Heves Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-16 / 191. szám

2004. Augusztus 16., hétfő HORIZONT 7. OLDAL Végre várossá válhatott Bélapátfalva „Szerettünk nagyközségként és szeretünk majd városként is - Évtizedek múltán értékelhető az igazi változás” A helyettes államtitkár a két polgármester - Ferencz Péter és Barta Norbert - társaságában FOTÓ: ÖTVÖS IMRE Az apátsági templom valamennyi padjában és székein ünneplők ültek A város díszpolgára Gilly G. János, tiszteletbeli konzul lett (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Németh Imre földművelési és vidékfejlesztési miniszter köszön­tőjében elmondta, hogy a telepü­lés rangját növelő ünnep jó alkal­mat kínál a visszapillantásra és a további célok megfogalmazására. Egy város a szellemi élet, a kukára színtere. Erre reményt ad az is, hogy Bélapátfalva kialakulásában komoly szerepe voll a ciszterek 1232-beli megtelepedésének. A szerzetesek a munka mellett min­dig is hangsúlyozták a tanulás fontosságát. Százötven évvel ké­sőbb a település már mezővárossá vát.és az is maradt, míg a hábo­rúkban le nem rombolták. Az itt élőket iskolamesterek oktatták, nevelték. Az ipar a keménycserép- gyár létrejöttével erősödött meg a reformkorban, majd kilencven év­vel ezelőtt a cementgyár bekap­csolta a nagyközséget az ország vérkeringésébe. Az itt élők böl­csességét bizonyítja, hangsúlyoz­ta a miniszter, hogy kiépítették az infrastruktúrát. Az is őket dicséri, hogy a cementgyár 2001. évi bezá­rását nem hanyatlás követte, ha­nem az akkor átélt dráma egy új kor kezdetét jelentette. Az ipari parkba a környezetvédelmi szem­pontokat figyelembe véve fogadják a betelepülő vállalkozókat, s kiak­názták azt a lehetőséget is, hogy a Bükki Nemzeti Park területén fek­szik a város. Ez lehetőséget teremt a turizmus fellendítésére. A kultúra fejlesztésének szép példája a Bükki Művészeti Napok, ez a rendezvénysorozat egyre több látogatót vonz, miként mind többen kíváncsiak a diákok tájfu­tó versenyére és a veterán autók ta­lálkozójára is, A természeti adottságok nem kedveznek itt a földművelésnek, inkább a faiparban és az állatte­nyésztésben lát lehetőségeket a miniszter. Megjegyezte: a rende­zett porták, az ápolt kertek és a ta­karos közparkok arról árulkod­nak, hogy dolgos emberek lakják Bélapátfalvát, és a város fejlődésé­ben ez a döntő tényező. A város kulcsát dr. Bujdosó Sándor, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes állam­titkára adta át Ferencz Péternek, a város polgármesterének. Beszé­dében elmondta, hogy a minisz­térium hosszú ideje nyomon kö­veti a település fejlődését, miután már többször pályáztak a városi rangért. Elismerést érdemel a küzdelmük, és nagyszerű az új célkitűzésük: a turizmus fejlesz­tése. Szimpatikus az is, ahogyan a szomszédos településekkel együttműködnek. Az államtitkár megjegyezte, a jelképes város­kulcs is arra szolgál, hogy a to­vábbiakban is nyissanak a kör­nyező falvak felé. A város kulcsát Mándy Zoltán helynök atya áldotta meg, majd imájában azt kérte: zárjon ki minden bajt és betegséget a tele­pülésről Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő szívből gratulál't a bélapátfalvaiak- nak a városi ranghoz. Elmondta, hogy méltán lehetnek büszkék er­re a címre, mert kilábaltak a ce­mentgyár bezárását követő bajból A későbbiekben is erőt meríthet­nek a múltból, gazdag hagyomá­nyukból. A várossá válás újabb energiákat szabadít majd fel a ve­zetőkben és az itt élőkben. Új munkahelyek és lakások kelle­nek, hogy a fiatalok ne vándorol­janak el. A tizenhárom település­sel együttműködve szép jövő vár mindannyiukra. A város díszpolgárának Gilly G. János, tiszteletbeli svájci konzult választották. A polgármester el­mondta, hogy az országgyűlési képviselők - Horváth László és Sós Tamás - mellett neki volt a legnagyobb érdeme abban, hogy létrejöhessen a Bélkő Kht., s a va­gyonból mind a nyolc település ré­szesüljön. A kitüntetett Gilly G. János szerényen hárította el az elisme­rést. Hangsúlyozta mindazok szerepét, akik dolgoztak azért, hogy Európában egyedülálló mó­don a svájci és a német cement­gyár-tulajdonosok pénzzel kárpó­tolják az üzem bezárásával bajba jutott községeket. Az ünnepségen köszöntötték a város legidősebb polgárát, Mező Gusztáváé Margit nénit, aki au­gusztus 20-án lesz 100 éves. Az asszony egészségi állapota miatt nem lehetett a templomban, ezért a neki szánt virágot az unokája, Könnyűné Csuhúny Ildikó vette át, s vitte haza neki. Ugyancsak köszöntötték a város legifjabb pol­gárát. Július 1-jét követően legel­sőnek Kótai Csaba született, csa­ládjában, két nővérkéje után har­madikként. Édesanyja, Mónika el­mondta, hogy a pinduri polgár nagyon jó baba, szépen eszik, és kedvesen tud mosolyogni. Ferencz Péter polgármester kö­szöntőjében kitért rá, hogy a tele­pülés létének 750 évében legalább annyi baj volt, mint az utóbbi hat­vanban. Hanem az itt élők mindig újra kezdték, s most sem estek kétségbe, hogy bezárt a cement­gyár. Ezáltal egy új kor kezdődött, és íme: város született. Elsőként is új közigazgatási rendszert kell kialakítaniuk, ja­nuárban megalakult a tűzoltói köztestület, augusztus 16-tól megerősödik a rendőri szervezet is a városban és a kistérségben, sorolta a polgármester. A munka­hely-teremtés érdekében több pro­jektet dolgoztak ki. Nem biztos, hogy az iparban és a mezőgazda­ságban kell gondolkodni, hang­súlyozta Ferencz Péter, majd hozzátette: a város alkotó eleme a szellemi tőke. NÉGYESSY ZITA Az új város legfiatalabb polgára, Csabika Ötszázadikként érkezett Bejegyezték a „nagykönyvbe” az idei ötszázadik újszülött kisbabájának nevét a Bugát Pál Kórház Szülészeti-nő­gyógyászati Osztályán. Gyöngyös A Laura névre hallgató csöppség egészségesen, tökéletesnek mond­ható súllyal és testhosszal jött a vi­lágra, szülei első gyermekeként. Az édesapa is jelen volt a szülésnél, mi­után részt vett a kórház által szerve­zett felkészítő programban. A szü­lést követően a kisbaba a nap 24 órájában együtt volt az édesanyjával a rooming-in szobában, ahol a har­monikus baba-mama együttlét min­den feltétele adott. A városi kórház szülészetén az elmúlt években az országos átlag­nál mindig magasabb volt a születé­sek száma. Az idei ötszázadik kis­baba augusztusi megszületése arra ad reményt, hogy ez a tendencia eb­ben az évben sem szakad meg. A ki­váló infrastrukturális és szakmai körülményekkel rendelkező osztá­lyon 1999-től folyamatosan emelke­dett a szülésszám. Tavaly 792 szülés történt, ebből 596 volt a városból és vonzáskörzetéből, 196 anyuka pe­dig a területi ellátási körzeten kívül­ről érkezett az itteni kórházba világ­ra hozni csemetéjét. Ezek az adatok is azt mutatják, hogy az osztályt elő­szeretettel választják a más megyé­ben élő kismamák is. A számok még inkább beszédesek, ha mellé­tesszük az országos adatot, misze­rint tavaly 13 százalékkal csökkent a szülések száma Magyarországon. Dr. Hlinka Tibor osztályvezető főorvos szerint a kismamák ma már jól megnézik, hogy melyik kórházat választják, ezért fontos, hogy mind szakmai, mind infrastrukturális, mind pedig emberi körülmények- ben is a maximumot kapják. __■ FO TÓ: S. P. Laura jól van. A mamának szeme fénye, a statisztikában félezredik Randevú a tónál Tiszanána A 2002-ben útjára indított és 2003-ban folytatódott Tisza-tavi fesztivál rendezvénysorozatot az idén a Tisza-tavi Randevú helyet­tesíti. A szervezést az önkor­mányzatokra bízták, a progra­mok közül nyolc már lezajlott, a kilencediknek megyénkben a hét végén a parti település adott ott­hont. Az egész napos esemény szombaton gyermek-, családi és vízi vetélkedővel kezdődött, majd trapplövészeti és tűzoltóbemu­tató következett. Közben zajlott a Tiszanánaiak kérték elnevezésű kívánságműsor is. A Magyar Szkander Szövetség korosztályos versenyeket szervezett, korhű öl- tözékes lovas- és íjászbemutató szórakoztatta az érdeklődőket. Este a Hodos zenekartól erdélyi népzene, majd a Back II Black együttes koncertje volt hallható. Természetesen a tűzijáték sem maradhatott el. ■

Next

/
Thumbnails
Contents