Heves Megyei Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-16 / 191. szám
2004. Augusztus 16., hétfő HORIZONT 7. OLDAL Végre várossá válhatott Bélapátfalva „Szerettünk nagyközségként és szeretünk majd városként is - Évtizedek múltán értékelhető az igazi változás” A helyettes államtitkár a két polgármester - Ferencz Péter és Barta Norbert - társaságában FOTÓ: ÖTVÖS IMRE Az apátsági templom valamennyi padjában és székein ünneplők ültek A város díszpolgára Gilly G. János, tiszteletbeli konzul lett (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Németh Imre földművelési és vidékfejlesztési miniszter köszöntőjében elmondta, hogy a település rangját növelő ünnep jó alkalmat kínál a visszapillantásra és a további célok megfogalmazására. Egy város a szellemi élet, a kukára színtere. Erre reményt ad az is, hogy Bélapátfalva kialakulásában komoly szerepe voll a ciszterek 1232-beli megtelepedésének. A szerzetesek a munka mellett mindig is hangsúlyozták a tanulás fontosságát. Százötven évvel később a település már mezővárossá vát.és az is maradt, míg a háborúkban le nem rombolták. Az itt élőket iskolamesterek oktatták, nevelték. Az ipar a keménycserép- gyár létrejöttével erősödött meg a reformkorban, majd kilencven évvel ezelőtt a cementgyár bekapcsolta a nagyközséget az ország vérkeringésébe. Az itt élők bölcsességét bizonyítja, hangsúlyozta a miniszter, hogy kiépítették az infrastruktúrát. Az is őket dicséri, hogy a cementgyár 2001. évi bezárását nem hanyatlás követte, hanem az akkor átélt dráma egy új kor kezdetét jelentette. Az ipari parkba a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve fogadják a betelepülő vállalkozókat, s kiaknázták azt a lehetőséget is, hogy a Bükki Nemzeti Park területén fekszik a város. Ez lehetőséget teremt a turizmus fellendítésére. A kultúra fejlesztésének szép példája a Bükki Művészeti Napok, ez a rendezvénysorozat egyre több látogatót vonz, miként mind többen kíváncsiak a diákok tájfutó versenyére és a veterán autók találkozójára is, A természeti adottságok nem kedveznek itt a földművelésnek, inkább a faiparban és az állattenyésztésben lát lehetőségeket a miniszter. Megjegyezte: a rendezett porták, az ápolt kertek és a takaros közparkok arról árulkodnak, hogy dolgos emberek lakják Bélapátfalvát, és a város fejlődésében ez a döntő tényező. A város kulcsát dr. Bujdosó Sándor, a Belügyminisztérium önkormányzati helyettes államtitkára adta át Ferencz Péternek, a város polgármesterének. Beszédében elmondta, hogy a minisztérium hosszú ideje nyomon követi a település fejlődését, miután már többször pályáztak a városi rangért. Elismerést érdemel a küzdelmük, és nagyszerű az új célkitűzésük: a turizmus fejlesztése. Szimpatikus az is, ahogyan a szomszédos településekkel együttműködnek. Az államtitkár megjegyezte, a jelképes városkulcs is arra szolgál, hogy a továbbiakban is nyissanak a környező falvak felé. A város kulcsát Mándy Zoltán helynök atya áldotta meg, majd imájában azt kérte: zárjon ki minden bajt és betegséget a településről Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő szívből gratulál't a bélapátfalvaiak- nak a városi ranghoz. Elmondta, hogy méltán lehetnek büszkék erre a címre, mert kilábaltak a cementgyár bezárását követő bajból A későbbiekben is erőt meríthetnek a múltból, gazdag hagyományukból. A várossá válás újabb energiákat szabadít majd fel a vezetőkben és az itt élőkben. Új munkahelyek és lakások kellenek, hogy a fiatalok ne vándoroljanak el. A tizenhárom településsel együttműködve szép jövő vár mindannyiukra. A város díszpolgárának Gilly G. János, tiszteletbeli svájci konzult választották. A polgármester elmondta, hogy az országgyűlési képviselők - Horváth László és Sós Tamás - mellett neki volt a legnagyobb érdeme abban, hogy létrejöhessen a Bélkő Kht., s a vagyonból mind a nyolc település részesüljön. A kitüntetett Gilly G. János szerényen hárította el az elismerést. Hangsúlyozta mindazok szerepét, akik dolgoztak azért, hogy Európában egyedülálló módon a svájci és a német cementgyár-tulajdonosok pénzzel kárpótolják az üzem bezárásával bajba jutott községeket. Az ünnepségen köszöntötték a város legidősebb polgárát, Mező Gusztáváé Margit nénit, aki augusztus 20-án lesz 100 éves. Az asszony egészségi állapota miatt nem lehetett a templomban, ezért a neki szánt virágot az unokája, Könnyűné Csuhúny Ildikó vette át, s vitte haza neki. Ugyancsak köszöntötték a város legifjabb polgárát. Július 1-jét követően legelsőnek Kótai Csaba született, családjában, két nővérkéje után harmadikként. Édesanyja, Mónika elmondta, hogy a pinduri polgár nagyon jó baba, szépen eszik, és kedvesen tud mosolyogni. Ferencz Péter polgármester köszöntőjében kitért rá, hogy a település létének 750 évében legalább annyi baj volt, mint az utóbbi hatvanban. Hanem az itt élők mindig újra kezdték, s most sem estek kétségbe, hogy bezárt a cementgyár. Ezáltal egy új kor kezdődött, és íme: város született. Elsőként is új közigazgatási rendszert kell kialakítaniuk, januárban megalakult a tűzoltói köztestület, augusztus 16-tól megerősödik a rendőri szervezet is a városban és a kistérségben, sorolta a polgármester. A munkahely-teremtés érdekében több projektet dolgoztak ki. Nem biztos, hogy az iparban és a mezőgazdaságban kell gondolkodni, hangsúlyozta Ferencz Péter, majd hozzátette: a város alkotó eleme a szellemi tőke. NÉGYESSY ZITA Az új város legfiatalabb polgára, Csabika Ötszázadikként érkezett Bejegyezték a „nagykönyvbe” az idei ötszázadik újszülött kisbabájának nevét a Bugát Pál Kórház Szülészeti-nőgyógyászati Osztályán. Gyöngyös A Laura névre hallgató csöppség egészségesen, tökéletesnek mondható súllyal és testhosszal jött a világra, szülei első gyermekeként. Az édesapa is jelen volt a szülésnél, miután részt vett a kórház által szervezett felkészítő programban. A szülést követően a kisbaba a nap 24 órájában együtt volt az édesanyjával a rooming-in szobában, ahol a harmonikus baba-mama együttlét minden feltétele adott. A városi kórház szülészetén az elmúlt években az országos átlagnál mindig magasabb volt a születések száma. Az idei ötszázadik kisbaba augusztusi megszületése arra ad reményt, hogy ez a tendencia ebben az évben sem szakad meg. A kiváló infrastrukturális és szakmai körülményekkel rendelkező osztályon 1999-től folyamatosan emelkedett a szülésszám. Tavaly 792 szülés történt, ebből 596 volt a városból és vonzáskörzetéből, 196 anyuka pedig a területi ellátási körzeten kívülről érkezett az itteni kórházba világra hozni csemetéjét. Ezek az adatok is azt mutatják, hogy az osztályt előszeretettel választják a más megyében élő kismamák is. A számok még inkább beszédesek, ha mellétesszük az országos adatot, miszerint tavaly 13 százalékkal csökkent a szülések száma Magyarországon. Dr. Hlinka Tibor osztályvezető főorvos szerint a kismamák ma már jól megnézik, hogy melyik kórházat választják, ezért fontos, hogy mind szakmai, mind infrastrukturális, mind pedig emberi körülmények- ben is a maximumot kapják. __■ FO TÓ: S. P. Laura jól van. A mamának szeme fénye, a statisztikában félezredik Randevú a tónál Tiszanána A 2002-ben útjára indított és 2003-ban folytatódott Tisza-tavi fesztivál rendezvénysorozatot az idén a Tisza-tavi Randevú helyettesíti. A szervezést az önkormányzatokra bízták, a programok közül nyolc már lezajlott, a kilencediknek megyénkben a hét végén a parti település adott otthont. Az egész napos esemény szombaton gyermek-, családi és vízi vetélkedővel kezdődött, majd trapplövészeti és tűzoltóbemutató következett. Közben zajlott a Tiszanánaiak kérték elnevezésű kívánságműsor is. A Magyar Szkander Szövetség korosztályos versenyeket szervezett, korhű öl- tözékes lovas- és íjászbemutató szórakoztatta az érdeklődőket. Este a Hodos zenekartól erdélyi népzene, majd a Back II Black együttes koncertje volt hallható. Természetesen a tűzijáték sem maradhatott el. ■
