Heves Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-21 / 195. szám

2004. augusztus 21., szombat Mezőszemere Megközelíthető: Mezőszemere Füzes­abonytól keletre, tíz kilométerre fekvő tele­pülés. A 3-as számú főúttól öt, a Budapest- Miskolc vasúti fővonaltól három kilométer­re található. A község határában épült meg az M3-as autópálya. A községről Irányrtószáma: 3378 Körzetszáma: 36 Lakosság száma: 1328 Polgármester neve: Bukta Gábor Polgármesteri Hivatal címe: Mezőszemere, Május 1. út 36. Jegyző neve: Dr. Tinku János Praktikus információk: Orvos: Dr. Pásztor József Rendelési idő: kedd: 7 órától 10 óráig csütörtök: 13 órától 16 óráig péntek: 7 órától 10 óráig Vendégeket vár a közösségi ház A régi plébánia épületének helyén 2003 májusára készült el egy új, minden igényt kielégítő közösségi ház, amelyet tavaly dr. Seregély Ist­ván egri érsek szentelt fel. A ház al­kalmas egy-két napos találkozók, rendezvények lebonyolítására, de hosszabb időt is eltölthetnek benne fiatalok és idősek egyaránt - tudjuk meg Molnámé Ködrnön Katalintól, az egyházközség világi elnökétől. Szavai szerint régi igény volt, hogy le­gyen egy ilyen jellegű szálláshely Mezősze- merén, ahol táboro­kat, lelki napokat, hit- tanos találkozókat vagy éppen képző- művészeti alkotókur­zusokat lehet tartani. A mezőkövesdi Jéger Károly apát és Novák István káplán szerencsére se­gítőkésznek bizonyult (Mezőszeme- rére egyébként Mezőkövesdről jár­nak misézni). A közösségi házban „Falusi szabadegyetem” is működik érdekes előadásokkal például a Szent Koronáról vagy a Himalája-expedíci- ókról. Kimondottan jó a kapcsolat az önkormányzattal, a polgármesteri hivatallal. A három nyolcágyas, két hatágyas és egy kétágyas szobával, tanácsteremmel is rendelkező ház­ban megkötés nélkül bármilyen cso­Mindenkit szívesen fogadnak a tavaly átadott közösségi házban. Nyolc-, hat- és kétágyas szo­bák várják a vendégeket fotói pem. marton portot, családokat szívesen fogadnak reális árakon, akár reggelivel és ebéddel is. Van hát hová jönni, s érdemes is - hangsúlyozza lapunknak Bukta Gá­bor polgármester. Mezőszemere ma­ga is gyönyörű hely, s itt található a közelben a gyógyvizéről ismert Zsóri-fürdő. Eger húszperces autó­zással elérhető, de a látogatók kirán­dulhatnak a Tisza-tóhoz is. Az M3-as autópálya a község külterületi hatá­rán halad át, pár kilométerre fekszik a mezőkövesdi csomópont. Az ön- kormányzati tervek között szerepel a falun átvezető utak felújítása és a kerékpárút-építés is. S ha már szó esett az autópályá­ról: a sztráda mezőszemerei pihenő­helyét a község vízbázisáról látják el, amely az ország­ban a legjobbak közé tartozik. Az itteni víz kiváló mi­nőségű, nem sző­rül kezelésre - mondja Bukta Sándor alpolgár­mester, a Heves Megyei Vízmű Rt. szakembere. A múlt század hatva­nas éveiben jó- néhány artézi ku­tat fúrtak a telepü­lésen, a közterüle­teken. Ezek egy ré­sze ugyan mostan­ra már eliszaposo­dott, s nem is lehet őket felújítani, ám a működőktől hordják a vizet a kör­nyékbeliek. Bár itt a vezetékes ivóvíz is ugyanolyan jó minőségű, mint az úgynevezett „pozitív” kutakból, azaz magától felszínre törő éltető folya­dék. A víz tehát szintén turisztikai le­hetőséget rejt magában. Az önkor­mányzat próbál lehetőséget keresni a hasznosítására. Látnivalók Ünnepélyek, rendezvények: Búcsú: július első vasárnapja Falunap: Görhe- nap július első szombatja. A görhe jellegzetes helyi süte­mény, kukoricalisztből és kukoricakásából készül. Gyógyturizmus: Mezőszemerétől nyolc kilométerre fekszik a könnyen megközelít­hető, mezőkövesdi Zsóri-fürdő. Egyházi turizmus: A régi plébánia he­lyén felépült korszerű épület helyet biztosít a pihenni vágyó látogatóknak. Falusi turizmus: Egy faluház működik a településen. Műemlék: A község római katolikus temploma. Bukta Ferencné sekrestyés elmondása szerint 1760 és 1766 között épült, az épít­tető földesúr Fáy László földesúr volt, aki feltehetően miskolci mesterekkel emeltet­te a pompás, gazdagon díszített építményt. Az 1829. évi canonica visitatióból arról is értesülünk, hogy az Erzsébetet látogató Mária tiszteletére áldották meg. Ekkor két oltára van: a főoltár Mária látogatásának tiszteletére, nyolc aranyozott fa gyertyatar­tóval, két falépcsővel, s a mellékoltár Nepomuki Szent János tiszteletére és ta- bemákulummal, mindkettőn szobrok és képek. 1817-ben a templom és a torony teljes helyreállításra szorult. A templom Mária-szobra 1963-ban készült negyvenöt szemerei honfi adományából, akik a szá­zad elején kivándoroltak Amerikába. A szobrot búcsú idején körmenetre viszik, sajnos mára eléggé leromlott az állapota, renoválásra szorul. Hősökharangja A templomnak ma három harangja van, a Jézus szí­ve-, a Mária- és a Lélekha­rang. Volt egy negyedik is, a Hősök harangja, ezt azonban 1944. május 26- án a németek elvitték, ágyút önteni belőle. Amikor a földre zuhant, összetört, egy darabját Pécsi Dénesné megőrizte. Ez ma is megvan, ennek alapján szeretnék megállapítani az összetételét és újra ön­tetni. Egy öntőmesterrel már felvették a kapcsolatot, Németországból pedig há­borús kárpótlásra számítanak Bukta Gá­bor polgármester szavai szerint. Faültető Bukta Imre Munkácsy-díjas alkotó, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia tagja 1952-ben született Mezőszemerén, je­lenleg is a községben él és dolgozik. Ki­állításai voltak Párizsban, Glasgow-ban, Frankfurt am Main-ban, 1988-ban a Ve­lencei Biennálé Magyar Pavilonjában. Számos fontos meghívást kapott például az Egyesült Államokba, Brazíliába, Ja­pánba - a távol-keleti szigetországban éppen most is látható egy tárlata, onnan a művész Hollandiába készül. 1999-ben a magyar művészet történetében szinte egyedülálló lehetőségként má­Í sodszor is meghívták a Velencei Biennáléra. 2000-ben a mezősze- , merei millenniumi na- f* pokra szobrot készí- J tett „Faültető” cím- j mel; az alkotás a köz- ■ ségi parkban kapott he- ■ lyet. 2001. március 15- én is felavatták és ír felszentelték egy \ emlékművét szülőfalu­jában. Korábban férfikara is volt a sikeres együttesnek „Aranyos” hagyományőrzők A mezőszemerei Kék Ne­felejcs Hagyományőrző Együttes 1976-ban alakult Juhász Gábomé pedagó­gus irányításával - mondta érdeklődésünkre Csák Lajosné Ica néni, a tizen­négy tagú női csoport je­lenlegi vezetője. Ő később, már Bóta László idején lé­pett be az együttesbe, amelynek ak­koriban férfikara is volt. Az elmúlt évtizedekben számos helyen meg­fordultak, Mezőszemere mellett jó néhány településen felléptek már, 2000-ben Budapesten az Erkel Szín­házban részt vettek a Vass Lajos Kárpát-medencei Népzenei Találkozón. A pávakör több ízben kapott arany minősítést. Idén egyebek mellett a főváros­ban, Gyöngyösön, Gyön- gyössolymoson szerepel­tek, s mennek még Eger­be, Ostorosra, Berekfürdő­re. Május elsején pedig ők láttak ven­dégül más kórusokat. Az önkor­mányzat elsősorban az utaztatás költségeinek fedezésével támogatja a főképp nyugdíjas, idős emberek- ből álló művészeti együttest. ■ Nyolcezer méter felett Talán kevesen tudják, hogy a magyar Himalá- ja-expedíciók szerve- zője-vezetője is mezőszemerei. Kollár Lajos ugyan a szerve­zőmunka miatt a fővá­rosban szintén fenntart egy lakást, ám az igazi otthona Mezőszemere, ahol művész barátja, Bukta Imre javas­latára vásárolt házat. Kollár Lajos 1997 és 2001 között Grönland-expedíciókon vett részt - gya­korlatilag a jég átsíeléséről van szó -, majd visszatért az „eredeti szakmá­hoz”, a hegymászók közé. Új alapokra helyezték a hazai expedíciós rend­szert. A cél az, hogy a Himalája mind a tizennégy, 8000 méternél magasabb csúcsára jussanak fel magyarok. Ebből hat már sikerült a magyar hegymászás történetében. Legutóbb, 2003-ban a 8068 méter magas Hidden Peak-re és a A tavalyi Himalája-expedíció tagjai. Magyar nők először jártak ilyen magasan 8035 méteres Gasherbrum II-re vezető úton a csapat tagjaként négy hölgy is a nyolcezres magasság fölött járt. A he­tedik lenne a sorban az idei évre terve­zett Dhaulagiri (8167 m) expedíció, amelyet szeptemberről valószínűleg el kell halasztani 2005. március végére. A Mocsáryak birtoka Mezőszemere nevét első ízben 1261-ben említi az egri püspök­ség birtokairól szóló oklevél. Ebben IV. Béla elmondja, hogy a püspökség birtoka a béli ne­mesek földjétől a szemerei és farmosi nemesek területéig ter­jed. 1333-ban Szemerei Dénes a Szent Miklós tiszteletére szen­telt itteni templomot a birtokjog tisz­tázatlansága miatt felgyúj­totta. Az Eger 1552. évi ost­romával kap­csolatos har­cokban a tö­rök elpusztította a falut, amely ettől kezdve hosszú ideig a puszta falvak között szerepel. 1580-ban Rudolf király a Szemere és Andornak nevű fal­vakat illető „latens” királyi bir­tokjogot Mocsáry Györgynek és Gergelynek adományozta, de a tényleges birtokosok, a Liptaiak megakadályozták Mocsáryék birtokba iktatását. Ténylegesen az egész XVII. században e két család bírta Szemerét. 1727-ben Liptai János a birtokperben minden követeléséről lemondott és pénzbeli kártérítés ellenében minden jogát átruházta Mocsáry Lászlóra. Ettől kezdve a Mocsáryak voltak a kizáróla­gos birtokosok. 1759-ben Mocsáry Sámuel és Pál az egész Szemere helységet 27 ezer fo­rintért átruházták Fáy Lászlóra. Azonban Mocsáry Pál özvegye, Szemerey Johanna perrel tá­madta meg a szerinte sérelmes ügyletet, ennek eredményeként az özvegy még 1771-ben vissza­kapta a falut. 1807-ben már ál­lott az egyemeletes Mocsáry- kastély. A település egyébként 1950-ig Borsod megyéhez tarto­zott, neve Borsodszemere volt. A helytörténettel hosszú évek óta foglalkozik Bukta Fe­renc, aki írt is egy kötetet „Mezőszemere története és ese­ményei” címmel. Ez egyelőre csak néhány példányban hozzá­férhető, szerzője azt mondja: még nem elégedett a munkával, talán a tél folyamán be tudja majd fejezni. Ha teljes lesz az anyag, kiadását az önkormány­zat is támogatja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents