s ennek nyomán természetesebb állapotban van­nak az erdők, mint sok más or­Nyugaton már „kinézik” a természetjárók a szemetelőket szágban. A természetközeli gaz­dálkodás szintén a faállomány épen és egészségesen tartását célozza. Ez például a Mátrában is így van.- Van különbség a magán- és az állami erdők egészségi állapo­ta között?- A kártevőket nem foglal­koztatják a helyrajzi számok, a térképeken feltüntetett határok, de még csak a tulajdoni viszo­nyok sem. Ebből eredően ilyen különbségről nem lehet beszél­ni. Az tény, hogy a magáner­dőknél előfordulhat, hogy a tu­lajdonos akár több száz kilomé­terre lakik a „birtokától”, illetve egy-egy erdőnek akár több tu­cat tulajdonosa is van, ám eköz­ben talán kevésbé akad gazdá­ja, mint mondjuk egy állami er­dőnek.- Az erdők fajta-összetételét mennyiben változtatta, változtat­ja meg a tulajdonviszonyok mó­dosulása? Például az akác előre­törése ennek köszönhető?- Tény, hogy a magánbirto­kosok előnyben részesítik a gyorsabban növő fajtákat, hi­szen nem százéves megtérü­lésben gondolkodnak, amikor erdőt telepítenek. Ez tényhely­zet, meg kell tanulni ezzel együtt élni. Milliónyi lépés az emberi értékekért A dob, a cintányér a tangóharmonikával együtt elmaradhatatlan kellékek fotó: nemes Róbert Ha pusztán a fizikai telje­sítményről kell említést tenni, akkor ennyit je­gyezhetünk fel: 700 kilo­méter megtétele gyalog, ami hozzávetőleges szá­mítás szerint több mint egymillió lépés. Ám ha a Krisna-tudatúak Lépni kell! elnevezésű zarán­doklatjának közéleti, lé­lektani hatását vesszük, az kétségkívül felbecsül­hetetlen érték. Szalay Zoltán Akárcsak tavaly, az idén is meg­rendezték Krisna egri hívei ha­gyományos nyári zarándokúju­kat. Ezúttal Eszakkelet-Magyar- ország 700 kilométeres útvona­lát járták be.- Egerből, a Széchenyi utcai központunkból indultunk júni­us 1-jén - meséli Karádi Csaba, Krisna-hívő lelkész, a zarándok­lat vezetője. — Csaknem harmin­cán keltünk útra, amelyen érin­tettük Hevesen kívül Borsod- Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szat­már és Hajdú-Bihar megye több települését. Hétvégeken sokan csatlakoztak hozzánk, főleg azokban a helységekben, ahová éppen megérkeztünk. A zarándokcsapat bizonyosan felhívta magára mindenhol a fi­gyelmet, hiszen naponta 6-8 órát sétáltak, miközben dobbal, cintányérral, tangóharmoniká­val muzsikáltak, énekeltek, s táncoltak is.- Az emberek 90-95 százalé­ka nagyon barátságosan foga­dott bennünket — feleli Csaba ar­ra a kérdésemre, hogy miként viselkedtek láttukon a számuk­ra ismeretlen személyek. — Többnyire mosolyogtak, integet­tek. Hat-hét társunk szórólapo­kat is átnyújtott a szemlélődők- nek, s persze adományokat is gyűjtöttek, cserébe vallási tár­gyú kötetekért. Az adományokra szükség is volt, hiszen a napi szükségleteinket részben ebből fedeztük. Az öröm, a vidámság legtöbbször hamar átragadt kí­sérőinkre, alkalmi közönségünk tagjaira, különösen az tetszett nekik, amikor a színes zászlókat pörgettük. E fogadtatás is hozzájárult ah­hoz, hogy a 2-2,5 hónapra terve­zett akcióból három hónap lett, s Záhonyig meneteltek.- A polgármesterek, jegyzők, intézményvezetők lelkesen segí­tették csapatunkat — folytatja Lajosházi Péter, az egri Krisna- tudatú közösség templomának képviselője. — Szállást biztosítot­tak nekünk, szinte mindenben támogattak, amiben csak tudtak.- Hogy a kép teljes legyen - veszi vissza a szót Csaba —, el kell mondani, előfordult, hogy ahol szabadságon volt a helység irányítója, ott nem nagyon mer­tek intézkedni a helyettesítők. S volt két-három önkormányzati vezető, akik durván elutasítot­ták a kérésünket Sétánk közben megesett, hogy egy-két ember kiabált, az öklét rázta felénk, de ezeken kívül komolyabb atroci­tás nem történt- A kedvező fogadtatás annak is köszönhető-jegyzi meg Péter -, hogy a Krisna-tudatúak za­rándoklatukon és vallásukban is olyan emberi értékeket képvisel­nek, amelyekkel a legtöbben egyetértenek. Aki igazán intelli­gens, az pontosan látja a mi de­monstrációnk célját.- Úgy van, demonstráció volt ez a több mint egymillió lépés - magyarázza Csaba. — A szándé­kunk leginkább az volt, hogy fel­hívjuk a figyelmet a legfonto­sabb emberi értékekre, arra, hogy alkohol, drogok és erőszak nélkül lehet igazán boldog életet élni. Az emberi élet a vidámság­ról, a boldogságról kellene hogy szóljon, arról, hogy mi emberek összetartozunk, a békét, a nyu­galmat szeretjük. A Krisna-tudatúak saját pél­dájukon keresztül is igyekeznek bemutatni, hogy nekik sikerült lemondani az olyan káros szen­vedélyekről, mint az ital, a kábí­tószer, s kerülnek mindenfajta erőszakot. Péter szerint olyanok is résztvevői voltak a zarándok­latnak, akik valamikor sűrűn döntötték magukba a szeszes italokat, vagy más drogokkal él- tek, ám a Krisna-tudat vagy -hit segített nekik abban, hogy ma már teljesen tiszták lehessenek. Nem véletlen, hogy ezt a de­monstrációt például tanácsok­kal, ajándékokkal támogatta az Egri Kábítószer-egyeztető Fó­rum, a Heves Megyei Rendőr-fő- kapitányság bűnmegelőzési osztálya, s az Egri Drogam­bulancia veze­tése is.- Nagyon fontos tudni — szögezi le Csa­ba —, hogy nem térítő akcióról volt szó, ha­nem annak a gondolatnak a hírül adásáról, hogy éljünk tisztán és boldogan ebben az országban! A Krisna-tudatúak is rendsze­res résztvevői a nyarankénti To­kaj Rockfesztiválnak. Idén is ott voltak, s a zarándokúiból három napot erre szenteltek. Akárcsak más nagyobb városokban, itt is előadásokat tartottak gondolko­dásukról, nézeteikről az érdeklő­dőknek. A három nap alatt 3000 tál ingyenételt osztottak ki a fia­taloknak. Magyaros, de vegetári­ánus ételek voltak ezek — tarho- nyás lecsó, babgulyás, székely­káposzta, persze hús és tojás nélkül -, amelyeket ők maguk főztek. — Nagy sikere volt a Hare Kris­na valóságsátrunknak — meséli Csaba. - A 100 négyzetméteres ponyva alatt négy szobát alakí­tottunk ki. Az érdeklődők ha be­jöttek, az elsőben beöltöztettük őket olyan ruhákba, amiket mi viselünk. A második volt a kér- dezz-felelek szoba, ahol az alap­vető Krisna-filozófiába nyújtot­tunk bepillantást A harmadik helyiség volt a konyha, itt min­denki süthetett purit, azaz indiai lángost, mégpedig olajban. Ezt aztán a negyedik szobába helye­zett oltár előtt felajánlhatta iste­nünknek. Negyven percben te­hát mindenki átélhette azt, hogy milyen krisnás- nak lenni, anél­kül persze, hogy azzá kell­jen válnia. Na­ponta 100-150 ember kereste fel a sátrunkat. Ez a fajta bé­kés kampány, amely ezúttal a Ne ölj! tiltást helyezte előtér­be, a jövőben is folytatódik. Mindjárt az Eger ünnepe rendezvénysoroza­tán, szeptember végén, amikor is a drogellenes nap kábítószer­ellenes konferenciáján, 23-án, a Krisna-egyházat is képviselik szakemberek. Délután 2 órakor a Dobó téren lesz ingyenes étel­osztás, megjelennek ott arcfes­tők, asztrológusok, s olyan szer­zetesek is, akik leszoktak a kábí­tószerekről.- A jövő nyárra megint csak szeretnénk zarándokutat szer­vezni — mondja Karádi Csaba. - Ezúttal az Eszak-Dunántúlra tervezzük az útvonalat. Jövő ősszel Északkelet-Magyarorszá- gon kisebb fesztiválprogramok­kal kívánjuk felkeresni a telepü­léseket. Bejegyzések a zarándokút naplójába Búza Gyula, alpolgármester, Sajószentpéter: „Mindig örülünk, ha városunkat olyan emberek keresik fel, akik arra tették fel az életüket, hogy az emberek tisztességgel, emberekhez méltó mó­don éljenek... ”. Blahó István alpolgármester, Füzesabony: „Tiszteletre méltó a szándék, és a példát éltetni kell, ahogyan ezt a gimnáziumunk előtt álló székely kapu is hirdeti. Örülünk a látogatásuknak, és további sikereket kívánok missziójuk megvalósításához!”. Az akció eredete A Lépni kell! gyökerei 500 év­vel ezelőttre nyúlnak vissza. Akkor Caitanya Mahaprabu, az Isten inkarnációja gyalog járta be a hatalmas országot, s hirdette gondolatait. Ezt élesztette fel a Krisna-tudatú Hívők Nemzetközi Szervezete, s rendezik meg rendszeresen a több száz kilométeres érték­terjesztő sétát a világ számos pontján.

Next

/
Thumbnails
Contents