Heves Megyei Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-31 / 178. szám

JS** 2 004. július 31., szombat Istenmezeje Az érintetlen természet varázsa Megközelíthető: Istenmezeje Heves megye legészakibb települése. A Felső-tamai dombságon, Pétervásárától 11 kilométerre északnyugatra fekvő község alsóbbrendű úton közelíthető meg. A szlovák határtól 9 kilométerre található. A hosszan elnyúló tele­pülést a folyásirány felől baloldalt a Tama Vi­dék Tájvédelmi Körzethez tartozó dombok határolják. A tájvédelmi körzet egyik legérté­kesebb része az Istenmezejéhez közel elte­rülő ősgyep. A községről Irányítószáma: 3253 Körzetszáma: 36 Lakosság száma: 1890 fő Polgármester neve: Kotroczó István Polgármesteri hivatal címe: Nefelejcs út 18. Helyi civil szervezetek: • Istenmezeje Fejlődéséért Közalapítvány • Istenmezeje Kultúrájáért Közhasznú Egyesület • Polgárőrség • Tűzoltó Egyesület • Istenmezeje Sport Egyesület • Számítástechnikai Alapítvány Látnivalók Sziklakápolna: A Váltós-kő tövében található a barlang benyomását keltő, ismeretlen építési idejű sziklakápolna. Egyházi források Szent László tisztele­tére emelt templomról tesznek említést, melynek épülete részben szilárd anyagból állt, másrészt szentélye sziklába vágott. Noé szőlője Itt található hazánk egyik leglátványosabb, ám mindmáig kevéssé ismert természeti képződménye: a Noé szőlője homokkő szikla. Ezt a gaukonitus homokkövet cipós homokkőnek is hívják, mert a puhább kő- zetrészekböl kibukkanó keményebb töm­bök cipót formáznak. A gömbök oszlopo­sán, egymás alatt, mint a szőlőtőkék helyezkednek el. Ez adta az alapját a Váltós­kő mondájának, mely szerint Noénak, a gazdag földesúmak pompás szőlője volt. Egy szegény özvegyasszonynak, aki hét ár­vát nevelt, megbetegedett a legkisebb gyermeke. Nem evett semmit, de megkí­vánta a szőlőt. Édesanyja elment a gazdag földesúrhoz, hogy kérjen neki. Noé azt a feltételt szabta, hogy adja oda három egészséges gyermekét, akkor vihet a gyü­mölcsből. Szegény özvegy rettenetesen eh keseredett, megátkozta az uraságot és a szőlőjét is. A hegy ekkor nagy dübörgések közepette szürkés kővé dermedt. Múlt és jelen Népművészet A palóc tájegységre jellemző viseletét, használati és egyéb berendezési tárgya­sa ’ kát évek óta gyűjtéssel igye- keznek az utókornak meg- menteni. Az önkormányzat tervezi egy állandó kiállítóhely létesítését, ahol az eddig gyűjtött anyag méltó helyre kerülne. Ünnepek, rendezvények • Búcsú: szeptember 3. vasárnapja • Februárban jótékonysági bál • Május 1-jei falunap • Hunyadi Napok • Advent 3. vasárnapja Kotroczó István, a község polgármes­tere csak jó értelemben vett elfogult­sággal tud szólni Istenmezejéről és az itt élő emberekről. Szentül hiszi, hogy falu adottságainál fogva a jelen­leginél többre hivatott, s hogy az elkö­vetkező évek fellendülést hozhatnak az itt élők számára:- A mezőgazdaság a gyenge minő­ségű földek miatt elsorvadt, az ipari tevékenység szintén a múlté. Azok­kal az értékeinkkel kell sáfárkodni, amelyekkel rendelkezünk. Ez pedig a jó levegő, a falut körülölelő erdők, és a ma még jóformán érintetlen ter­mészet, a jó közbiztonság és a vendégszerető-marasztaló emberek. Mára szerencsére elmondható, hogy a faluban kiépült a tel­jes infrastruktúra, hi­szen a szennyvízbe­ruházás a végéhez kö­zeledik. Terveink kö­zött szerepel a széles sávú internet-hozzá­férés biztosítása is. Az _____ elmük két évben há­rom olyan civilszerve­zet is alakúk, amelyeknek fő célja a község fejlődésének elősegítése. Bí­zunk abban, hogy a Tárná medrének rendbetételével és szabályozásával újabb turisztikai fejlesztési lehetősé­gekhez jut a térség. A magunk részé­ről a medertakarításhoz már az el­múlt évben hozzákezdtünk, és ez­után is partnerek leszünk ebben a munkában. Az Eger-Tarnavölgyi Víz­A környék legismertebb természeti képződménye: a Noé szőlője homokkő szikla gazdálkodási Társaság is jó partner­nek ígérkezik ebben. Vákozatlanul igyekszünk lobbizni minden lehetsé­ges fórumon a határnyitásért, amely gazdasági, kulturális és turisztikai vonatkozásban is sokat lendíthetne a határ menti településeken.- A falukép is egyre vonzóbbá vá­lik az utóbbi időben...- Az újonnan épült házak jelentő­sen hozzájárulnak a vonzóbb falukép alakulásához, de tervezzük a község­központ rendezését is, amelyhez már augusztusban hozzáláthatnak a szakemberek. A legfontosabb feladat­nak azonban azt tartom, hogy a hoz­zánk érkező vendégek jó minőségű úton juthassanak hozzánk. A belte­rületi utak és járdák rendbetételéről a pályázati források függvényében ön- kormányzatunk gondoskodik. Végül, de nem utolsósorban szeretnénk a jö­vőben egy állandó kiállítóhelyet ki­alakítani, ahol az elmúlt években gyűjtött helytörténeti anyag kapna helyet. ________________ ■ B ányászati emlékhely épül Szántó László, a helyi Pannon Benlonit Kft. ügyvezetője öröm­mel számol be arról, hogy a húsz embert foglalkoztató üzem ter­mékére, a bentonitfeldolgozásból nyert macskaalomra állandó a ke­reslet, s hogy a téli időszak­ban időnként a termelőkapa­citást is növel­ni kell. Ez húsz családnak je­lent biztos megélhetést. Ennél is érde­kesebb az a tény, hogy a Bánya- kapitányságtól a napokban érke­zett meg az a határozat, amely alapján a község határában lévő, 80-as évekből megmaradt külfej­tés helyén egy bányaemlékhelyet alakíthatnak ki a jövőben.- A Bükki Nemzeti Park szak­emberei a helyszíni szemle során megállapították, hogy kár lenne megsemmisíteni a bányát, mely­nek falain tökéletesen nyomon követhető a geológiai rétegződés, s az itt bányászott bentonit sajátos­ságai. Terveink szerint a jövő év decemberéig elkészülhetünk az átalakítással. Az emlékhelyhez vezető utak felújítása, az útjelző táblák és a balesetmentes közle­kedést biztosító eszközök elhe­lyezése közel 10 millió forintba kerül majd. _______________■ V irágzó Tarna-völgy Hétmilliárdos fejlesztés előtt Virág János vállalkozó másfél éve kezdte működtetni fafeldolgozó üzemét az Istenmezejéhez tarto­zó településrészen, Szederkény­pusztán. A fiatalember elkötele­zett híve a térség fejlődésének, ezért is vállalta el nem­régiben az Eger-Tarna- völgyi Vízgazdálkodási Társulás (ETAVITA) Inté­ző bizottságának elnöki posztját:- A Tarna-völgyi ön- kormányzatokkal közö­sen egy olyan átfogó, _____ t öbb települést érintő projektet dolgoztunk ki az elmúlt időszakban, amely hosszú távon garantálja a körzet turisztikai fej­lődését, egyben biztonságos víz- gazdálkodását. Ennek lényege há­rom térségi víztározó megépítése. Az alapot a terpesi víztározóra már korábban elkészített tervdo­kumentáció jelentené. Ez alapján Pétervására közelében egy száz­hektáros tó létesülne, amely nem­csak vízicentrumként, horgászpa­radicsomként funkcionálna, ha­nem árvízvédelmi szempontból is megoldást jelentene. Istenmezeje határában egy 20-25 hektáros táro­zót, s egy kicsit feljebb eső terüle­ten egy 4-5 hektáros halastavat szeretnénk kialakítani. A három meghatározó vízgyűjtő területet a későbbiekben mintegy 28-32 kilométeres kerék­párút köthetné össze, amely a Tarna-meder szélén épülne meg. Ezen tervek megvalósításához az első lépés a Tárná tel­jes szakaszának rendbe­tétele. Az érintett önkor­mányzatok maximálisan támogatják az elképzelést, s au­gusztus első felében a helyi köz­munkások bevonásával hozzákez­dünk a medertakarításhoz, s a szükséges rendezési munkálatok­hoz. Terveink szerint október vé­géig végeznénk. Ezt követően hozzáláthatunk a pályázati anya­gok elkészítéséhez, amelyet jövő év végéig nyújtanánk be. A közel hétmilliárd forintos projekt nem elérhetetlen álom, együttműködés­sel valóra váltható. Jó, ha tud róla! Istenmezeje és Zabar községektől pár kilométerre fekszik Szederjes­völgy. A völgyben a közútról letér­ve szilárd burkolatú magánúton 1,5 kilométert haladva jutunk el a három kis tó festői környezetében létrehozott, igényesen berendezett Noé pihenő­házhoz. A nyugodt, csen­des erdei környezetben zavartalan sétákra, ter­mészetes forrásvizek fo­gyasztására, igazi kikap­csolódásra van lehetőség. A horgászsport szerelme­seinek ponty, keszeg, sül­lő, kárász, busa akadhat a hor­gukra, míg a vadászok egyéni vagy csoportos vadászat keretében szar­vast, muflont, őzet, vaddisznót ejt­hetnek el Az érdeklődő turisták vadmegfigyelésen vehetnek részt. A Noé-ház négy darab kétágyas, egyedi tervezésű tölgyfa bútorral, fürdőszobával, hűtőszekrénnyel, tv-vel várja vendégeit. Az étkező­ben svédasztalos reggeli, helyi hal- és vadspecialitásokat készítenek ízlés és igény szerint. Az épület alagsorában pincemulatóban szó­rakozhatnak, míg a fáradtabbak szaunában, testmasszírozó gőzka­binban üdülhetnek fel. Igény sze­rint lovaglást és sétakocsizást is szerveznek. Autóval 15 percre ta­lálható a gyógyvizű für­dőjéről ismert Bükkszék. Érdeklődni Bíró Vilmos tulajdonosnál lehet a 36/ 572-027-es, illetve a 06/2096-50-274-es tele­fonszámon. * * * Unghy Csaba autószerelő és lakatos műhelyében az európai uniós szabványnak megfe­lelő korszerű eszközökkel várják azokat az autótulajdonosokat, akik karosszériajavítást, fényezést, kör­nyezetvédelmi vizsgálatot igényel­nek. Műszaki felkészítést nemcsak személyautókra vállalnak, hanem tehergépkocsikra, erőgépekre is. A családi vállalkozásban működtetett műhelyben ezenkívül foglalkoz­nak villamos forgógépek szervize­lésével is. Szilaj marha a bográcsban A községben a közeljövőben nyílik meg a felújított Bányász Vendéglő melegkonyhás részlege. Itt minden bizonnyal kiváló palóc étkek is az ét­lapra kerülnek majd. Addig is ismer­kedjenek meg egy hamisítatlan, sza­badban főzhető helyi specialitással, a Mezőn szelídített szilaj marha recept­jével: Végy egy-egy kilónyi marhaláb- szárt, rostélyost, hátszínt, szegyet. A vegyes marhahúst kockázd fel két centiméteres darabokra, s a bogrács­ban kevés zsíron futtasd meg a felap­rózott vöröshagymát. Amikor üveges a hagyma, add hozzá a húst, hintsd meg pirospaprikával, sózd, borsozd ízlés szerint és kevés vörösbor hozzá­adásával főzd puhára. A főzés utolsó harmadában adj hozzá két össz- marék aszalt cepét (vargányagom­bát) és hagyd, hogy az ízek össze- rottyanjanak. A legvégén kevés hideg vizet öntünk a kész ételhez, hogy selymessé váljon a szaft. A főzés elengedhetetlen kelléke két palack jó évjáratú Egri Bikavér. Az egyik üveg tartalma a bográcsba ke­rül, a másikkal a szakács torkát kell öntözgetni, ___________________■ F ALUNAP. A községben immár hagyomány, hogy május 1-jén rendezik a falunapot, amely­re nem csak a helybéliek, hanem a környező települések lakói is szívesen ellátogatnak. Ezen a rendezvényen számos színes programmal várják az érdeklődőket. A nagyszabású szabadté­ri sütés-főzés mellett lehetőség van lovaglásra, különböző vetélkedőkön való részvételre és lát­ványos bemutatók megtekintésére ■ Isten oltalma alatt A falu nevét Istenmezey alakban 1311- ben említi egy okleveles forrás. 1452- ben Heves megye törvényszéke ítéletet hozott a fiúutód nélkül elhalt Isten­mezey Lőrinc itteni birtokának a család többi férfi leszármazottja részére való odaítélés tárgyában. Valószínű, hogy a falu a földbirtokosról kapta a nevét. A nép hite szerint viszont, a mostani tele­pülés helyén valamikor régen mocsár volt, akkor az emberek a ma Faluhely­nek hívott külterületen éltek. Amikor a törökök közeledtek, az állatokat behaj­tották a fűzfák közé és maguk is oda­bújtak. Az ellenség csak üres házakat talált, amit felgyújtott és továbbment. Annak örömére, hogy megmenekül­tek, ezen a mocsaras területen építették fel az új házaikat és hogy Istennek is köszönetét mondjanak, elnevezték Is­tenmezejének. * * * Faluhely után Rákosban található a kastélynak nevezett épület, mely a két világháború között egy tiszt lakóhelye volt. Ma turisták szállása, kulcsos ház, a Téry Ödön Társaság bérli. Szép környezete miatt a falubeliek kedvelt kirándulóhelye is. A kastély mellett kis kápolna húzódik meg, ahol már turis­taesküvőt is tartottak.

Next

/
Thumbnails
Contents