Heves Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-23 / 196. szám
9. OLDAL EletMód HEVES HÍRLAP Labdarúgás A nagyrédeiek Tarna- leleszen öt gólt rúgtak a házigazdáknak 14. oldal M O I K Ahol a gyermekek játszva tanulnak A nyári vakáció idején különösen fontos, hogy gyermekeink kellemesen töltsék el a nyári szünidőt, de az is lényeges szempont ugyanakkor, hogy hasznosan teljenek el ezek a hetek. A két követelmény egyáltalán nem zárja ki egymást, hiszen a játék és a tanulás egy időben is tehetséges, s ilyenkor a diákok talán észre sem veszik, hogy minden erőfeszítés nélkül, könnyedén jutnak új ismeretek birtokába. Az elmúlt húsz-harminc évben világszerte - így Európában és Magyarországon is - igényként merült fel a tudomány széles körű megismerésének vágya. Napjainkban az úgynevezett hands-on siense (nem szó szerinti fordításban: gyakorlatias, kézzelfogható tudomány) múzeumok alapelve a kipróbálva tanulás. E létesítmények arra a felismerésre alapoznak, hogy a természetes aktivitásra kell építeni, hiszen a kisgyermek is ilyen módon ismeri meg környezetét Az Eötvös Loránd Fizikai Társulaton.belül a Csodák Pabtája Interaktív Tudományos Játszóházi Program - az elnevezés Öveges professzortól származik - 1993 májusában kezdte meg működését. Az elinduláshoz szükséges forrásokat az OMFB Mecenatúra pályázatán elnyert támogatás jelentette.A Budapest Science Center Alapítvány (BSCA) 1994 novemberében jött létre azzal a céllal, hogy „hands-on” tudományos játszóházi kiállítások szervezésével megteremtse egy budapesti interaktív á 11 a m i - k o r - tudományos múzeum létrehozásának m á n y z a t i alapjait. Mivel egy állandó múzeum üzemeltetése már nem volt alapítványi feladat, ezért 1996 nyarán a Budapest Science Center Alapítvány és Rubik Ernő úgy döntött, hogy létrehozza a Csodák Palotája Kht.-t a félévente változó kiállítások megrendezésére, üzemeltetésére és új kiállítási eszközök létrehozására. Azóta számos kiállítást rendeztek (az aktuális rendezvényeket nutatja be mellékelt írásunk) óriási sikerrel. A mai hands-on science múzeumok alapelve a kipróbálva tanulás, ami természetes aktivitás, hiszen a kisgyermek is ily módon ismeri meg környezetét. Mivel az emberi kíváncsiság és az alkotni vágyás alapvető tulajdonságok, az ilyen jellegű is sült hands-on múzeumok minden korosztály számára interaktív programot kínálnak, közvetlen formában segítik elő az intellektus, az alkotó- készség, a szakmai tudás és az innovatív hajlam fejlődését. A hands-on science múzeum szerepét olyan fontosnak ítélik az Európában is a leglátogatottabb és legnépszerűbb intézmények közé kerültek: a most szerveződő bécsi és pozsonyi központok mellett a Csodák Palotája Közép- Európa első ilyen centruma. A Csodák Palotája társult tagja az Európai Tudományos Múzeumok Szervezetének (ECSITE). A szervezetben szerzett tapasztalatokat hasznosítva a magyar közönség - elsősorban az ifjúsági korosztály - számára szeretnék bemutatni ezt a világszerte nagy érdeklődésre számot tartó, „kézzelfogható” tudományos játszóházi-múzeumi formát. A világ tudományos múzeumainak látogatottsága jelentősen meghaladja a művészeti múzeumok látogatottságát. Minden országban - így hazánkban is - az interaktív tudományos múzeum a közoktatás szerves része, és jelentő« irlpA párizsi La Géode hatalmas gömbje: 1000 négyzetméteres képernyő FOTÓ: HAVAS meretterjesztés sikere garantált. A megválószervek szerte a világon, hogy mind felépítését, mind működtetésének jó részét költségvetési összegekből finanszírozzák. A hands-on science múzeumok az elmúlt húsz évben az Egyesült Államok után forgalmi tényező is, amit az évi 150.000-200.000 fős látogatói szám is egyértelműen bizonyít. Egy másik példáért Párizsba kell mennünk, ahol ma már sok magyar turista fordul meg nyaranta. A múzeumnak helyet adó La Viliét Park nevű komplexum számos különlegességet kínál gyerekeknek és felnőtteknek. Az intézmény egyik leglátványosabb része a La Géode, egy hatalmas gömb, ahol panorámás vetítéseket tartanak úgy, hogy a „vászon” a kupola belső része: 1000 négyzet- méteres képernyő, a látószög pedig 180 fokos. A látvány lenyűgöző, nem csoda, hogy közvetlenül az előadás előtt már nehéz jegyet kapni. Ha a látogató felkeresi Cinaxe termét, azt kell tudnia, hogy az egész helyiség kerekeken áll, és a látott képeknek megfelelően mozog. így aztán a nézők sokkal intenzívebben élik meg a látott filmet: először a mélybe zuhanunk, majd hirtelen felfelé repülünk, akár egy vadászgép, a látott képek és a hangok erősen megviselik a gyomrunkat, de az is előfordul, hogy a tenger mélyén egy cápa tart felént nyitott szájjal: a sikolyokból bizony úgy tűnik, hogy a produkció abszolút hatásos... A tudományos és ipari központ a főépületben található. Érdekes megjegyezni, hogy a létesítmény eredetileg vágóhídnak készült, de soha nem használták eredeti funkciójában. Ahogy a rendezők állítják, ez az állandó kiállítás az emberiség kalandját mutatja be: az átmenetek kockázatai és a harmadik ipari korszak felé vezető út ötlete körül rendezték be ezt a bemutatót. Mint a rengeteg iskolai csoport is jelzi: a létesítmény remekül kiegészíti a tananyagot. A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a „futurista múzeum” igazi különlegessége éppen az, hogy párbeszédet kezdeményez a tárgyak és a nézelődők között. Bárki beszélhet a gépekhez, azok pedig válaszolnak, vagy egy számítógépbe akár genetika adatokat is bevihetünk azért, hogy megtudjuk, müyen lesz esetlegesen az utódunk. H. A. Kézilabda Ezúttal Gyöngyössolymos és Heves férfi csapatával foglalkozunk 14. oldal Csodák palotája AKTUÁLIS KIÁLLÍTÁSOK Hangolódj ránk! Az új, sorrendben tizedik kiállítás a hangok világába kalauzolja a látogatót, ezért kapta a fenti címet: most az egy szál énekhangból ötszólamú kórus szólalhat meg, az Óriás zongora zenei emlékezetünket teszteli, és kipróbálhatjuk, milyen élmény úgy beszélni, hogy a hangunk kis késéssel visszajut a fülünkbe, a széndioxiddal töltött óriási „lufi” hang-nagyítóként viselkedik. Akiben pedig van némi zenészambíció, ezt kiélheti néhány professzionális elektronikus hangszer segítségével. Párhuzamosok találkozása Évezredek távolába nyúlik vissza a párhuzamosok kérdése. Különleges választ adott erre a magyar Bolyai János, aki az egész végtelen (geometriai) világot egy félgömbre helyezte rá. A kiállítás Lénárt István évtizedes munkával kidolgozott módszerének segítségével próbálja érthetővé tenni Bolyai új geometriájának világát. Öveges-terem Elektromosság, mágnesesség, hangtan, hőtan, hideg anyagok, rezgések, és még sok minden más. Az Öveges-teremben hét végén családoknak „science show”, látványos kísérletbemutatók, hét közben iskolásoknak kérésre az iskolai anyaghoz kapcsolódó legérdekesebb kísérletek. Félévkor osztályoknak félévi összefoglaló kísérletek. Itt mindenki egy tócsit mélyebben belekukkanthat a természet titkaiba. Tudomány és művészet találkozása Augusztusban folytatódik a Mindentudás Egyeteme Klub nagy sikerű nyáresti programsorozata: idén először nyáron négy alkalommal (június 28-án és július 5-én, valamint augusztus 23- án és 30-án) is kínált, illetve kínál hétfő esti programot a Mindentudás Egyeteme. Az évi rendes előadások színhelyének közelében,a Petőfi híd budai hídfőjénél horgonyzó A38 hajó fedélzetén a Mindentudás Egyeteme Klub keretében kötetlen pódiumbeszélgetésekre kerül sor, melyeken a tudomány és a művészet különféle határterületeiről, az átjárhatóságokról, közös és eltérő megközelítésekről cserélnek eszmét egymással és a közönséggel a meghívott neves szakemberek. Ma, augusztus 23-án este 6 órakor a látvány biológiájáról és esztétikájáról lesz szó. A látvány kialakulásakor a magasabb rendű feldolgozás következtében a fizikai inger összefüggéseiben, környezete figyelembevételével konstruálódik meg. A látvány kialakulása tehát egy konstruktív folyamat, amelyben az egyén ismeretei fontos szerepet játszanak. A ME Klub beszélgetése pszichológus, filozófus és művészettörténész szakember segítségével azt a kérdést vizsgálja, hogy hogyan jutunk el a mindennapi tapasztalattól, a látvány megszokott konstruálásától a művészi megtapasztalásáig, az egyedi, szokatlan élmények feldolgozásáig. Kérdés többek között, hogy a kulturális tapasztalat képes-e felkészíteni az elmét a befogadásra, „jelzi-e”, hogy valami értékessel van dolga, illetve hogy van-e valamilyen biológiai korlát, amelyet'semmiféle művészi eszköz nem haladhat meg. A beszélgetés résztvevői: Ragó Anett, Petrányi Zsolt és Zemplén Gábor. Moderátor: Fábri György. Az első alkalomra egyébként június 28-án került sor. Több mint száz látogató kísérte figyelemmel Réthelyi Miklós anatómus profesz- szor, König Frigyes festőművész, valamint Beke László és Petemák Miklós művészettörténészek Tudomány, művészet, anatómia című beszélgetését, amelyet Erdődy József Attila vezetett. Kiderült, hogy az emberi test végtelenül sok kapcsolódási pontot kínál az orvosok, az anatómusok, ületve a képzőművészek találkozásához, sőt együttműködéséhez. A fejlődés persze a differenciálódás irányába haladt: míg a híres reneszánsz mester, Leonardo egy személyben boncolt és rajzolt is, a brüsszeli orvos, Andreas Vesalius már profi rajzolót alkalmazott híres anatómiai atlaszához. Ennek ellenére a művészeti akadémiákon még ma is kötelező stúdium a hagyományos anatómiai rajzolás - miközben az új képfajták és a modern művészetek az együttműködés merőben új területeit is megnyitották. Hasonlóan nagy érdeklődés kísérte a július 5-i beszélgetést, melynek kiindulópontja Thomas Mann szintetizáló eszmeregénye, a Doktor Faustus volt. Fejérvári Boldizsár zenész, irodalomtörténész, Lackovich Miklós matematikus, Rényi András esztéta és Fábri György moderátor a sokrétű regényből kiindulva keresték azokat a pontokat a kultúrtörténetben, ahol zene és matematika, számok és hangok világa találkozik egymással. Püthagorasz zeneelméleti megfogalmazásából indultak ki, mely szerint a matematika a zenéből származtatható. A zenében azonban folyamatosan jelen van és a legkülönbözőbb módon nyilvánul meg a számok világa. A formák felismerése - hangzott el - a zenehallgató számára egyszerűbbé teheti a megértést. A formák felismerése az arányok felismeréséről szól, olyan arányokéról, amelyek az európai kultúrára jellemzők, és esztétikai keretbe foglalják a műalkotást. Rényi András felhívta a figyelmet arra, hogy Mann regényében a matematika metafora. Az a zene, amely matematizálni próbálja önmagát, egyben a rendet pontosan ismerő humanista európai hagyománytól tekint el, amely pontosan tudja, hogy mi a rend. Fejérvári Boldizsár felhívta a figyelmet arra, hogy a tizenkét fokú skála leírásának feltétele a temperált zongora, a dodekafónia tehát maga is a humanista hagyományban gyökerezik. A tizenkétfokúság újfajta rendet képvisel a zenében, mondta Fábri György, hozzátéve, hogy a dodekafónia a humanista embereszmény szétrobbanásáról, a hagyományból, valami újba való kilépésről is szól. Még több információ A heti rendszerességgel ismétlődő előadásokat egyre több klubrendezvény, szakmai beszélgetés és közéleti találkozó, valamint internetes oktatási program is kíséri. A részletes programot a Mindentudás Egyeteme honlapján ( www.mil > dentudas.hu) lehet megtalálni, ahol az összes eddig elhangzott előadás teljes anyaga, összes illusztrációja, videofelvétele megtalálható, valamint egy sor interaktiv felület az olvasók bevonása céljából. A diákoknál az újságolvasás vezet a tánc és a diszkóba járás előtt Érdekes megállapításokra juthatunk, ha a kutatásban résztvevő 10-12. évfolyamos diákok körében végzett felmérés adatait szemléljük. A vizsgálat a tanulók szabadidős tevékenységét vette górcső alá. Ebből többek között kiderül az is, hogy e korosztály a zenét, a barátokat a televíziót, valamint a videót részesíti előnyben. Sajnos - és ez nem okoz túl nagy meglepetést - a megkérdezettek harmada nem jár színházba, s húsz százalék azok aránya, akik nem olvasnak könyvet. Ugyanakkor a diákok jelentős része szívesen és rendszeresen vesz a kezébe újságot vagy folyóiratot Negyedik helyre szorult a családdal együtt töltött idő: tegkevesebbszer a Budapesten élők vannak együtt A fiatalok 22 százaléka csak heti egyszer-kétszer van otthon a családjával A zenehallgatás, a barátokkal együtt töltött idő, valamint a tévézés, videózás teszi ki a közép- iskolások mindennapjainak legnagyobb hányadát - ugyanakkor minden harmadik diák szinte soha nem jut el színházba, és minden ötödik szinte soha nem vesz kezébe könyvet. Mindez a FISZ Országos Középiskolai Kutatás életmóddal kapcsolatos részéből derül ki. A résztvevő 10-12. évfolyamos diákok körében negyedik helyre szorult a családdal együtt töltött idő: legkevesebbszer a Budapesten élők vannak együtt, és az sem biztató eredmény, hogy a fiatalok 22 százalékának csak heti egyszer-kétszer nyílik alkalma otthon lenni a családjával. A lányok igénylik jobban a családi tűzhely melegét, és ők azok, akik inkább fordítanak időt a szépítkezésre, vásárlásra, valamint az újságolvasásra. A fiúk körében inkább a bulikra járás, az autóvezetés és a számító- gépes játékokkal töltött idő élvez népszerűséget. A kisebb településen élők gyakrabban foglalkoznak civil- szervezetek keretén belül valamilyen, számukra fontos üggyel, és ebben a fiúk bizonyulnak eltökél- tebbeknek - ám a diákok közel felében még meg sem fordult a gondolat, hogy tagja legyen valamely civilszervezetnek. MILYEN GYAKRAN TÖLTŐD A SZABADIDŐD AZ ALÁBBI TEVÉKENYSÉGEKKEL? (ante) beli havi ritkán (szinte) linden nap 1-2-szer t-2-szer sün zenehallgatás (rádió, magnó, CD) 84 11 2 2 1 barátokkal együtt lenni 65 24 6 4 2 tévézés, videózás 64 23 4 6 3 együtt lenni a családdal, otthon 63 22 6 6 3 szépítkezés 57 17 6 10 10 semmittevés, pihenés, alvás 42 25 10 15 8 újság-, folyóirat-olvasás 41 34 11 10 5 sportolás 28 38 12 16 7 könyvolvasás 25 24 18 23 10 számítógépes játék 16 20 12 21 31 autóvezetés, motorozás 11 14 7 13 55 vásárlás, plázázás 5 18 37 26 14 kirándulás, természetjárás, túrázás 3 10 36 42 9 bulira, partira járás 3 25 31 26 15 étterembe, szórakozóhelyekre járni 2 20 30 35 13 diszkóba járás, tánc 2 17 27 24 31 moziba járás 1 6 37 41 15 színházba, operába járás 1 2 16 43 38 könnyűzenei koncertekre járás 1 2 10 34 53 A válaszokat 100 fokú skálára vetítettük: szinte minden nap= 100 pont heti 1-2-szer=75 pont havi 1-2szer=50 pont ritkábban=25 pont szinte soha=0 pont. A középiskolásoknak kevés idejük jut a sportra, nem megszokott körükben a napi rendszer- ességű mozgás: 28 százalékuk A kutatás résztvevői A kutatásban 655, érettségit adó középiskola 34.004, biztosan tovább tanuló 10-12. évfolyamos diákja vett részt 2004 áprilisában és májusában. számolt be ilyen tevékenységről, míg pontosan ugyanennyien havonta mindössze egyszer-kétszer (vagy még ritkábban) sportolnak. Mint az eredményekből kiderült, a végzős évfolyamosok kevesebb szabadidővel rendelkeznek, így kevesebbet is sportolnak, valamint a barátokkal és a számítógép előtt töltött idő is megritkul körükben. Ennek a jelenségnek a továbbtanulás miatt megnövekedő iskolai elfoglaltság is lehet a forrása.
