Heves Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-05 / 182. szám
6. OLDAL ZÖLD OLDAL 2004. Augusztus 5., csütörtök Zöld energia: nap, szél, hidrogén Jelenleg a szélből származó energia mennyisége 19 millió európai háztartás szükségleteit fedezhetné, bevételei a kérdéses időszakra akár meg is tízszereződhetnek, a jelenlegi 8 milliárd euróról 80 milliárdra nőhet Hogy mindez nem csupán ábránd, hosszú évek dinamikus fejlődése, illetve a szinte még kiaknázatlan területek, köztük Kelet-Európa felfuttatása is biztosítja. Az alternatív energiák felhasználása ugyanakkor az autóipart sem kerülheti eL Összeállításunkból megtudhatják azt is, hogy mostanában a hidrogénhajtásra koncentrálnak a járművek gyártói. A napenergiát nálunk is egyre több magánszemély használja családi házának energiaellátása érdekében. Mindez annak ellenére igaz, hogy a rendszer kiépítése komoly anyagi áldozatokat követel akkor is, ha ez az összeg később megtérül, és akkor is, ha a beruházáshoz támogatás is elnyerhető. Az általunk megkérdezettek szerint ezek a pályázati pénzek eléggé gyorsan elfogynak, ugyanakkor azzal is biztatják őket, hogy érdemes újra és újra megpróbálkozni ezzel a lehetőséggel. Nem árt megjegyezni, hogy Magyarországgal szemben európai uniós elvárás, hogy a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia 2010-ig 3,6 százalékra emelkedjen, ez az arány jelenleg tavaly csupán 0,5 százalék volt, bár azóta folyamatosan növekszik, ha csekély mértékben is. Európai szél Az alternatív energia jelenlegi és főként jövőben szerepével kapcsolatban egyébként egyre több tudományos tanácskozást rendeznek. Néhány hete pédául egy bonni konferencia nyújtott alkalmat a mintegy 157 országból érkező résztvevőnek a megújuló energiaforrásokról való eszmecserére. Téma bőven akadt, kezdve a szél- és napenergia-szövetségek között egyre szorosabbra fűződő kapcsolatról, amely nemrégiben formális megállapodásban csúcsosodott ki, vagy azokról a tervekről, amelyek 2020-ra a világ elektromos termelésének 12 százalékát a szélenergiából kívánják biztosítani. Jelenleg a szélből származó energia mennyisége 19 millió európai háztartás szükségleteit fedezhetné, bevételei a kérdéses időszakra akár meg is tízszereződhetnek, a jelenlegi 8 milliárd euróról 80 milliárdra nőhet. Hogy ez nem csupán ábránd, hosszú évek dinamikus fejlődése, illetve a szinte még kiaknázatlan területek, köztük Kelet-Euró- pa felfuttatása is biztosítja. Az iparágban rejlő nemzetgazdasági érdekeket felismerve állami szinten is jelentős lépéseket tettek az iparág hazai meghonosítása érdekében. Dr. Poós Miklós, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium osztályvezetője szerint Magyarországon ma már hatékony állami ösztönző rendszerek működnek a zöldenergia-szektorban. „Az állami támogatás sokrétű. A kormányzat változatos pénzügyi eszközökkel támogatja az európai uniós, valamint hazai kötelezettségvállalások elérését. Ezek sarokkövét a kötelező átvétel, valamint az ehhez kapcsolódó reális, a gazdaságos működést már lehetővé tevő, jogszabályban rögzített átvételi ár alkotja.” A jelenleg hatályos 105/2003. számú GKM-rendelet értelmében a megújuló energiaforrások által termelt villamos energiáért kilowattóránként csúcsidőben 25,3, völgyidőben pedig 15,8 forintot kell fizetnie a szolgáltatónak. Ez átlagosan egy forinttal több az eddigi kötelező árTörpe erőmű: ad és vesz Heves megyében is egyre nő azon magánszemélyek száma, akik a napenergát használják fel háztartásukban. Egy-egy ilyen berendezés általában 7-800 ezer forintba kerül. A házak többségében egyébként a nappal begyűjtött energiát tárolják. Ugyanakkor ma még viszonylag ritka az úgynevezett „ad és vesz” módszer, amelynek lényege a következő: a napos időben megtermelt energiát azonnal az áramszolgáltató hálózatába továbbítják, majd annak ellenértékét - természetesen a mennyiséget pontosan mérik - kapja vissza az adott háztartás. Az általunk megkérdezett egyik gyöngyösi család éppen ilyen rendszert üzemeltet majd szeptembertől. Mint a tulajdonos elmondta, a beruházás 1,1 millióba került, számítása szerint azonban otthona elektromos fogyasztásának 80 százalékát fedezi majd a házi „törpe erőmű”. nál, és mintegy 5,34 %-os bevételnövekedést jelent az üzemeltetők számára. „Magyarországon ma már szinte minden politikai oldal érzékeny a problémára: ezt jelentős előrelépésként értékelhetjük” - mondta a konferenciával kapcsolatban Naszradi Tamás, az Eurowind Kft. fejlesztési igazgatója. Tiszta vizet bocsát ki Egy napenergia és hidrogén által hajtott autó néhány hónapja átszelte Ausztráliát: A forradalmian új és környezetkímélő jármű a kontinens nyugati partján lévő Perth-ből indulva átkelt a sivatagon, és 4100 kilométer megtétele után kilenc nap múlva érkezett meg a keleti parti nagyvárosba, Sydneybe. A japán Tamagava egyetem diákjai által kifejlesztett jármű csupán tiszta vizet bocsát ki. A nagy utazás fél évvel azután történt, hogy a BMW és a General Motors bejelentette: együttműködésre lép a hidrogénhajtású járművek alkatrészeinek és részegységeinek kifejlesztésében. A GM kutatási és fejlesztési igazgatója, Larry Burns szerint a jövőben a hidrogén egyre nagyobb szerepet játszik majd a személy- és tehergépjárművek hajtásában, s fokozatosan kiszorítja a benzint és a dízel üzemanyagot. Ezért mind a GM, mind a BMW arra törekszik, hogy 2010-re tömeggyártásra kész típussal jelenjen meg a piacon. A két autógyár azonban eltérő úton közelít a kitűzött cél felé: a GM nagy összegeket áldoz a belső égésű motor felváltására alkalmas üzemanyagcellák kifejlesztésére, míg a BMW a hidrogént a belső égésű motor új üzemanyagaként képzeli el. Más fejlesztők ugyanakkor a hibrid autókat részesítik előnyben, amelyek villanymotorokat és akkumulátorokat használnak az autók fajlagos hatékonyságának javítására és a légszennyezés csökkentésére, de a jármű alapjában véve benzint éget eL A GM - amely mintegy egymilliárd dollárt fektetett be üzemanyagcellák fejlesztésébe — biztos abban, hogy a zéró káros- anyag-kibocsátású üzemanyagcellás (FCV) járművek ki fogják szorítani a benzinhibrideket. A szakemberek szerint még nem lehet előállítani a hagyományos autók árszintjén FCV járműveket, így gyorsítani kell az ipar átállását az új technológiára, mivel rohamos ütemben növekszik az olyan feltörekvő térségek kereslete a hagyományos benzinmotorú gépkocsik iránt, mint India és Kína. Az olajszükségletüket szinte teljes egészében importból fedező országokban már az FCV gépkocsik térnyerése előtt elő kell segíteni a hagyományos benzinmotorokat háttérbe szorító technológiák alkalmazását, ez lehet a hibrid autók nagy lehetősége. Hibridek A hibrid autók viszont már itt is vannak: május végén San Franciscóban a Nissan (amely folytatja a üzemanyagcellás járművek fejlesztését is a jövő érdekében) bemutatta a 2007-es Altima Hybrid prototípusát. A hibrid jármű a középkategóriás Altima szedánon alapul, és várhatóan 2006- ban kerül az amerikai piacra. A Toyota fent említett új hibrid rendszere pedig már működik is. A Prius lelke a Toyota hibrid szinergiahajtás, amely a 77 lóerős benzines és 68 lovas villanymotorból, a generátorból, az elődmodellnél kisebb, könnyebb akkumulátorból, a bolygóműves erőelosztó egységből, az egyenáramváltóáram átalakítóból és a fékezéskor áramot visszatápláló rendszerből épül fel. A hibrid rendszer hagyományos része az 1,5 literes, változó szelepvezérlésű benzinmotor. Elinduláskor, amikor a legszennyezőbb a benzinüzemű erőforrás, illetve a torlódásban cammogás közben tisztán elektromosan üzemel a Prius. Ezenkívül akkor segít be az elektromos rendszer, amikor nagy terheléssel dolgozna a hagyományos blokk. Ezzel elkerülhető, hogy még több üzemanyagot kelljen feláldozni a nagyobb teljesítményért. Az EPER és szennyezői Világhálóra kerültek a károsanyag-kibocsátók A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KWM) elkészítette a környezetre jelentős hatást gyakorló magyarországi ipari és mezőgazdasági cégek küszöbérték feletti szennyezőanyag-kibocsátásait tartalmazó honlapok Az összkibo- csátási mutató alapján nem csak a megyében vagy az északmagyarországi régióban, hanem országosan is a visontai Mátrai Erőmű számít a legnagyobb kibocsátók közé. Csoda: füst nélküli kémények felvételünk illusztráció Heves megye, Visonta Felkerültek a világhálóra a jelentősebb hazai cégek szennyezőanyag-kibocsátási mutatói. A környezetvédelmi tárca a környezetre jelentős hatást gyakorló magyarországi ipari és mezőgazdasági cégek küszöbérték feletti szennyezőanyag-kibocsátásait tartalmazó, folyamatosan frissített honlapja már elérhető a szakminisztérium www.kwm.hu oldaláról, illetve közvetlenül a http//eper- prtr.kwm.hu internet-címen. Az Európai Bizottság a tagországok által szolgáltatott adatokból létrehozott Európai Szennyezőanyag Kibocsátási Regiszterének (European Pollutant Emission Register - EPER) és Szennyezés Kibocsátási és Transzfer Regiszterének (Pollutant Release and Transfer Register - PRTR) közös célja egy interneten is elérhető környezeti, főként szennyezőanyag-kibocsátási adatokat tartalmazó adatbázis létrehozása volt. A környezetvédelmi tárca a két kötelezettség teljesítése érdekében indította el júliustól az EPERPRTR honlapot, amely a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari és mezőgazdasági cégek levegőbe és vízbe kerülő, küszöbérték feletti kibocsátásait tartalmazza éves összesítésben létesítményenként, valamint szeny- nyező anyagonként. A hazai EPER-PRTR névre hallgató adatbázisban jelenleg 86 üzem több mint 30 fontosabb szennyező anyagra vonatkozó mutatóját találják meg az érdeklődők. A tárca a folyamatosan bővülő tartalmú honlapon található adatok nagy részét az Európai Szennyezőanyag Kibocsátási Regiszter létrehozásával kapcsolatos munka során gyűjtötte össze, és egyetlenként a csatlakozó országok közül, 2004 januárjában önkéntesen benyújtotta az első EPER-jelentést az Európai Bizottságnak. A 86 üzemről átadott magyarországi adatbázis ennek megfelelően megtalálható az EU EPER honlapján is. Az EPER európai szennyezőanyag-kibocsátási regiszter honlapján folyamatosan nyomon követhetők a legnagyobb hazai környezethasználók kibocsátási adatai, szennyezésük mértéke és időbeli változása is. Magyarországon jelenleg 45 településen működik az EU EPER-határozata alapján adatszolgáltatásra kötelezett üzem. Az összkibocsátási mutatók alapján nem csak Heves megyében vagy az észak-magyarországi régióban, hanem hazai viszonylatban is - a Vértesi, a Dunamenti Erőmű, valamint a Borsodchem mellett - a Mát- raalján található Mátrai Erőmű számít a legnagyobb kibocsátónak. A megyéből egyébként egyedüli kibocsátóként szerepel a visontai létesítmény a nyilvántartásában. A megyék közt Heves ezzel a „találattal” a középmezőnyben szerepel, míg az élen a szomszédos Borsod, illetve a dunántúli Veszprém álL A legtöbb telephely a fővárosban, illetve Debrecenben, Tiszaújvárosban és Balatonfűzfőn (4-4) található. Mátraaljai fekete bárány? A visontai Mátrai Erőmű Rt. a szennyezőérték-kimutatásban elfoglalt elsősége ellenére sem igazán nevezhető a hazai környezetvédelem fekete bárányának. Már csak azért sem, mivel - a magyar energiatermelésben elfoglalt meghatározó súlyához képest is - az elmúlt évek során programszerűen komoly, sok milliárd forintos kömyzetvédelmi beruházásokat hajtottak végre. Számottevő erőfeszítéseket tettek egyebek közt a füstgáz-kibocsátási értékek csökkentésére, a légkörbe kerülő szennyező anyagok mérséklésére, például füstgázmosóra, kérv telenítésre, valamint az idevágó nemzetközi követelmények teljesítésére. Az alapvetően a térségben - helyben, illetve például Bükkábrányban - kitermelt rossz minőségű, alacsony kalóriatartalmú barnaszénre, valamint lignitre épülő német tulajdonú visontai erőmű a külszíni feltárás, illetve a felhagyott bányaterületek rehabilitációja és rekultivációja - újra erdősítés, tájrendezés - során is arra törekszik, hogy a szükséges munkálatok miatt ne váljon feltétlenül holdbéli tájjá a környezet. Az erőmű főtevékenységéből, a villamosenergia-termelésből származó szennyezőanyag-kibocsátása elsősorban a szénhidrogének elégetésekor keletkező, a légkörbe kerülő, s az üvegházhatásért is felelőssé tett szén-dioxidnál érhető tetten. De számottevő mértékű a szén-monoxid-, valamint főként a kén-dioxid- és a nitrogén-dioxid-kibocsátás. S a szennyező anyagok közt találhatók még egyes fluorid- és szervetlen klórvegyületek is. EU-támogatás hulladékkezelésre Nem elégséges csupán az illegális szeméttelepek felszámolása, olyan egységes hulladékgazdálkodási rendszerre van szükség a térségben, melynek részei a biztonságosan működtethető korszerű hulladéklerakók, a szelektív gyűjtő-, valamint újrahasznosító hálózat. EU-támogatással a 17 milliárd forintos program a megye tepüléseinek többsége számára megfelelő megoldást kínál. Heves megye Az új hulladékgazdálkodási program a megye lakói számára távlati és megnyugtató megoldását jelentené a helyi hulladékproblémának. A tervek szerint ugyanis a hevesi települések döntő többségét, 93 községet és várost érintő komplex regionális hulladékgazdálkodási elképzelés valósul meg az Európai Unió támogatásával 2007 és 2009 között. Az összesen 63 millió euróba kerülő, vagyis mintegy 17 milliárd forint értékű program egyike azoknak, amelyekhez a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KWM) javaslata alapján rendelkezésre áll majd az EU Kohéziós Alapjának támogatása. Sikeres pályázat és európai közösségi támogatás esetén a településeknek csupán a beruházási költség 10 százalékát kell fedezniük. Ezen a minimális önrészen felül a programhoz 55 százalékos hozzájárulást nyújt az EU, a fennmaradó részt pedig az állami költségvetés, vagyis a központi büdzsé állja. A hulladékprogram keretében a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei Hejőpapiban épül meg a közös társulás hulladéklerakója. Gyöngyösön hulladékégető, Egerben, Hatvanban és Kálban átrakóállomás létesül, mindehhez csatlakozik még a megyeszékhelyen, Hatvanban, Gyöngyösön és Pétervásárán egy-egy komposztálótelep a szerves hulladékok hasznosítására. A vállalkozás célja, ami egyúttal fontos környezetvédelmi EU- elvárás, hogy minél kevesebb szemét kerüljön végleges elhelyezésre a lerakóban. A válogatóműveket Egerben, Hatvanban és Hejőpapin építenék majd ki, illetve kialakítanak még 23 hulladékudvart és további 250 kisebb gyűjtőszigetet a 270 ezer lakosú térségben. Az átfogó térségi hulladékgazdálkodási programmal egy időben történne meg a meglévő 73, az uniós előírásokat műszakilag nem teljesítő, elavult és részben kockázatos működésű hulladéklerakó immár igazán időszerű rekultivációja, felszámolása is. A helyi hulladék- probléma kezelésére egyébként már több, részben sikeres kísérlet is történt a megyében, de átfogó és megnyugtató távlati megoldást egyik sem hozott. Mindezek a feladatok sürgetőek, hiszen hazánk Európai Unióval kötött csatlakozási szerződése szerint 2009 után már nem működhet olyan hulladéklerakó Magyarországon, amely nem felel meg az EU- előírásoknak. Ma pedig az országban működő mintegy 1200 lerakóból csupán 42 teljesíti ezeket a szigorú követelményeket. A hazai hulladékkérdés mielőbbi szakszerű rendezését szolgálják azok a jogszabályi rendelkezések is, miszerint augusztus végéig valamennyi településnek el kell készítenie a hulladékgazdálkodási tervét. A szaktárca Zöld Forrás elnevezéssel meghirdetett pályázata anyagi segítséget is nyújt a hulladékgazdálkodási tervek elkészítéséhez, az erre jelentkező hátrányos helyzetű önkormányzatoknak és kistelepüléseknek. AZ OLDAL A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT.
