Heves Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-07 / 184. szám

Pomádé király új ruhája zenés komédia Bemutató: augusztus 9. További előadások: augusztus 10., 11., 12. esőnap: augusztus 13. Ránki György 2004. augusztus 7., szombat HEVES *5" HÍRLAP ín Egyazon pezsgőfürdőben lubickolva Venczel Valentin rendező a Pomádé király új ruhájáról- Operát, hangsúlyozottan nem gyerekoperát, hanem felnőtteknek szóló operát rendez Egerben. Ren­dezői és színház-pedagógiai mun­kásságában komoly előképekkel, tanulmányokkal rendelkezik e fel­adathoz. Mi az az út, ami idáig vezette1- Mindig irigyeltem azokat a rendezőket, akik zenés darabokat rendezhettek. Egy prózai darab­ban a rendező rengeteg energiát, kreativitást és odaadást fordít ar­ra, mi történik a szereplőinek a lelkében, ezért sok instrukciót kell megalkotnia a munka során. A zenés műnél, különösen az operánál, ezt elvileg elhagyhatja, mert a zene folyamatosan szolgál­tatja a válaszokat ezekre a megfej­tendő kérdésekre. Mindez a jó művekre vonatkozik, márpedig Ránki György Pomádé király új ruhája fantasztikus mű, mely tál­cán kínálja a belső cselekményt, azt a szenvedélyvilágot, amit a prózából elő kell bányásznunk. Arra építettem tehát, hogy ezen belső tartalmakat ki fogom halla­ni a zenéből, és ez meg is történt. Ezt látom a gyerekek alakításain, illetve a felnőtt művészek vissza­jelzéseiből is érzem. Ezek szerint jól éreztem meg a darabot.- Mik ezek a visszajelzések?- A felnőtt művészek instruk­ció-nyitottak, nagy erőfeszítéssel próbálják megvalósítani azokat a feladatokat, melyeket próbálok nekik feladni. Ők is abból indul­nak ki, hogy a műről, s arról, amit mondani akarunk, Ránki tud a legtöbbet. Én is egy elfeledett módszert alkalmaztam. A zene hallgatása mellett a zongorakivo­natba beírt librettót olvastam és ír­tam ki onnan, mint egy verses művet. így egészen újszerűén bon­takozott ki előttem a darab, ráadá­sul éppen úgy, ahogy annak ide­jén a librettista, Károlyi Amy meg­írta azt. Tehát a szereplők lénye­gét magából a műből vettem ki, nem mindenféle közvetítőkön ke­resztül. így profán, prózista mó­don a szöveg lett a hivatkozási alapom. S hogy nem járok rossz úton, azt szintén a művészek visszajelzéseiből látom, akiknek sokszor tudtam így értelmezésbe­li meglepetést, rácsodálkozást nyújtani. A gyerekek visszajelzé­se motiváltságukban, hozzáállá­sukban érhető tetten. Ha semmit nem adunk neki, akkor nem haj­landó udvariasan eljátszani azt, hogy jól érzi magát. Ha azonban jól érzi magát, akkor a művel való vég­telen összhang­ban kezd visel­kedni, anélkül hogy tudná, kreativitásá­nak, felhőtlenül boldog létezésé­nek mi az oka. Vagyis a gyere­kek visszajelzé­se spontán, Venczel Valentin érzelemdús és közvetlen.- A gyerekek és a felnőttek ho­gyan tudnak együtt munkálkod­ni?- Mindőnk közül a legerősebb és legmindentudóbb a zenei mű, mely egyben katalizátor is, mely­be beleolvadva együtt létezik fel­nőtt és gyerek. Természetesen van közvetlen kapcsolat is köztük. Egyik oldalról az atyai barátság, másik oldalról az ifjonti rajongás szintjén, de ennél érdekesebb szá­momra, hogy a kapcsolat a mű­vön keresztül jön létre. Ez olyan, mint egy pezsgőfürdő, melyben benne vagyunk mindannyian, gyerekek és felnőttek, ugyanazt a pezsgést éljük át és ugyanolyan jól érezzük benne magunkat.- Gregor József azt mondta a darab kapcsán, hogy nem szereti az aktualizáló rendezéseket. A Po­mádé király új ruhája azonban mindig aktuális lehet, mert a ha­talomról annak mikéntjéről szól Ön hogyan kezeli a mű ezen a ve- tületét?- Sikerült elkerülnünk két csapdát, ami egy ilyen közismert műnél fönnállhat. Az egyik, ami­kor nagyon respektáljuk az elődö­ket. Nem vagyunk képesek elsza­kadni az előképektől, és csak re­konstrukcióra futja az erőnkből, tehetségünkből. A másik hiba, ha mindenáron változtatni, moderni­zálni akarunk, csak hogy mást mondjunk, mint elődeink mond­tak. Akkor pedig már abba is bele­megyünk, hogy mást mondjunk, mint amit a mű mond. Mivel ma­ga a mű volt az alap, ezért ezeket sikerült elkerülnünk. Amennyivel többet tudunk mondani, mint az eddigi megvaló­sítások, az a kol­lektív élmény. Kilencven óta egy hatalmas, folyamatban lé­vő rendszervál­tozásban élünk, s a kollektív em­lékünk azt re­gisztrálja, hogy gyermekként látjuk, sőt ki is merjük monda­ni, hogy a király meztelen. Fel­nőttkorunkban ugyanúgy látjuk, hogy az éppen aktuális király meztelen, csak ta­pasztalatunk azt sugallja, hogy ezt kimondani nem szabad Illet­ve gyakran éppen azok leplezik le a királyokat, akik egyébként ad­dig öltöztették. Amikor pedig a ki­rály lelepleződik - és ezt nem én mondom, hanem Ránki és Kár­olyi Amy állítása -, a legnagyobb pánikban az udvar van! Nem a nép, vagy akár maga a király. Sze­rintem, amikor a király leleplező­dik, csak ő bukik meg. Az udvar konszolidálódik, és legfeljebb ezt a két szélhámos áltakácsot emeli be a hatalomba, mint egy új tech­nológia tulajdonosait. Manapság rengeteg ilyen új technológiát for­galmazó emberrel találkozunk, akik a semmit bocsátják áruba. Ráadásul azt is megkövetelik, hogy ugyan az a semmi valóban semmi, de mi valaminek lássuk. Ha van értelmezésbeli elmozdu­lás, az az, hogy két szélhámos megvezet egy csecsemőszerű ki­rályt, aki ugyancsak csupán egy produktuma az udvarnak. Igazán nagy bukást pedig az udvarban észlelünk, mert a hatalom nem bukik meg, csak átrendeződik.- Kik voltak azok a társak, akikkel együtt hozták létre ezt a produkciót?- Míg én nagy respektussal ke­zelem a művet, addig vannak itt olyanok, akik zenei oldalról messze jobban ismerik ezt az al­kotást, mint én. Első helyen kell említenem Selmeczi György zene­szerző, karmester, zeneigazgató, zeneesztétát, aki folyamatosan se­gít a Pomádé király zenei megfej­tésében és gyerekekre való adap­tálásában. Kikerülhetetlen Andrá­si Imre koreográfus, aki a fiatal magyar koreográfusok élmező­nyébe tartozik, s a munkája nél­külözhetetlen a darab mozgásvilá­gának megszerkesztésében. Iz­galmas, szenvedélyes, hiteles és erőteljes, de nem szabványos operamozgás készült itt el, mely tükrözi azt a világot, amit Ránki sugároz, másrészt azt, amit ren­dezői elképzelésemben megál­modtam. Nemes Takách Kata jel­meztervező gyermekien tiszta al­kotói hozzáállással, érzékenység­gel készíti a ruhákat. A díszletter­vezőnk, Juraj Fabry, akit az egri­ek a Három nővér díszletéből is­merhetnek, komoly opera-díszlet- rendezői múlttal rendelkezik, és jártas a térszínházi produkciók­ban is. Két korrepetitorunkról sem feledkezhetünk meg. Kalló Zsolt és Hegyesi Hudik Margit fan­tasztikus munkát végeztek, amit a gyerekeken lehet igazán lemér­ni. Természetesen meg kell emlí­tenünk a Forrás Gyermek- Szabadidőközpontot, mely a szer­vezés és a technikai lebonyolítás áldatlan feladataira vállalkozott.- Az elmondottak alapján mi­lyen operára számíthat az Érsek­kertbe kilátogató közönség?- Operánk a műfaj minden kö­vetelményének megfelel. Vizualitásában, hangzásában és komfortosságában, amit ki kell hogy váltson a nézőben, megfelel bármely, színházban vagy opera­házban készített produkciónak. Teljes értékű, remekül világított és hangosított előadást láthatnak majd élő zenekari kísérettel, ké­nyelmes nézőtér, egyéb kiszolgá­lóhelyekkel rendelkező helyszín várja a közönséget. A műfaji elvá­rások maximumát nyújtja majd az előadás. Emellett tudni kell, hogy az opera műfajának legfinomab­ban fogyasztható művéről van szó, melyből garantálom, hogy a néző a szünetben már legalább két dalt dúdolni fog. Olyan fülbe­mászó, a lélekbe ragadó dallamok­ból épül föl a mű, melyek kísérteni fogják a nézőt hetekkel az előadás megtekintése után is. _________■ I vócs Fanni - Rozi- Elmondhatjuk, hogy neked ko­moly színházi múltad van!- Igen, hiszen először a János vitézben szerepeltem, aztán jött az Eger kis csillagai, majd a színházban több darab­ban is közreműködtem, többek között a My Fair Ladyben, most pedig itt van a Pomádé király új ruhája.- Hogy érzed magad a próbafolyamatban?- Ma jöttünk ki elő­ször igazán az Érsekkertbe, és most szembesültünk először a színpad­dal, így vannak még bennem bi­zonytalanságok, de ez a hátralévő időben kitisztul majd. Úgy érzem, jó előadásnak leszünk a részesei.- Nagy különbség van próba­termi próbák és a színpadi pró­bák között?- Egészen más érzés. Az em­ber még inkább elkezdi érezni azt a felelősséget, hogy ezt kö­zönség előtt kell majd bemutatni. Ezért kicsit más, mint előtte.- Nehezebb vagy könnyebb?- Talán egy kicsit nehezebb, mert egyre jobban megérzi az ember a színpadi létezés súlyát, de mindezért kárpótol az a tudat, hogy megmutathatjuk magun­kat, azt, amit tudunk, amit tanul­tunk a próbák alatt.- A rendezővel, Venczel Valen­tinnal mar sokat dolgoz­jöjjek el, mert szamita­•jSf jSL a közös munkálkodás! ban már szerepeltem az B-jp - Az Eger kis csillagai Eger kis csillagaiban. A V * ■ alatt elég jó kapcsolatba- Saját elhatározás- JKJHH m t $ kerültünk, persze vannak ból vagy szülői biztatás­1 .J|t összezördülések, de az a ra jelentkeztél? U*» H ;| £Hj jó, hogy mindent meg tu­-Abszolút az én elha- Jfrg*'-' Aj HkSSK&wuHB ^szélni. Olyan va­tarozásom volt, men mondja, ha valami nem tetszik, és ezek után meg tudjuk találni a kö­zös megoldást, kompromisszumot.- Az, hogy az egyik főszereplő vagy, azt is jelenti, hogy vezéregyé­niség is vagy a csapaton belül?- Erre igazán nem tudok vála­szolni, de azt hiszem, azok közé tartozom, akik valamilyen szin­ten vezetik a többieket.- Itt nagyon fontos az énektu­dás. Volt-e vele gondod, volt-e elő­képzettséged?- Hudik Margó néni és Kalló Zsolt tanár úr remekül felkészí­tett bennünket. Előtte nyolc éven át ének tagozatos osztályba jár­tam, így olyan nagy probléma nem lehet ■ Kiss Máté - Dani- Hogyan kerültél ebbe a produk­cióba, és főleg főszerepbe?- Az ismerőseim szóltak, hogy lesz válogatás a Pomádéra, s hogy amit itt művelünk. Ezenkívül számomra nagyon kedves ez az egész társaság.- Miért jó ez a csapat?-Rendkívül összeszokott társa­ság a miénk. Családias légkör van, mindenki ismer mindenkit, ami még az Eger kis csillagaiból ered, hisz a társaság nagy része már ott is együtt dolgozott a sike­rért.-Van-e valami előképzettsé­ged?-Azelőtt sohasem énekeltem, sőt meg is rémisztett, amikor ki­derült, hogy itt ezt kell majd csi­nálni, nem is akármilyen szinten. Miután meghallgattak, magam is meg voltam lepődve, hogy a be­szédhangomhoz képest mennyi­re magas az énekhangom.- Milyen a felnőttekkel az úgy­nevezett nagy művészekkel együtt dolgozni?-Semmiben nem kü­lönbözik attól, ahogy a többi társunkkal együtt tesszük a dolgunkat. Legföljebb a megszólí­tásokkal van néha gond, de szinte minden­kivel úgy kommuniká­lunk, mint bármelyik társunkkal. Gregor József kivéte­lével mindenkivel tegeződünk.- Mit vársz a bemutatótól?- Tudom, hogy fontos a rek­lám, de nem ezen fog múlni a si­ker, hanem azon, hogy a főpró­bán, illetve a bemutatón milyen szinten adjuk majd elő a Pomá­dé király új ruháját. Minden a teljesítményen múlik majd Egy­re jobban érzem magam, mert amióta fölléptünk a színpadra, minden megváltozott, egyre jobb lett a munka. A rendező, Venczel Valentin szavai jutnak eszembe, miszerint amit ő adott nekünk a próbák során, nekünk most azt kell visszaadni, a kö­zönségnek ________________■ S ándor Árpád - Garda Roberto ruhamester- A Pomádé király próbái során legendák lengedeztek Önről illet­ve a hangjáról mégis kevéssé is­merjük itt Egerben. Kérem, mu­tassa be magát!- A Kolozsvári Opera tagja vagyok hat éve. Az idén végeztem Kolozs­váron a Zeneművészeti Akadémiát, de már aka- démista koromban is az operában dolgoztam.- Milyen szerepeket énekel Kolozsváron?- A repertoárból a Carment, a Szerelmi bájitalt, a Bajazzókat, a Lammermoori Luciát. Ezeken kí­vül az utóbbi időben rengeteg kortárs művet volt alkalmam énekelni.- Melyik stílus fekszik inkább Önnek? Klasszikusokat vagy mo­demeket énekel szívesebben?- A moderneket, a kortársakat is nagyon szeretem, és azt val­lom, hogy ezeket énekelni kell! Nagyon sok tanulnivaló van ezektől a zeneszerzőktől. Mind a kettőt imádom!- Ránki György mint zeneszer­ző, hogy kerül milyen helyet fog­lal el ebben a képben?- Kifejezetten az egri felkérés­re kezdtem Ránki György művé­vel foglalkozni. Itt kaptam meg Garda Roberto, a ruhamester sze­repét, mely azt hiszem, fekszik a hangomnak. Maga a librettó rögtön magával ragadott.- A két hang, Gregor Józsefé és az Öné ho­gyan jön össze?- Sokan mondják, hogy hasonlít egymásra néha a hangszínünk, de ez majd elválik. Gregor József nagy példaképem, gyönyörűség és megtiszteltetés, hogy vele egy színpadon fogok föllépni. Erről álmodni sem mertem még az év elején.- Gyerekszereplőkkel dolgozott- e már valaha pályafutása során?- Igazán nem, de úgy látom, nagyon jól lehet velük együtt munkálkodni. Ők még nincsenek úgy megmérgezve, mint a felnőt­tek, így egészen másképp nézik a dolgokat. Ezért is annyira szép ez a munkafolyamat. Hasonlóan jól megértjük egymást a rendezővel, Venczel Valentinnel, és így szé- pen haladunk a bemutató felé. ■ Kővári Eszter Sára - Dzsufi, az udvari bolond- A próbák végén zuhant be a pro­dukcióba. Milyen érzésekkel érke­zett?- Nagyon izgalmas munka ennyi fiatallal együtt dolgozni. Sőt egészek kis gyerekekkel is, hisz hatévestől tizenhét éve­sig minden korosztály képviselteti magát, és csak hárman vagyunk felnőttek. Imádom a gyerekeket, és a hangu­lat is fantasztikus. Igazi, jó nyári produkció ez!- Mit jelent ez, hogy jó nyári produkció?- Ez annyit tesz, hogy az igé­nyesség és a magas szakmai szint mit sem csorbul, mégis, talán ép­pen a gyerekeknek köszönhető­en igen jó, felszabadult hangulat alakul ki. Jó idő van, ezért mun­ka is és nyaralás is egyben.- Milyen a felnőttekkel együtt dolgozni?- Gregor Józsefet immár hete­dik éve ismerem, és a Pomádé ki­rályt a budapesti Operában is énekeljük együtt. Jól ismerem és szeretem is nagyon. Sándor Ár­pit most ismertem meg, és el­mondhatom, hogy azóta együtt jövünk-megyünk - jó barátság alakult ki köztünk pillanatok alatt.- A gyerekekkel milyen a kap­csolata?- Amilyen lehet a gyerekekkel! Édesek, kedvesek és segítőké­szek, hisz ők már nagyon jól tud­ták a darabot, amikor én beáll­tam.- Mennyit segített Árvái Kati, aki végig- próbálta a szerepet, amíg nem tudott jelen lenni egyéb elfoglaltsá­gai miatt a próbákon? Természetesen szükségem volt az ő it­teni tapasztalataira, de hozzá kell tennem, hogy két kü­lönböző alkat vagyunk, ezért egészen más karaktert hozunk. Megnéztem, miket próbált, aztán ehhez tettem hozzá a saját gon­dolataimat, habitusomat.- Milyen együtt dolgozni a ren­dezővel Venczel Valentinnal?- Tizennyolc éves korom óta ismerem őt, és nagyon örültem, amikor felhívott, hogy lesz ez a produkció, és szüksége volna rám. Segítőkész, és csak ritkán szigorú, ami jó érzés a sok kiabá- lós rendező után.- Látja-e a jelenét és a jövőjét az egri Pomádé királynak?- Nem csak remélem, de ér­zem, hogy nagy siker lesz. Gyö­nyörű a díszlet és a helyszín, és úgy gondolom, bármely kőszín­házban is megállja a helyét, ezért biztos vagyok abban, hogy foly­tatása is lesz. ■ Árvái Kati - Dzsufi, az udvari bolond L- Mit csinál amikor nem opera­énekesként ügyködik?- Nem vagyok operaénekes! Hudik Margónál tanulok énekel­ni, ahová hetente két­szer járok, egyébként weblap-szerkesztőként dolgozom. Idén végez­tem az egri főiskolán, rajz szakon. Most pedig itt vagyok. Három éve kezdtem egy magán színtársulatban működ­ni, addig nem volt kö­zöm igazán a színházhoz.- Hol rejtegette eddig ezt a cso­dálatos hangot, amivel megáldot­ta az Isten?- Ezt magam sem tudom. Vi­lágéletemben rajzoltam, és a szü­leim is arrafelé terelgettek, hogy festőművész vagy rajztanár le­gyek. A sors aztán úgy hozta, hogy másfelé vettem az irányt.- Akkor mi lesz, ha nagy lesz?- Ez majd elválik. Egyelőre web-lapokat szerkesztek, aztán ki tudja!?- Mégis, mit szeretne,. merre vi­gye az útja?- Szeretnék színházzal foglal­kozni, de ebből sem igen lehet megélni, meg még rengeteget kell tanulnom.- Pedig a próbákat látva na­gyon él a színpadon...- Roppantul élvezem ezt az egészet, de hogy honnan ered ez a színház, színpad iránti szere­lem, azt nem tudom. A családban senki sem szeret szerepelni, és nem is neveltek erre. Még verset se mondtam soha az is­kolában, mert világéle­temben gátlásokkal küzdöttem.- Ez most már egyál­talán nem látszik!- Amióta elkerültem otthonról és más közeg­be kerültem, ez fokoza­tosan elmúlni látszik.- Ez a közeg, a Pomádé köze­ge, a próbák hogy tetszenek?- Fárasztó időszak volt, mert a próbák mellett dolgoznom is kel­lett. Most a főpróba-hétre kivet­tem egy kis szabadságot, így re­mélem, most nyugodtabb lesz.- A szerepet Ön próbálta vé­gig, de igazán Kővári Eszter Sára lesz az udvari bobod, aki az Operában is énekli ezt. Ugye lát­juk azért Önt is az ebadások so­rán?- Igen, én próbáltam végig a próbaidőszakot, de most már Sá­ra próbál, neki kell beleszoknia ebbe a produkcióba. De a sorozat egyik előadásán és a főpróbán én fogom énekeim ezt a remek sze­repet!________________■ Az interjúkat készítette, az oldalt összeállította: Egres Béla A fotók Gál Gábor munkái

Next

/
Thumbnails
Contents