Heves Megyei Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-19 / 167. szám
6. OLDAL H 0 R I Z 0 N T 2004. Július 19., hétfő Egy évszázados legenda alkonya A Mátra Szálló több mint száz évig szolgálta Gyöngyös és a Mátra idegenforgalmát, ám idén július 4-én végleg bezárta kapuit A városnak patinás színfoltja volt a legendás épület, amely számos rendezvénynek, többek között konferenciáknak, lakodalmaknak és a Liberális Klubnak is otthont adott A szálló központi szerepet töltött be a Mátraalja vendéglátásában, kávézója pedig a megye egyik legszebb belsőépítészeti remekműve volt A Mátra Szálló épülete - igaz, nem jelenlegi formájában - már 1846- ban létezett. Szállóként a kiegyezés évében, 1867-ben kezdte meg működését. A fellendülő gazdasági és kereskedelmi életnek köszönhetően az 1890-es években megélénkült a turizmus Gyöngyösön és a Mátrában. A századfordulón minden addigi vendégfogadónál nagyobb épületnek, a Bruckner Szállónak az alapjait is lerakták. Az 1901-ben megnyitott szálloda méltó versenytársa lett a nagy hírű szomszédos Három Rózsának (jelenleg a Budapest Bank épülete), amely 1909-ig működött. A Három Rózsa megszűnése után a Bruckner Szálloda átvette a Piac téri (ma Fő tér) elsőbbséget. Az ingatlan tulajdonosa, Bruckner Izidor gyöngyösi zsidó vendéglős az épületet 1911-ben étteremmel és sörcsarnokkal bővítette. Az akkor egyemeletes épület Fő téri részén a következő felirat állt: Hotel Bruckner Nagyszálbda, a sarkon pedig a Bruckner Étterem és Söröző volt olvasható. Az épület az 1917-es tűzvész során megsemmisült. Az újjáépítés ismét Bruckner Izidorra és feleségére várt, ám ekkor már kétemeletessé növelték az épületet, melyet a „vármegye legtekintélyesebb szállodájává" varázsoltak. A szálló mai arculatát 1920-ban kapta. A szállodát 1926- tól Boán Zsigmond bérelte, aki amellett, hogy a Hungária Nagyszálló névvel látta el, kívül és belül is felújította. Baán elsőként nyitott emeleti lakosztályt, szám szerint ötöt. Volt az épületben biliárdterem, dohányzóhelyiség, éjjeli lokál, tánc- és nagy ebédlőterem, valamint más rendezvényeknek két privát terem. Állandósította az éjjel-nappali fogadó portát inasokkal és hordárokkal A szobákban és a folyosókon elektromos izzókkal világítottak. Az épületet 1927-ben bekapcsolták a város vízvezetékrendszerébe. A bérlő elérte azt is, hogy a taxiállomás az épület előtt legyen. Az Országos Magyar Idegenforgalmi Tanács vezetői 1929-ben egy villásreggelire tértek be a szállóba. A magas rangú beosztottaknak annyira megtetszett a szálló, a környezet és a vendéglátás, hogy két fővárosi nagyszálló vezetője nyomban vidéki társszállodának ismerte el a Hungáriát. Nemzetközi versenyképesség tekintetében is az elsők közé került a Hungária Nagyszálló, hiszen szerepelt az ország első öt aranyérmes szállodája között is. A modernizáció már 1925-ben elkezdődött a Hungáriában, hiszen ekkortól szobáit és termeit már porszívó géppel takarították. A lakosztályok mindegyikében és az emeleti szinteken két-két vízöblítéses WC-helyiség, valamint nyolc fürdőszoba volt. A termekben és a konyhában leveg- őáramoltató ventilátort szereltek fel, és a Nagyszállónak saját fagylaltkészítő berendezése, tésztagyártó gépsora, valamint cukrászata is volt. A közelben mosodát működtettek, ahol géppel tisztították az ágyneműket és más textíliákat. Porcelántálait és -tányérjait a pécsi Zsolnay-gyárból hozatták. A falakon Fényes Adolf, Csók István, Rippl-Rónai József és Glatz Oszkár festményei díszelegtek. Gyöngyös szállodái közül egyedül a Hungária nem érezte meg az 1933-tól sorra nyíló mátrai szállodák konkurenciáját. Nemcsak megyei, hanem fővárosi egyesületek, szervezetek is itt tartották tanácskozásaikat. Baán 1934-ben tovább bővítette a szállóhoz tartozó kerthelyiséget, és autójavítót is nyitott, húsz szobába bevezettette a telefont, nagy rendezvényeken pedig 144 személyes ezüst étkészlettel szolgáltak fel. A fejlődés és az ismertté válás után már reklámfőnököt is alkalmazott. A nagy forgalom nagy bevétellel járt, így nemcsak fejlesztésre, hanem jótékonykodásra is jutott pénz. A folyosókra és a lépcsőházakba ezüst villanyfalikarok, a nagytermekbe bronz óriáscsillárok kerültek, a lakosztályokba pedig rádiókat szereltek. A vendéMák Zoltán, az utolsó igazgató gek a megyei lapok mellett nyolc fővárosi újságot olvashattak az 1935-ben megnyitott kétszáz kötetes könyvtárszobában. A második világháborút nem szenvedte meg a Hungária Nagyszálló, ám 1944-ben bezárták, és az épület minden felszerelését a megszálló szovjet katonák teljesen kisajátították. Amit meghagytak, azt közprédaként a helybeli lakosság vette „köztulajdonba”. A Hungária 1947-ben került városi tulajdonba, amikor is visszakapta eredeti rendeltetését, azaz polgári vendégek szálláshelye lett. Az 1947-es szilveszteri gálaműsor ismét a békebeli évek fényűzésére emlékeztetett. A szállót 1949-ben államosították, az '50-es évek elején pedig belső berendezéseit a '20-as, '30- as éveknek megfelelően helyreállították. Éttermeit és épületszárnyait fokozatosan átépítették, modernizálták. A patinás bútorokat A harmincas években terasz szolgálta a vendégek kényelmét Zárás után. A Mátra Szálló már soha többé nem fogadja vendégeit FOTÓ: JUHÁSZ MARIANN kiárusították, megszüntették többek között a biliárd-, a könyvtár-, a dohányzó- és a vadászszobát. A HungarHotels szállodalánc tagjaként működött tovább az ötvenes évektől. Az 1970-es években ismét felújították az épületet. A szálló privatizálása 1993-ban következett be, ekkor a Megamorv Kft lett a gazdája az ingatlannak. Az elkövetkezendő években sok és gyors átalakuláson ment keresztül a szálló: 1995-ben az Inn-Side Hotels Kft. üzemeltette, egy év múlva ismét felújították, és akkor pedig az Inn-Side Invest Befektetési és Vendéglátó Kft. lett a tulajdonosa. Ekkor alakították ki a földszinten a sokak által kedvelt kávéházat a hozzá tartozó bárral valamint az éttermet, az emeleten található 250 férőhelyes nagytermet, és a bejáratot a Mátyás király utcáról a Fő térre helyezték át. Ez egy új kibontakozási lehetőség volt a szálló életében. A Mátra Szálló hírnevének öregbítéséért ekkor három, korábban is vendéglátással foglalkozó szakember tevékenykedett: Benedek József, aki már tanulóévei idején is itt töltötte gyakorlatát, Zsák József és Mák Zoltán, a szálló utolsó vezetője. A szakembeÉszakon fekvő Mekka...- A nyolcvanas években még arab országokból érkező állami vendégeink is voltak, akiknek érkezését szigorúan titokban kellett tartanunk. A szállót biztonsági emberek zárták le, és teljes hírzárlatot rendeltek el Ekkor történt, hogy az olajsejkek ebéd után arra kértek minket, hogy kerítsünk valahonnan egy szőnyeget, és mutassuk meg, merre van kelet, mert imádkozni szerettek volna. Miután az egyik szoba falvédőjére leborult az egész társaság, csak akkor tudatosodott bennem, hogy rosszfelé mutattam. Zavaromban kelet helyett észak felé fordítottam őket - emlékezett vissza Mák Zoltán, aki elmondta: a szállónak olyan ismert vendégei is voltak, mint Göncz Árpád köztársasági elnök, Medgyessy Péter miniszterelnök, valamint Orbán Viktor felesége. reknek munkatársaikkal együtt ismét sikerült jó eredményeket elérniük a szálló működtetésében. A szálloda kihasználtsága az 1996-os 18 százalékról 2001-ben 38 százalékra emelkedett. A szálloda tavaly novemberben a Hotel Mátra név mellé új tulajdonost is kapott, aki úgy döntött, hogy felújítja az épületet. A bontási munkálatok megkezdődtek, ám az épület gazdája megváltoztatta határozatát: július 4- én megszüntette a Mátra Szálló vendéglátói tevékenységét, és a későbbiekben a földszinten bérüzleteket, az emeleteken pedig lakásokat alakítanak majd ki.- A dolgozók számára a Mátra Szálló nem csupán egy munkahely volt, érzelmileg is kötődtünk hozzá. A felújítás megkezdésekor reménykedtünk abban, hogy a nehézségek után megújult környezetben elkezdődhet egy újabb időszak a szálló épületében - mondta Mák Zoltán, hozzátéve: a városnak azonban szüksége lesz szállodára, hiszen a nemrégiben elvégzett piackutatási felmérés azt iga- zolta, hogy Gyöngyösön és környékén az üzletemberek és a turisták körében egyaránt igény van egy hasonló szállóra. JUHÁSZ MARIANNA EU-információk a mobilon Pályázat fotósoknak Az Európai Unió tagországaival, az Unió intézményrendszerével kapcsolatos információk és az aktuális hírek egyaránt elérhetők a T-Mobile WAP-portálján. A Miniszterelnöki Hivatal és a mobil távközlési cég együttműködésével a gazdasági élet szereplői számára is előnyöket kínáló információkhoz több millió hazai mobiltelefon-tulajdonos egyszerűen és gyorsan hozzáférhet, helytől és időtől függetlenül. A magyarországi internet-használattal összemérhető a mobiltelefonos információszerzés, azaz a WAP használata. A T-Mobile bármely hazai mobilos számára elérhető t-zones portáljának főoldalát naponta 130-140 ezer alkalommal töltik le, és a közel 4 milliós ügyfélkör jelentős része rendelkezik WAP-képes mobiltelefonnal. Ennek megfelelően a közérdekű információk sokak számára leggyorsabban a mobil tartalomszolgáltatás segítségével érhetők el. A legújabb, a Miniszterelnöki Hivatal segítségével és az EUvonal közreműködésével elkészült és frissülő európai uniós rovatban például az Unióval kapcsolatos naprakész hírek olvashatók, míg a kérdések-válaszok rovatban a csatlakozás lehetséges hatásaira vonatkozó főbb kérdéskörökben tájékozódhat a látogató. Az új WAP-szolgáltatás tartalmát a Miniszterelnöki Hivatal által kezdeményezett lakossági uniós tájékoztatási eszközrendszer részeként 2003 februárja óta működő EUvonal uniós tájékoztató szolgálat biztosítja majd. Az EUvonal ingyen, a 06-80/3 82-004-es zöld számon hívható, és az elektronikus válaszadás valamennyi formájában segíti az állampolgárok tájékoztatását. A t-zones EU-tájékoztató összeállítása az üzleti élet szereplői, a kis-, közép- és nagy- vállalatok számára gazdasági előnyöket is jelentő információkat jól kezelhető és gyorsan elérhető formában teszi közzé. Az elnyerhető uniós források pályázatai mellett a t-zones ezentúl a napi üzletkötéshez, az Európai Unió vállalataival és gazdálkodó szervezeteivel kialakított kapcsolatokhoz hasznos ismeretekkel szolgál. A portálon az általános bemutatáson túl az EU-val kapcsolatos tudnivalók mellett a tagországokra vonatkozó legfontosabb információk is elérhetők. Az EU legfontosabb intézményeiről, ezek tevékenységéről és elnökségeiről csakúgy megtalálhatók a tájékoztatók, mint a munkavállalással, tanulási lehetőségekkel, egészségügyi ellátással, idegen- forgalommal kapcsolatban. A 25 tagország népességére, államformájára, politikai berendezkedésére, gazdaságára vonatkozó tényadatokon túl többek között olyan érdekességek is fellelhetők, mint az egyes országokban érvényes levelezési vagy öltözködési szokások. További kérdések esetén a t-zones-on megtalálható belföldi információs telefonszámokon és postai címeken kérhető segítség. Szintén jó szolgálatot tehet az összes Magyarországon megtalálható külföldi, illetve az összes külföldi magyar külképviselet elérhetőségének mobiltelefonos adatbázisa. ■ Magyarország, Heves megye A Magyar Madártani és Természet- védelmi Egyesület (MIME) Természetvédelmi Tanácsadó Szolgálata fotópályázatot hirdet A pályázat célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a mezőgazdaság által művelt területek természeti és kulturális értékeire, azokra a gazdálkodási eljárásokra, amelyek évszázadokon át megőrizték hazánk egyik legfontosabb örökségét, és a jövőben biztosíthatják annak továbbélését. A pályázat az MME Természetvédelmi Tanácsadó Szolgálatának tevékenységéhez kapcsolódva és annak szervezésében kerül lebonyolításra. Pályázni az alábbi témakörökben lehet: 1. A vidéki táj és az ember, 2. Nomád múltunk továbbélése: a legeltető állattartás, 3. Rég elfelejtett gazdálkodási módok felélesztése, 4. A vidék és a mezőgazdaság ma, 5. Kertkultúra és a természeti környezet, 6. Ifjúsági kategória. A pályázati űrlapot az MME Természetvédelmi Tanácsadó Központjánál lehet igényelni (e- mail: ttsz-info@ttsz.hu ), illetve letölthető az MME honlapjáról is ( www.mme.hu ). Részletes információ is itt található. A pályamunkákat 2004. december 31-ig várják a következő címre: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, 1121 Budapest, Költő utca 21. A borítékra írják rá: „TTSZ FOTÓ- PÁLYÁZAT A képeket az MME Természet- védelmi Tanácsadó Szolgálatának munkatársai, néprajzos szakemberek, neves fotóművészek és természetfotósok bírálják el. A tervek szerint a munkákból kiállítást szerveznek, majd pedig egy reprezentatív album keretében publikálják azokat. ■
