Heves Megyei Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-10 / 160. szám

2004. Július 10., szombat MOZ A I K 7. OLDAL Egy esztendő híján öt évtizede tevékenykedik a gyógyítói pá­lyán dr. Kelemen Zsigmond bőr- és nemibeteggyógyász fő­orvos, aki negyedszázadon át az egri kórház bőrgyógyásza­tának osztályvezető főorvosa is . volt. Ma nyugdíjasként magán- rendelőjében áll továbbra is rendületlenül a betegek szolgá­latában.- Orvosi szempontból milyen em­beri bőrtípusok léteznek? - szól a kérdés a szakemberhez, aki egri Grónay utcai rendelőjében fogad. Barátságos helyiség, amely ponto­san megfelel a célnak, a hozzá for­dulók meggyógyításának. — Tudni kell, hogy a bőrgyógy­ászat szorosan kapcsolódik a bel­gyógyászathoz - feleli dr. Kele­men Zsigmond. — Sokszor a bel­gyógyászati betegségeknek a bőr­tünetei utalnak a belső bajokra is. Vannak fertőző, bakteriális, az­tán gombás, allergiás bőrbetegsé­gek. Ezek nagyjából meghatároz­zák a bőrfolyamatokat. Nagyon gyakran nem csak a bőrön jelent­keznek elváltozások. Ott vannak még a jóindulatú bőrdaganatok, amiket igencsak célszerű meg­szüntetni. S előfordulnak rosszin­dulatú daganatok is, amelyeket részben terápiás röntgenkezelés­ben lehet részesíteni, vagy szük­ségessé válhat sebészi úton a tel­jes eltávolítás. — S ha úgy tesszük fel a kér­dést, hogy milyen az igazán egészséges bőr? — A teljesen fehér. Létezik még középerősen, illetve erősen pig­mentált bőr. Nemcsak a fajtáktól függően, hanem egy csoporton belül is lehetségesek eltérések. Nagyon vigyázniuk kell a kevésbé pigmentált (teljesen fehér) bőrű- eknek, mert a pigment véd a nap­sugár káros hatásaitól s akiknél kevés van belőle a bőrben, azok könnyebben leégnek. A leégést pe­dig bizony súlyosabb bőrelvátozá- sok .követhetik. — Olyan testi bajokat gyógyít, amelyek elszenvedői nem szíve­sen osztják meg problémájukat még az orvossal sem. Mi a ta­pasztalat, sokan hanyagolják el betegségüket pusztán a szégyen­érzet miatt? — A férfiak inkább férfi, a nők pedig inkább a női bőrgyógyász­okhoz fordulnak. Azt azért hozzá kell tennem, hogy az utóbbi idő­ben jócskán csökkent a klasszikus értelemben vett nemibetegségek száma. Vérbaj például alig fordul elő. Az utóbbi évtizedet tekintve inkább a nemiszerveken fellépő, de nem nemi, hanem szexuálisan terjedő (azaz szexuálisan átvihe­tő) betegségek szaporodtak el jobban. Ezek lehetnek gombás fertőzések nőknél férfiaknál egy­aránt, de lehetnek vírus- vagy tri­Mindig precízen, a betegek gyógyulása érdekében Csaknem öt évtizedes egészségügyi életútról dr. Kelemen Zsigmond főorvossal chomónász fertőzések is. Van, aki igényes, és azonnal szakorvos­hoz megy, de vannak, akik már csak nagyon elhanyagolt állapot­ban keresik fel a rendelőt. Ilyen­kor nehezebb a kezelés is, bár hál' Istennek nagyon jó gyógysze­rek vannak ma már. Ez a rendelő 1980 óta szolgál a betegek ellátására. Nemcsak a bőrgyógyászként Egerben igen széles körben ismert főorvos vár­ja itt a betegeket, hanem a nő­gyógyász Zsolt fia is. Ők ketten al­kotják a Gynoderma Bt.-t. Aki fel­keresi dr. Kelemen Zsigmondot, az nemcsak kezeléseket és kitűnő szakmai tanácsokat, hanem igaz emberi szót is kap. A bőrgyógyász szakember Haj­dúnánáson látta meg a napvilágot, de már 35 éve él a hevesi megye- székhelyen, s igazi egrinek vallja magát. Szülőhelyén a hat elemi után a gimnázium alsó tagozatába is itt járt. A felsőt a debreceni re­formátus gimnázium kollégiumá­ban végezte, ott is érettségizett.- Ezután a Debreceni Orvostudo­mányi Egyetemre iratkoztam be ­Gondos vizsgálat derítheti ki, van-e bőrelváltozás a háton FOTÓ: PERL MÁRTON bőrklinikán ápoltak. Ott érlelő­dött meg bennem, hogy jó lenne e helyen kezdeni a pályámat. Jól értettem a baktériumok tenyész­tését, s úgy véltem, ezt bőrgyógy­ászati szempontból is tudom hasznosítani. Felvettek, s nemso­kára a bakteriológiai labor veze­tésével bízott meg a professzo­rom, dr. Szodoray Lajos. Ő Euró­Család, mindennapok Dr. Kelemen Zsigmond A főorvos úr harmonikus családi életet él. Felesé­ge magyar-történelem szakos gimnáziumi ta­nárnő, aki már nyugdíjban van. Megyei szakfel­ügyelőként is tevékenykedett. Debrecenben született két fia közül Tamás közgazdász, Bu­dapesten az ÁPV Fft.-nél dolgozik. Zsolt Eger­ben a kórház nőgyógyászati osztályának mun­katársa. Dr. Kelemen Zsigmond hobbija is igen sokrétű, mint valamikori szer­tornász és a gimnáziumi futballcsapat tagja, e két sportág nagy ra­jongója. Egri csapat híján ma már a DVSC együtteséért szőrit. Szí­vesen tölti idejét a kertjében a konyhakerti növények és a virágok ápolásával, gondozásával. Szenvedélyes lemezgyüjtő is, legin­kább az operákat, elsősorban Verdi műveit hallgatja szívesen. folytatja a sort. - Már gyermekkorom óta vonzódtam az orvosi dolgokhoz. A középiskolában például egészség- ügyi őr voltam. Az orvosi diplomát 1955-ben kaptam meg, majd a deb­receni bőrklinikára kerültem. Ott vé­gigjártam a különböző fokozatokat. Medikusként a mikrobiológiai inté­zetben voltam szakkörös demonst­rátor. Különféle baktériumok, fertő­ző betegségek okozóinak kitenyész­tésével foglalkoztam.- Miért pont a bőrklinikára esett a választása? — Szigorló orvos koromban egy ételmérgezés után egy hétig a pa-szerte elismert, nagy tudású szaktekintély. Különösen a bőr histológiája, szövettana terén ért el kiváló eredményeket. Szigorú volt önmagához, a munkatársai­hoz, de én is igényes voltam ma­gammal szemben, mindig preci­zitásra törekedtem a betegek gyó­gyítása érdekében. Ezt követően 1969. december 1-jén Egerbe ke­rültem, az itteni megyei kórház bőrgyógyászati osztályának veze­tőjévé neveztek ki.- Mennyiben kamatoztathat­ta a klinikai tapasztalatait váro­sunkban?- Alighogy elkezdtem Egerben a munkát, szükségessé vált, hogy bevezessük az új, modem kenőcs­alapanyagokat. A régebbi vazeli- nes krémek, kenőcsök ugyanis a bőrt gyakran irritálták. Elkezdtük a bőr gombáinak tenyésztését is. Bevezettük az allergiavizsgálatot. Nagy szükség volt a bőrdagana­tos, bőrekcémás terápiás röntgen- kezelésekre is. Szerencsém volt, mivel jó pár éven át a kórház fő­igazgató-helyettesi posztját is be­töltöttem, így könnyebben sikerült a megfelelő műszereket beszerez­ni. Megyei szakfőorvosi funkciót is elláttam, havonta egyszer a gyön­gyösi és a hatvani kórház bőr- gyógyászatára jártam, ahol a bete­gek táppénzes ellenőrzését végez­tem, illetve gyógykezelési javasla­tokat tettem egy-egy nehezebben gyógyuló beteg esetében.- Érdekes lehet szakmailag fi­gyelemmel kísérni, hogyan válto­zott az évtizedek folyamán a bőr­betegségek „divatja,,...- Kezdetben igen csekély volt az antibiotikumok száma, ám a '60-as évektől a penicillin és a streptomicin mellett megjelentek az tetraciklinek, majd az újabb ge­nerációs antibiotikumok. Ezek már bármilyen súlyos bőrfolya­matok meggyógyítására alkalma­sak voltak. Fontos volt a szteroi- dok megjelenése, melyekkel a sú­lyos allergiás betegségeket lehetett Mkezelni. Különösen az autoim­mun betegségeknél nagyon fon­tos elvégezni a nagy dózisú szteroidkezeléseket, mert csak ezek tudják biztosítani a tünet­mentességet. Igaz, vigyázni kell, mert a szteroidoknak kifejezett mellékhatásaik is vannak. Ma már olyan készítmények állnak ren­delkezésre, melyek kevés szteroi- dot tartalmaznak, vagy nincs is bennük, mégis igen hatékonyak. — A bőrbetegségeket kiváltó okok sorában számíthat-e az, hogy a '60-as, '70-es években pél­dául Magyarországon még nem volt elterjedt minden lakásban a fürdőhelyiség...? — Hogyne számítana. Ma is mindig felhívjuk a hozzánk fordu­lók figyelmét, hogy nagyon-na- gyon fontos a rendszeres és helyes tisztálkodás! A különböző bőrbe­tegségeket gyakran ennek hiánya válthatja M.- Napjaink széles körben el­terjedt divatja a tetoválás, a test­ékszerek alkalmazása. Előidéz­hetnek-e ezek a bőrben kóros fo­lyamatokat?- A volt főnököm, Szodoray professzor nagyon haragudott a tetoválásokra! Ismert dolog ugyanis, hogy hosszabb ideig fennálló tetoválások területein a tusszemcsék keltette idegen test növekedése mindinkább bekövet­kezik. Ezeket az idegen testeket aztán ki kell metszeni. A bőr­gyógyászok tehát nem helyeslik ezt a testdiszítési módszert. Tu­dom, hogy divat, ám én azt aján­lom a fiatabknak, ha csak lehet, kerüljék el! Legalább ilyen nagy kultusza van a testékszereknek is, de azok is okozhatnak komoly problémákat. A tetoválók ugyan azt hajtogatják, hogy nem jár együtt bajjal a tetoválás, de mi bőrgyógyászok azt szoktuk mon­dani: az idő majd megmutatja. A káros mellékhatások nem azon­nal keletkezhetnek, hanem több év elteltével...- Milyen viszonyt ápolt, ápol orvos kollégáival? — El kell mondanom előbb, hogy magaménak érzem ezt a vá­rost, Nem csupán én, hanem az egész családom is. Jól érezzük itt magunkat. Ugyanígy éreztem a kórházban végzett munkám so­rán is. Akár mint osztályvezető fő­orvosnak, akár mint embernek igazán jó kapcsolatom volt bárme­lyik kollégámmal, s a betegeim zö­mével is. Ez talán nem véletlen, hi­szen évtizedek óta gyógyítok. Szerencsére elkerültek a komoly betegségek. Másfél éve gyulladás miatt vastagbél-elhalás követke­zett be nálam, amit a sebészeten kellett komoly műtéttel megolda­ni. Csak köszönetét mondhatok a sebészeti osztály munkatársai­nak, különösen dr. Erdélyi Béla osztályvezető főorvosnak a lelkiis­meretes, precíz, odaadó munkáju­kért. Ha a Jóisten is úgy akarja, s az egészségem is hagyja, akkor még néhány évig igyekszem ellát­ni a magánbetegeimet. A főorvos úr neve számos kül­földi országban sem ismeretlen. Németből, angolból, oroszból is nyelvvizsgával rendelkezik, így fi­gyelemmel Mséri a külföldi folyó­iratokat is. Ennek köszönhetőn a bőrgyógyászati irodalomban nap­rakész. Az 1980-as évek első felé­ben csaknem két és fél évig Líbiá­ban szolgát államközi szerződés keretében. — A fővárosban, Tripoliban rendelőintézetet vezettem - em­lékszik vissza. - Nagyon-nagyon sok volt ott - kétségtelenül a für­dés hiánya miatt - a bőrgyulladá­sos eset. E mellett három hónapig - még Debrecenből - Varsóban tevékenykedtem. De ugyanennyi ideig megfordultam Nyugat-Né- metországban, Münsterben is. Szodoray professzor úr a bőr fes- tékes daganatait is vizsgálta, ezért Plovdivban meglátogattam az ugyanilyen témával foglalkozó bolgár professzort is. Az ő intéze­tében lehettem tanulmányúton. Gyógyítottam még Stuttgartban, Münchenben is. — Az elején a bőrtípusokról esett szó, befejezésként arra len­nék kíváncsi, hogy milyen típusú betegeket kedvel? — Természetesen számomra nincs különbség beteg és beteg kö­zött. Ám azt elmondhatom, hogy a piknikus alkatú emberek nyu- godtabbak, könnyebben és hatá­sosabban végrehajtják tanácsaim alapján a gyógykezelést is. Van­nak azonban, aMk egy-két napig szedik az általam felírt gyógysze­reket, használják a szeszeket, ke­nőcsöket, ám utána vagy megun­ják, vagy ha javulónak érzik az ál­lapotukat, egyszerűen abbahagy­ják a kezelést. Nos, ők kevésbé a „szívem csücskei,,... Nos, az előbbi típusúakból M- vánunk inkább ápolandókat, s jó egészséget ahhoz, hogy dr. Kele­men Zsigmond minél tovább érezze szükségét gyógyító mun­kája folytatásának. SZALAY ZOLTÁN Egri Bikavér Ünnepek: ők voltak a legjobbak Eger Város Hegyközsége 1998-ban kezde­ményezte, hogy alapítsanak vándordíját, amellyel elismerik a munkájukat kiemel­kedően végző szőlőtermelőket, borosgazdákat, borgasztronómusokat a megyeszékhelyen. Arra is kitértek az öt­letgazdák, hogy vándordíj mellett legyen Eger város szőlő- és borkutúrájáéri érem is, amely méltatása a nagy elődöknek is. Az Egri Bikavér Ünnepe Szent Donát napján elnevezésű, tradicionális rendez­vénysorozat Memelkedő eseménye min­den esztendőben a díjak és az érem át­adása az arra érdemeseknek. Hogy Mk érdemlik M a valóban Memelt elismerést minden évben? Ezt a hegyközség tagjai­nak szavazata dönti el. Az Eger Szőlő- és Borkutúrájáéri érmet először 1997-ben ítélték oda posztumusz Legányi Ferencnek és Gröber Jenőnek. Legányi nevéhez fűződnek a Kis-Eged- hegyi feltárások, amelyek során az előke­rült ősszőlőfajtát róla Vitis Hungária Legányiense-nek nevezik. Gröber Jenő pincészetében készítették először a mai értelemben vett bikavért. Ebben az évben volt díjazott Fajcsák Attila néprajzkutató is, aM 1990-ben megjelent „Az egri szőlő- művelés szokásai és hiedelmei,, című munkájában bemutatja az olvasónak az egri szőlőművelés múltbeli szokásait, többek között a szőlőhegyi védőszent Szent Donát kultúráját is. Azután 1998-ban Bereznai László ne­mesítő, dr. Ringelhann György és majd 1999-ben Jászberényi József elhivatott te­vékenységét ismerték el az éremmel. Dr. Csizmadia Darab József nevéhez számos termesztésben lévő rezisztens szőlőfajta nemesítése fűződik, 2000-ben ő lett az év díjazottja. A továbbiakban 2001-ben a díjat Barócsi Dezső, az FVM Heves Megyei Hi­vatalának volt főkertésze kapta, aki szak­mai és emberi tanácsaival segítette a tele­pítőket problémáik megoldásában, ezt követően 2002-ben Varga Zotán, a Varga Nyomda Kft. ügyvezetője vehette át az érmet, ő munkatársaival együtt készíti az ország legszebb boroscímkéit. Az Év Egri Szőlőtermelője az lehet, aM igényesen műveli szőlőterületét, jó minőségű szőlőt termel, ezzel se­gítve elő a borok borvidéket repre­zentáló minőségét. Rendben tartja ül­tetvénye környezetét, tiszteli és be­csüli mások munkáját. Szóval és tet­tel sokat tesz az egri szőlőtermeszté­sért. Még 1998-ban id. Csabai Sándor posztumusz lett az Év Egri Szőlőter­melője cím méltó tulajdonosa. Egy évvel később Thummerer Vilmos kapta a vándordíját új telepítései faj­taösszetételének megválasztásáért. Tóth Attila 2000-ben, Simon Józsefié egy évre, Bukolyi László 2002-ben lett a szőlő és borosgazdák szavazatai alapján a díjazott. Az Év Egri Bortermelője cím elnye­rője olyan borokat készít, melyek öregbítik a saját és a borvidék hírnevét. Borversenyen elért eredményei bizonyít­ják szakmai hozzáértését és szakmasze­retetét. Pincéje példamutató rendről és tisztaságról árulkodik, ott mindig szíve­A Vertei Andrea készítette kisplasztikát az Ev Egri Borgaszt­ronómusának megválasztott Konkoly György érdemelte ki 2001-ben sen látja a betérő érdeklődőket, borait az egri bor hírnevéhez méltóan értékesíti jó áron és szép formában. Megbecsüli tár­sait, szóval és tettekkel védi és hirdeti az egri bor jóságát. Elsőként Vi'ncze Béla nyerte el az Év Egri Bortermelője M- tüntető címet. Gál Tibor 1998-ban, dr. Lőrincz György 1999-ben, dr. Pók Tamás 2000-ben volt az év borter­melője. 2001-ben egy házaspár kap­ta a megtisztelő díjat. Thummerer Vilmos és felesége, Katalin boraikkal hírvivői az egri bor Mválóságának itthon és a nagyvilágban. Simon József Mváló szőlész után 2000-ben Mváló borász is lett a sző­lő- és bortermelők, borértő egriek véleménye alapján. Az Év Egri Borgasztronómusa cím várományosára szintén az egri sző­lő- és bortermelők valamint kollégá­ik tesznek javaslatot, melyet a hegy­község választmányi testületé hagy jóvá. Az Év Egri Borgasztronómusa 1999-ben Marosfalvi László és Bíró József, 2000-ben Cseh András, 2001- ben Konkoly György, 2002-ben Ju­hász Attila volt. Az Év Egri Szőlőtermelője és Bor­termelője vándordíjak készítője Blaskó Balázs szobrász, számos ér­me és Msplasztika készítője. A két Msplasztika 2002-ben a Római Kis­plasztika Biennálén díjat nyert. Az Év Borgasztronómusának Vertei Andrea keramikus készített találóan Mfe­jező vándordíját és egyedi kisplasztikákat Eger Város Hegyközsége felkérésére. ______________________________________________ICZÉKUS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents