Heves Megyei Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-22 / 170. szám

6. OLDAL ZÖLD OLDAL 2004. Július 22., csütörtök Roncsautók: biztató hulladékjármű-jövő Elkészült a roncsautó-törvénytervezet, mely szerint 2007-től minden régi jármű­vet vissza kell vennie a gyártónak. A hulladékká vált gépjárművek hasznosításá­ra vonatkozó előterjesztés a gyártók és importőrök számára írná elő a visszavéte­li kötelezettséget, s meghatározza a roncsautók kezelésének követelményeit is. Heves megye Heves megyében jelenleg több tucat roncstelep és autóbontó található, azon­ban egyetlen olyan hely sem akad még, ahol a kiselejtezett járművek átfogó és szisztematikus, viszonylag teljes körű bontását és újrafeldolgozását meg tudnák oldani. A kérdés nem utolsósorban eddig is az volt, hogy ki és milyen módon és arányban viselje a korántsem olcsó folya­mat költségét, a gyártó, a forgalmazó vagy az állam, netán a tulajdonos. A ter­heket részben csökkenti a roncsok újra- haszosítása során keletkező másodlagos nyersanyagok értéke. A közelmúltban a kiöregedő, illetve át­alakításra és korszerűsítésre szoruló szennyező kétütemű járművek kapcsán foglalkoztunk a roncsautók jövőjével. A probléma azonban nem csak a még meg­lévő Trabantok, Wartburgok, netán Bar­kasok tulajdonosait, és nem is pusztán az autóstársadalmat érinti. A pillanatnyilag még megoldatlan kérdés mielőbbi átfogó rendezése az egész közösség érdeke, hogy ne váljon az ország veszélyes elha­gyott roncsok temetőjévé. Ezt ismerte föl a környezetvédelmi tárca is, egyúttal az idevágó EU-követelmények és irányelvek sürgető igényének is eleget téve, a szak­minisztérium tervei szerint a 2005. janu­ár 1-jén életbe lépő új jogszabály intéz­kedne a roncsautók utóéletéről és további megnyugtató sorsáról. Az előterjesztés a visszavételi kötele­zettség bevezetését, illetve a visszavett hulladékok kezelési követelményeinek meghatározását tűzte ki célul. A tervezet meghatározza a visszavételi kötelezett­ség alá vonandó gépjárművek körét, a gyártók (importálók, forgalmazók) ezzel kapcsolatos feladatait és kötelezettségeit. Szintén meghatározza a tervezet a visz- szavett, hulladékká vált járművek keze­léséért felelős szereplőket, a kezelés so­rán elérendő - a gépjárművek átlagos tö­megéhez viszonyított - hasznosítási ará­nyokat. A rendelet értelmében a megelőzés ér­dekében a gyártóknak és beszállítóiknak mérsékelniük kell a veszélyes anyagok felhasználását és beépítését, és biztosíta­niuk kell, hogy az ártalmatlanítási igé­nyek mérséklése érdekében azok köny- nyebben újrafelhasználhatók legyenek. A begyűjtés érdekében a gazdasági szereplőknek ki kell építeniük a kiselejte­zett járművek visszavételi rendszerét, a járművek javításakor keletkező hulladék alkatrészek begyűjtését, és biztosítaniuk kell, hogy az átvevőhelyek megfelelő (50 kilométeres körzeten belüli) közelségben elérhetők legyenek. Biztosítani kell, hogy a kiselejtezett járművek hatóságilag feljo­gosított bontó-hulladékkezelő létesít­ménybe kerüljenek. Ehhez olyan igazolá­si rendszert kell kialakítani, amely a jár­mű nyilvántartásból történő törlését a jár­mű bontásához köti. Az igazolás kiadásá­ért értéktelen jármű esetében sem számít­ható fel semmilyen díj, a kiselejtezett jár­mű átvételéért a tulajdonost semmilyen költség nem terhelheti (2007-től tel- jeskörűen, addig csak a 2002 júniusa után gyártott gépjárműveknél). Biztosítani kell, hogy végrehajtás költségeit, il­letve azok meghatározó részét a gyártó fizesse meg, vagy maga vegye vis­sza és kezelje a járművet. A kezelés érdekében a bontó-hulladékkezelők­nek biztosítaniuk kell a meghatározott, minimális Elhagyott kocsik, hűtlen tulajdonosok A közterületen rendre feltűnnek gazdátlan, gyakorta minden hatósági azonosító jel, rendszám nélküli járművek, vagy inkább egykor szebb napokat látott gépkocsimaradványok, roncsok. Csupán egy rövid időszak­ban, tavaly tavasszal az előzetes felmérés alapján 19, közterületen álló roncsautó várt elszállításra a hevesi megyeszékhelyen, ám a felszólításoknak köszönhetően ez végül is ötre csökkent. Ennyi jármű mellé tudtak végül azonosítható tulajdonost, „üzemben tartót” találni. A rendszám nélküli, teljességgel gazdátlan autókat az ak­ciót végző közterület-felügyelet még 30 napig őrizgette, majd jelentkező tulajdono­sok híján, sorsuk a roncstelepen teljesedett be. Jelenleg a helyi okmányirodákban lehet a rendszámtáblát és a forgalmi engedélyt leadni, ahol a jármű törzskönyvét is érvénytelenítik. A hivatal nem kíváncsi a forgalomból kivont jármű további sorsára. A gazdátlan, elhagyottnak tűnő autók márkalistája meglehetősen vegyes képet mu­tat: a régi keleti típusoktól, például a Skodától a minőségibb Audiig és régi Mazdáig terjed. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakosok inkább örülnek a roncstól való ilyetén könnyű és könnyelmű, költségmentes megszabadulásnak, s eszükbe sem jut azt később a közterület-felügyelőkön keresni. technikai követelményeket, a kielégítő tá­rolás és kezelés feltételeit. A kezelés során a gazdasági szereplőknek biztosítaniuk kell, hogy legkésőbb 2006. január 1-jéig évente a járművek átlagos tömegéhez vi­szonyítva legalább 85 százalékában hasz­nosítsák vagy használják újra a kiselejte­zett járműveket (minden típus esetében), úgy, hogy az újrahasználati és újrafel­használási arány legalább 80 százalék le­gyen. Az 1980. január 1-je előtt gyártott járműveknél a fend arányok 75, illetve 70 százalékban teljesítendőek. Legkésőbb 2015. január 1-jéig a fenti arányoknak el kell érniük a 95, illetve 85 százalékot. Emellett a gyártóknak minden egyes új típus forgalombahozatalakor a vásár­lói tájékoztatókban be kell mutatniuk a járművek és alkatrészeik hasznosítható­ságát, a hulladékká vált jármű környe­zetkímélő ke­zelésének mód­ját, különös tekin- a folyadékok és a veszélyes összetevők eltávolítására, az újra- használat és az újrafel­dolgozás fejlesztésének és optimalizálásának módját, a hasznosítási ará­nyok növelésében és az ártalmatlanítan­dó hányad csökkentésében elért eredmé­nyeket. Az előterjesztéshez csatolt elem­zés szerint a begyűjtött gépjárművek megfelelő hasznosítását biztosítani ké­pes rendszer kiépítésére összességében több mint nyolcmilliárd forintos beruhá­zásra lesz szükség. A hazai utakról évente mintegy 100 ezer roncsautó kerül ki. Ez nagyjából évi 130 ezer tonnányi, jelentős részben a környe­zetre veszélyes anyagokat is tartalmazó hulladékot jelent. A járműroncsok egyéb­ként külön jogszabály híján jelenleg veszé­lyes hulladéknak minősülnek. A roncsau­tók újrahasznosítási aránya jelenleg még az összmennyiség alig több mint kéthar­madát éri csak el. Elsősorban eddig is a kü­lönböző fémek hasznosítása, beolvasztása volt a jellemző. Ezek az anyagok teszik ki a járművek súlyának nagyjából háromne­gyedét. Számos további komponens, pél­dául az üveg és műanyag részegységek, valamint az elhasznált vegyi anyagok, fo­lyadékok, gumiabroncsok jövője azonban még nem megoldott. Tájsebészet a gyógyítható környezetért Pár évvel ezelőtt úgy határozott a Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz): szégyen, hogy mennyire szemetes az ország. Kiábrándító a kép, amerre nézünk, mindenhol eldobált szemetet, illegális hul­ladéklerakókat látunk. A szervezet szerint eljött az ideje a mindenfelé burjánzó zug-szeméttelepek pontos beazonosításának, feltérképezésének, nyilvántartásba vételének, melyek az első fontos lépé­sét képviselik a hulladékok illegális elhelyezésének felszámolása felé vezető szerfelett rögös útnak, így született az évente ismételten meghirdetett Tájsebészeü program. Heves megye A Tájsebészet pályázatán résztvevő, a helyi környezet- és természetvéde­lem ügyének elkötelezett zöldszer­vezetek, környezetvédelmi egyesü­letek, iskolai és helyi településvédő csoportok tavaly Heves és Nógrád megyében összesen 157 illegális le­rakót tártak fel és azonosítottak. Idén, úgy tűnik, nem a zug-szemét­telepek fogytak el, a jelenség ugyan­is „régi fényében” virágzik, hanem kicsit a lelkesedés csappanhatott meg a térségben, mert a honlap sze­rint jóval kevesebb, mindössze hét hasonló helyszínt vettek nyilvántar­tásba a térségben. Példátlan siker A Hulladék Munkaszövetség 2001. április 22-én hirdette meg első íz­ben Tájsebészet elnevezéssel or­szágos programját az illegális hulla­déklerakás okozta környezetvédel­mi és társadalmi problémák kezelé­se érdekében. A társadalom min­den szintjének össze kellene fognia ahhoz, hogy a hatalmas menny­iségű, illegálisan felhalmozott hul­ladékot ártalmatlanítsuk, és meg­akadályozzuk az újabb lerakók ke­letkezését. Ennek érdekében a HuMuSz évről évre országos pályá­zatot hirdet iskolai csoportok, helyi közösségek, civilszervezetek szá­mára, arra buzdítva őket, hogy mérjék fel környezetük illegális hulladéklerakóit, majd társadalmi összefogással minél többet számol­janak is fel azokból. A Tájsebészet program idei kiírásában 173 cso­port dolgozott országszerte, össze­sen 969 illegális hulladéklerakó adatait felvéve, amelyek közül 457- et számoltak fel. Környezetvédelmi területen hasonlóan nagy tömege­ket megmozgató, a köztisztasági kultúránkat előtérbe helyező meg­mozdulásra a magyar zöldmozga­lom történetében még nem volt példa. Az Öko-pack Kht. alapítói és partnerei számos településen vál­lalják a felderített lerakók felszámo­lását. Ennek érdekében az eredmé­nyes tájsebész csoportok között meghívásos pályázatot írnak ki. Helyi mozgósítás A Hulladék Munkaszövetség a 2003/2004-es tanév második fél évében ismét kiírta Tájsebészet pá­lyázatát az illegális hulladéklera­kók felderítéséért és felszámolásá­ért. A program iránt érdeklődő cso­portok február 15-ig jelentkezhet­tek, ezt követően kapták meg a pá­lyázati csomagot, és a hóolvadást követően, kora tavasszal kezdhet­ték el a munkát. A pályázat négy szakaszból állt. Az illegális szemétlerakók feltérké­pezése: kitöltött adatlapokat, pon­tos térképeket, képes, rajzos álla­potfelmérést vártak a kiírók az adott település környékén található illegális hulladéklerakókról. Azt kérték a pályázóktól, hogy próbál­ják minél pontosabban megbe­csülni, hogy hol, mennyi és milyen típusú - például papír, fém, mű­anyag, vegyi stb. - hulladék talál­ható. A pályázati csomagban talál­ható adatlapok pontos kitöltésén alapuló nyilvántartásokból a világ­hálón is hozzáférhető adatbázist alakítanak ki. A figyelemfelkeltés, tervezés, szervezés szakaszban várták a csoportok által közzétett figyelem­felkeltő cikkeket, plakátokat, felhí­vásokat. Meg kellett írniuk, ho­gyan szervezik meg a lerakók fel­számolását. A pályázatok értékelé­se szempontjából döntő volt, hogy miként hívják fel az emberek fi­gyelmét a szemétlerakók problé­májára, hogy milyen sikerrel tud­ják mozgósítani a helyi társadal­mat, hogyan képesek bevonni a hi­vatalos szerveket. Konkrét akció­terveket is vártak, időpontokkal, helyszínekkel. Felszámolt lerakók Az illegális hulladéklerakók felszá­molása a következő lépés. A takarí­tásról és az eredményéről is minél látványosabb dokumentációt vár­tak a pályázat kiírói. A pályázók­nak ki kellett térniük arra, hogy há­nyán dolgoztak a szebb környeze­tért, hogy hogyan sikerült bevonni .a helyi társadalmat: milyen újság­cikkek, video- és fotódokumentáci­ók születtek, amik az elvégzett munkát igazolják. A pályázat fontos eleme a rend megőrzése. A résztvevőknek meg kellett becsülniük, hogy mennyi szemét maradt még, és hogy mivel próbálják megakadályozni, hogy a szeméthegyek újra megjelenjenek. Pályázhattak társadalmi szerveze­tek, öntevékeny közösségek, isko­lai csoportok. Magánszemélyek je­lentkezését nem tudták elfogadni, nekik azt tanácsolták, hogy csatla­Kampányzáró díjátadás Az eredményhirdetést júniusban, idén is a környezetvédelmi világnap tiszteletére rendezték meg. A legjobb pályaművekből pedig kiállítást rendeztek a HuMuSz Házban. A pályázat fődíja a hagyományoknak megfelelő­en ezúttal is egy játszótér volt. Az országos zsűri által értékelt pályamunkákat beküldő csoportok digitális fényképezőgépeket, komposztaprító berendezést, KukaBúvár-előfizetést, kiadványokat és hulladékos oktató­csomagokat kaptak. Az országos díjátadó ünnepségen dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi mi­niszter, a Tájsebészet program fővédnöke méltatta a sikeres résztvevők munkáját és átadta az idei Tájsebé­szet pályázat díjait a HuMuSz Házban. Az Öko-pack Kht. komoly felajánlást tett a felderített lerakók felszámo­lása érdekében. Az idei nyertesek: I. Határbarátok Mosonszentmiklós, ők fa játszóteret nyertek. II. Lábatlani Természetbarátok Egyesülete, valamint a III. Óbudai Waldorf Iskola digitális fényképezőgépet nyert. A különdí­jasok közt a gyöngyösi Mátraaljai Környezetvédelmi Egyesület elnyerte a Környezetvédelmi Minisztérium kü- löndíját: egy kirándulást a Duna-Dráva Nemzeti Parkba. Az eseményre a boldogi általános iskola is meghí­vást kapott, mint a mozgalom elmúlt esztendei országos győztese. kozzanak a legközelebbi Tájse- bész-csoporthoz, vagy maguk ala­kítsanak ki helyi összefogást az il­legális hulladélderakók felderítésé­ért és felszámolásáért. A pályázat kiírói nem azt várták a jelentkező csoportoktól, hogy összeszedjék mások szemetét, ha­nem hogy felmérő- és szervező- munkájukkal hívják fel a figyelmet a szemétgondokra a probléma mi­előbbi felszámolása érdekében. Gazdag adatbázis A pályázatra jelentkezők a területi­leg illetékes régióközponttól kapták meg a pályázati csomagot, amely tartalmazta a feladatlistát, módszer­tani segédanyagot, adatlapokat, pla­kátokat, matricákat, szóróanyago­kat. A pályázatról, valamint a ko­rábbi program eredményeiről is a HuMuSz honlapján is lehet tájéko­zódni: www.humusz.hu . Az itt megtalálható adatbázisban évekre visszamenőleg megtalálhatók a cso­portok által feltárt illegális lerakók adatai, és az is, hogy sikerült-e fel­számolni őket. Ez a helyi csoportok által beküldött adatokra épülő állo­mány az interneten folyamatosan bővül és böngészhető. Az értékelés szerint a pályázat nyertesei azok a közösségek lehet­nek, amelyek a legszélesebb társa­dalmi összefogást alakítják ki az il­legális lerakók felszámolása érde­kében, és ahol a pályázók a prog­ram mindhárom fázisához látvá­nyos illusztrációt és gazdag média­dokumentációt csatolnak. Anyagi források hiányában nem lehet el­várás, hogy a csoportok minden il­legális lerakót felszámoljanak. El­sődleges céljuk, hogy felhívjuk az emberek és a döntéshozók figyel­mét a szemétgondokra és a lehet­séges megoldásokra. Boldog fődíjasok Heves megyébe is került már fődíj. Tavaly Boldog község ál­talános iskolájának csapata nyerte a Tájsebészet 2003 fő­díját, egy játszóteret. A tájse­bészek a megyében a múlt évben közel 90 szemétlerakót derítettek föl, melyből több mint harmincat föl is számol­tak. Szemét azonban még így is rengeteg maradt. A fődíjat, egy újrahasznosított műanyag­ból készült játszóteret, a HOLOFON Rt. adományát a Boldogi Tájsebészek kapták, akik a helyben feltárt 24 illegá­lis hulladéklerakóból tizenhár­mat számoltak fel. A további díjazottak közt szerepeltek Heves megyéből a rózsa- szentmártoniak, akik az észak­magyarországi régió különdiját kapták, valamint a gyöngyös­halászi Vándorbéka környezet­védő csoport is. A megyéből indulók közül az ecsédi Gyur­gyalag csoport nyolc, a szűcsi 7-8. osztályos fiúk ugyan­csak nyolc, a sarudi Planétá­sok tíz, a nagyrédei helyi egyesület négy, a Mátraaljai Környezetvédő Egyesület Gyöngyösön egy, a rózsa- szentmártoniak pedig öt sze­métlerakót számoltak föl. A múlt évi pályázaton közel húsz Heves megyei csoport indult. A diák- és iskolaváros­nak tartott megyeszékhelyről - mely körül sűrű szemétgyü- rü húzódik —egy sem... Ennyit a helyi környezetvédel­mi szemléletről, aktivitásról és lokálpatriotizmusról, amely, úgy tűnik, inkább a kisebb te­lepülések sajátja. AZ OLDAL A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents