Heves Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-25 / 198. szám
6. OLDAL H 0 R I Z O N T 2004. Augusztus 25., szerda Hfl Bálnák az ír Lee folyó medrében Interjú Pappné Haron Ildikóval egy továbbképzés kapcsán Sir William Penn, az amerikai Pensilvánia alapítójának vára Írországban. Pappné Haron Ildikó az európai uniós Comenius-projekt keretében az Európai Bizottság és a Tempus Közalapítvány támogatásával angol nyelvtanárként és iskolavezetőként vett részt egy szakmai továbbképzési programon az írországi Corkban, a Cork Language International Továbbképzési Központban. A heti 28 órás szakmai program mellett - melyen magyar, lengyel, svéd, dán, spanyol, portugál résztvevők vettek részt - mód nyílt arra is, hogy bepillantást nyerjen az ír kultúrába és szokásokba.- Írország a magyar köztudatban uniós példaországként szerepel: később jött, mélyről indult, magasra jutott... Biztosan hozzá lehet tenni még néhány dolgot a „sémához", de kezdjük az elején: milyen volt a fogadtatás?- Legfőképp talán azt, hogy Írország gyönyörű. Először akkor láttuk ilyennek, amikor a repülő a szigethez ér, mely mint egy hatalmas, smaragdzöld bársonypaplan terül el alattunk. Felismerni véljük a földrajzi atlaszból ismerős fodros partszegélyt, és itt-ott kelta kőkereszteket is látunk, ahogy közelebb érünk. A corki repülőtér viszonylag kicsi, de barátságos. Azokat a külföldieket, akik a családoknál történő elszállásolás (homestay] mellett döntöttek, itt várták a vendéglátók. Mosolygósán, vidáman, táblácskákkal a kezükben, melyeken a vendég neve olvasható. Nem voltak kiöltözve vendéglátóink, pulóverben, farmerban, sportosan jelentek meg, mint ahogyan azt majd később többször is tapasztaltam, csak semmi formalitás, többnyire így öltöznek. Nem a ruha teszi az embert, sokkal inkább az, ahogyan emberileg viszonyul társaihoz és a környezetéhez. És ahogyan ezt az írek teszik, az valóban példaértékű.- Ha azt mondjuk, hogy mi magyarok keveset tudunk Írországról, akkor fokozottan igaz lehet, hogy Cork városáról szinte semmit.- Cork a 3,5 millió lakosú Írország második legnagyobb települése 140 ezer lakossal. A várost a Lee folyó szeli ketté, rajta számos gyönyörű, régi híddal. Kicsit emlékeztet a pestí Dunára, de csak kicsit, mert látható különbség a zöld moszat, mely a hatóránként váltakozó ár-apály következménye. A folyó mély, és kissé sós a vize, így fordulhatott elő, hogy tavaly három bálna felűszott Corkig, és itt pancsoltak a városlakók és a turisták nagy örömére. A város nevezetesebb épületei a Vajműzeum, az Everyman Színház, a Városháza, és sok más gyönyörű létesítmény.- Az íreket a nálunk látható - többnyire amerikai - filmekben „pub"-ba járó, makacs népként ábrázolják.- A pub egész Nagy-Britannia, Írország és Észak-Irország területén fellelhető. A „pub” szó a Viktória korabeli „public house” szóból ered, mely italmérést jelent. Az írek számára „szent hely” ez, ahol a napi munka után lazíthatnak, baráti körben beszélgetnek. Az ír pubban (az ír szleng szerint „ale-house”- ban) tradicionális ír zenét játszanak élőben, általában este 9-től, vagy csaknem állandóan hallható a gépi ír zene. És az ír zenétől szinte elválaszthatatlan a tánc. Tudatosan őrzik, ápolják és gyakorolják az ősi ír, gael kultúrájuk hagyományait, ezzel is harcolva az angli- cizáció ellen. Mert az angol befolyás állandóan jelen van. Ami pedig a jellemükre vonatkozó megjegyzést illeti: bizony előfordulnak olyan helyzetek, amelyek a más kultúra, szokás miatt számunkra feltűnő. Az írek egyik jellemző humoros szólása, miszerint „Bocsáss meg a Te ellenségeidnek, de jól jegyezd meg őket!” Ezt többnyire be is tartják. Példa erre James Joyce, akit köztudottan nem kedveltek kortársai. Olyannyira, hogy emigrációba kényszerült. Nem véletlen, hogy az Ulyssesben explicite ott van az ír társadalom kémény kritikája, cserébe a méltatlan bánásmódért. Amikor az írek Dora Barnaele Joyce- tól kérték a férje kéziratát, nem adta oda. Jelenleg ezek a kéziratok a British Múzeumban láthatók. Hiába, az írek nem felejtenek. De nem csak a rosszat, a jót is megjegyzik. Nagyon büszkék például azokra az írekre, akik híressé tették őket.- Mint szó volt róla, szakmai továbbképzési program keretében járt Írországban. Ezen a téren milyen tapasztalatai vannak?- A továbbképzés valamennyi résztvevő számára sokat jelentett. Számos szakmai tapasztalatot sikerült szereznünk az angol nyelv tanítása terén. Teljesen újat ugyan nem hallottunk a szemináriumokon, de a megközelítés újszerű volt. Írország 1973 óta tagja az EU-nak, és a legdinamikusabban fejlődő tagországként tartják számon, ami a gomba módra szaporodó házakon, a nagy világcégek betelepülésén és az oktatásban elért szép eredményeiken is látszik. A tanítási módszereik tanulócentrikusak, a diákokat partnerként kezelik az ismeretszerzési és ismeretátadási folyamatban. Fontos szerepet kap a kooperációs készségek fejlesztése és a szakmai tanulási kompetenciák kialakítása. A lexikális ismeretek elsajátítása helyett a tanulás fő célja az ismeretek alkalmazását célzó készségek kialakítása. A tanulók jól neveltek és a tanulásban jól motiváltak. Az iskolákban nagy szerepet kap tanári oldalról az adminisztráció és a monitoring. A tanároknak előre egy hónapra le kell adni a tervezett óravázlatokat, így a szakszerű helyettesítés minden esetben biztosított. Az átlagos tanári fizetés szépen hangzik, mintegy 500 euró hetente, azonban hozzá kell tennünk, hogy a megélhetés is igen drága Írországban. Az uniós országok közül az egyik legdrágább ország. (síkéi Eltűnt, keresik Heves megye Az Egri Rendőrkapitányság keresi Szalai Attila 25 éves egri lakost, aki július 7-én távozott otthonából. A férfi 170 centi magas, vékony testalkatú. Szeme kék, fogazata hiányos. Karjain nonfiguratív tetoválások, ujjain az 1979- es szám látható. Kék-fehér kockás rövidnadrágot és fehér-piros csíkos pólót viselt. A rendőrség kéri, hogy aki Szalai Attila tartózkodási helyével kapcsolatosan információval rendelkezik, jelezze a 36/522- 111-es telefonszám 1526-os mellé- kén vagy a 112-es segélyhívón. ■ Szalai Attila Külföldön tanulnának Tavaly óta megnőtt a nyelvvizsgázási kedv ______Magyarország_____ M inden második magyar közép- iskolás az EU valamely tagországában tervez tanulmányokat, és ennél is többen tűzték ki célul a külföldi munkavállalást - derült ki a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) országos középiskolai felméréséből. Ismeretes, hogy a 2005-ben életbe lépő kétszintű érettségit az Európai Unióban - a középfokú végzettséget tanúsító bizonyítványokhoz hasonlóan - elismerik majd. A diákok fele azonban tájékozatlan az uniós továbbtanulási lehetőségekkel kapcsolatban: csupán 39 százalékuk hallott már néhány ösztöndíjról, és mindössze 11 százalékuk vallotta tájékozottnak magát a témában. A nyelvismeret terén is lemaradásban vagyunk az uniós átlaghoz képest: a tovább tanulni szándékozó 10-12. évfolyamos diákok 21 százalékának van egy nyelvből vizsgája. Nyelvtudás szempontjából az orvosi pályára készülők állnak a legjobban, a legkevésbé felkészültek a katonai-rendvédelmi, művészeti és egészségügyi pályára készülők, közülük minden ötödik diáknak van csak valamilyen nyelvvizsga-papírja. Továbbra is vezet az angol, a diákok 15 százaléka ebből a nyelvből tett vizsgát, 12 százalékuk pedig németből - más nyelvet szinte nem is említettek" a felmérés során. Tavaly óta azonban megnőtt a nyelvvizsgázási kedv. Alig van ma olyan tovább tanuló középiskolás diák, aki ne tervezne a közeljövőben nyelvvizsgát: 42 százalékuk egy nyelvből, 40 százalék két nyelvből, 13 százalék pedig három nyelvből. A tovább tanuló diákok háromnegyede hallott már arról a lehetőségről, hogy megfelelő teljesítményű emelt szintű nyelvi érettségivel ingyen juthat majd nyelvvizsgához, 24 százalékuk tervezi is az emelt szinten való megmérettetést. A nyelvvizsgázási kedv azonban továbbra is megmarad, az érettségi mellett az egyetemre készülők 60 százaléka, a főiskolára felvételizők 35 százaléka tervezi, hogy valamely más nyelvvizsga-rendszerben is bizonyítványt szerez tudásáról 2005 után is. A nyelvvizsgák gyakorisága pályaorientáció szerint Digitális zsúrkocsin érkeznek a csodák Elismert gazdálkodók Budapest, Heves megye A vidám vakáció már csak egy hétig tart, s kezdődik a tanév fotó: perl marton Eger, Heves megye Tanévnyitó konferenciát tartott tegnap a tanároknak, óvodavezetőknek, az intézmények fenntartóinak a Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete a Megyei Művelődési Központ dísztermében. Dr. Horváth Tamás igazgató elmondta, hogy intézetük 20 éves az idén, s ennek alkalmából jubileumi kiadványt jelentetnek meg, továbbá az átlagosnál is több programot szerveznek. A konferencia előadója, Sipos János, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta: a NAT lényege, hogy a diákok a magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká: A pedagógusok munkáját pedig oktatási programcsomagok segítik, s a középiskolákban szeptemberben igénybe vehetik a digitális zsúrkocsit is, amelyeket az órákra bevihetnek, s a tanulók ráébrednek: a világ tele van csodákkal. A pedagógiai program részeként a helyi tanterveket három lépcsőben dolgozták át. Idén az 1-4. évfolyamon zajlik majd e szerint az oktatás, aztán a jövő tanévtől már a felső osztályokban is. Új dolog az egészségnevelési és a környezetnevelési program. Újdonság lesz az is, hogy az első osztályban osztályzatok helyett szöveges értékelést kapnak a nebulók. A minisztérium konkrét gyakorlati példákat és új nyomtatványokat ad az új bizonyítványokhoz. Évfolyamismétlésre csak a szülő beleegyezésével kötelezhető a gyerek. Az óvodáknak nem az lesz a feladatuk, hogy az iskolai életmódra készítsék fel a kicsiket, ahogyan korábban történt sok helyütt. Az államtitkár azt is lényegesnek tartja, hogy a rászorulók számára ingyenes az étkezés, így a legnehezebb helyzetben lévő családok gyerekei sem kénytelenek nélkülözni az igen hasznos óvodai nevést. Az idegennyelv-előkészítő évfolyam is újszerű, az idén 407 osztály indul az országban, amelyben 12 ezer tanuló vehet részt. A kétszintű érettségi vizsga bevezetésével megszűnik a felsőoktatási felvételi vizsga. Az egységes érettségi követelményekről tantárgyankénti útmutatást kaphatnak az érdeklődők. Minden érettségi tárgyból lesz írásbeli, amelyeket vizsgaközpontokban értékelnek. (N. Z.) Az államalapító Szent István király, valamint az új kenyér ünnepe alkalmából tartottak megemlékezést a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban. A rendezvényt követően Németh Imre, a szaktárca vezetője kitüntetéseket, elismeréseket adott át. Heves megyéből kiemelkedő szakmai munkájáért miniszteri elismerő oklevélben részesült Máté Lajos egri körzetvezető falugazdász. A szűkebb hazánkban tevékenykedő mezőgazdasági vállalkozók közül Aranykoszorús Gazdaasszonyával vehetett át Kisfüzesről Dietrichné Mikula Julianna, a Midifarm Kft. ügyvezető igazgatója. Aranykoszorús Gazda díjban pedig Rozsnaki Péter felsőtárkányi, valamint Jezoviczki József kápolnai családi gazdálkodó részesült. ■
