Heves Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-23 / 196. szám

2004. Augusztus 23., hétfő H 0 R I Z 0 N T 7. OLDAL Egy igazi lord a Villa Negrában A szilvásvárad vadászházban a NOB elnöke, Lord Killanin kimerítően válaszolt a fel­tett kérdésekre. fotó: szántó györgy - népújság archív Athén ismét otthona az újkori ötkarikás játékoknak. Az érdeklődés középppon- tjában elsősorban a sportolók és teljesít­ményeik állnak, amiért viszont sport- szakemberek, sportdiplomaták hada dol­gozik. A felső vezetést a Nemzetközi Olim­piai Bizottság (NOB) tömöríti. Ennek el­nöke 1972 és 1980 között az ír Lord Killanin volt A világ akkori első számú sportvezetője ép­pen negyedszázada járt Magyarországon. Szilvásváradra is elhozták - 1979. augusztus 15-én -, mert tudták róla: fiatal korában az evezés mellett lovagolt is. Kísérői, köztük a legmagasabb tisztséget betöltő magyar sport­diplomata, a NOB-tag dr. Csanádi Árpád és az OTSH elnöke, Buda István jól számított, hiszen a ménistállónál és a lovasmúzeumban tett vizit, a lovardái bemutató, a csikósok ál­tal meghajtott ménes szemrevétele, s a Szalajka-völgy látványa gazdag, pihentető programsorozatnak bizonyult. A ménesgazdaság központjában ezen a meleg nyári délelőttön már minden készen állt az illusztris vendég fogadására. Az épület hátsó felén, némi árnyékot keresve a fák lombjai alatt várakoztak a fogatok. A legelső lipicai négyes bakján a világbajnok Bárdos György tartotta markában a hajtószárat, majd még négy kettes fogat és hajtója állt - mond­hatnánk így - szolgálatban. Az utolsót a ma­roknyi újságíró gárda - Farkas József, a Ké­pes Sport fotóriportere, Szántó György kollé­gám és jómagam - vehette birtokba. Az esemény bennfenteseknek szánt for­gatókönyvét nem ismerve, 25 év távlatából is az a benyomásom, hogy minden precízen elő volt készítve és nem csupán a ráfos ko­csik miatt, a szójáték kedvéért írom: gördü­lékenyen valósult meg. A rövid üdvözlést követően Killanin felült a bakra Bárdos mel­lé, s ki-ki elfoglalta helyét a meginduló foga­tokon. A ménistállónál egy szép fedező lipi­cai szürkét vezettek fel a NOB elnökének, aki hozzáértő érdeklődést tanúsított. (A lo­vakhoz vonzódott, magyarországi látogatá­sát a náhnk zajló öttusa-világbajnokság ide­jére időzítette, s köztudott, hogy annak egyik próbatétele a díjugratás.) Ezután a Szalajka-völgyi műút felett összeérő fák hű­sítő koronái alatt, a lovak patkóinak ritmu- sos dobogása mellett, kellemes „zötyögés- sel” haladtunk a pisztrángos felé. A sétára is igényt tartó vendéget elsősor­ban Csanádi Árpád tartotta szóval. Dr. Schmitt Pál elődje tagadhatatlanul megbe­csülésnek örvendett, s a NOB végrehajtó bi­zottságában is képviselhette hazánkat. Alig­hanem csak itt értesült róla, hogy az akkori Népújságot képviselve szeretnék interjút kér­ni az elnöktől. Nem mondom, hogy jólesett, váratlanul is ért, de utólag megértem. Ügye­sen mellém sodródott és félig felém fordulva vont kérdőre:- Gyorsan sorolja! Mit szeretne kérdezni? Őszintén megvallom, hogy - egy egri fut­ballista lakásügyében megírt, de bekéretés után soha meg nem jelent, felejthető publiká­cióm kivételével - az „átkosban” nem érez­tem a politikai ízű cenzúrát. Az akkor, a Villa Negrához vezető út fe­lénél történteket is leg­feljebb presztízsveszte­ségnek fogtam fel, meggyőződésem, hogy Csanádi doktor - ez a sudár termetű, erősen kopaszodó, öt­venes éveit taposó, egykori FTC-s labdarúgó - sem akart rosszat. Legfeljebb dimlomáciai érzékét gyakorolva kívánt annyit elérni, hogy a látogatás sajtó- visszhangja-mentes legyen minden disszo- nanciátóL Nem mintha rólam feltételezte vol­na a botránykavarás igényét, de alapos em­ber lévén meg akart győződni legalább két dologról: kérdéseim alapján képességemről és arról, hogy beszélek-e angolul Utóbbira én mondtam nemet, ám amikor a tájékozódó jellegűnek szánt „Az elnök úr jelölteti-e ma­gát jövőre, Moszkvában?" felvetést tolmácsol­tam neki, ő ellentmondást nem tűrő határo­zottsággal „egyenlített”:- Nem! Ezt a kérdést nem teheti fel Érti? Esküszöm, nem értettem - akkor. Ellen­kezni viszont nem volt bátorságom. Iga­zodtam az elváráshoz. Hogyan is láthat­tam volna a NOB kulisszái mögé, a „ki, kit támogat” hatalmi harcban. Gyanítom, a mi magas rangú sportdiplomatánk már sejtett abban az időben valamit a soros, 1980-as olimpia körüli eseményekről és az éppen Moszk­vában szolgáló spanyol nagykö­vet, Juan Antonio Samaranch elnöki ambícióiról. Sőt tovább megyek: Samaranch későb­bi sima győzelme azt sugallja, ő már 1979-ben tudta, kire voksol a rá következő évben. Azt hiszem ezért kellett „visszafog­ni” kíváncsiságo­mat. Nehogy eset­leg elhangozzék az „Önök támoga­tására is számí­tok!" elkötelezett­séget óhajtó mondat. Lord Killaninnal azért beszélgethettem a Villa Negra va­dászházban tálalt ebéd előtt. Mondhatom, nagyszerű élménnyel gazdagodtam. Kéz­fogás utáni tessékelése -„Please!"- nyitot­ta meg az utat a beszélgetéshez. Felhívták a figyelmem, hogy csupán rövid ideig tart­hat a párbeszéd. Visszagondolva - s ezért hálával tartozom neki - bizony ez nem miattam lett hosszabb a tervezettnél. Az emberfia hamar érzi azt, hogy adott szitu­ációban elfogadják-e, vagy lekezelik. A feltett néhány kérdésre olyan kimerítően válaszolt - talán nem csak udvariasságból -, hogy már-már azt hittem valamelyik vi­láglap riportere vagyok. Nem nézett a ka­rórájára, igyekezett maximálisan kielégí­teni az érdeklődésemet, s ebben az olva­sók felé tett megbecsülés is benne foglalta­tott. Egy friss keltezésű, idén augusztusi hír- magyarázatban a következők állnak: „A NOB moszkvai elnökválasztásának előzményeihez tartozik az a körülmény, hogy az ír Lord Killanin nem jelöltette ismét magát, megelégelte a problémákat. Nyolc éven át igyekezett megfelelő irányba kormá­nyozni a NOB hányódó hajóját, és őszintén bevallotta, belefáradt." Emberi dolog. Bárhogy is értékeli az utó­kor, számomra a vele való találkozás a sors kivételes ajándéka. Azokat az éveket nézve olyan, mintha - uram bocsá’ - Leonyid Brezsnyev vagy Ronald Reagan közelébe jut­hattam volna. Vagy annál is értékesebb. A NOB első emberének lenni óriási meg­tiszteltetés, rang és felelősség, hiszen a világ- szervezet zászlaja alatt több országot szám­lál, mint az ENSZ. A világhatalmak - lásd Szovjetunió - összeomolhatnak, az olimpia a francia Coubertin báró által feltámasztott esz­méje - a moszkvai, majd a Los Angeles-i játé­kok politikai indíttatásból fogant csonkítása ellenére - viszont maradandóan hat. Ezt jel­képezi az Olümpiában rendre fellobbanó láng, amit Lord Killanin a földkerekség szá­mára becsülettel őrzött. _________________BUDAVÁRI SÁNDOR D ublinből irányított (...) - Az olimpia a békét, a népek közötti barátságot szimbolizálja. Ön milyen jelentő­séget tulajdonit ennek az eszmének?- Mindig azok véleményét osztottam, akik szerint az olimpiai mozgalom segítséget ad­hat a béke megőrzéséhez. Ennek tudatában fogadtam el a NOB elnöki megbízatását. (...)- Engedjen meg egy személyes jellegű kérdést. Hol tölti ideje legjavát: a dublini otthonában vagy pedig a NOB svájci székvárosában, Lausanne-ban?- Mielőtt válaszolnék, ne feledje, én a NOB tiszteletbeli elnöke vagyok és ezért nem jár fizetés. Nos, többnyire Dublinban élek, a mai hírközlési rendszerek fejlettsége révén azonban állandó kapcsolatot tartok Lausanne-nal. Egyébként évente 180 ezer kilomé­tert repülök, idén már hússzor jöttem át a La Manche csatornán. Ebben az esztendő­ben jártam hivatalos úton Nyugat-Afrikában, Dél-Amerikában és a Karib-tengeri szige­teken, most pedig az önök országában. , (Részlet a Népújság 1979-es cikkéből) Túlélt merénylet Lord Killanin, Michael Morris 1914-ben született Londonban, s 1999-ben Dublinban halt meg, 84 évesen. Az 1972-es müncheni nyári játékok előestéjén a francia Jean de Beaumot ellenében nyerte el az elnöki tisztet. Nyolc évig állt a NOB élén, ezalatt átélt egy szívattakot és túl egy ellene irányuló íror­szági vonatrobbantást. Térség Szépét választottak Lőrinci A településen immár évtizedes hagyomány, hogy az augusztus 20-i nemzeti ünneppel egy idő­ben tartják meg a Városnapot. A dátum egyúttal alkalmat kínál a Lőrinc elnevezésű települések ta­lálkozójára is. Utóbbi esemény­nek szombaton az alföldi Nyárszentlőrinc adott otthont, amelyen - Víg Zoltán polgármes­ter vezetésével - a kisváros hagyo­mányőrző csoportja is képvisel­tette magát. (Jövőre, a kezdemé­nyezés 10. évfordulóján az ötlet­gazda Lőrinci fogadja a „Lőrince- ket”.) Előtte, pénteken azonban még gazdag program várta a Vá­rosi Művelődési Központba láto­gatókat. Volt kulturális rendez­vény, neves fellépők szórakoztat­ták a több száz fős -közönséget, majd megrendezték a szupema- gyi-vetélkedőt és megválasztották a Térség Szépé is. Előbbi megmé­rettetést Babcsány Lászlóné nyer­te meg, míg az utóbbiban Sós Bi­anka selypi diáklány fejére került a Nagy Pongrác hatvani kovács­mester által készített vaskorona. Első udvarhölgye Kaszás Kriszti­na, a második pedig Kozsda Ale­xandra lett. Mindhárman egy Pozsony-Prága-Bécs körutazást nyertek, de a többiek sem tértek haza üres kézzel. (Lapunk külön- díját szintén Sós Biankának ítél­tük oda; őt egy későbbi lapszá­munkban közelebbről is megis­merhetik olvasóink.) Tompa Z. Mihály, a művelődési központ igazgatója elmondta, hogy jövőre szeretnék még változatosabbá tenni az eseményt, ezért gondol­kodnak egy férfi lábszépségver­seny megrendezésén is. A zajos sikerű rendezvényt kö­vetően bál és tűzijáték zárta a programot. Másnap a Mátravidéki Erőmű­nél kertvárosi napot tartottak a településrészen működő civil szervezetek. Vidámság és gulyás­parti várta a megjelenteket, akik nyílt nap keretében megtekint­hették a gázturbinás erőművet is. __________________________fcó) Ki ismeri fel a nénit? Hatvan Még augusztus 18-án a délutáni órákban érkezett bejelentés a vá­rosi rendőrkapi­tányságra, hogy a helyi kórházba be­szállítottak egy is­meretlen személy- azonosságú idős hölgyet, aki nem tud beszélni, nem, tud írni és semmifé­le irat nincs nála. Állapota erősen le­romlott, legyengült. A 60-70 év körüli, átlagos testalkatú, 155 cm magas, rövid őszes hajú, kerek arcú néni szájának jobb Nem tud beszélni, írni Szeme barnás. Kerek fülbevalót visel. Orrnyergén egy régi seb­hely látható. A néni kék-fehér otthonkát, fe­kete cicanadrágot, kék papucsot viselt beszállításakor. A nála lévő szatyor­ban egy kötött, bar­nás színű kardigánt is találtak. A rendőrség kéri, mindazok, akik a fentiek, illetve a kép alapján felismerik a nénit, jelentkezze­nek a Hatvani Rendőrkapitánysá­gon személyesen (Hatvan, Ratkó József u. 14.), vagy hívják a sarka alatt egy szemölcs látható. 37/342-244-es telefonszámot. Forgalomkorlátozás Heves megye A Heves Megyei Közútkezelő Kht. ezúttal is segíteni kíván a jármű­vel közlekedőknek, s előre jelzi: a megyében az előttünk álló héten milyen munkálatok miatt, hol le­het lassúbb a megszokottnál a forgalom. A 21-es számú főút mentén Hatvan és a Nógrád megyei határ között még tart a fakivágás, ezért 7-16 óra között nemcsak sebes­ségkorlátozásra lehet számítani, de időnként 5-10 percre teljes szé­lességében az utal is lezárják. A 24-es úton Sírok belterületén bur­kolatot javítanak, emiatt útszű­kület keletkezik, s a szakasz egé­szén tilos az előzés. Szarvaskőnél az Eger-patak hídjának felújítása folyik, a 25-ös számú út ezen részén elrendelték a sebességkorlátozást és a jelző­lámpás forgalomirányítást. Gyöngyösön a Vachott Sándor úton, illetve Mátrafüreden és Noszvajon is legyenek óvatosak a járművezetők. Az ok: valameny- nyi helyen közművezeték építése- folyik. A sebbességkorlátozás al­só határa 30 km/óra, de kihelyez­ték az előzni tilos táblákat is. Detk-Nagyfüged között az M3-as autópályán végzett mun­kák miatt a balra kanyarodó sá­vot, valamint az M3 autópálya bal oldali le- és felhajtó ágát is le­zárták. Amatőrök rockfesztiválja Kalapács szerint akad, aki már lemezt érdemelne Gyöngyös Még ki sem hűlt a Kertmozi sza­badtéri színpada a Gyöngy Nem­zetközi Néptáncfesztivál fürge léptű művészei után, a létesít­ményt már egy egészen másfajta stílus képviselői vették birtokba: immár harmadik alkalommal rendezték meg a Mátra Művelő­dési Központ munkatársai a Gyöngyösi Amatőr Rockfesz- tivált. A tehetségkutató rendezvény 2001-ben indult útjára, és már akkor is nagy népszerűségnek örvendett a helyi amatőr „ban­dák” körében. Az elmúlt évek alatt a fesztivál kinőtte a kezdeti kereteket, hiszen már nemcsak Gyöngyösről és környékéről ér­keznek együttesek, hanem az or­szág különböző részeiből is kép­viseltetik magukata rockcsapa­tok. Az eseményen ezúttal 12 banda lépett színpadra a közön­ség legnagyobb örömére. A fellé­pők mindannyian pozitívan érté­kelték a rendezvényt, s szinte egyöntetű volt az a vélemény, mi­szerint a kereskedelmi rádiók nem igazán sugároznak ilyen stílusú zenét, így a rockzenekaroknak csak a feszti­válok nyújtanak lehetőséget a bemutatkozásra. A produkciókat neves zsűri ér­tékelte, így az együtteseknek a dicsérő szó mellett kijutott az építő kritikából is. Kalapács Jó­zsef, a zsűri elnöke lapunk kér­désére elmondta: a gyöngyösi fesztiválon kiemelkedően jó pro­dukciókat lehetett látni, ahol olyan tehetségek is felléptek, akik már most megérdemelnék, hogy lemezt adjanak ki. __________________________(LACZHÁZII A fesztiválon 12 rockbanda zenélt a közönségnek és a zsűrinek. Skoda-találkozó Gyöngyös-Sástó A közel 400 tagot számláló Sko­da Club Hungary immár negye­dik alakommal rendezte meg a Nemzetközi Skoda Találkozót. Az eseménynek minden évben más helyszínt választanak; idén a márka kedvelői Sástón tölthet­tek el három napot. Horváth Krisztián, a klub vezetője lapunk kérdésére elmondta: az idei ren­dezvényre mintegy 190 autó érke­zett. A cseh márka képviselői fő­ként hazánkból látogattak el a ta­lálkozóra, de akadt olyan is, aki Ausztriából autókázott el az or­szág legmagasabban fekvő tavá­hoz. A járművek életkora széles skálán mozgott: akadt köztük olyan is, ami még 1961-ben, a KGST országainak piacát ellátó Csehszbvák gyár futószalagjáról guruk le, de megtalálhatók vol­tak a legújabb modellek is. _______________________

Next

/
Thumbnails
Contents