Heves Megyei Hírlap, 2004. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
2004-09-18 / 219. szám
2004. SZEPTEMBER 18., SZOMBAT HORIZONT 7 Nem a kuka jelenti a megoldást A SZEMETELÉS ELLEN A szakember szerint elsősorban az emberek szemléletét kellene megváltoztatni , 1 Suha Péter GYÖNGYÖS Amíg a baj bennmarad az erdőben, addig az emberek aligha foglalkoznak vele különösebben, kivéve persze azokat, akiknek ez hivatalból kötelességük. Ha azonban az erdő „betegsége” átterjed egyéb területekre is, akkor mindjárt felerősödik a közvélemény érdeklődése - vélekedett a biotikus károk témakörében rendezett tanácskozáson dr. Csóka György, az Erdészeti Tudományos Intézet erdővédelmi osztályának vezetője. A mátrafüredi székhelyű szakmai szervezet volt a házigazdája, s egyben egyik fő szervezője a három kontinens több, mint 20 országának részvételével Mátraházán megrendezett szakmai konferenciának.- Mi értelme, milyen haszna van annak, ha amerikai, ázsiai és európai szakemberek Magyar- országon, s éppen a Mátrában- jönnek össze egy ilyen konferenciára?- A legfőbb értelme és haszna a legújabb kutatási eredmények megismertetése, a tapasztalatok átadása, a szakmai kapcsolatok kiépítése és erősítése. Emellett - tudományos kutatókról, az ő vizsgálataikról és ezek megállapításairól lévén szó - természetesen a gyakorlati haszon sem elhanyagolható, hiszen a tudományos eredmények azonnal beépíthetők a napi erdőgazdálkodási munkába, s ennek révén megőrizhető illetve javítható az erdők egészségi állapota.- A megelőzés, vagy a „gyógyítás” a fontosabb?- Mint a humán orvoslásban, természetesen ezen a téren is a prevenció az eredményesebb és a kívánatosabb. Ehhez azonban akik e sajátos természeti egység közjóléti funkcióit élvezik, magyarán szólva például kirándulni járnak az erdőbe.- A természetjárók száma mintha valamelyest emelkedne, kérdés, hogy miként hat ez például az erdőkre? Gondolok itt például a szemetelés problematikájára...- Meggyőződésem, hogy a szemetelés ellen nem sok kukával lehet védekezni, már csak azért sem, mert a több edény több kukarugdalót sarkall arra, hogy kiélje hajlamait. Úgy vélem, elsősorban az emberek szemléletének kell megváltoznia ahhoz, hogy a mai Helyzet Mi van a pohárban? Gubacsdarázs - közli mintegy mellékesen dr. Csóka György, az erdei rovarok szakértője, miután figyelmesen megszemléli az ásványvizéből kimentett rovart. Az apró jószágot elpöcköli, majd mielőtt visszatérnénk eredeti témánkhoz, megjegyzi: felelősségteljes kutató nem nyel le csak úgy, alapos vizsgálat nélkül semmiféle élőlényt, még kártevőt sem... nemcsak a szakembereknek, erdészeknek, gazdálkodóknak, s nem utolsósorban erdőtulajdonosoknak kell vigyázniuk az erdőkre, hanem mindazoknak, 1 amikor is a teljes hazai üdítőital-kínálat nyomon követhető egy-egy ösvény mentén - megváltozzon. Azt kellene elérni, ami a világ számos országában már természetes: ha egy kiránduláson az ember képes magával cipelni a tele üdítősflakont, akkor visszaúton is vigye magá- jl val, immár w üresen mondjuk az első lakott helyig, s ott dobja ki egy alkalmas kukába. Nyugat-Európában sok helyen már „kinézik” azokat, akik elhajigálják a szemetüket, nálunk ez még nem igazán jellemző.- A szemét sem kimondottan egészséges dolog, de - gondolom - egy erdőt ezer más veszély is fenyeget. Milyen állapotban vannak, mennyire egészségesek a magyar erdők?- Az európai átlagnál nem rosszabbak. Ebben szerepet játszik az is, hogy Magyarországon még nagyobb az őshonos fajok aránya, s ennek nyomán természetesebb állapotban vannak az erdők, mint sok más orNyugaton már „kinézik” a természetjárók a szemetelőket szágban. A természetközeli gazdálkodás szintén a faállomány épen és egészségesen tartását célozza. Ez például a Mátrában is így van.- Van különbség a magán- és az állami erdők egészségi állapota között?- A kártevőket nem foglalkoztatják a helyrajzi számok, a térképeken feltüntetett határok, de még csak a tulajdoni viszonyok sem. Ebből eredően ilyen különbségről nem lehet beszélni. Az tény, hogy a magánerdőknél előfordulhat, hogy a tulajdonos akár több száz kilométerre lakik a „birtokától”, illetve egy-egy erdőnek akár több tucat tulajdonosa is van, ám eközben talán kevésbé akad gazdája, mint mondjuk egy állami erdőnek.- Az erdők fajta-összetételét mennyiben változtatta, változtatja meg a tulajdonviszonyok módosulása? Például az akác előretörése ennek köszönhető?- Tény, hogy a magánbirtokosok előnyben részesítik a gyorsabban növő fajtákat, hiszen nem százéves megtérülésben gondolkodnak, amikor erdőt telepítenek. Ez tényhelyzet, meg kell tanulni ezzel együtt élni. Milliónyi lépés az emberi értékekért A dob, a cintányér a tangóharmonikával együtt elmaradhatatlan kellékek fotó: nemes Róbert Ha pusztán a fizikai teljesítményről kell említést tenni, akkor ennyit jegyezhetünk fel: 700 kilométer megtétele gyalog, ami hozzávetőleges számítás szerint több mint egymillió lépés. Ám ha a Krisna-tudatúak Lépni kell! elnevezésű zarándoklatjának közéleti, lélektani hatását vesszük, az kétségkívül felbecsülhetetlen érték. Szalay Zoltán Akárcsak tavaly, az idén is megrendezték Krisna egri hívei hagyományos nyári zarándokújukat. Ezúttal Eszakkelet-Magyar- ország 700 kilométeres útvonalát járták be.- Egerből, a Széchenyi utcai központunkból indultunk június 1-jén - meséli Karádi Csaba, Krisna-hívő lelkész, a zarándoklat vezetője. — Csaknem harmincán keltünk útra, amelyen érintettük Hevesen kívül Borsod- Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar megye több települését. Hétvégeken sokan csatlakoztak hozzánk, főleg azokban a helységekben, ahová éppen megérkeztünk. A zarándokcsapat bizonyosan felhívta magára mindenhol a figyelmet, hiszen naponta 6-8 órát sétáltak, miközben dobbal, cintányérral, tangóharmonikával muzsikáltak, énekeltek, s táncoltak is.- Az emberek 90-95 százaléka nagyon barátságosan fogadott bennünket — feleli Csaba arra a kérdésemre, hogy miként viselkedtek láttukon a számukra ismeretlen személyek. — Többnyire mosolyogtak, integettek. Hat-hét társunk szórólapokat is átnyújtott a szemlélődők- nek, s persze adományokat is gyűjtöttek, cserébe vallási tárgyú kötetekért. Az adományokra szükség is volt, hiszen a napi szükségleteinket részben ebből fedeztük. Az öröm, a vidámság legtöbbször hamar átragadt kísérőinkre, alkalmi közönségünk tagjaira, különösen az tetszett nekik, amikor a színes zászlókat pörgettük. E fogadtatás is hozzájárult ahhoz, hogy a 2-2,5 hónapra tervezett akcióból három hónap lett, s Záhonyig meneteltek.- A polgármesterek, jegyzők, intézményvezetők lelkesen segítették csapatunkat — folytatja Lajosházi Péter, az egri Krisna- tudatú közösség templomának képviselője. — Szállást biztosítottak nekünk, szinte mindenben támogattak, amiben csak tudtak.- Hogy a kép teljes legyen - veszi vissza a szót Csaba —, el kell mondani, előfordult, hogy ahol szabadságon volt a helység irányítója, ott nem nagyon mertek intézkedni a helyettesítők. S volt két-három önkormányzati vezető, akik durván elutasították a kérésünket Sétánk közben megesett, hogy egy-két ember kiabált, az öklét rázta felénk, de ezeken kívül komolyabb atrocitás nem történt- A kedvező fogadtatás annak is köszönhető-jegyzi meg Péter -, hogy a Krisna-tudatúak zarándoklatukon és vallásukban is olyan emberi értékeket képviselnek, amelyekkel a legtöbben egyetértenek. Aki igazán intelligens, az pontosan látja a mi demonstrációnk célját.- Úgy van, demonstráció volt ez a több mint egymillió lépés - magyarázza Csaba. — A szándékunk leginkább az volt, hogy felhívjuk a figyelmet a legfontosabb emberi értékekre, arra, hogy alkohol, drogok és erőszak nélkül lehet igazán boldog életet élni. Az emberi élet a vidámságról, a boldogságról kellene hogy szóljon, arról, hogy mi emberek összetartozunk, a békét, a nyugalmat szeretjük. A Krisna-tudatúak saját példájukon keresztül is igyekeznek bemutatni, hogy nekik sikerült lemondani az olyan káros szenvedélyekről, mint az ital, a kábítószer, s kerülnek mindenfajta erőszakot. Péter szerint olyanok is résztvevői voltak a zarándoklatnak, akik valamikor sűrűn döntötték magukba a szeszes italokat, vagy más drogokkal él- tek, ám a Krisna-tudat vagy -hit segített nekik abban, hogy ma már teljesen tiszták lehessenek. Nem véletlen, hogy ezt a demonstrációt például tanácsokkal, ajándékokkal támogatta az Egri Kábítószer-egyeztető Fórum, a Heves Megyei Rendőr-fő- kapitányság bűnmegelőzési osztálya, s az Egri Drogambulancia vezetése is.- Nagyon fontos tudni — szögezi le Csaba —, hogy nem térítő akcióról volt szó, hanem annak a gondolatnak a hírül adásáról, hogy éljünk tisztán és boldogan ebben az országban! A Krisna-tudatúak is rendszeres résztvevői a nyarankénti Tokaj Rockfesztiválnak. Idén is ott voltak, s a zarándokúiból három napot erre szenteltek. Akárcsak más nagyobb városokban, itt is előadásokat tartottak gondolkodásukról, nézeteikről az érdeklődőknek. A három nap alatt 3000 tál ingyenételt osztottak ki a fiataloknak. Magyaros, de vegetáriánus ételek voltak ezek — tarho- nyás lecsó, babgulyás, székelykáposzta, persze hús és tojás nélkül -, amelyeket ők maguk főztek. — Nagy sikere volt a Hare Krisna valóságsátrunknak — meséli Csaba. - A 100 négyzetméteres ponyva alatt négy szobát alakítottunk ki. Az érdeklődők ha bejöttek, az elsőben beöltöztettük őket olyan ruhákba, amiket mi viselünk. A második volt a kér- dezz-felelek szoba, ahol az alapvető Krisna-filozófiába nyújtottunk bepillantást A harmadik helyiség volt a konyha, itt mindenki süthetett purit, azaz indiai lángost, mégpedig olajban. Ezt aztán a negyedik szobába helyezett oltár előtt felajánlhatta istenünknek. Negyven percben tehát mindenki átélhette azt, hogy milyen krisnás- nak lenni, anélkül persze, hogy azzá kelljen válnia. Naponta 100-150 ember kereste fel a sátrunkat. Ez a fajta békés kampány, amely ezúttal a Ne ölj! tiltást helyezte előtérbe, a jövőben is folytatódik. Mindjárt az Eger ünnepe rendezvénysorozatán, szeptember végén, amikor is a drogellenes nap kábítószerellenes konferenciáján, 23-án, a Krisna-egyházat is képviselik szakemberek. Délután 2 órakor a Dobó téren lesz ingyenes ételosztás, megjelennek ott arcfestők, asztrológusok, s olyan szerzetesek is, akik leszoktak a kábítószerekről.- A jövő nyárra megint csak szeretnénk zarándokutat szervezni — mondja Karádi Csaba. - Ezúttal az Eszak-Dunántúlra tervezzük az útvonalat. Jövő ősszel Északkelet-Magyarorszá- gon kisebb fesztiválprogramokkal kívánjuk felkeresni a településeket. Bejegyzések a zarándokút naplójába Búza Gyula, alpolgármester, Sajószentpéter: „Mindig örülünk, ha városunkat olyan emberek keresik fel, akik arra tették fel az életüket, hogy az emberek tisztességgel, emberekhez méltó módon éljenek... ”. Blahó István alpolgármester, Füzesabony: „Tiszteletre méltó a szándék, és a példát éltetni kell, ahogyan ezt a gimnáziumunk előtt álló székely kapu is hirdeti. Örülünk a látogatásuknak, és további sikereket kívánok missziójuk megvalósításához!”. Az akció eredete A Lépni kell! gyökerei 500 évvel ezelőttre nyúlnak vissza. Akkor Caitanya Mahaprabu, az Isten inkarnációja gyalog járta be a hatalmas országot, s hirdette gondolatait. Ezt élesztette fel a Krisna-tudatú Hívők Nemzetközi Szervezete, s rendezik meg rendszeresen a több száz kilométeres értékterjesztő sétát a világ számos pontján.
